Kedves Olvasók!
Arra gondoltam leírom nektek, hogyan mentettem meg két
notebook számítógépet a kidobástól...
Persze lehet, hogy senkit nem érdekel, de hátha mégis és ezzel
további gépek maradhatnak használhatóak a kezeitek között...
Szóval hagy kezdjem a történetet, a tömör technikai leírás
helyett egy kicsit távolabbról...
A számítógépek működési rejtélyeinek felkutatása a
szenvedélyem.
Ez a szenvedély talán abból indult ki, hogy kisgyerek ként
sokat kuporogtam Apukám mellett aki mindig boncolt valami
elektromos kütyüt.
Ilyen módon láthattam az ő által szétszerelt gépeknek egy
olyan "belső világát" amit az eszköz használója aligha lát, és
ha lát is nem tud vele mit kezdeni.
Ezen boncolgatások, talán legfontosabb tanulsága az lett, hogy
"Egy gép belső szerkezete az egy alkatrész rendszer
összessége, melyben ha megtalálod és kicseréled a sérült
eleme(ke)t akkor a gép jó eséllyel tovább működhet."
"Persze megtalálni a hiba forrását és elvégezni a javítást az
a két tevékenység önmagában is egy-egy jó kaland!"
A 80-as években diák ként kezdtem el tanulmányozni a
számítógépeket és újság cikkeket is írogattam nyomtatott
szaklapokban az engem éppen érdeklő témákban.
Azóta nagyon sok minden történt, de az érdeklődés és a
szenvedély azóta is megvan bennem.
Mondjuk úgy "kezdőként" szinte kizárólag úgynevezett
hagyományos szerkezetű dobozos külsejű asztali gépeket
böngésztem és gyógyítottam.
Ezek a gépek robusztus felépítésűek voltak, nem volt szempont
a hordozhatóság és az akkumulátoros üzem, hiszen helyhez
kötött és hálózati áramról működő gépek voltak.
Sőt! Az ilyen szerkezetű gépek szerintem ma is megbízhatóbbak,
üzembiztosabbak, sokkal jobban szervizelhetőek és a tervezhető
élettartamuk is hosszabb mint
az akkumulátoros hordozható, és kényszerből összezsúfolt
rokonaik.
(Ma is az ilyen gépekben hiszek, és ezt az írást is ilyen
gépen készítem.)
Ezzel a múlttal a hátam mögött, talán érthetővé válik
számotokra is, hogy miért lepődök meg amikor ilyen mondatokat
hallok hordozható gépeket használó emberektől:
"Nem tudom elképzelni, hogy a számítógépem ne legyen mindig
nálam, akár az ágyban vagy a fürdőszobában is!"
"Hát a dobozos gép az ronda, nagy és zajos, és különben is az
ilyen gép ma már nemhogy nem divatos, de múzeumba való!"
"Ha nem viszek magammal laptopot vagy mobilt kinéznek az
iskolából!"
Stb... stb...
Hát a helyzet az, hogy akármennyire is nem értek egyet a fenti
mondatokkal, és ismerem a hordozható gépek hátulütőit, be
kellett lássam, ha segíteni szeretnék másoknak
akkor nem ragaszkodhatom mereven a saját meggyőződésemhez, s
ezért elkezdtem a hordozható gépek világát is más aspektusból
szemlélni...
1. Ezek a gépek is számítógépek, ha tetszik a szerkezetük, ha
nem.
2. Divat hóbort, Nagyzolás, Butaság és függőség mindig is
volt, van és lesz is.
3. Ezeket a gépeket ugyanúgy nagy tudású mérnökök,
technikusok, és kis kezű szorgos összeszerelő szalagmunkások
készítik mint elődeiket,
és az ő fáradozásaikat is meg kell becsülnünk.
4. Lehet, hogy naivitás, de úgy hiszem ha javítással lehetővé
tesszük egy gép további működését akkor a szemétdombok
kisebbek lehetnek az egyetlen Földünkön
és gyártani és gyártásra pazarolni energiát és anyagot is
kevesebbet kell.
S még egy dolog amit szeretnék elmondani magamról, fizikai
képességeim korlátai okán én sosem éreztem arra kényszert,
hogy rohanjak kapkodjak a világ fokozatosan hajszolt
megőrülésének tempójában.
Amolyan szemlélődő álmélkodó típus vagyok aki szeret lassan
megfontoltan haladni és ha szükséges többször előröl kezdeni
egy probléma okának felderítését.
