Az Aranykor 1. évad

[Gaetan Boren]

Certainservices offered by Aranykor Voluntary Pension Fund are available to anyone interested, as well as for members of the fund, at UniCredit branches. This way, in addition to banking matters, you can comfortably manage matters related to the pension fund as well.

With its 110,000 members and managed assets worth HUF 120 billion, the Superbrand award-winning Aranykor Voluntary Pension Fund is probably one of the largest voluntary pension funds, which provides its services for savers using its 21 years of professional experience.

The detailed terms of Aranykor Voluntary Pension Fund savings and the rules of access are described in the constitution of the pension fund, which can be found on the www.aranykornyp.hu website. The Aranykor Voluntary Pension Fund is a strategic cooperative partner of UniCredit Bank Hungary Zrt.

A Szatja-juga (Dvangari: सत्य युग), ms nven Krita-juga a hinduizmus időkpe szerint az idő krforgsban az első korszak, az aranykor, az igazsg kora. A juga szanszkrit jelentse korszak. A Szatja-juga a legtisztbb, idelis korszak, amelyre a belső jsg a jellemző. Az egysg s a harmnia uralkodik, egy az isten, azaz minden ember ugyanazt az istent imdja, egy a vda, azaz mindenki azonos szertartsi rendet hasznl. Az emberek hossz letűek, blcsek, elgedettek, nem szenvednek hinyt, nem vgynak tbbre, hiszen mindenk megvan, amit kvnhatnak. A varnk, a klnbző trsadalmi osztlyok, ellensgeskeds s irigysg nlkl lnek egyms mellett.A ngy korszaknak a varnk szerinti elnevezse is hasznlatos (brahmank, ksatrijk, vaisjk, sdrk). A Szatja-juga a brahmank kora.[1]

A Szatja-jugban a jog, az igazsg s az erny uralkodik, ez a korszakok folyamn ( Trta-juga, Dvpara-juga, Kali-juga ) egyre cskken, majd a vilg megsemmisl, s a krforgs jra kezdődik, eljn az j Szatja-juga. A korszakok hossza, mint az adott korszakban az emberek lettartama rvidl.[2] A Szatja-juga 1 728 000 emberi vig tart, a Trta-juga 1 296 000 vig, a Dvpara-juga mr csak 864 000 vig, a Kali-juga pedig 432 000 vig. Jelenleg a Kali-juga hajnaln lnk, a Kli-juga nappala i.sz.32 899-ben kezdődik. A kvetkező Szatja-juga, amely egy nagy vilggs utn kezdődhet.[3][4]

Az erny teljes mrtkben jelen volt, mind a ngy oszlopa szilrdan llt, az igazsgossg, a knyrlet, az aszkzis, s a tisztasg, az rzkisg senkit nem zavart. Nem volt hnsg, a fld gymlcsei kvnsgra termettek, nem volt szenveds, irigysg sem. Az emberek minden ktelezettsgknek eleget tettek. Mindenki egyformn imdkozott, a szent imdsg, blcsessg az m sztagban sszpontosult. Egyes rtelmezsek szerint ekkor csak brahmank ltek, az nmegvalstst meditcival rtk el.[3]

Nmetalfld szaki rszn a hollandok a 16. szzad msodik felben felkeltek a spanyol uralom ellen. Hossz fggetlensgi harcuk, a nyolcvan ves hbor vezetett el a Nmetalfldi Kztrsasg ltrejtthez a ht szaki holland tartomny sszefogsval. A harcok sorn a spanyol hadak megostromoltk s elfoglaltk Antwerpent, ami addig Nmetalfld legjelentősebb s leggazdagabb kiktővrosa volt. Innen s a spanyolok ltal elfoglalt tbbi dli, flandriai tartomnybl szakra menekltek a nagyrszt protestns tehetős kereskedők, vllalkozk, akik aztn lnyegesen hozzjrultak az szaki tartomnyok gazdasgnak, tudomnynak fejlődshez pldul a posztipar, knyvnyomtats, tengeri hajzs s trkpszet tern, klnsen pldul Leidenben s Haarlem vrosban. A tehetős polgrokat kvettk az ő megrendelseikből lő kpzőművszek is. A 16. s a 17. szzad forduljn kzel szz flandriai festő kltztt Zeeland s Holland[* 1] tartomnyokba.[2] Ez a npmozgalom nagyban hozzjrult ltalban az szaki holland aranykor valamint annak festszeti vetlete, a festszeti technikk, műfajok fejlődshez, a holland festszet aranykorra jellemző vonsok megalapozshoz.

