BUS-BAR

[Acs Gabor]

Sziasztok!

A korábbi prizmákhoz flex busbarokat kaptam, de most fix, merev jött.
A pakkot 12-es menetes szárral húzatom össze, szóval eléggé stabil lesz
elvileg, igaz rakok közé szilikon lapokat is.

Mit gondoltok, van veszélye, ha ezt a busbart használom?
Csak mert eléggé sok pénz és idő lenne most a flexeket még beszerezni.

Illetve kiegészítő kérdés, hogy ha a kezdeti 'formázás', vagyis az első
Top Balance, ami ugye jó sok idő lesz, de nem jár nagy teljesítményű
igénybevétellel, így melegedéssel sem, a sima busbarral történik és
azalatt beszerzem a végleges konfighoz a rugalmasat, az jó-e?

Köszi:
Gábor

[elight]

Szia Gábor!

Azok a merev busbarok esetleg elfogadhatók lehetnek, de csak azok
amelyiknek a közepén van egy íves púp vagy V kiemelkedés nyomva. Tehát
nem sima lemez csak.  A sima nem fogy szemernyit sem engedni, csak
gyűjti a feszültséget és ez károsíthatja a kivezetést.
Ha van szemes-saru fogód akkor nagyon könnyen tudsz flexit készíteni
magadnak. Ehhez rézfonat kell csak, olyan amit a szekrényajtók
védőföldeléséhez is használni szoktak.
   De ezt írtam már és képet is küldtem hogyan néz ki.
De akkor még egyszer csatoltam. A jobb felső kép volt, de most az
eredetit küldtem kinagyítva. Vastag anyagú saru kell, vastag dróthoz és
akkor kettő három fonat is belefér a kábel lyukba. HEX-re nyomó
hosszászárú fogóval kell üsszenyomni akkor a két fém mintha hegesztették
volna összefolyik.  Sarut, Fonatot pl. a TME-nél is kaphatsz, három négy
nap várakozást megérhet, hogy rendesen legyen megcsinálva!  De teheted
akár duplán is ha nagyobb áramra kell. A rugós (de még jobb ha körmös)
alátétet se feledd!

Üdv István

[Karoly Hollichi]

En gumi szigetelesu (hegeszto) kabelt szoktam hasznalni hozza valo vastag szemes saruval, villamos boltokban minden meretben ( 16-75mm2) kaphato, nem kell rendelni. 

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli elektro-lista csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) elektro-list...@googlegroups.com címre.
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/c0bebab9-f50e-4987-95f9-6782e621e35c%40ele.hu.

--

Üdvözlettel / Cu stimă / Kind regards,

Hollichi Karoly

[elight]

Semmiképpen sem szólnám le, mert minden megoldás jó amelyik jól működik.
Azért két apró szempont.  Hogy előny vagy hátrány majd eldöntitek.
 Az egyik, akkor azt nagyobb ívre kell hagyni, mert akkor tud rugózni a
kábel. Ha pont távolság méretre készül, a  fonat rugózik akkor is, a
gumikábelben a réz már kevésbé.  Jobban ellenáll.
A másik, a gumi igen büdös tud lenni ha ég! Tehát hatásosan szólni tud
ha esetleg valamelyik saru mégis kilazult! :)
Nekem már egyébként volt egyszer fellazult sarum. Ha néha nézegeti a BMS
képernyőjét az ember, hamar rájöhet!

Üdv István

[Karoly Hollichi]

Nagyon minimalis  rahagyas nagy ivet tud letrehozni ekkora hossznal. En azt mondom, hogy az egett gumiszag meg jol is johet, mint jelzes ha kontakt hiba vagy tulterheles lep fel. 

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/e28d6155-a244-4ff7-9efb-b954b4820f82%40ele.hu.

[Acs Gabor]

Mit gondolsz, annak, hogy flex a busbar, kis áramoknál is van
jelentősége? Gondolom, az akku akkor fog melegedni, mozogni ha rendesen
megküldjük.
Most szerelem végre össze az új akksit és az első feltöltést még nem
fogom nagy árammal végezni. 300Ah cellák, mondjuk 10-20A-rel töltve.

