Csodabogarak Teljes Film
Colleen Bramham
Kpzeld el azt, hogy a legcsodlatosabb termszetfilmbe csppensz bele, csak ebben az esetben sok humor, s mka is trsul hozz! Megismerjk, kik is valjban azok a csodabogarak, s taln mi is meglepődnk, hogy szinte minden nap sszefutunk velk, mgse figyeltnk soha fel rjuk! Pedig kellett volna! Most viszont megtapasztalhatjuk, milyen vilgban lnek, milyen, mikor a csodabogarak viccelődnek, milyen mikor bartsgot ktnek, s hogy mgis hogy esnek szerelembe?
A becses ltogat folyamatosan bővlő knlatnak lehet a rszese, a repertor időről-időre csak nőni fog! Ugyangy lesznek rgebbi időkből val mesefilmek, mint jabb 3D animlt gyerekfilmek. Mind a kettő vltozatnak megvannak a maga bjai.
Po, a kung fu panda visszatr, s olyan ponokat st el, hogy mg a bambusz is meghajlik tőle. De ez mg semmi! A Disney mesk birodalma is felrobbant az Agymank 2-vel, ahol az rzelmek gy prgnek, mint egy vidmparki krhinta.
s tudjtok mi a legjobb? Ezeket a 2024-es mesket mind megnzhetitek online, akr pizsamban, akr fejjel lefel lgva az gyrl! Garfield, a lusta macska is előbjt a lasagne-hegyei mgl, hogy megmutassa, milyen az igazi cicakaland.
Vannak filmrendezők, akik nem kvnjk felhvni magukra a figyelmet, nem hagyjk, hogy a kamera s a kp pvskodjon, hanem inkbb a lehető legalzatosabban kiszolgljk a trtnetet. Vannak olyanok is, akiknl mr felismerhetjk az egyedisg hol finom, hol harsny kzjegyei: Tarantint az ezersznű zenei utalsairl, Martin Scorsest a gppuska gyorsasg s erejű montzsairl, David Finchert a lthatatlanul mozg, mgis mindent lt kamerakezelsről. Velk ellenttben Wes Anderson stilisztikja elsőre valsggal fejbe vgja az embert: harsny, energikus, sznes, vilgos, furcsa, groteszk, szablyos, mgis szabadszellemű. Zdtani lehet a jelzőket r. Klns, mgis emberi figurkrl kszt klns, mgis emberi filmeket. Nem tlagos kznsgfilmes rendező, munkssga mgis egyszerre művszien kidolgozott s befogadhat.
Br az ismerős műfaji elemek, pl. a feszes vgs rablsszekvencik vagy a road movie filmek hangulatorientltsga jelen vannak, a Petrda leginkbb a karakterek kztti dialgusokra s a kisebb, mindennapi szitucikra helyezi a hangslyt. Ezek szintn formljk a karakterek egymshoz s nmagukhoz val viszonyt, legyen az egy rosszul elslt kocsmai srzs, vagy egy rpke szerelem egy csinos takartnővel. Anderson ezeket a kis karakterptő mozzanatokat szervesen bepti a nagyobb cselekmnybe, gy tudjuk ki mit s mirt csinl a sorsfordt pillanatokban.
A rendező kzel kt vtizeden keresztl tkletesti ezt a koncepcit lland operatőrvel, Robert Yeomannal. A Petrda s az Okostojs mg nem annyira stilizlt, mint ksőbbi filmjei. A helysznek nagyrszt valsgosak, a vilgts termszetes, leginkbb az alapvető sznek (vrs, zld, kk) erős kiemelsvel ri el, hogy egy msfajta valsgban rezzk magunkat. A gyors, gyakran zeneileg pattog montzsok, lebegő kamerakezelsek pedig mg r is jtszanak erre az rzetre.
A npes Tenebaum csald lett kveti nyomon a film, azon bell is hrom testvrt, akiknek sorst alapvetően meghatrozza, hogy excentrikus apjuk (akit Gene Hackman forml meg) gyerekkorukban magukra hagyta őket. A hrom fivr felnőve nemcsak a felnőttkor nehzsgeivel s sorozatos csaldsaival szembesl, hanem visszatrő apjukkal is, aki gy prblja meg a csald szimptijt visszaszerezni, hogy hallos betegnek hazudja magt. Az ebből kvetkező tragikomikus esemnyek sorozatbl Anderson egy fanyar hangulat tablt pt fel, melybe beledolgozza az nzs, a jobb idők irnti nosztalgia, a csaldi diszfunkci s a megvlts mr korbban is felbukkant tmit. Maga a rendező sem tagadta, hogy sajt gyerekkorbl is vett nmi inspircit a klnckkel s egykori gyerekzsenikkel teli, hbortos famlia trtnethez.
