--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
További lehetőségekért látogasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out címre.
Kedves Gábor!
Attól félek, hogy az „egykönyvű” (félművelt) ember nem én vagyok! Láthatóan Te vagy az, aki valamit nem értesz, de az sem kizárt, hogy nem is akarod megérteni. Nem kellene ilyen ilyen célzásokkal terhelni a párbeszédet!
Írod: „Ugyan már egy hónappal ezelőtt kiszálltam ebből a parttalanaknak tűnő "munkához való jog" vitából, és most sem szeretnék ebbe belemenni.” Nagyon sajnálom, hogy egy hónappal ezelőtt sem értetted meg a vita lényegét és most sem érted. Ez csak számodra tűnik parttalan vitának, mert igenis lényeges kérdésről, méghozzá elvi kérdésről van szó.
Mit gondolsz, miért nem támogatják az alapjövedelem gondolatát azok, akiknek bérmunkából kellene megélniük? (Természtesen azokra gondolok, akik egyáltalán hallottak róla.) Nos, az ellenvéleményeket két csoportra oszthatjuk. A jobbikos mentalitás azért nem támogatja, mert ő a cigányokra (és a léhűtőkre) nem dolgozik. Nem akarja hagyni, hogy „élősködők” kizsákmányolják. A jobbikos mentalitásúak úgy fogják fel, hogy őket a cigányok zsákmányolják ki. Az ilyen emberek úgy érzik, azért nem élhetnek jobban, mert másokat kell eltartaniuk abból, amit ők megtermelnek. A másik típus, a munkásmozgalmi mentalitású ember pedig úgy fogja fel, hogy a kizsákmányolás megszüntetésének egyszerűen nem ez a módja. Sőt az a véleménye, hgy az FNA tulajdonképpen a kapitalista kizsákmányolás jelenlegi fokát törvényesíti. És igaza is van! Hiszen az aktív munkavállaló rétegnek változatlanul heti 40 órás robotban kell megtermelnie az FNA fedezetét, holott a munkaidőt csökkentve az egész munkaképes korú népesség részt vehetne benne.
Ilye okok miatt egyszerűen nem lesz, aki megszavazza az alapjövedelem bevezetését! De vezessétek be nyugodtan, ha tudjátok!
A kizsákmányolás teljesen nyilvánvalóan megmutatkozik abban, hogy a gépesített emberi munka hatékonyságának óriási mértékű növekedése ellenére még mindig heti 40 órát kell gürizni, mint 50 évvel ezelőtt. Olyan bérért, amely sokaknál el sem éri a létminimumot. De az átlagbér is csak az uniós átlag kb. 26%-a. Ami azt jelenti, hogy a munkával rendelkező népesség is napi 10-12-16 órát dolgozik a puszta megélhetésért, ha boldogulni akar. Még az átlagbérből sem tudja egy dolgozó fizetni a lakáshitelét. A minimálbéres pedig egyszerűen az életbenmaradásért küzd. És ezt a helyzet akarja az FNA bevezetése konzerválni azzal, hogy a munkához való joggal nem foglalkozik, mert pusztán a megtermelt jövedelem újraelosztását tűzi ki célnak, de azt nem, hogy a kizsákmányolást mérsékelje (netán megszüntesse).
Csak meg szeretném kérdezni, hogyan lehet a minimálbéren megtermelt „minimáljövedelmet” (ami a tőkésnek is csak ”minimálprofitot” biztosít) úgy elosztani, hogy az társadalmilag hasznos legyen? Illúzió egyszerűen azért, mert nem állítunk elő elegendő „jövedelmet”! A „jövedelem” a nyomor szintjén termelődik. Nos ebből a jövedelemből „nyomorúságos” alapjövedelemre futja csak.
Ez a szemléleti vakság eleve kétségessé teszi, hogy a magyar társadalom egyáltalán megszavazná-e az alapjövedelem bevezetését. Meg merem kockáztatni, hogy ez a szemlélet csak a jobbikos mentalitás térnyerését segítené elő hazánkban. Végzetesen elhibázott dolog lenne.