Így aki azt mondja nekem, hogy a megoldás holnapra, de
leginkább tegnap előttre kell, azt nagy tisztelettel megkérem,
hogy fogja meg mindkét fülét jó szorosan a gépével együtt és
ne jöjjön hozzám többet ha egy mód van rá...
Szóval a lényeg az, hogy nem az úgynevezett "verseny szférába"
való vagyok.
Hozzám általában olyan gépeket hoznak ismerősök amiknek az
üzemszerű használatáról már lemondtak mert:
"Hát ez a szutyok már lassú..."
"Tegnap még ment de ma már el sem indul..."
"Valaki rá töltött valamit és azóta kék a képernyő..."
"A szomszédom gépén jobb Windows van mint ezen volt..."
Ilyenkor általában az egyetlen és legfontosabb kérés mindig
az, hogy:
"A rajta ragadt adataimat ha lehet mentsük le róla!"
Miután magam is meggyőződöm róla, hogy milyen súlyosságú a
probléma, és elvégzem a kért adatok mentését, az eltávolított
eredeti HDD helyére beteszek egy sterilizált másikat és a
továbbiakban már operációs rendszertől, felhasználói
programoktól és adatoktól mentesen
a gép fizikai állapotát vizsgálom tovább.
Az esetek jelentős többségében bebizonyosodik hogy a gép
működését csak szoftverlogikai gondok okozták nem fizikai
hardver hibák.
Vagyis röviden kifejezve a gép fizikailag hibátlan.
Na mostani írásomnak az adta az apropóját, hogy két teljesen
különböző laptop gépen is azonos jellegű hibára bukkantam, és
kerestem a megoldást rá!
Az egyik gép egy Fujitsu-Siemens Amilo LI2727-es (2007-es
BIOS-sal)
A másik gép pedig Egy HP-Compaq 610-es gép volt (2009-es
BIOS-sal)
Nevük, gyártójuk és koruk alapján látszólag tényleg semmi
közük egymáshoz, mégis valami közös van bennük.
A hiba tünete:
A felhasználói HDD-től megszabadított gépre feltelepítettem
egyik kedvenc Linuxomat az Ubuntu-MATE-et.
Ez a rendszer ugyanis meglehetősen jó prosperitással tud futni
kis erőforrásokkal rendelkező gépeken is.
A telepítési folyamat ment is rendben minden zökkenő nélkül.
Ám a telepített rendszer futásával komoly gondok mutatkoztak
első pillanattól kezdve...
A bootolás a teljesen szűz üres rendszeren is több mint 4 perc
volt, és az is nagyon szakaszos.
Sokszor hosszan csak fekete képernyőt láttam, de végzetes
hibára utaló hibaüzenetet nem kaptam.
A winchester meg csak állt-állt és várakozott, nem volt aktív
rendszertöltés.
Mintha a hardver várna valamire... vagy hiányolna egy modult
vagy indítási paramétert...
Végül a felhasználói felület megjelenése után nagyjából
működött a rendszer, de mégis olyan hatású volt mintha egy
pörgő ringlispílt percenként leblokkolnának.
Na jó a Siemens gépbe egy elég gagyi CPU került, de az nem
indokolná ezt a jelenséget.
Elkezdtem telepíteni egy másik disztribúciót is a gépre, de a
végeredmény ugyan az volt mint korábban...
A vicces az volt, hogy telepítés előtt mindkét gépet
kipróbáltam live DVD-vel futtatni, és ott nem jelentkezett a
probléma ment mindkét masina szakadatlanul, hiba nélkül több
órán keresztül mint a huzat.
Lépések a megoldás felé:
1. A HP-Compaq 610-es gépre ismét előről feltelepítettem az
Ubuntu MATE 18.04 LTS változatát.
2. A nehézkes boot-olás után a Grub-ban kikapcsoltam a
boot-olási dísz grafikát, hogy helyette láthassam a rendszer
fontos üzeneteit.
3. A következő bootolásnál mikor megállt a folyamat, kíírt
valami ilyesmit ..... SVIDEO failed error ....
Na itt egy kicsit megállt az agyam... Mi van? Ez egy laptop!
Semmi nincs rajta csak a saját LCD kijelzője és a DSub VGA
csatlakozó.
A múlt században használtak 5 vagy 6 tűs kerek alakú
csatlakozókat arra, hogy analóg képcsöves TV-ket hajtsanak meg
vele. Ezen olyan nincs is... Brrr....!
5. Lefuttattam egy lshw-t, hogy megnézzem a szöveges
kimenetét, ami tartalmazza a gépben lévő és a kernel által
érzékelt hardver összetevőket.
