Re: Windows 10 Lite Magyar
Christian Erdmann
I am looking for the windows 12 64 bit iso insider preview for regular and for unsupported devices download? if you can assit me I would greatly appreciate it. the only one i cna find on the website is for Windows 11.
A Windows opercis rendszerek szabvnyos felletet nyjtanak, mely legrdlő menkre, ablakokra s egy mutateszkzre, pldul egrre alapszik. Nagy rszket magyar nyelven is kiadtk (az első magyar nyelvű verzi a 3.1 volt s azta csaknem minden verzi megjelent magyarul is). Az opercis rendszer Vista verzija 35 nyelv sszesen 37 vltozatban rhető el.[3] A Microsoft ltal kiadott opercis rendszerek a piac tbb mint 90%-t birtokoljk.[4][5][6][7][8][9][10]
A Microsoft az Apple cg opercis rendszernek alaptlett felhasznlva kezdte el kifejleszteni az ablaktechnikn alapul rendszert, a Windows-t. A rendszer a DOS utn forradalmian jnak szmtott, sikere pedig a konkurencihoz kpest alacsony rban volt keresendő. Az 1.0-s utn a 3.0-s rendszer megjelense jelentett igazn nagy durranst, amikor a konkurens cg majdnem csődbe is ment.A ma mr kevss ismert Windows 1.0 fellett a Microsoft a Xerox ltal kifejlesztett koncepcik alapjn ksztette el, rszben lemsolva az Apple cg aktulisan hasznlt opercis rendszernek műkdst. A fejleszts jelentős rszt teszi ki ms cgek ltal kifejlesztett technolgik felhasznlsa (vagy azrt, mert a technolgia nem volt levdve, vagy mert felvsroltk az adott cgeket).
A korai Windows-verzik kzismerten, a Unix szellemisggel ellenttben, nem kveteltk meg a preemptv, azaz egy legalbb Intel-386-os szintű processzort. A 3.1-es verzit is mg felbootolt DOS-bl kellett indtani, de egy legalbb 386-os processzor esetn mr gynevezett enhanced mode zemmd is elrhető volt. Ezen enhanced mode mg csak rszlegesen volt preemptv, azaz bizonyos esetekben az elszabadult programokat azok egyttműkdse hinyban is meg lehetett fkezni.
Az MS-DOS egy manapsg mr alig hasznlt opercis rendszer. Rgebben megtallhat volt szinte minden szerveren, asztali szmtgpen s laptopon. A DOS első vltozatt, a PC-DOS 1.0-t 1981-ben fejlesztettk ki. Klnbző vltozataival, ami a DOS 7.1-ig tartott, megnyerte a jogot, hogy a vilg egyik legelterjedtebb opercis rendszere legyen s az vek sorn a kezdetben elrhető parancsok szma minden kiadsnl bővlt. Alapja egy gynevezett parancssorbl llt, ahol a felhasznl a gppel parancsok formjban kommuniklt. Ezek a DOS vltozatok nagyon nagy hibatűrő kpessgűek voltak. A ksőbbiekben a Windows termkek szolgltatsaiba ptettk bele.
A Windows 3.1 volt a legelső Magyar nyelvvel is rendelkező Windows opercis rendszer, emellett mg tmogatta a Magyar billentyűzetkiosztst is. Az opercis rendszer (hasonlan a Windows 9X rendszerekhez) mg DOS alapon fut, gy DOS-bl kell elindtani a WIN paranccsal (ezt automatizlni is lehet a WIN parancs AUTOEXEC.BAT-hoz val hozzadsval). Tmogatta a 24 bites (True Color) szneket, 1280x1024-es kpfelbontst (ha a szmtgp tartalmazott egy arra alkalmas videokrtyt), illetve rendszerre kszlt szoftverek is megjelentek, ezeket ksőbbi opercis rendszerek is tmogattk (Windows XP-ig).A Microsoft kiadott egy Windows for Workgroups 3.11 nevű verzit, amely 1993 novemberben jelent meg, s a Windows 3.1 hlzati kiegsztsnek tekinthető. Ebben a verziban mr megjelent a hlzati tartomnyhoz val kapcsolds lehetősge s egy alapszintű csoportmunka tmogatottsg, illetve javtottk a stabilitst. Ksőbb mg megjelent egy Windows 3.2 is, de azt csak Knban forgalmaztk.
1995-ben megjelent a Windows 95, amely rengeteg jtst hozott magval: A tlca, a Start men, az asztalra helyezhető ikonok megjelense, ksőbbi verziknl pedig opcionliss vlt az Internet Explorer webbngsző teleptse is. A 95-től rklt meg mindent a Windows 98, ezen kvl mg tbb jtst tartalmazott: Dokumentumok mappa első megjelense, az Internet Explorer egybe integrlsa az opercis rendszerrel s az Active Desktop megjelense (a rendszerkvetelmny ennek ksznhetően megnőtt s eltvoltani sem lehetsges klnleges programok nlkl, ezt sokan kritizltk, de knnyebb navigcit biztostott mappk s fjlok kztt). A msodik kiadsa, a Windows 98SE (Second Edition) volt igazn sikeres, s nem egy rgi szmtgpen a mai napig fellelhető. 2000-ben jelent meg a Windows 2000, amely habr a 95/98 nvsmt hasznlta, NT alap volt s cgeknek kszlt. A Windows Me (Millennium Edition) csak rvid ideig volt kaphat sikertelensgnek ksznhetően, kpes volt a Windows-rendszerfjlok vdelmre s illetktelen mdosts utn a visszalltsukra, ennek ellenre az opercis rendszert rengeteg kritika rte a stabilitsi problmk miatt, amely főleg a rossz hardvertmogatsnak (mind a gyrtktl, mind a Microsofttl), a rosszul megrt programoknak, illetve a DOS alap Windows rendszer elavultsgnak volt ksznhető, ezt mg a Microsoft is elismerte.[11]
A hossz halasztsok utn 2007-ben debtlt Windows Vista rendszer stabilabbnak s biztonsgosabbnak mondhat az eddigieknl. A jvőről elmondhat, hogy a szoftvergyrtk a cgeknek sznt funkci gazdag s a hztartsoknak sznt szp rendszereket egyre inkbb sszemossk, gy elg gpignyes rendszerek szletnek. 2008 tavaszn erre az opercis rendszerre is adtak ki Service Pack-et, ennek teleptse mindenkpp ajnlott volt.