A Tenebaum a hzitok nemcsak tematikai szempontbl fontos mrfldkő Anderson plyjban. Kpileg itt kezdett egyre hangslyosabban arra trekedni, hogy filmjeinek sajt, konstrult megjelense legyen. A rikt sznvilg s a kzppontos perspektvban rgztett snittek mellett Anderson egyre tbbet hagyatkozik a dinamikus, kvető felvtelekre, a zenei ritmusra trtnő vgsra, s magra a dizjnra is. Az utbbi klnsen fontos szerepet jtszik: archaikus berendezsek zsfolt tobzdsa, amit mg a helysznvlasztssal is fokoz (a stb nem kevs pnzt klttt arra, hogy a legends Waldorf Astoria hotelben forgassanak).
A filmkszts koszra val nreflexi, trsulva a mr ismert andersoni stlusjegyekkel letműve egyik legszemlyesebb darabjv teszik az des vzi letet. A humor mg a szoksosnl is feketbb (az egyik jelenetben a dokumentumfilmes stb lefilmezi, ahogy a legnysg egyik tagjt megeszi egy cpa), a dszletek mg jobban konstrultak, szinte sznhzszerűek. Egy kalzokkal folytatott tűzprbajt alsgatyban veznyel le a főhős, a zenei vlasztk pedig a The Stoogestől kezdve, David Bowie portugl nyelvű feldolgozsain t egszen az izlandi Sigr Rs-ig terjed. A zene hangulata nincs sszhangban azzal az rzelemmel, amit a jelenet ppen kzvetteni kvn.
A hrom testvr mindegyike olyan traumt hordoz magban, amit nem tudtak feldolgozni (az egyik az apjuk hallt, a msik egy motorbalesetet, a harmadik egy prkapcsolat megszűnst), de a csaldi diszfunkci kzs gykere az, hogy a szthullott letk egyszerűen nem tudott megfelelni az ltaluk elkpzelt idealizlt csaldi kpnek. Az illzi kontra valsg jra s jra visszatrő elem Anderson filmjeiben, s a csaldtematika miatt az Utazs Darjeelingbe szinte prdarabja a Tenebaumnak. Br a film kellően sznpomps s groteszk humor, Anderson kivtelesen mgsem teszi a trtnetet egy erősen konstrult vilgba. Az egzotikumot maga India s annak kultrja szolgltatja, szereplői itt botladoznak s prbljk magukat megtallni.
Ezekben az vekben Anderson nemcsak sajt alkoti hangjt tallta meg, hanem azzal is ksrletezett, hogy milyen irnyba vigye el egyre jobban felismerhető rendezői kzjegyeit. Legyen eltlzottabb vagy visszafogottabb? Megtapasztalta a sikert, a bukst s rgi kollabornsai mellett j alkottrsakat is szerzett Noah Baumbach s Roman Coppola szemlyben, akik szintn az amerikai fggetlenfilmes szcna neves figuri. Az itt szerzett tapasztalatok s alkotott filmek vezetik fel karrierjnek kvetkező, legsikeresebb s legltvnyosabb llomst.
Ha az Utazs Darjeelingbe ksztette elő a terepet Anderson sikerbeli renesznszhoz, akkor a 2009-es Fantasztikus Rka r szilrdtotta meg pozcijt a legfontosabb kortrs amerikai rendezők kztt. A Roald Dahl regnye alapjn kszlt animcis film tbb szempontbl is fontos vzvlaszt letművben. Hiszen Anderson nemcsak egy teljesen ms terletre evezett azzal, hogy lő szereplőből animciba vltott, hanem az animci egyik legklnlegesebb s legegyedibb fajtjt vlasztotta, a stop motiont.