Akkor adnék igazat az érveidnek, ha azt mondanád, hogy előbb vezessük be a 25-50-75 e F alapjövedelmet és utána beszéljünk a munkaidőcsökkentésről. De Te nem ezt mondod. Éppen ezért meg kell kérdeznem: elviekben utasítod el a munkaidőcsökkentést vagy csak azért, mert „sürget az idő”? A válasz nagyon fontos. Mondd ki, hogy szerinted a kizsákmányolás fokán nem szabad lazítani! Meg fogom érteni, hogy ilyen vélemények is vannak, csak ne akard az olvasót félrevezetni!
Egyébként a megoldás pofonegyszerű. Nem neked, nem nekem és nem az FNA aktivistáknak kell eldönteniük a kérdést, hanem népszavazásra kell feltenni! Nem mi vagyunk a döntésben az illetékesek, hanem maga a társadalom. Nem lehet a népakaratot megkerülni egy ilyen horderejű kérdésben. A népszavazás pedig szólhat arról is, hogy többféle verzió közül kell választani. Milyen időszükséglete van ennek? Esetleg pénzbe kerül? A paradigmaváltáshoz sincs semmi köze, mert a népszavazás eredménye kötelező érvényű lesz a hatalomra nézve. Vagyis kinek kell paradigmát váltani? Legfeljebb neked...
Magát a probléma felvetését is fontosnak tartom, hiszen egyszerre válaszolunk mindkét ellenvéleményre. A munkásmozgalom hitelt érdemlően meggyőződhet arról, hogy igenis felvállaljuk a kizsákmányolás elleni harcot. A jobbikosok méregfoga is ki van húzva, mert minden egyes roma, aki munkához jut, saját maga termeli meg a fedezetét a saját alapjövedelmének. Ilyen szempontból egyetértek a szavaiddal: „a társadalom végre a saját szemével lássa miről is beszélünk”!
Írod: „Számomra a LÉT támogatása, vagy elvetése politikai indikátor. A merev elutasítás, főleg érvek nélkül, csak úgy csípőből, egyértelműsíti, ki hogyan gondolkodik, milyen erkölcsi alapról szemléli a világot!” Nekem úgy tűnik, hogy ezek a szavak önmagadról szólnak. Így hát nem is reflektálok rá, megelégszem azzal, hogy felhívom erre a tényre az olvasóközönség figyelmét. Megjegyzem, hogy én nem utasítom el az alapjövedelmet, hanem ellenkezőleg, támogatom azt, csupán a 25-50-75 összeget tartom méltatlannak.
Végezetül írnom kell erről is: „továbbra sem értem, hogy a technológiai fejlődés és a tőkés racionalizálás eredményeképp szükségtelenné váló emberi munkaerőnek, hogyan tud(na) a jog munkahelyet adni?” Sajnálatos, hogy neked ezt még ennyi vita után is magyarázni kell. Ez már egyenesen az értetlenség jele, téged minősít. Komolyan gondolod, hogy a napi 24 óra munkaidőt nem lehet elosztani csak 3*8 órára? A 4*6, a 6*4 vagy akár a 8*3 az talán nem 24? De a napi 8 órát is el lehet osztani akár úgy is, hogy az egyik napon az egyik ember dolgozik, a másik napon meg a másik.
Kedves Sándor!
--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok keretében működő Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
A témáról való leiratkozáshoz látogasson el a következő címre: https://groups.google.com/d/topic/feltetel-nelkuli-alapjovedelem/4H9vVRj7NKI/unsubscribe. Az erről a csoportról és minden témájáról való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
Kedves Sándor!
Kedves Sándor!
„Ezen még az sem segít, ha népszavazáson mondjuk ki ennek igényét.”
A népszavazás azon segít, hogy tehetetlen és semmi érdemi dolgot tenni nem akaró politikai pártok helyett magunk mondjuk ki, hogy mit akarunk. Meg azon segít, hogy értetlenkedő ellenlábas civil szervezetek által (akik valójában a globális kapitalizmus hétköznapi kiszolgálói) ne hagyjuk félrevezetni magunkat.„Paradigmaváltást kell kieszközölni a gazdasági-pénzügyi viszonyokban, ami elvezethet egy igazságosabb elosztási rendszerhez.”
Konkrétan milyen paradigmaváltást jelent az FNA a gazdasági-pénzügyi viszonyokban?
A munkaidőcsökkentés (a munkához való jog) maga is egy paradigmaváltás, ami elvezethet egy igazságosabb társadalomhoz. Nemcsak igazságosabb elosztási viszonyokhoz, hanem akár a tulajdonviszonyok reformjához is.
