Még mindig trafós kérdés..

[elight]

Sziasztok!

Miközben készül a mű, fejben ráérek, tovább agyalgatok, latolgatok. 
Közben eszem jutott egy újabb kérdés amit talán jó lenne kicsit
pontosabban körbetapogatni.
A tekercsek párhuzamos kapcsolása!
Arra gondolnék, hogy nekem a gyakorlatban akkor teljesen egyforma két
tekercs, ha a drótok szigeteletlenek és minden ponton összeérnek. 
Szóval első körben maga a felmerülő kérdés első sorban elméleti.  Mi van
akkor ha két teljesen egyforma menetszámú szekunder tekercset készítünk
azonos keresztmetszetű drótból, de az egyik a cséve belsejében van, arra
kerül a primer tekercs és a primerre kerül rá a második szekunder
tekercs.  Ezek párhuzamosan köthetők?
Elvileg igen.  Mert  az feszültség  meg fog egyezni rajtuk ha a
menetszámok is megegyeznek.  Ezt sugallná a józan ész. De ugyanakkor én
kétkednék ennek a maximális igazságában.  Mert a feltekert vezetékek
hossza a geometriai elrendezés miatt miatt jelentősen eltérhet.  Ezért a
belső ellenállások  is eltérhetnek. Milyen problémát hozhat ez be
üresjáratban és növekvő terhelőáramok esetén?
Hogy a dolog gyakorlati oldalát is megvillantsam:  Adott egy 2,5mm * 5mm
fazonhuzal amiből kettőt kell párhuzamosan feltekerni hogy elérjem
mondjuk a 25mm2 keresztmetszetet.  A huzalokat egymás tetejére
bandázsolva kényelmesen fel lehet tekerni.  Ugyanakkor ebben az esetben
a belső és külső tekercs között lesz némi átmérő különbség.  Ugyanakkor
egymás mellé élére állítva is lehetne próbálkozni, de ez már rendkívül
kényelmetlen, mert a drót az élére már sokkal kevésbé szeret hajlani.  A
két eset között lehet e lényeges veszteség különbség szerintetek?
 A helyzet nálam némileg cifrább, hogy bár ez a kérdés gondolom
ugyanúgy fennállhat, de most itt ténylegesen három szálat kellene
párhuzamosan vezetni (elkalapálni;) .

Üdv István

[Varga Tibor]

Sziasztok!

István!

A problémád egy részére tudok reagálni.

Legyen két majdnem, de nem teljesen egyforma szekunder tekercsed párhuzamosan.

Ha nem terheled akkor a nagyobb feszültséget adó tekercsből áram indul ki a kisebb feszültségű felé.

Az áram és abból a tekercseket fűtő teljesítmény a tekercsek ellenállásából és a tekercsek által leadott feszültség különbségből számolható.

Ha terheled, akkor az terhelődik jobban, amelyik nagyobb feszültséget ad.

Ez melegszik jobban és így ennek ellenállása elkezd nőni.

Ez az ellenállás növekedés kiegyenlíti a két tekercs által leadott áramot.

Üdv. Tibi

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli elektro-lista csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) elektro-list...@googlegroups.com címre.
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/e2f3ca50-e167-485a-9318-321e7ea99008%40ele.hu.

[elight]

Részben tényleg köszi.  
Maga a vas elvileg az értékesítő szerint 1,8 Tesláig gerjeszthető, de ennek is ahogy most néztem  némi ára van.  Mert most mértem éppen az elkészült primeren az üresjárati veszteséget szekunderek nélkül.  Eredetileg három gerjesztèsre számoltam ezt a primert. 1,2 T ;   1,4T és 1,6T-re.   A legkisebbnél (teljes tekercs) 0,9W a veszteség. A megcsapolásokat egymás után bekötve az 1. leágazás esetén ez megnő 1,2W-ra. Míg a 2. esetén màr érzékelhetőbb veszteséget, 20W-ot mérek.  Tehát érzésem szerint a mondottakkal ellentétben mégis csak az àltalam eredetileg gondolt 1,5T lehet az a gerjesztési határ, ami felett már a veszteség észrevehetően nőhet.  Ettől talán még el lehet menni akár 1,8T-ig is a némi vasmelegedés árán. De nem biztos, hogy szeretnék. Ennyi elegendő lesz.
Szóval azért az aggódás, egy rosszul elkészített szekunderrel ne rontsam el nagyon ezt a még szerintem kitünő helyzetet.  Üdv István