A holland aranykor festszete sajtossgainak egyik fő forrsa az volt, hogy nem ltezett kirlyi udvar, ahonnan az alkotk jl fizető, de egyben művszetket irnytani kvn megbzsokat kaptak volna. Ugyancsak nem volt katolikus egyhz, ami a maga sajtos ideolgiai programjhoz kvnta volna igaztani a művszeteket. A legjelentősebb megbzk a gazdag polgrok, a vrosi elljrk, a szocilis intzmnyek, mint pldul a szegnyhzak vezetői voltak.[3] Ezeknek a megrendelőknek jzan, realisztikus kpk volt a vilgrl, s elvrtk, hogy az ltaluk megrendelt festmnyek is ezt tkrzzk vissza. Ezrt a kor festmnyei tnyekben, rszletekben gazdag, a valsghoz kzelll informcikat szolgltatnak a korabeli holland viszonyokrl, a mindennapi let rszleteiről, legyen sz portrkrl, tjkpekről vagy akr tengeri csatajelenetekről.

A 16. szzad vgre Nmetalfldn megszilrdult az elhatrolds a katolikus dl s a reformtus szak kztt. Az szaki reformtus kprombols nyomn egy csapsra megszűnt a katolikus egyhzi művszeti trgyak, kpek s szobrok piaca, megszűnt a templombelsők dekorcija s ezzel művszek nagy csoportjnak ilyen jellegű kenyrkereseti lehetősge. A művszvilg szerencsjre a reformtusok elfordulsa a művszetektől a templomokra korltozdott: amg a templomok belsejt gyors temben lecsupasztottk s fehrre festettk, addig azok a jmd polgrok, akik ezt megengedhettk maguknak, sajt otthonaikat gazdagon dsztettk.

Hollandiban ms orszgoknl sokkal gyorsabban divatba jtt, elterjedt a műgyűjts. Ez addig jellemzően Itliban folyt, ott is leginkbb a palotk s nagy villk dsztsvel kapcsolatban. A polgrok egyni rdeklődsből fakad műgyűjts j jelensg volt, amely erősen fellendlt a Kztrsasgban. A 17. szzadban Amszterdamban s krnykn tbb szz ismert gyűjtemny jtt ltre, kztk Jan Six s Jan Reynst kollekcija. Ehhez a divathoz termszetesen kapcsoldtak a hivatsos kereskedők is, akik a piac kevsb gazdag szegmenst szolgltk ki, s e clbl gyakran tbb szz festmnyt tartottak raktron. Szmos esetben ők alkalmaztk a festőket, akik a szmukra alkottak. A legnagyobb festőkre is nagy befolyssal voltak a műkereskedők. Hendrick van Uylenburgh rdeklődse pldul az egyik fő oka volt pldul annak, hogy Rembrandt az 1630-as vekben Leidenből Amszterdamba kltztt.

A festmnyek irnti kereslet alakulsa szorosan sszefggtt a Kztrsasg gyorsan fejlődő gazdasgval, jltvel, ami klnsen a Holland Kelet-indiai Trsasg megalaktsa (1602) s a gyarmatosts megindulsa utn kapott lendletet. Radsul ez a jlt eurpai mrcvel mrve meglehetősen szles krben oszlott meg. A hanyatls pedig a katasztroflis 1672-es vvel indult, amikor Hollandia a katonai s gazdasgi sszeomls szlre kerlt, br ennek hatsai a kultrban csak tttelesen s időben kiss elnyjtva jelentkeztek.

Az olyan friss műfajok fejlődse, mint a tjkpek, tengeri tjkpek s csendletek, j piacot nyitott az rdeklődők szmra. A művszi alkotsok rtkestsnek klnfle mdjai alakultak ki. A jmd vsrlk aukcikra, műkereskedsekbe jrtak. Festmnyeket gyakran a festő otthonban is lehetett vsrolni. A festőművszek vllalkozk is voltak, gyakran szakosodtak egy bizonyos műfajra, amelytől ltalban aztn mr nem trtek el. Cljuk minl tbb kp rtkestse volt. Ennek rdekben, ismerős kompozcikat, kiprblt tmkat vittek vszonra, a fogyaszti ignyekhez alkalmazkodva.[10]

A szernyebb pnztrcj rdeklődők vsrokon is festmnyekhez juthattak, egyfajta lottn, cllvő versenyen s kockajtkon is nyerhettek kpeket. Az utcn, fogadkban, knyvkereskedőknl is rultk azokat. Az Amszterdamban oly gyakori hidakra s zsilipekhez, ahol sok ember megfordult, szintn kitelepedtek az eladk.