Konkrétan milyen paradigmaváltás van az FNA gondolatában, ami nincsen benne a munkaidócsökkentés koncepciójában?
„Le kellene számolnunk azzal a felfogással, hogy csak az értékes akinek munkahelye van.”
Ejnye na! Ki állította, hogy csak a munkahellyel rendelkező ember értékes?
Hogy félreértés ne essék, magam is azt állítottam, hogy együtt kell bevezetni a munkaidőcsökkentést és az alapjövedelmet! Nehogy a jogai sérüljenek azoknak, akik nem akarnak fizetett munkát vállalni!
„Egyetlen embert sem szabad kirekeszteni a társadalomban megtermelt javakból!”
Ejnye na! De a létminimum 40%-át jelentő javakból ki szabad rekeszteni? Mintha önmagad alatt vágnád a fát... Arról nem is beszélve, hogy a munkabérrel együtt a munkavállaló összjövedelme a létminimumot lényegesen meghaladhatja, azaz a jogfosztottság és kirekesztettség nem csupán 40%!
Tavaly október óta egyfolytában erről beszélek, de falra hányt borsó.
„AZ FNA koncepció is az mondja ki, hogy mindenki számára biztosítani kell a minimális, emberhez méltó életfeltételeket...”
Csak a minimálisnál magasabb életfeltételektől van megfosztva. Azaz csak 40%-ban kirekesztett.
Árud már el, hogyan lehet a kirekesztettségnek a pozitívumait hangsúlyozni?!
„Aki meg többet tesz a társadalomért kapjon többet, érjen el magasabb életszínvonalat, de ne tehesse ezt mások rovására.”
Csakhogy törvényszerűen az egyik számára állandósul a munkanélküliség, a másik pedig élvezi a kiváltságos helyzet előnyeit.
Megkérdezem tőled, hogy aki a nap 24 órájában beteg és rászoruló hozzátartozójának kell, hogy a gondját viselje, az miért csak 60%-os alapjövedelmet kap? Az miért nincs elismerve teljes jogú munkaviszonynak? Ő mért csak 60%-kos értékű munkát végez?
Különben pedig mit értesz az alatt, hogy „de ne tehesse azt mások rovására”? Hiszen a propagandát és agitációt, amit itt kifejtesz, azt mások rovására teszed. Csak nem fogod fel.
Mihelyt egy rossz törvényt ráerőltettek a társadalomra, már büntetlenül lehet visszaélni vele.
Megkérdezném tőled, ha mások rovására nem lehet egy munkahelyet betölteni, akkor MIÉRT NEM FELVÁLTVA VAGYUNK MUNKANÉLKÜLIEK? Talán csak nem azért, mert az egyik ember bolond volna a másik javára lemondani egy privilégiumról, a munkaviszonnyal járó többletjövedelemről? Ennek érdekében akár még önmagával is elhiteti, hogy ő arra a munkahelyre a másiknál érdemesebb.
Lám-lám, így lesz valaki kapitalista bérenc! És hidd el, nemcsak földmutyi, meg trafikmutyi van, de előbb-utóbb az összes munkahely mutyi tárgyává válik. (Persze mutyi volt a rendszerváltás is és volt privatizációs mutyi is. Az sem volt más!)
„A LÉT bevezetését azért támogatom, hogy legyen kézzel fogható példa az emberek számára: lehet az elosztást, a jelen körülmények között is úgy alakítani, hogy közben minimális létfeltételekhez segítsük a rászorulókat.”
Az istenfáját neki! Hát a munkaidőcsökkentés talán nem volna kézzel fogható példa a társadalom számára? És annak során talán nem jutnának a rászorulók a minimális létfeltételeket meghaladó jövedelemhez? Ami eleve több, mint a létminimum 60%-a, ezt Te sem tagadhatod le, tehát ezen a ponton már eleve különb megoldási javaslat a munkaidőcsökkentés az alapjövedelemnél. Valld be, hogy ennyit sem vagy képes belátni!