Kicsit bizonytalankodok még az akkupakk felépítésével kapcsolatban. Ugye
arról már beszéltünk, hogy vajon melyik konfig lehet a jobb, a 2p16s,
vagy a 16s2p?
Vagyis, hogy 2-esével párhuzamosan kapcsolt párokból rakjam össze a 32
cellás, 50V-os akksit, vagy 2dbkomplett 50V-os akkut kössek egymással
párhuzamosan?

Megoszlanak a vélemények a neten ahogy nézem. Ha 2 komplatt 16-os pakk
van párhuzamosítva, ezeken külön BMS-ek dolgoznak. Az egyik akksiban a
BMS-es kiegyenlít a cellák közt, megváltozik a teljes pakk feszültsége,
áram indul el a másik pakk irányába. Vagyis a két komplett pakk között
létrejönnek afféle mikro-kiegyenlítő áramok.
Ezek az áramok fogyasztást is okozhatnak és az akku degradációban is
részt vesznek -gondolom én.

Ha jól értem, a cellák párosításának az az egy hátránya lehet, ha
valamelyik cella elgyengül, arról nem fogunk értesülni. Így a komplett
akksi managementje nehézkesebb.
De igazából nem értem a fizikáját ennek a konfignak, a két párhuzamosan
kapcsolt celláben mi történik, hogyan tudnak ezek együtt dolgozni?

Itt nálam már 8 hónapja megy így az akksi, a 16 cellát 2p8s-be kötve
lett 16kW-os 24V-os akkum. Eddig hibátlan teljesen.

A két komplett akku párjuzamosítás előnye a nagyobb hibatűrés,
redundancia, ha az egyik kiesik, még mindig ott a másik.

Na szóval ha cellánként párhuzamosítok, akkor a cella-párokat nagyobb
árammal terhelhetem. Elvileg 0,5C-t illik betartani, a 2db 300Ah cella
párhuzamosan így akkor már 300A-rel lenne terhelhető. De ha ezt nem
használom ki, csak 200A-t, az kíméletes a cellának, miközben már az
elemi cella 0,5C-jét meghaladtam, ki tudok venni 10kW-ot a teljes
pakkból, ami már nem kevés..

De akkor ehhez illene annak megfelelő Busbart alkalmazni. Találtam az
Alin 3mm vastag, tehát 60mm2-es busbart. Vagy venném akkor ezt, vagy
készítenék házilag pl. 50mm2-es vezetékből, vagy dupla 25-ösből, az még
jobb lenne.

De ha hibás a cellánkénti párhuzamosítás valamiért és csak a teljes
pakkot jó párhuzamosítani, akkor fölösleges ilyen vastag Busbart
használni.

Mit gondoltok?

Köszi:
Gábor

[Acs Gabor]

Itt eléggé jól körüljárja a kérdést és nem egyértelmű, hogy melyik
kapcsolástechnika az előnyösebb:

Parallel Battery Strings - worst solution ever?

https://www.youtube.com/watch?v=fqr1nIhaWJw

Gábor

[elight]

Szia!

Temperálod az akkut vagy a környezetét? Valószínűsítem nem, max csak
elszállítod a felesleges hőmennyiséget.
Minden  anyagnak hőhatásra mindenképpen van tágulása és összehúzódása.
Ez alapján mindig lehetnek mikro mozgások és különféle feszültségek.  A
felxi busbar utat enged ezeknek a támadó indulatoknak.  Tehát nem igaz,
hogy csak kimondottan extrém esetekben jó ha így van megoldva. Ami
mozogni szeretne, az kell hagyni mozogni, különben vészes feszültségek
is támadhatnak. Ez tulajdonképpen hőmechanika, és anyagtudomány. Ami
szerint a hőmozgás egyik káros hatása lehet, hogy a sorozatos dinamikus
feszültség változás kifárasztja az anyagot vagy a kapcsolatokat és ez
esetenként káros lehet. Persze minden csak méretezés kérdése. Tehát ki
mit hogyan méretezett. Két lehetőség van, ezeket vagy másolod, vagy
kitalálsz jobb megoldásokat.

