Hello!
Egy nagyon régi lakhelyem közelében állt egy mesterséges domb. Úgy hordták oda.
Lehetett kb. 20 m hosszú, 10 m széles és 6-8 m magas.
A munkásőrök néha lő gyakorlatoztak ott. A domb volt a golyófogó.
Mi csak SISTAK néven ismertük. Oda jártunk rosszalkodni, úgy 10 évesen.
A sík vidéken 8 m magas domb, már jó kilátást biztosított.
A névről. Nagy tudású barátom megfejtette. Mint annyi más esetben, itt is egy német szó
elferdített alakjával találkozunk. schissen = lőni, Schiessplatz/ Schiesstand= lőtér
Talán ez utóbbi szóalak hallás utáni magyarítása lehet a Sistak.
Így olvadt nyelvünkbe a lőtér német neve.
Más településeken is van ilyen névvel illetett hely:
pl. Karcagon is van Sistak – domb, melynek közelében lehetett valamikor a lőtér.
Feltételezik, hogy eredetileg kunhalomnak létesült. Ma Sistak --domb, és a karcagiaknak kirándulóhelye.
A Czegléd és Vidéke helyi újság 1894-ben (!) megjelent számában is szerepel ez a szó, kisbetűvel.
Tehát köznyelvvé vált. Arra utal, hogy az Osztrák –Magyar Monarchia idején ( 1867 – 1918) alakultak
szerte az országban lőterek. Így a németből vett elnevezés is kézenfekvő.
Szerbiában ( Vajdaság Dél – bácskai körzet, Óbecse városban ) egy városrészt neveznek Sistaknak.
Hajdan ez is a Monarchia területe volt. Kezdetben katonai lőtér, azután céllövőközpont létesült, majd belakták
az emberek, városrész lett.
A Trianoni békediktátum abszolút katonai fölényt biztosított a kisantant államainak. Magyarország számára csak
minden szempontból alkalmatlan, kizárólag önkéntes haderő fenntartását engedélyezte.
Így indult be a Levente mozgalom. A fiatalok politikai – ideológiai képzést is kaptak, de a hangsúly a katonai
kiképzésen volt. 14 évesen légpuskával, 16 évesen kispuskával, 18 éves kortól pedig éles hadi lőfegyverekkel
gyakorlatoztak. Erre kellett a Sistak.
Köszönöm azon Társaimnak, kik írtak erre a kérdésre, még ha nem is tudták a választ!
üdv Balázs