Mi az, amit az alapjövedelemről el lehet mondani és ami a munkaidőcsökkentéssel nem érhető el? Csak egyetlen dolog van. Mégpedig az, hogy aki nem akar dolgozni, annak az emberi jogai sérülnek. De még csak azt sem mondom, hogy akinek büdös a munka, arról van szó! Vannak ilyenek is. De sokan vannak közöttünk olyanok, aki nem lustaságból nem vállalnak munkát, hanem oka van. Például az, hogy ellátásra szoruló hozzátartozójukról kell gondoskodniuk. Az ő érdekükben mondom, hogy az alapjövedelmet is be kell vezetni – a munkához való jog gyakorlati megvalósításával egyidőben vagy azt követően. De mindenképpen a munkához való jog az elsődleges, mert annak nagyobb a hozadéka a társadalom számára!
Ezen kívül nevezz még meg valami mást is, amit nem old meg a munkaidőcsökkentés! Nem tudsz!
Komolyan mondom, hogy megáll az eszem ilyen fokú értetlenség láttán! Hogyan lehet a minden szempontból jobb megoldással szemben az előnytelenebbet feldicsérni és előtérbe állítani? Itt már a logikai képességeket kérdőjelezem meg. Vagy ami szintén nem kizárható, megkérdőjelezem a tisztességes szándékot! Céloztam már rá, most egyenesen kimondom: a hangzatos és szép szavak mögött kapitalista bérenc magatartásról húzódik meg! Adni is valamit, de ne túl sokat! Ez a legolcsóbb megoldás a kizsákmányoló kapitalista társadalom számára. Így marad meg a társadalom a gazdasági és politikai elit számára a leginkább kiszolgáltatott és függő helyzetben, így manipulálható a legjobban.
Az oszd meg és uralkodj elvéről van szó! A kérdés az, hogy sikerül-e a munkásarisztokrata
réteget, az aktív munkavállalókat szembeállítani a munka világából
kirekesztettekkel. Ha igen, akkor ennek a társadalomnak lőttek! A munka
világából kiszorultak a saját helyzetükön nem lesznek képesek változtatni
másképp, csak lázadással. De erre nem lesznek képesek az aktív munkavállalók támogatása
nélkül, vagyis reménytelen a helyzet. Hacsak a jelenlegi munkásarisztokrata
réteg rá nem ébred arra, hogy ő maga is kizsákmányolt. Ráadásul ugyanez a sors, ugyanez a kirekesztés vár rá is, ha a munkájára már nem lesz szükség.
Történik mindez az értelmiség árulásával, ami azt jelenti, hogy a kapitalista bérenc értelmiség bizony ismételten cserbenhagyja a társadalmat. Három hónap meddő vita után nem maradt más lehetőségem, minthogy ezt az alapvető igazságot kimondjam.
És persze az értelmiség sem jön rá, hogy ő maga is kizsákmányolt, hisz nevetséges munkabérért adja el magát a munkaerőpiacon. És persze ugyanez a sors vár rá is a kirekesztésben. De ugyan kérem, miért jönne rá itt bárki bármire is, hisz nevetséges előnyökért pedálozunk a mindennapi életben.
Üdvözlettel:
Borotai Sándor
Kedves Sándor!
eredeti célkitűzéseit elérje:
a) egyetemes (vagyis mindenkire kiterjed),
b) személyes (vagyis minden személynek jár, a bölcsőtől a koporsóig),
c) feltétel nélküli (vagyis nincs se hozzáférési, sem kizáró feltétele) és
d) elég magas (vagyis nemcsak a test életben tartására (lakás,
élelmiszer) elegendő kell, legyen, hanem az ember alapvető szellemi
igényeire is (például információs, kulturális igényeinek
kielégítésére, szociális kapcsolatai ápolására).
"Valószínűleg a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha ellenállunk a változásoknak. Ahhoz, hogy világosan felismerjük, hogy milyen változásokra van szükségünk, és melyek a valódi értékek, ahhoz rendszerben kell gondolkodnunk. Ehhez ismernünk kell a legnagyobb rendszer, a Természet folyamatait, és a benne élő, gazdálkodó emberi közösségek kapcsolatrendszerét. Tanulás nélkül nincs fejlődés és nincs biztonságos jövő"
Dr. Hajnal Klára PhD egyetemi adjunktus
"Asi Mindasi tanulmányát jó szívvel ajánlhatom mindenkinek, aki az ország sorsáért aggódik, és új gondolatokat, meglátásokat vár, keres.