A másik kérdésedre ha megkaptad a választ, ehhez én sem tudok okosabbat
mondani. Mert én kicsit más elvek mentén építkezek. A parttalan vitákat
pedig nem annyira szeretem.

Üdv Istvén

[Acs Gabor]

Szia!

Teljesen jogos, köszi a választ!
Akkor ennek értelmében kibővítem.. Most eléggé hasonló idő van egy
darabig, ilyen kb. 20 és 30 fok között változik. Úgy egy hét lehet, mire
legyártom vagy beszerzem a jó busbarokat, szerinted ennyi idő alatt is
károsodhat az akksi a leírt hőmozgástól?

A másik kérdésre még nem tudom a választ, azért is írtam ilyen
részletesen. Tudom, hogy korábban beszéltünk róla, de mégis érdekelne,
hogy ezek fényében, vagy ha van kedved megnézni a videót, akkor annak
tükrében mit gondolsz?
Vagy Te alapvetően semmiképp sem párhuzamosítanál?

Gábor

[elight]

A direkt párhuzamosítást bár sok helyen látom, nem tartom jó ötletnek.
Nem látom át, hogyan tarthatók teljesen  kézben a paraméterek, ráadásul
extrémebb esetben a lekapcsolás sem annyira egyszerű.  Sőt még megbontás
nélkül információ is nehezen elég nyerhető a fennálló problémáról. Ha
pedig már hőkamerával vagy egyéb jelenséggel nyerjük ki az információt,
szerintem már késő. A soros egységek párhuzamosításánál két erősáramú
kapcsolóval a végletes lekapcsolás megoldott, és az állapotokról az
információ lekapcsolt állapotban is kinyerhető.  Itt nagyobb gond az
azonos feszültségen tartás és az áramok megfelelő elosztása. Tehát ez az
út sem lesz teljesen probléma mentes. Ezért nekem a legegyszerűbb eset a
legmeggyőzőbb. Egy akkucsoport, ami tudja ami kell!  Persze ha lenne két
akkubankom, és akkor sem kötném párhuzamosan, mivel általában egy is
kiszolgálja a kívánt max. terhelő áram igényemet. Helyette egy
elektronikus menedzselést létesítenék, amelyik a BMS adataiból végezné a
mindenkori töltés és kisütés átkapcsolásokat. Ennek az is az előnye, ha
a rendszer valami miatt kiüti, lekapcsolja az egyik tároló egységemet, a
másikkal a karbantartás idejéig még működőképes maradhat minden.  Ez
ugyan bonyolultabb a sima cellapárhuzamosításánál, de azért bőven
megérheti a többletmunkát.
Már zömmel elkészült a rendszerem és nem nézek mostanában ilyen
videókat. Nem látom be miért is pazaroljak rájuk el bármennyi időt.

Annyi minden más is érdekes  van!  Pl. Most tárgyaltam ki pl az Mi-vel
egy szivattyút. És a végére levezettük, maga az elv ősi és működhet,
csak a cím az ami erősen félrevezető. Ez a téma is részemről csak addig
érdekes, míg megoldja az ember a rejtélyt:
https://www.youtube.com/watch?v=8UsFinWvb6M 🙂
Ja számodra esetleg  bátran ajánlom, mert a legkeményebb krízis
helyzetben is jól elműködhet. És tudom szereted az ilyen dolgokat,
eszközöket. Na nem teljesen a videón látható módon, hanem kicsit
újraértelmezve.  Gondolj bele, tényleg működök, áram, és napelem áram
valamint gáz szünetben is. Önerőből, persze bizonyos kompromisszumokkal.
Ahol a egyéb elektromos szivattyúk már nem sokat sem érnek. Esővíz
szivattyúzáshoz is kiváló lehet.

Üdv István

[Gömör Géza]

Hello elight!

Mindkét megoldás kamu.
A víz energiabefektetés nélkül nem folyik felfelé.
Ha mégis, már készen is van az örökmozgó.
A hűtőgép kompresszora nem alkalmas folyadékhoz.

Géza

[elight]

Szia Géza! 