A stop motion technika klnlegessge abban rejlik, hogy a nagyrszt kzi mdon (gyurmbl vagy ms anyagokbl) megalkotott figurk minden egyes mozdulatt lefnykpezik, majd a mozgsokrl kszlt tbb ezer kpet egyms mg illesztik, a folytonos mozgs, az animls illzijt keltve. Az ebből fakad darabossg klnleges s egyedi ltvnyt ad az ilyen filmeknek, elg ha csak a Wallace s Gromit sorozatra vagy a Laika stdi filmjeire gondolunk. A Fantasztikus Rka rat nzve hamar nyilvnvalv vlik, mirt vlasztotta Anderson ezt a sok munkval jr, nem ppen kltsghatkony megoldst az adaptlsnl.
A Fantasztikus Rka rban benne vannak a szoksos andersoni jegyek, a heist filmes trtnettől kezdve az eklektikus zenei vlasztkon t a groteszk humorig. Teszi ezt jval kznsgbartabb mdon (mg az eredeti knyv sttebb tmit is előzkenyen kihagyja). Az animlt llatoknak a hres sznszek mellett (George Clooney s Meryl Streep szinkronizlja a főszereplő Rka hzasprt) Anderson rgi ismerősei adjk a hangjukat (mg maga a rendező is megszlal egy kisebb szerepben). Alexandre Desplat erősen klasszikus stlus filmzenei jelenlte is jelzi az elmozdulst a barokkosabb, dszesebb irnyba.
Az ezt kvető Holdfny kirlysg szintn jellegzetesen andersonos, ugyanakkor jabb bizonytk a rendező stilisztikai eklektikussgra. Sajtos coming of age film, amiben a gyerekkori rtatlansg irnti nosztalgia, az első szerelem lmnye s a kamaszkor kszbn ll, kortrsaik kzl kilg főhősk kalandjait dolgozza fel knnyed, letvidm stlusban. Az letmű taln legpozitvabb darabja, amiből kivtelesen hinyzik a tbbi filmjben erősen ttő melanklia. Ennek megfelelően a kpi vilg is kevsb zrt, erősen dominlnak az aranybarna s zldes rnyalatok.
Ekkorra mr kiismerhetőv vlnak Anderson minden filmjben megjelenő kzjegyei: szeleburdi, furcsa szereplők, abszurd helyzetek s humor, rgies vilgkp (a szereplők trcss telefonon vagy levlben kommuniklnak, nem mobilon vagy neten), s a folyamatos eltolds a verbalitstl a vizulis trtnetmesls fel. Ahogy korbbi filmjei, mg a Holdfny kirlysg sem szorthat be egy adott műfaj keretei kz, főleg ha a szereplőket sszehoz katasztrfafilmes finlra gondolunk. A kt fenti film ttő sikert tkletesen jelzi, hogy Andersont rtrsaival (Baumbach-hal s Roman Coppolval) egytt mindkt filmrt Oscar-djra jelltk.
Az amerikai-eurpai koprodukciban kszlt, eurpai helysznen forgatott s egy meg nem nevezett eurpai orszgban jtszd alkots minden elemben tvol ll a megszokott hollywoodi konvenciktl. Maga a trtnet is egy unortodox hrmas keretbe van zrva: egy fiatal lny ltal olvasott regny szerzője az 1960-as vekben utazst tesz az egykoron nagynevű Grand Budapest Hotelbe. A szerző itt beszlgetsbe elegyedik a szlloda tulajdonosval Zero Moustafaval, aki felidzi azokat az időket, amikor mg csak szimpla londinerknt dolgozott a szllodban a 1930-as vekben. Zero s a szlloda akkori tulajdonosa, az excentrikus Monsieur Gustav H. (Ralph Fiennes) pedig belekeverednek egy gyilkossggal fűszerezett csaldi sszeeskvsbe, melyből egy egsz orszgon tvelő hajsza vlik ldzssel, brtnből szkssel, szerelemmel.
Ezt a tombol stluskavalkdot nemcsak a bravros rendezs tartja ssze, hanem a trtnet dramaturgija is. Mivel egy olvasott regny szereplőjnek visszaemlkezseiből pl a cselekmny, ez nagyobb teret enged a fantasztikumnak, a tlzsoknak s a vratlan tnusvltsoknak, amiket ms filmben tlsgosan kizkkentőnek reznnk. Anderson vilgban viszont, ahol a valsg s a fantasztikum akaratlanul is folyton egybeolvad, egy egysgesen rvnylő, de folyton vltoz hangulatot raszt festmnyknt trulnak elnk a valszerűtlen hősk csetepati.
c80f0f1006