Kiemelem, hogy a szerző a humán tényező szerepét hangsúlyozza, rámutatva, hogy ez a tényező erősen elhanyagolt a hazai közgazdasági gondolkodásban"
Dr. Gazdag László egyetemi docens http://www.asimind.hu/
„Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, míg nem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.”
(Albert Einstein)
Felfogjuk és megértjük helyesen magunkról, hogy szeretni képes, eszközkészítő, konformitásra törekvő, ezáltal is értékteremtő, tudatossági lény az Ember.
Aki a nagy fokú automatizáció következtében napjaikban már folyamatosan a szükségleteinél jóval több értéket állít elő. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy sok esetben az értékteremtési folyamatokat már megelőzte, ezzel együtt hovatovább alá is ásta a spekulatív tőke szinte szerencsejátékszerű és egyre elhatalmasodó áramlata. Amely egyúttal zűrzavarosan kiváltja a hitelfelvételi kényszereket is, amik aztán a bankcsődökhöz, vállalati és egyéni fizetésképtelenségekhez vezetnek, amit aztán az állam valahogy kínkeservesen konszolidál az államadósság terhére. Mi ez, ha nem maga az ördögi kör?
lehetséges. Az egyik mód, ha jelen gazdasági rendszerünkbe akarjuk
beleilleszteni az alapjövedelmet. Másik megközelítés, ha az
alapjövedelem bevezetése mellett egyéb, a gazdaságot, a pénzrendszert
megváltoztató intézkedéseket is foganatosítunk. Természetesen a két
alap megközelítés között létezhetnek átmenetek is. De előbb vizsgáljunk
meg néhány, a finanszírozási kifogásokkal kapcsolatos makro ökonómiai
lehetetlenséget: A legtöbben azt állítják, az FNA nem finanszírozható.
- Gondoljunk csak bele, statisztikai adatok azt mutatják, hogy az
elmúlt 40 évben Európában a termelékenység (az egy főre jutó reál GDP
alapján) négyszer nagyobb lett (Magyarországon még nagyobb). Tehát ez
- Egy kis logikával az is megérthető, hogy ha egy gazdaság képes volt
megtermelni a termékeket, akkor az ehhez szükséges pénz is jelen volt
a gazdaságban. Tehát egy bizonyos volumenű GDP-hez egy bizonyos
volumenű beruházás (pénz) tartozik. Mivel nem pénzt eszünk, hanem a
megtermelt értékeket, pénzre cserélve vásárolunk élelmet, amit aztán
elfogyasztunk, vagy ha más a javak közé tartozó dologról beszélünk,
akár tulajdonról, akkor birtokba vesszük. Tehát a GDP egy részét
adóként befizetjük és a társadalomban újraosztjuk. Tehát az
alapjövedelem nem pénz, hanem újraelosztási hajlandóság kérdése.
Tehát a számok ismerete nélkül is kimondható, hogy az FNA
finanszírozható és ez nem pénz, hanem az újraelosztás kérdése. Nyilván
a fennálló rendszerből profitáló hatalmi érdekek az ellenkezőjét
fogják állítani és mivel a tömegkommunikációs média a kezükben, van
ezért a nép véleményét ők fogják nagyban befolyásolni.
Az FNA finanszírozásáról való gondolkodás ennek ellenére fontos, mert
ezáltal, megkerülhetetlenné válik az olyan, mostanra egyre gyakrabban
kritizált ökonómiai fogalmak felülvizsgálata, mint a GDP, gazdasági
növekedés, a versenyképesség, a fenntarthatóság, a jólét, a pénz vagy
a tőke szabad áramlása. Egy működőképes megoldás valószínűleg
megkövetel bizonyos mértékű nemzetközi koordinációt - vagy pedig az
innovatív országok külön utasságának elfogadtatását.
A teljes esszé itt olvasható:
http://kalozpart.org/2014/01/16/feltetel-nelkuli-alapjovedelem-fna-elsosorban-nem-finanszirozasi-kerdes/
Üdvözlettel,
László Zoltán, Sopron, 2014 január 16.
--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
Kedves Sándor!
Kedves Sándor!
--
--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
Kedves Sándor!
Előbb legyen meg a közakarat, értsük meg miről is szól ez a történet és azután jöhetnek a különböző finanszírozási javaslatok. Mert ha nincs akarat, akkor hiába a megoldás, és ha lenne megoldás, de nincs akarat, akkor lesz ezer kifogás, hogy miért nem jó a megoldás.
