Honfoglalás 9. Osztály

[Rule Uresti]

ltalnosrtelemben honfoglalsnak nevezzk azt a folyamatot, melynek sorn valamely np egy kivlasztott terletet birtokba vesz, abbl a clbl, hogy ott j hazt alaptson. Ennek megfelelően a magyar trtnelemben honfoglalsnak nevezzk azt a folyamatot, melynek sorn a magyarok a Krpt-medenct a birtokukba vettk.

A nagy trtnelmi időtvlat s a viszonylag kevs rsos forrs miatt nehz pontosan rekonstrulni a honfoglals menett s esemnyeit. A kutatsok alapjn az valsznűsthető, hogy a magyarok egy lpcsőben szlltk meg a Krpt-medenct. A honfoglal trzsek eszerint 895 tjn telepedtek le a Krpt-medence alfldi terletein. Ekkoriban I. Szvatopluk morva fejedelem fiainak birodalma mr szthullban volt, ami megknnytette a dolgukat. 902-re a Krpt-medence egsz terlett irnytsuk al vontk, br az llataik miatt főknt az Alfld, Mezőfld, Kisalfld, Csallkz s Szermsg terletein telepedtek le, ahol megfelelő minősgű legelők lltak rendelkezsre. E nzet szerint az itt lak, főleg avar s szlv eredetű npek nem ltek tl sűrűn a vidken s pr emberltő alatt beolvadtak az j jvevnyek trzseibe. Ha fldművelsben nem is, llattartsban valsznűleg volt mit tanulniuk a magyaroktl, akik ridegtartssal, tli takarmnyozs nlkl neveltk llataikat.

Mr az i. e. 1. vezredtől az eurzsiai sztyeppn a keletről nyugatra mozgs volt a jellemző. Ez hozta az eurzsiai lovasnomdokat, szktkat, szarmatkat, hunokat, avarokat, onogur-bolgrokat s a magyarokat is Eurpba, vgl mind az eurzsiai sztyeppe legnyugatibb szn, a Krpt-medence terletn jutottak a legnyugatabbra.[2]

A hadszati tnyezőkn tl a npek, gy a magyar honfoglalst megelőzően a besenyők s zok nyugatra vonulsnak gazdasgi okai is lehettek, nevezetesen a legelők megfogyatkozsa, amit előidzhetett a szrazabb vagy hidegebb ghajlat, vagy a sikeres llattenyszts nyomn bekvetkezett demogrfiai robbans is, vgeredmnyben mindkt esetben a relatv tlnpeseds.

670 krl a Fekete-tengertől szakra levő sztyeppn nagy vltozsok trtntek. Felbomlott az onogur-bolgr birodalom, amelyik az alaptjnak, Kuvratnak a halla utn fiai irnytsa alatt llt. Az ő viszlyukat kihasznlva a kazrok s magyarok benyomultak terletkre, a bolgrok tbb csoportra szakadtak. A volgai bolgrok Kotrag vezetsvel szakkeletre a Volga vidkre, a dunai bolgrok Aszparuh vezetsvel dlnyugat fel a Duna vidkre, egy msik csoportjuk pedig Kuber vezetsvel a Krpt-medencbe kltztt, ahol az Avar Birodalom hűbrese lett. A magyarok ekkor foglaltk el Etelkzt, a nagyjbl a Duna s a Dnyeper kz eső terletet.[3]

Elkpzelhető, hogy az ekkor sztvndorl bolgrokkal kisebb magyar csoportok is tartottak. Ezt tmasztja al a Julianus bart ltal 1235-ben megtallt Magna Hungaria a Volgai Bolgrorszg mellett. 922-ben őket nevezte ibn Fadln baskroknak.[4] De az is lehet, hogy ez a bolgrokhoz csatlakozs csak ksőbb, a kazroknak az araboktl elszenvedett 737-es veresge utn trtnt, amikor a bolgrok szakabbra hzdtak, tvolabb a kazr fennhatsg all. Ez az elmlet is megdőlni ltszik a magyar-gyans leletek pontosabb kormeghatrozsa nyomn. A magyarok itteni megjelense szintn a 9. szzad kzepi időpontra utal, prhuzamosan az etelkzi megtelepedssel.

Egyes elkpzelsek szerint hasonlkppen a bolgrokhoz csatlakozott magyar csoportok bevndorlsa is lehet a 670-ben a Krpt-medencben rgszetileg megfigyelhető etnikai trendeződs, a griffes-indsok megjelense mgtt.