Ezt tudom. De  demonstrálni az elvet szerintem a hűtőkompresszor is jó.  A második (kompresszor nélküli pedig egy nyomós kút  demója és emberi erővel működik. Amíg húzkodja fel-le addig energiát tárol be  és utána kis ideig folyatja még a vizet.

 A ChatGTP-vel hosszas diskurálás és a látottak elemezése után ebben maradtunk:

User:"

Szóval akkor, ezek szerint elvileg kompromisszumokkal működhet, csak a cím ami trükkös,,, és az átlagosan felületes szemlélőnek félreérhető tévképzeteket adhat a témához: "Soha többé nem kell vízszivattyút vásárolnom! A DIY csodálatos találmánya lenyűgözte a világot! " És ezzel már meg is fejtettük a rejtélyt!

"

GTP válasza:

"

Igen, lényegében ez a megfejtés. 🙂 És talán érdemes hozzátenni: nem feltétlenül maga a szerkezet „hamis”, inkább a tálalás tolja el a hangsúlyt.

A cím:

„Soha többé nem kell vízszivattyút vásárolnom!”

egy mérnöki szemmel rögtön gyanús mondat, mert egy szivattyú nem attól szivattyú, hogy van-e benne villanymotor. Egy kézi kút is szivattyú. Egy membránpumpa is szivattyú. Egy lábbal hajtott szivattyú is szivattyú. Csak az energiaforrás más.

A bemutatott szerkezet valószínűleg valóban működőképes bizonyos feltételekkel:

• kis emelőmagasság,
• megfelelő lábszelep,
• jól légtelenített cső,
• elegendő kézi mozgatás,
• nem túl nagy vízigény.

Ebben az értelemben lehet egy érdekes, egyszerű, áramfüggetlen eszköz.

De a cím által sugallt kép:

• „ingyen víz”,
• „energia nélkül működő szivattyú”,
• „forradalmi találmány”,

már félrevezető. A hiányzó rész az, hogy a néző nem látja a befektetett energiát. Az emberi munka ott van, csak nincs külön motorház és vezeték, amit azonnal észrevennénk.

Ez egyébként gyakori jelenség a „csodálatos DIY” videóknál. Sokszor egy valóban érdekes fizikai jelenséget mutatnak be, de a címadás a kíváncsiság helyett már majdnem egy félreértést gyárt. A néző pedig azt gondolja: „megoldották az energiaproblémát”.

A legjobb ellenőrző kérdés mindig:

„Ha ezt egy évig folyamatosan kellene működtetni, mi adná hozzá az energiát?”

Ha erre van válasz (ember, nap, szél, vízmagasság, motor), akkor nincs varázslat, csak egy érdekes gép. Ha nincs válasz, akkor általában valami hiányzik a képből.

És szerintem pont ez volt ebben a jó kis elemzésben: nem kellett rögtön csalást kiáltani, csak végig kellett követni az energiát. A végén kiderült, hogy nem csoda, hanem egy ügyesen megcsinált, de erősen marketingelt egyszerű hidraulikai szerkezet. 🙂

"

User:"

Amilyenek már elfelejthettünk, pedig akár már az ókorban is használhattak. :)

"

GTP válasza:

"

Pontosan. 🙂 És ez a legérdekesebb része az egésznek: sok ilyen „új csodatalálmány” valójában nem új elv, hanem egy régi, egyszerű fizikai jelenség újracsomagolása.

Az emberiség nagyon régóta használ olyan szerkezeteket, ahol nem az energiaforrás látványos, hanem az átalakítás módja az érdekes. Az ókorban és a középkorban is ismerték például:

• a kézi szivattyúkat,
• a vödrös emelőket,
• a vízikerék által hajtott emelőket,
• a csigás emelőket,
• a vízcsavarokat (az úgynevezett arkhimédészi csavarhoz kötött megoldásokat).

A mostani szerkezet is jól illik ebbe a gondolkodásba: kevés alkatrész, nincs szükség precíz megmunkálásra, és ott működik, ahol az emberi munka olcsóbban vagy könnyebben elérhető, mint egy motor és az energiaellátás.