Beláthatjuk azt, hogy a tőke törvényszerűségei, a monopolista és állammonopolista, globalista mechanizmusok a termelés spontán és automatikus szelekciója, egyre nagyobb volumenű természetes mértékegységekben értékelt, elfogyasztható árualapokat hoz létre.
Ezzel szemben keresletként a;
- kamatjövedelem tulajdonosok
- a tőkejövedelem tulajdonosok
- a tőke és mellette munka jövedelem tulajdonosok
- a munkajövedelem tulajdonosok
- a fél-feketejövedelem tulajdonosok
- a feketejövedelem tulajdonosok
- az alkalmi jövedelem tulajdonosok
- a koldult jövedelem tulajdonosok
- a szociális jövedelem tulajdonosok
- a nyugdíj jövedelem tulajdonosok,
jövedelmei állnak.
Ezek egy része a termelésből közvetlenül kapja a jövedelmet, más részük, az állami költségvetésen és a társadalombiztosítás intézményein keresztül, és nem elhanyagolható részük, a közteherviselés elkerüléséből származó extra jövedelmek realizálásának "piacán" keresztül. (belátható hogyan működnek itt a versenyszabályok... )
Ennek a nem elhanyagolható résznek a létezése erősen fenyegeti a legális munkavállalók pozícióit, az egyre romló helyzete, a megfelelő szintű jövedelem hiánya, a társadalombiztosítás hiánya az egészségi állapot (fizikai és mentális) romlása a minimális nyugdíjjogosultságra való kilátások pedig egyre növekvő társadalmi és szolidáris terhet jelentenek.
Ebbe a helyzetbe nem ezek az emberek törekedtek, hanem az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági sodrása hozta őket ebbe a helyzetbe. Beleértve azt is, hogy elégtelen volt a szabályozás, hogy voltak kiskapuk melyeken egyesek átjártak, vagy „kiszerveztek” tevékenységeket és kényszervállalkozóvá, költségelővé, adó és TB elkerülővé stb. tettek tömegeket, akik a szürke, fekete vizeken eveztek. Kis részük talajt fogott, a többi nem. Az ügyeskedés (csalás) követendő példává vált, csak így lehetett átmenetileg fennmaradni. Kialakult a megélhetési bűnözés, a szociális korrupció. És beleértve azt is, hogy az elégtelen , kiskapus szabályoknak sem tudtunk érvényt szerezni, és mára kb. 3 millió embert érint a folyamtok hatása.
Ezen a helyzeten feltétlenül kell változtatni. És nem csak a LÉT bevezetése lehet a megoldás.
Annak belátása és társadalmi támogatottsága, hogy FNA jár mindenkinek, ill. hogy az FNA –hoz vezethet első lépésként a LÉT bevezetése a legfontosabb, mert akkor embernek fogadunk el mindenkit, faji és helyzetbeli megkülönböztetés nélkül.
Ezt követheti, a hogyan és a miből kérdés.
A hogyan – hoz a gazdaság kifehérítése a legfontosabb javaslat.
A legális foglakoztatást sokat javítana a helyzeten, jelentős forrásokat véve ki az arra, abban az összegben jogosulatlanok kezéből és kerülne állami kézbe. Az illegális foglakoztatás fedezete a fekete bevétel és a számla kibocsátónál bevételként el nem számolt fiktív költség. Ezeket kell kiiktatni a rendszerből!
Munkaidő utalványozó online utalványozó beléptető terminál segítségével támogatható lenne a legális foglakoztatás. Ellenőrzéskor, akinél van utalvány az utalványozott időn belül legálisan dolgozik, akinél nincs vagy lejárt nem legálisan van foglalkoztatva.
A nyugdíjkorhatár csökkentésével, azzal azonos számú munkahely jönne létre.
A törvényes munkaidő 8-ról pl. 7 órára való csökkentése, változatlan br. bér mellett pedig további munkavállaló számára tenné lehetővé, hogy munkából származó jövedelemhez jusson.
Ezek elvárható rendszerkövetelmények egy LÉT méretű társadalmi szolidaritásért cserébe. Ezekkel lehetne a FNA bevezetésnek társadalmi méretű óhajtását a paradigma váltást megalapozni, de legalább a magyar LÉT általános elfogadását elérni és a konstrukció számításához tiszta kiinduló helyzetet teremteni.