Az rsos forrsokban a magyarok 839-ben jelennek meg, amikor biznci forrs szerint az Al-Dunnl tartzkodtak[5] s bolgr felkrsre Biznc ellen vonultak. A magyarok ekkorra erősdtek meg annyira, hogy vgleg elszakadjanak a kazr befolys all s teljesen nll politizlsba kezdjenek. Valsznűleg azrt ptettk a kazrok Sarkel erődjt 838-ban a Don als folysnl, hogy biztostsk hatrukat a magyarok fel.[3]

862-nl jegyezte be Hinkmar reimsi rsek a Szent Bertin-kolostor vknyvbe, hogy a korbban ismeretlen Ungri is Nmet Lajos kirlysgt puszttottk.[4] Nmet Lajos fia, Karlmann keleti frank kirly 861-ben kelt fel apja ellen, amiben Lajos hűbrese, Rasztiszlv morva fejedelem is tmogatta. Rasztiszlv szvetsgeseiknt jelentek meg a magyarok.[3]A hagyomnyos narratva szerint Etelkzből kerekedtek fel s indultak hadjratra, de ez elkpzelhetőleg tl sok időt vett volna ignybe, a megsegtendő kirly szmra lehet ez mr kső lett volna. Szőke Bla Mikls ennek nyomn gondolja azt, hogy 862-ben mr valamifle krpt-medencei magyar bzisnak, előőrsnek lteznie kellett, klnben a forgand hadiszerencse miatt szerinte nem tudtak volna bekapcsoldni a kzdelmekbe. gy ők szerinte legksőbb a IX. szzad kzeptől jelen voltak a Krpt-medencben, s szmottevő katonai erőt kpviselnek; a 880-as vek elejre alaposan kiismertk a trsget, s kpesek voltak beavatkozni a Karoling Birodalom keleti vgeinek letbe. Szőke vgső soron arra a kvetkeztetsre jutott, hogy a honfoglals szerinte tbb vtizeden keresztl zajl esemnysor volt, amelynek 895/896 nem a kezdő, hanem a befejező dtuma lehetett.[6] Azt hogy a honfoglalknak 862-ben mr volt előőrse a Krpt-medencben, Szabados Gyrgy (MTA Trtnettudomnyi Intzet) is elkpzelhetőnek tartja.[7]

881-ben a magyarok s a kabarok Szvatopluk morva fejedelem szvetsgeseknt Bcs alatt harcoltak a keleti frankok ellen.[5] Ebben az időben Etelkz kezdett egyre szűkebb lenni a magyaroknak. Regino prmi apt 908-ban befejezett krnikja szerint a magyarok terlete tlnpesedett. Mivel a ruszok Oleg vezetsvel megszlltk Kijevet, az Al-Dunnl ott volt a dunai bolgr llam, keletre a sztyeppn egyb npek, a Krpt-medence fel ltszott lehetősg a terjeszkedsre.[2]

893 tavaszn I. Iszmail bin-Ahmed emr, a buharai kzpont Szmnida emirtus uralkodja hadjratot indtott a tőle szakra a Szir-darjn tl lő zok ellen. Foglyul ejtette az z fejedelemnőt, a katunt, s rengeteg rabszolgt, llatot, valamint kincset zskmnyolt. Az zokat keleti szomszdaik is megtmadtk, ezrt csak nyugatra vonulhattak. Krptlsul rtmadtak a tőlk nyugatra lő besenyőkre, elszedtk llataikat s legelőiket.[8]

894-ben a besenyők tkeltek a Volgn, s megjelentek Eurpban, a magyarok etelkzi szllsterletnek kzvetlen keleti szomszdjaknt.[4] Ebben az vben a magyarok a dunai bolgrok ellen vezettek hadjratot, amelynek vezetője rpd fejedelem fia, Lintika volt.[3]

894-ben a magyarok Szvatoplukkal ktttek szvetsget, melynek emlkt feltehetően a 14. szzadi magyar krnikban megrktett, n. Fehr l-monda őrizte meg. A megllapods rtelmben a magyar s a morva seregek egyttesen rohantk meg Arnulf pannniai tartomnyt, a forrsok szerint komoly puszttsokat okozva ezzel. Feltehetően ez a segtsgnyjts, illetve Szvatopluk halla is hozzjrult ahhoz, hogy a morvk, mg az v őszn bkt ktttek a frankokkal. Az akkori kor felfogsa szerint az egyik fl halla esetn a megllapodsok rvnyket vesztettk. A fejedelmi cm rklsrt kt testvr, II. Mojmr s II. Szvatopluk vetlkedett, ez a ksőbbiekben elősegtette a magyar terjeszkedst.