Ez a lényeges részlet belőle :
*-display:0
description: VGA compatible controller
product: Mobile GME965/GLE960 Integrated Graphics
Controller
vendor: Intel Corporation
Kikapcsoltam ezt a gépet és a másik laptopon is végrehajtottam
ugyanezeket a lépéseket a megoldás felé.
Következő megdöbbenés akkor ért, mikor a Siemens gépen az lshw
pontosan ugyanezt az eredményt adta!!!
Vagyis a gépek video vezérlő chipjei a kernel felé egyformán
mutatkoztak be!!!
Ami még ennél is elképesztőbb az az, hogy a Siemens gép
hátoldalán OTT IS VAN AZ ŐSI SVIDEO CSATLAKOZÓ!
6. Na jó!
Ez az információ elegendő egy internetes keresgéléshez!
Ki kell deríteni mit nem szeret a Linux ezen a videochipen!
Nyilván ezekből a gépekből nem egyet gyártottak és vásároltak
meg, vagyis más is tapasztalhatott ugyanilyen jelenséget a
saját masináján.
Napokig túrtam a netet a googliba írt különböző
keresőkifejezésekkel....
Az (egyik) praktikusnak látszó megoldás:
Egy angol nyelvű valamilyen hibabejelentő (bug tracker)
oldalon sikerült a szimpatikus és elég egyszerű megoldást
megtalálnom.
A Grub konfigurációs fájljába (/etc/default/grub) írt
utasítással meg lehet kérni a kernelt hogy tiltsa le a számára
problémás SVIDEO kimenetet.
Az alábbi sorral :
GRUB_CMDLINE_LINUX="video=SVIDEO-1:d"
Természetesen, ezt a módosítást rendszergazdai jogkörrel kell
megtenni, és a módosítás elvégzését követően le kell futtatni
a grub konfig frissítését:
sudo update-grub
Majd miután ez a frissítés sikeresen megtörtént, újra kell
boot-olni a gépet, a módosítás érvénybeléptetéséhez.
Ezt a módosítást elvégezve, a fura lassúságnak nyoma sem volt,
pörgött a rendszer rendesen a tőle elvárható jó
teljesítménnyel akadozások nélkül.
(Meg kell azonban jegyeznem, hogy a fenti megoldás betű
szerinti értelmezését nem ismerem, csupán elfogadom a
fejlesztők láthatólag jól működő megoldását!)
Lehetséges (de nem biztos) hogy ezen módosítással függ össze,
hogy a gép leállításakor a shutdown folyamat során feldob egy
hibaüzenetet, (az utolsó terminál sorban) majd 1 perc után a
gépet kikapcsolja.
Maga a jelenség nem zavaró, hiszen problémát nem okoz és
önmaga lezáródik, csak az okát nem értem, de együtt lehet vele
élni.
Hát ennyi amit ezúttal meg szerettem volna osztani veletek,
annak reményében hogy ezzel a módszerrel a ti kezeitek között
is használhatóvá válik néhány ilyen masina.
Nagyon örülnék neki, ha küldenétek nekem visszajelzést arról
ha ti is találkoztatok ilyen géppel, és sikerrel használtátok
az itt leírt módszert!
Egyáltalán bármiféle véleménynek, kiegészítésnek vagy éppen
építő kritikának örülök mert közös tudást építhetünk belőle.
Valamint azt is megköszönném, ha valaki mélyebb szinten érti a
Linux és a Kernel működését és részletesebben kifejtené
esetleg, hogyan fejti ki a hatását a feni (fejlesztők által
leírt) parancssor.
További szép napot és jól működő gépeket kívánok nektek!
Üdvözlettel : Cseppentő Árpád
--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „ubuntu-help-hu” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) ubuntu-help-h...@googlegroups.com címre.
Ha üzenetet szeretne küldeni ebbe a csoportba, küldjön e-mailt a(z) ubuntu-...@googlegroups.com címre.
A csoportot a(z) https://groups.google.com/group/ubuntu-help-hu címen keresheti fel.
További lehetőségekért látogasson el ide: https://groups.google.com/d/optout.
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli ubuntu-help-hu csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) ubuntu-help-h...@googlegroups.com címre.
Ha üzenetet szeretne küldeni ebbe a csoportba, küldjön egy e-mailt a(z) ubuntu-...@googlegroups.com címre.
A csoportot a(z) https://groups.google.com/group/ubuntu-help-hu címen keresheti fel.
További lehetőségekért látogasson el a(z) https://groups.google.com/d/optout címre.