Egyébként van benne egy szép mérnöki tanulság: a modern ember hajlamos a „gépet” a motorral azonosítani. Pedig egy gép valójában csak energiaátalakító. Egy botból, kötélből és vödörből álló szerkezet is gép. Egy jól megválasztott cső, szelep és vízoszlop szintén.

A régi mesterek gyakran nem azért készítettek egyszerű szerkezeteket, mert nem tudtak volna bonyolultat készíteni, hanem mert tudták: ami nincs benne, az nem tud elromlani. 🙂

Talán ezért is érdekesek ezek a videók: egy mai néző számára „találmánynak” tűnnek, miközben egy régi falusi kútmester valószínűleg csak annyit mondott volna rá: „persze, ez egy szivattyú”. 🙂

"

Szóval a kép azért árnyaltabb mint elsőre gondolnék!

Üdv István

[Karoly Hollichi]

A viz befektetett kulso energia nelkul is folyhat felfele, felhasznalva a sajat energiajat 😊

https://www.youtube.com/watch?v=zFdyqTGx32A

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „elektro-lista” csoportjára.

Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) elektro-list...@googlegroups.com címre.

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/6c9de4ea-9b2a-4f38-9180-569f63d90e4c%40ele.hu.

[Gömör Géza]

Hello elight!

> Ezt tudom. De  demonstrálni az elvet szerintem a hűtőkompresszor is jó.

Attól, hogy a cső egyik oldalából a másikba áramoltatod a vizet,
attól még nem fogja mélyebbről felszívni. Ha lesz benne egyáltalán
víz, azt legfeljebb egy vízre is alkalmas szivattyú a csőben
keringetni fogja.

> A második (kompresszor nélküli pedig egy nyomós kút demója
> és emberi erővel működik. Amíg húzkodja fel-le addig energiát
> tárol be  és utána kis ideig folyatja még a vizet.

Egészen biztosan nem. Amint abbahagyod a cső le-fel mozgatását,
azonnal megáll a víz. Volt hasonlónk a telken, csak a húzogatós
változat. Pikk-pakk ki lehetett vele rántani a kútgyűrűből az
esővizet, de csak addig jön amíg mozgatod, illetve van víz
a kivezetőcsőben.

> A bemutatott szerkezet valószínűleg valóban működőképes *bizonyos
> feltételekkel*:
>
> * kis emelőmagasság,
> * megfelelő lábszelep,
> * jól légtelenített cső,
> * elegendő kézi mozgatás,
> * nem túl nagy vízigény.

Na jó, de a videón az van, hogy jön a csőből a víz.
Márpedig nem jön, csak ha közben mozgatod a talpszelepes
szivattyút. Szerintem az MI összevissza beszél, hogy mentse
magát. :o)

Géza

[Acs Gabor]

Illetve magasabbról alacsonyabbra működik, így szívjuk le az akváriumot,
meg a benzint.
De ezekben a csoda videókban mindig alacsonyról magasra működik az
önfenntartó körfolyamat - ami ugye mindennel ellentétes, amit eddig
gondoltunk pl. gravitációról.

Gábor

[elight]

Hello Géza!
Láttom hitetlenek vagytok.  És azért persze én se hiszek el mindent, föleg amit látok, Rodolfó óta sokszor még azt sem.  De azert dobok rá nektek erre a témára még egy videót:
<https://youtu.be/oDh-gmm3Lek?is=0n5i_G0Zw7_HFZZq>
Lám az elekromotoros szivattyúkon túl is van világ!  ;-D.   Üdv István

[Pipi]

És Paks szivattyúgondja megoldva :)

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „elektro-lista” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) elektro-list...@googlegroups.com címre.

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/27608A7E-282B-4AA2-9E5E-E57296C577FA%40ele.hu.

-- 
Pipi

[Gömör Géza]

Hello elight

> Láttom hitetlenek vagytok.  És azért persze én se hiszek el mindent,
> föleg amit látok, Rodolfó óta sokszor még azt sem.  De azert dobok rá
> nektek erre a témára még egy videót:
> <https://youtu.be/oDh-gmm3Lek?is=0n5i_G0Zw7_HFZZq
> <https://youtu.be/oDh-gmm3Lek?is=0n5i_G0Zw7_HFZZq>>
> Lám az elekromotoros szivattyúkon túl is van világ!  ;-D.