Az élethez való jog, alapjog. Ezen belül értelmezhető a munkához való jog, de külön deklarálni kellene a munkaviszonyhoz való jogot is!
Ha az elosztásban az alapjövedelmeken felüli rész maradna a „tőke” hatáskörébe és az alapjövedelmeket az állam kezelné, akkor szerintem létre kell hozni egy nagyon szoros és szigorú társadalmi kontroll alatt álló önálló alapkezelő szervezetet, melynek feladata a befizetőket terhelő LÉT-Ho, az eleve a költségvetést terhelő, és a behajthatatlan v. tárgy időszakban be nem folyt LÉT-Ho összegek beszedése és LÉT kifizetése.
Működési költségeit a LÉT ill. FNA alap forgalmától elkülönítetten az állami költségvetés fedezze.
Kedves Mindenki!
Több hozzászólásban is felmerült, éppen ezért két témában is leközlöm a
válaszomat, melyben arról szeretnék írni, hogy a napi politika kampányfogásnak
– vagy ami majdnem ugyanaz, marketingfogásnak – tartja az alapjövedelem
gondolatát. Eredetileg egyáltalán nem kívántam napi politikai kérdésekhez
hozzászólni, mert nem szívesen foglalkozom vele, de úgy tűnik, hogy nem lehet
elkerülni.
Az FNA gondolata sokkal régebbre nyúlik vissza, hogy annak bármi köze lehetne a
2014-es magyarországi választásokhoz. Arról sem az FNA mozgalom tehet, hogy
akaratunktól függetlenül a vita belenyúlik a választási kampány időszakába. És
sajnos azon sem lehet csodálkozni, hogy a pártok az alapjövedelem gondolatát is
egymás lejáratására próbálják kihasználni, illetve lejáratási céllal próbálják
az ellenfeleik nevéhez kapcsolni.
Ehhez persze a mai politikai közéletben teljesen megszokott módon forgatják ki
az FNA gondolatát és állítanak arról szemenszedett hazugságokat. Ehhez
önmagukat és nézeteiket aprópénzen eladó ijú titánokat, „politikai elemzőket”
bőven találni éppúgy, mint újságírókat.
De mit csodálkozunk ezen? Ilyen a magyarországi közélet. De nemcsak a politikai
küzdőtéren, hanem közöttünk is akadnak szép számmal hamis próféták, akik
tudatosan terjesztenek álságos nézeteket a Feltétel Nélküli Alapjövedelemről.
Ezért kell beszélni róla!
A hazugság ellen valóban nincs más megoldás, mint a nagyobb nyilvánosság!
Sajnos nem igaz az, hogy a politikai baloldal felkarolta volna az FNA
gondolatát. Nem igaz már csak azért sem, mert Magyarországon csak formailag,
„ülésrend szerint”, a kormánypártokhoz képest van baloldal, de politikájának
tartalmát tekintve nincs. Legfeljebb valamiféle mérsékelt „polgári baloldal”
létezik, de ez a globális kapitalizmus kritikátlan szekértolója és politikai
nézeteiben, filozófiájában semmi érdemleges baloldali nincs. Csak szavakban
baloldaliak, akik ezt állítják magukról, de attól még nem lesz baloldali a
szocialista párt sem, hogy a „szocialista” nevet bitorolja. Nézeteiben
egyértelműen kapitalizmus igenlő (lakáj) pártról van szó.
Szili Katalin az, aki egyénileg kiállt az FNA mellett, ő még emlékezik baloldali múltjára. De egyetlen parlamenti párt sem vállalta fel az alapjövedelem támogatását. Bármiféle kampányról vagy marketing fogásról blődség beszélni. Éppen ezért erről nem is beszélnék többet.
Viszont amit fontosnak tartok tisztázni, az a baloldaliság viszonyulása az FNA gondolatához. De ezt olyan mértékben fontosnak tartom, hogy önálló témaként vetem fel.
Üdvözlettel:
Borotai ándor
Kedves István! Örömmel látom, hogy egyre jobban azonosulsz a gondolattal, mely szerint a Feltétel Nélküli Alapjövedelmet ötvözni kell a munkaidőcsökkentés gondolatával!
Üdvözlettel: Borotai Sándor