Hmm, érdekes, valóban nincs ilyesmi a kézikönyvben. Ellenben vannak olyan beépített képletek, amik használnak több karakteres változóneveket, persze kérdés, az csak kijelzett vagy valóban úgy (azzal a névvel) tárolódik-e?!
Pl. a "kistestvér" fx-50F (amelyik a szívem csücske még mindig) szintén tudja ezt a fajta "leképezést": mást jelez ki, mint amiben tárol. Itt a beépített 20-as képlethez (U=E×ε "rugalmas energia" - ez magyarul az "alakváltozási energia vagy munka") kéri az anyag relatív hosszváltozását, amit "epszilonnal" jelölnek (ε) (ami persze nem lehet -15 ;) ), de azt a rendelkezésre álló K1, K2, K3, K4, K5, K6 változók közül a K2-ben tárolja.

Azt is tudja, hogy ezekhez a változókhoz az A, B, C, D, E és F kijelzést párosítja "ALPHA" módban, azaz lehet "szöveges input"-ot és "output"-ot csinálni (persze ez valóban csak idézőjelben, bár a magassággal hogyan változik a légnyomás számításhoz éppen jó volt a "B - Barometric pressure, a barométerről leolvasott nyomás", "A - Altitude", "C - Celsius temperature", "D - air Density", "E - Elevation" - lehet válogatni)
Ez a fajta változó elnevezés talán már az fx-702P óta megvan, ahol szintén vannak a változók A~Z, majd A0~A9, B0~B9,..., Z0~Z9 ha jók az emlékeim, de előtte kell a DEFM-mel "particionálni" a memóriát.