A fuldai vknyv beszmol a magyarok pannniai hadjratrl s a hatalmas puszttsrl. Szvatopluk azonban mg a hadjrat előtt meghalt, hallt a fuldai vknyv előbb emlti.[2] Egy feltevs szerint a magyarok (kavarok s szkelyek) rteslve Szvatopluk hallrl nem vonultak vissza a Krpt-medencből, hanem a Felső-Tisza vidkn teleltek t. Velk tallkozott a kvetkező vben a Vereckei-hgn t bejvő magyarsg.[9] Biztosan annyit tudunk, hogy 894 őszn a keleti frankok s a morvk bkt ktttek.[2]

A frank-morva bkekts utn a nyugat fel tekintő magyar trzsfőknek j katonai szvetsgest kellett keresnik maguknak. Erre nem sokig kellett vrni: 895-ben a biznci csszr kvete jelent meg rpd s Kurszn vezri szllsn, hogy segtsget krjen az j, energikus bolgr cr, Simeon ellen folytatott hborhoz. A Dunn Euszththiosz tengernagy ltal a biznci flottval tszlltott magyarok lerohantk a biznciak ellen hadakoz bolgrok orszgt, majd a forrsok szerint legalbb kt csatban az ellenk vonul Simeon bolgr cr seregt is legyőztk. Előszr feltehetően Preszlv - Mundraga krnykn, majd Disztra (Szilisztra) vrnl.[2] A Mundraga vrba zrkz Simeon hamarosan bkt kttt a biznciakkal, akik visszavonultak. Simeon ekkor a magukra maradt magyarok ellen vonult s egy nagy csatban legyőzte őket. A fuldai vknyv csak erről a harmadik csatrl szmol be, amiben Simeon maga is 20 ezer lovast vesztett.[2]

Egyes vlemnyek szerint az Etelkzben maradt magyarokat kzben besenyő tmads rte. A kt oldalrl jvő tmads harapfogba vette a magyarokat s ez Etelkz feladsra s a nyugat fel hzdsra ksztette őket.[2] Kisebb csoportjuk ekkor mehetett dlre (a Kuma s Tyerek foly vidke, ill. a Kaukzus) fel. A keleten maradtakat ezen a dli terleten rta le ksőbb Al Bakri, Gardzi stb.

A honfoglals pontos menete s időrendje nem ismert, de a lert 895-s esemnyek hatsra 900 előtt trtnt, amikor jra hallunk a magyarokrl. gy tűnik, hogy a Krpt-medencbe bevonul magyarok nem tkztek szmottevő ellenllsba s nem tudunk a besenyőkkel vagy bolgrokkal vvott jabb csatrl sem ebben az időben, ami a rendezett ttelepls mellett szl, amivel az ellensges szomszdok is megelgedhettek. A legjabb rgszeti kutatsok szerint nem vonultak vissza teljesen a Krptok mg, az j vdvonal a Krptok előterben volt. Erre utalnak a Przemyśl, Lemberg, a Dnyeszter- s Prut-menti valamint Bukarest kzelben feltrt srok,[4] valamint Gardzi azon megllaptsa, hogy a magyarok orszga a Fekete-tengerig terjed.

A forrsbl azonban nem derl ki, hogy a megls ritulis felldozs lett volna. Nem tudhatjuk, mennyire befolysolhatta a szerzőt Mzes trtnete, aki elvezette npt j hazjba, de ő maga nem lphetett be oda. lmos igen idős ember (jval 60 felett jr) ebben az időben, gy nem zrhat ki az sem, hogy mgis termszetes halllal halt meg.

Az ezt kvető időszak hadjratainak clja lthatan a katonailag ellenőrztt terlet, a mezsgye nyugatra tolsa volt az Ennsig, ahogy azt korbban az avarok is tettk. A hadjratok vezetőinek nevt nem ismerjk, az egyetlen kivtel 904, amikor megltk Kuszlt, azaz Kursznt, egyes forrsok szerint lakomn tőrbecsaltk, msok szerint csatban esett el.[4] rpd fejedelem hallnak időpontja sem ismert.

A magyar-keleti frank hbork trtnetben az első jelentős sszecsapsra 907-ben kerlt sor, amikor a pozsonyi csatban sikerlt visszaverni a tmad keleti frankokat. A csatban elesett Luitpold bajor herceg s Theotmr salzburgi rsek is. A salzburgi vknyvek szerint ez volt a legszerencstlenebb hbor, Gyermek Lajos kirly Passauba meneklt.[4] Ezzel a magyaroknak sikerlt a hatrt az Ennsnl biztostaniuk s ezutn kvetkezett a tvolabbi kalandozsok kora.

3a8082e126