Június 4.-én, hétfőn – az általános szabadnapra való tekintettel – a tevékenységek szünetelnek.
A Szülőklub utolsó összejövetelét június 11.-én hétfőn 17 órakor tartjuk. Az oktatók beszámolnak a tevékenységek tapasztalatairól, eredményeiről, a gyermekekkel kapcsolatos észrevételeikről. (Meghívjuk az összes tevékenységre járó gyermek szülőjét, tehát az ovisokat, rajzosokat, színjátszókat, furulyásokat, táncosokat.)
A tevékenységek június 22.-éig tartanak.
Most bukkantam rá ezekre a szép gondolatokra, megosztanám veletek:
Minden
gyermek egyedi, megismételhetetlen. Olyan fontos lenne, hogy a szülők és
oktatók tartsák tiszteletben gyermekük egyediségét, különlegességét. Ezt az
egyediséget nem lehet szavakkal kimondani. Nem is lehet egy meghatározott
modell, módszer alapján formálni a gyermeket, hanem nyitottnak kell lenni mindarra, ami
a személyiségében különleges.
Ha megfigyelünk egy gyermeket, bármelyiket, felismerhetjük benne egyediségének
kifejezését. Mintha ezt mondaná: az vagyok, aki vagyok. Engedjetek az én
útjaimon járni, mert az én útjaim nem a ti útjaitok!” A gyermeket leginkább
spiritualitásában sebezhetjük meg – amikor úgy érzi, észre sem vesszük, netán kicsúfoljuk
egyediségét, és ezért inkább a róla alkotott képhez kell alkalmazkodnia. Meg
kell tagadnia egyediségének érzését, ami természettől fogva él benne. A gyermek
ilyenkor veszíti el önállóságát, tele lesz szégyenérzettel. Aki szégyelli
magát, nem mer többé önmaga lenni, hanem arra törekszik, hogy mások elfogadják,
megbecsüljék.
Egyediségének szárnypróbálgatásaihoz a gyermeknek szüksége van egy olyan emberre – szülőre, tanítóra - akiben feltétel nélkül, irracionális módon megbízhat. A biztonság iránti vágyából fakad Isten keresése is, akire ráhagyatkozhat. Gyermekeink tele vannak bizalommal: vakon bíznak a képességeikben, ha van, aki vigyáz rájuk. Bíznak abban, hogy minden jól végződik, tudják, hogy számíthatnak gondolataik teremtő erejére, belső képeik erejére. Mesélnek az örömről, a fájdalomról, a félelemről és az őrangyalról, aki fejükön tartja a kezét, Istenről, aki védi őket.
A Magyar Kurír cikke nyomán
Szeretettel Tamás
Köszönjük. csilla. |