WG: H�tha valaki nem tudja - Mission Sparrow

[msca...@rakovszky.eu]

 

 

If something is worth doing, it is worth doing it well.

Strive for excellence, not for perfection.
But be aware of the supporters of mediocrity.
They will attack you because they are afraid of excellence in any form.

Ha valamit érdemes csinálni, érdemes azt jól csinálni.

- * -  A Rakovszky család honlapja / Web-site of the family Rakovszky / Website der Familie Rakovszky:    www.rakovszky.eu    - * -

-----Ursprüngliche Nachricht-----
Von: miklo...@googlegroups.com [mailto:miklo...@googlegroups.com]Im Auftrag von Dobai Miklós
Gesendet: Freitag, 2014 März 14 10:20
An: Levelező lista
Betreff: Hátha valaki nem tudja - Mission Sparrow

Hátha valaki nem tudja…

 

Veréb misszió, angol nevén Mission Sparrow. Ha valaki az 1960-70-es években a kínai pártvezetés által verébirtás céljából meghirdetett népi mozgalomra gondol – téved. A történet 1944. márciusában játszódik, azokban a kritikus napokban, amikor a német katonai egységek már Bécs környékén gyülekeznek, hogy végrehajtsák Magyarország megszállására vonatkozó Margarethe-I tervet, s amikor Horthy már kézhez kapta Hitler megtévesztő meghívását, hogy magas rangú katonai vezetők társaságában – tárgyalás céljából – keresse fel őt a Salzburg melletti Klessheim kastélyban.

 

Mint tudjuk, 1943. szeptember 9-10-e éjszakáján, a Márvány tengeren aláírták az előzetes angol-magyar fegyverszüneti egyezményt, melynek egyik eredménye, hogy a szövetséges kötelékek ezt követően (egészen a német megszállásig) nem bombázták Magyarországot, s a magyar légelhárítás (tüzérség és légi-kötelékek) nem támadta a hazánk felett átrepülő szövetséges repülőgépeket. Azt követően a magyar politika (Bakach-Bessenyey követ és Ghyczy külügyminiszter) kapcsolatot létesített az amerikaiakkal (Dulles OSS vezető), s abban állapodott meg, hogy az amerikaiak kapcsolattartási céllal ejtőernyős katonai csoportot dobnak le, melyek fogadására Kállay Miklós miniszterelnök Ujszászy Istvánt, az AvK (Államvédelmi Központ) vezetőjét jelölte ki.

 

A háromtagú csoport: Florimond Duke ezredes, a csoport vezetője, Alfred M. Suarez őrnagy, rádiós, és Guy T. Nunn százados, tolmács (a korábban kijelölt negyedik tag, Howard K. Travers tanácsadó egyszerűen lekéste az olaszországi Bariból 1944. március 15-én 21 órakor induló missziót) 1944. március 16-án éjjel 2 órakor ért a Bottornya (ma Horvátországban, Szlovénia és Magyarország határszegletében fekvő kis falu) térségébe, ahol az Ujszászy által hallgatásra intett légelhárítás csendjében zavartalanul ér földet.

 

Itt kell megemlítenem, hogy az interneten a „Tornadó” lapban megjelent cikkre hivatkozó valamennyi szócikk Bottornyát összetéveszti a más vonatkozásban közismert Battonyával, s még a biztonság kedvéért Békés megyére való utalást is tesz. Tévedéseinek sorát a cikk azzal tetézi, hogy már a címében megpendíti annak lehetőségét, hogy, idézem: „Amerikai provokáció okozta Magyarország német megszállását”. Ez utóbbit egyszerűen intézhetjük el azzal, hogy Magyarország német megszállása egy régebben elhatározott akció volt, amikor még Bariból a Halifax típusú bombázó fel sem szállt.

 

Duke ezredes és a „Veréb misszió” többi tagja mire Budapestre kerülnek, s átesnek az Ujszászy által foganatosított kötelező kihallgatáson, majd az azt követő baráti vacsorán, Magyarország már a németek által megszállt ország, s a Mission Sparrow tagjainak német fogság lesz osztályrészük.

 

És itt térnék vissza a fent idézett Tornado cikk, s az abból származó írások azon vélekedésére, hogy Magyarország megszállását amerikai „provokáció” váltotta ki. Szabadjon idéznem Juhász Gyula történész, az Országos Széchenyi Könyvtár korán elhunyt főigazgatójának „A történész józansága” című könyvéből. A számos forráskiadványt publikáló szerző e könyvének 118-ik oldalán idéz az angol Politikai Hadviselés Bizottság 1941-ből származó iratából, mely a Magyarországgal szembeni magatartás formáit taglalja. Ennek 4-ik pontját – fontosságára való tekintettel – a szerző (Juhász Gyula) is szó szerint idézi: „Végül arra kell kényszeríteni Németországot, hogy bizonyos számú csapatokat Magyarországra küldjön, akár mint biztonsági alakulatokat a rendbontás és szabotázs ellen, akár mint megszálló erőt”.

 

Igen, az angolok, már 1941-ben, amikor Magyarország éppen csak belekeveredett a balkáni eseményekbe, de Angliával nincs hadiállapotban, már – saját szemszögből – előnyösnek tartanák Magyarország német megszállását. Figyelemre méltó, hogy ez az ötlet egészen 1943-ig, talán a zsidóság magyarországi előnyös helyzetének megőrzése érdekében „pihenőben” marad, s csak 1943 őszén kerül ismét terítékre.

 

Ismét Juhász Gyula említett könyvét idézem, a 125-ik oldalt: „1943 augusztus 22-én, abban a jelentésben, melyet a brit vezérkari főnökség készített kormányának a magyar kapitulációs ajánlatról, ezt olvashatjuk »A mi szempontunkból a német invázió Magyarország ellen nagyon is szolgálná érdekeinket….«” Nem kell folytatni, ez világos beszéd, önmagáért beszél!

 

A nyugati partraszállás előkészítése idején Anglia és szövetségeseinek elemi érdeke, hogy valahol Közép-Európában – mondjuk Magyarországon – minél több német hadosztályt kössenek le. A feladat tehát adott, a bevezetőben említett angol-magyar előzetes fegyverszünet létét „kiszivárogtatni” a német elhárítás felé már gyerekjáték. Kállay „hintapolitikája”, s a megoldatlan „zsidókérdés” amúgy is szálka Hitler szemében. S a D-nap egyre közeledik.

 

Dobai Miklós

 

 

--
--
Ne küldjön "Választ" a levélre!
 
Válaszokat, észrevételeket a miklos...@freestart.hu e-mail címre várom.
---
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „Miklos.Dobai” csoportjára.
Ha le szeretne iratkozni erről a csoportról, és nem szeretne több vele kapcsolatos e-mailt kapni, küldjön egy e-mailt a miklosdobai...@googlegroups.com címre.
További lehetőségekért látogasson el a következő oldalra: https://groups.google.com/d/optout.