1625 krl mr egyre tbb ember engedhette meg magnak a hdolst az j divatnak, a festmnyek vsrlst. Egyesek mr tucatszmra birtokoltak kpeket.[11] Ennek dacra pldul Holland tartomnyban csak a lakossg 10%-a volt elg gazdag ahhoz, hogy festmnyt vsroljon. Dordrecht vrosban, ahol a gazdasgi fejlőds lassabb volt, csak a legfelső rteg, a patrciusok, kereskedők, a cgek mesterei s ms jmd polgrok vsroltak festmnyeket.[12]

Constantijn Huygens kltő-diplomata 1630-as nletrajzban sajnlatt fejezte ki amiatt, hogy Rembrandt s Jan Lievens nem akartak itliai tanulmnytra menni. Megjegyezte, arra hivatkoznak a festők, hogy nincs vesztegetni val idejk zarndoktra, mert szmolniuk kell azzal, hogy letk javban jrnak, s azt is lltjk, hogy az Alpoktl szakra a hercegek jelenlegi gyűjtsi őrlete mellett a legjobb festmnyek is megtallhatk. Azt, amit Itliban fradsgosan kellene felkutatni, itt teli kptrakban lehet knyelmesen megtekinteni.[14]

Az a tny, hogy Rembrandt s Lievens, ms jelentős holland festőkhz hasonlan elhagyta az addig a művszek szmra szinte ktelező itliai tanulmnyutat, nem jelenti azt, hogy nem hatottak rjuk a klfldi művszi eredmnyek. Ellenkezőleg. Az olasz hats fontos kzvettője volt Pieter Lastman, aki 1602 s 1607 kztt Itliban dolgozott, majd Rembrandt tanra lett. A bibliai, mitolgiai s trtnelmi festmnyek tekintetben Lastman olyan festszeti stlust hozott haza, ami nagyban hatott a ksőbbi holland festszetre.

Az itliai hats egy msik tja az utrechti caravaggistkon keresztl vezetett. A festőknek ez a csoportja, akik kzl a legjelentősebbek Hendrick ter Brugghen, Dirck van Baburen, Jan van Bijlert s Gerard van Honthorst voltak, az 1600-as vek elejn megtettk a szoksos itliai tanulmnyutat. Ott Caravaggio s Orazio Gentileschi munkinak erős hatsa al kerltek. Stlusukra jellemző a realista festszet s a fny specilis kezelse, erős vilgos-stt kontrasztokban (chiaroscuro). Mlyen rdeklődtek az brzolt alakok jellemvonsai irnt, pszicholgiai szempontokat is rvnyestettek művszetkben. Figurik gyakran zenszek, jtkosok vagy ivk voltak, akiket flalakosan, a nzőhz kzel brzoltak. Ez a tmavlaszts hatott tbbek kztt Frans Halsra s az akkori leghresebb holland festőnőre, Judith Leysterre is.

A korszak kezdettől Amszterdam, Haarlem, Utrecht s Leiden mind fontos festszeti kzpontokk fejlődtek s kialaktottk sajt stlusukat. Ezeknek kzs vonsa volt a trekvs a hangslyozottan realista brzolsra, amint azt a leideni Philips Angel, a kor holland művszeti teoretikusa elmletileg is kifejtette.[16]

A holland aranykor festszetnek uralkod stlust ltalban barokknak szoks nevezni. Ennek a 16. szzad vgn Itliban megjelenő stlusirnyzatnak a fő jellemzője a művszet korbbi idealizmustl val elforduls, a forma erősebb hangslyozsval s a heves rzelmek kifejezsvel. Ez valban megjelent Nmetalfld szaki rszn is, fő kpviselője Rembrandt volt. Egszben vve azonban a 17. szzadi holland barokk jelentősen eltr az itliaitl, klnsen a realizmusra helyezett hangslyval. Ugyan a klasszikus itliai barokk művszei is trekedtek a realista brzolsra, csakgy, mint renesznsz s manierista elődeik, de a realizmus holland rtelmezse kzelebb kerlt a mindennapokhoz, visszafogottabb volt s kevsb tlrad, rszben a protestns szigor hatsra. Szembetűnő emellett a llektani vonatkozsokra s a finom rzelmekre fordtott figyelem, ami a nző szemben kzelebb vitte a festmnyeket a valsghoz.

3a8082e126