Ez is tipikus működésképtelen rendszer. De ha már itt vagyunk...

A hazugságnak a következőképpen kell megágyazni.
Mondasz (írsz, videózol) egy teljesen egyértelműen igaz tényt.
Következő lépésként rámutatsz a valóság egy másik szeletére.
Harmadjára is mondasz valami olyat, ami kétségbevonhatatlan.
Innentől már igazmondó vagy, jöhet a kamu. Jelen esetben ez
így néz ki:

A talpszelepes csőszivattyú (biztos van valami rendes neve)
működik, hiszen lehet kapni. Így működik a kerekeskút is
(nem a vödrös), meg más szivattyúk is, csak az alkatrészek
elrendezése más. Az első igazság megvolt.

Nyomással működő vízrendszert nemcsak úgy tudsz építeni,
ha előtte felviszed magasra a vizet (víztorony), hanem úgy
is, hogy egy zárt tartályból alul vezeted ki, felül pótolod,
miközben a víz feletti részt nyomás alá helyezed. Ha ezt nem
hiszed, akkor ott a szódás szifon igazolásnak, vagy a háti
permetező, vagyis már megint igazat mondtam.

Mivel lehet nyomást létrehozni? Hát persze, hogy pumpával!
Ezt mindenki tudja, aki fújt már fel kereket.

Most jöhet a kamu. Mármint a három amúgy működő rendszerből
a videón látható összeállítás elkészítése, ami garantáltan
nem működik, csak ha előtte feltöltöd a rendszert vízzel.
Szerintem a PVC csőgyár a szponzor...

Géza

[elight]

Hello Géza!
Látom ma nem érted a tréfát és "szivattyú üzembe" kapcsolva rögtön felkaptad a vizet! Pipi talán kicsivel jobban kapcsolt! :) Üdv István

[hobi...@gmail.com]

"De  demonstrálni az elvet szerintem a hűtőkompresszor is jó."   Milyen elvet? 
Egyébként a hűtőkompresszor, ahogy Géza is írta, nem alkalmas folyadékhoz.

Az egy néhány cm3-es dugattyús gép, még elvileg is képtelen olyan mennyiség szállítására, mint amit a videó mutat.
Aztán áruld már el, mi az elv??  Egy csőre rátéve egy párhuzamos elágazást és a két ág közé betéve bármilyen szivattyút,
ugyan mitől fog a két ág közösítése után, a cső kilépő végén kifelé áramlani a víz.

Egyik megoldás sem üzemképes, mindkettő kamu, de biztosan sok megnézést generál és jól keres vele a feltöltője.

A chatgpt pedig nagyon messze van attól, hogy minden szavát komolyan lehessen venni !

Azt hittem, hogy ezen a listán nincsenek örökmozgó hívők, hanem komoly műszaki szakemberek, de lehet, hogy tévedtem?

István

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „elektro-lista” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) elektro-list...@googlegroups.com címre.

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/6c9de4ea-9b2a-4f38-9180-569f63d90e4c%40ele.hu.

[hobi...@gmail.com]

Szerintem Géza és én is értem a tréfát, ha az kiderül valamiből. Mivel egyetlen smile vagy más sem utalt rá,
így joggal hihettük azt, hogy komolyan gondolod a "működési elv" demonstrálását.

Már a téma szóba hozása is komolytalan, de ott se volt semmi utalás a humor voltára, a link utáni egy szem smile kivételével.
A körítő szöveg viszont teljesen komolynak hatott.

Szóval a hiba nem a mi készülékünkben van.

Lehet, hogy kint ültél a napon és annak hatására írtad, de ezt mi távolról nem tudhatjuk.

István

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „elektro-lista” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) elektro-list...@googlegroups.com címre.

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/9D969412-7313-49A3-BC41-713B16B79FB5%40ele.hu.

[elight]

Kíváncsi voltam, ki mit szól a GTP válaszára, pusztán azt ismertettem!  A válaszokat pedig vaskosan megkaptam kinek, kinek a stílusában, modorában! Szerintem elégedett lehetek! ;)   Üdv István