A Windows Vista rendszert a szakemberek, valamint a felhasznlk tbbsge a Microsoft egyik legkibrndtbb Windows csaldjnak tlte. Tbbek kztt az XP-hez kpest meglehetősen leromlott rendszerigny/teljestmny arny, s emellett az XP rendszerrel val (in)kompatibilitsi gondok is bosszantottk az asztali szmtgpek tulajdonosait. Mindazon ltal egy forradalmian j platform volt ami megalapozta a ksőbbi sikeres verzikat.
A Windows Vista utn megjelent a Windows 7 is, 2009 oktberben megrkezett az első magyar (teljes) verzi. A rendszer rengeteg jtssal, j GUI-val (grafikus felhasznli fellet) bszklkedhet, s teljestmnyt tekintve is előnys az otthoni szmtgp-hasznlk szempontjbl. A legelterjedtebb opercis rendszer (a felhasznlk kb. 45%-a Windows 7-et hasznl). A Windows 7-tel kompatibilis programok teljes sklja megtekinthető a kvetkező weboldalon: -7/en-us/default.aspx
Tbb ismert cg kijelentse szerint a Windows 7 egy lruhba ltztetett Vista, melyet kicsit feljavtottak, hasznlhatbb tettk. A Windows hetedik verzijnak kiadsi dtuma 2009. oktber 24. A bta verzi 2009. janur 24-ig ingyenesen tlthető volt. Az les verzi 2009 decemberben jelent meg. Ezt a verzit hasznljk a legtbben.
A Microsoft j termkfejlesztsi ciklusnak első termke a Windows 8.1, mely 2013. oktber 17-n jelent meg. Ezt frisstsknt minden Windows 8-as felhasznl ingyen megkapja, de le is tlthető a Microsoft honlapjrl.[14] A Microsoft 2023. janur 10-ig biztost hozz frisstseket.
A Microsoft 2008-as hrek szerint egy teljesen j alapokon ll Windows-utdon dolgozott legjobb programozinak bevonsval, amely a mr bemutatott Singularity ksrleti rendszerre plt volna, s amely Midori nven volt ismert.[15] 2009-ben viszont megjelent a Windows 7, 2012-ben pedig a Windows 8, s a Midori fejlesztse megakadt. 2014. oktber 1-jn letlthetőv vlt a Windows 10 prbaverzija,[16] a nyilvnos kiskereskedelmi kiads pedig 2015. jlius 29-n jelent meg.[17][18]
jtsa tbbek kztt az univerzlis alkalmazsok megjelense, az j, Edge nevű bngsző, vagy az tdolgozott Start men, illetve a Tblagp md. Ebben a verziban jelent meg a Microsoft virtulis asszisztense, a Cortana is.[23][24]
A cg 2021. jnius 24-n bejelentette a Windows 11-et, egy kln esemny keretein bell. A Windows 11 bejelentse előtt egy hnappal a Windows 10X fejlesztst lelltottk, gy nem fog kiadsra kerlni ez a vltozat. A fejlesztsek tkerltek a Windows 10-be s a Windows 11-be.[27]
A Windows 95-ben hatalmas reklmkampny ksretben debtlt az azta is kulcsfontossg s egyre jobban kibővtett, talaktott Start men. Lnyege, hogy a szoksos alkalmazi ablakoktl jl eltrő s radsul lland helyen rhetjk el a szmtgp legfontosabb helyeit. Hagyomnyosan az aktulis Windows verzi logja lthat rajta, s a 95-XP verzik kztt a Start felirat is. Rendszerlogikai rtelemben a start men olyan, mint a parancssoros vezrlsű rendszereknl az llandan kznl lvő parancssor. A Windows 95 előtt a start men tartalma 4 darab, a kznsges programablakokhoz hasonl ikonos ablakba volt tematikusan sztosztva gy, hogy a start men minden egyes eleme ezen 4 ablak valamelyikben egy rkattints ikon volt. Ennek is megvolt a maga koncepcionlis elegancija: elvgre ha ablakos a rendszer, akkor minden legyen ablak. A klső sznfalak mgtt, a rendszerprogramozi szemszgből a szban forg Start Men is egy ablak, csak nagyon specilis formja van, s kedvenc szoksa a kpernyő aljn cscslni.
A tlca fogadja a korbban az asztalra kerlő ikonokat. Hagyomnyosan bal oldalon a Start gomb. Mellette az eszkztrak s a fut programok gombjai. Jobboldalt pedig az ra s egyes httrben fut folyamatok ikonjai lthatak.
Kezdetben a Windows csak egy, a DOS opercis rendszer alatt fut grafikusfelhasznlifellet-csald volt; a Windows NT-től kezdve tekinthető nll asztali opercis rendszernek. Mra a Microsoft Windows termkek mr az opercis rendszerek s mobiltechnolgik kln csaldjt alkotjk.
d3342ee215