Ti-89 (Határérték számítás)

[zizu tóth]

Sziasztok!

A következő lenne a kérdésem Ti-89-el ki lehet -e számolni a következő feladat példáit? Illetve ha igen akkor hogyan?

(Fölleg az "a" és a "d" érdekelne)

A válaszokat előre is köszönöm.

[ZilogR]

Gondolom az a.)-nál lemaradt a zárójel a nevezőben, de mindegy, mindkét esetben +végtelen a határérték. Erre a TI-89 és a Titanium is visszaad egy kifejezést, nem a határértéket.

A d.)-t azt tudja (csak a Titanium-on néztem ezt, de kicsit később meglesem a "classic" TI-89-en is).

Nem egyszerűbb papíron? Amikor nekem kellett az alap matekot csinálni eleve nem is kellett számológép.

[ZilogR]

Amit írtam félreérthető: Mindkét esetet úgy értem, hogy ha van zárójel, ha nincs, a határérték +végtelen.

A d.)-nél a határérték +3.

[zizu tóth]

De biztos egyszerübb papíron de nekem meggyülik még vele a bajom, ellenőrzés miatt kérdeztem a titaniumot mert sokszor elrontom.
De koszonom a választ .

[ZilogR]

Szerintem megérne egy próbát egy 49G-n is tesztelni (majd holnap) és nem esküszöm, de lehet van 48GX-en is LIMIT() függvény. Majd megnézem, hátha. Az Alg48 vagy az Erable nem tud ilyet?!

[ZilogR]

Papíron így lehet:

Mindkettőnél az a "trükk", hogy a legnagyobb (érted-e, mi az hogy legnagyobb?) tényezővel van végigosztva a törtek számlálója és nevezője: (n+4)! -el és3^(n+1) -el.

Ha olyat kapok az osztás eredményeképpen, ami egy hatvány (d. példa), aminek az alapja 1-nél kisebb (2/3) és a kitevője tart a végtelenbe, akkor az a hatvány a 0-hoz tart.

A konstans tagok maradnak konstansok, n-től függetlenül, illetve ha egy törtet kapok eredményül, aminek a nevezője tart a végtelenhez, akkor az a tört tart a 0-hoz (a. példa).

Ha kérdés van, írj - szabin vagyok és még a végén visszamerészkedek ide, ha valaki dobál be valami morzsákat... ;)

A 48-ason nincs LIMIT(), a 49G-n van, de valami hülyeséget írogat válaszként, meg kell egy kicsit érteni, hogyan kell kezelni. Végülis ALG módra van kitalálva, ráadásul valami francia írta a CAS-t, szóval... :) ;)

Mellékesen ez valami műszaki suli? Milyen számolót lehet használni? Én valami egyszerű számolón is kipróbálnám különböző n-ekre végső elkeseredésemben, hogy hogyan változik a kifejezések értéke, hogy tartanak-e valahová. Aztán majd jön egy olyan n, ahonnan kiegyszerűsödik és számolja a baromságokat... Na, ott kell óvatosnak lenni.

[zizu tóth]

Igen értem mi az hogy legnagyobb , és köszönöm  a levezetést bár én nem így csináltam de az eredmény ugyan ez .

Akkor ha nem gond még csatolnám a zh feladatsort ,megszereztem csak az eredményekben nem vagyok biztos de a levezetéseket is megköszönném , a 4-es feladatnál

Igen műszaki iskola, Óbudai egyetem -gépészmérnök szak. Nem igazán szólnak semmilyen számológépért ezért kérdeztem a titaniumot mert az van nekem és azthittem van rá mód megoldja csak én nem jövök rá . De papíron tényleg egyszerűbb.

[ZilogR]

Az nem biztos ám, hogy az én levezetésem jó, csak gondolom, hogy jó :)

Tehát mind a 6 példa levezetéssel... Jajj, de nagyon régen csináltam én ilyet.

Szerintem ne várj rám, amúgy mikorra kell?

A TI-be bepötyögted már?!

[zizu tóth]

Rendben nem várok .

Jövőhét szerdáig kellene .

Nem még nem pötyögtem be TI-be.

[ZilogR]

Naés hoty menta viska?! Meklett a példázs oztájzaty-e?! ;-)

[gyapo]

ZilogR, you wrote:
Z> Naés hoty menta viska?! Meklett a példázs oztájzaty-e?! ;-)

Ha már autentikus, akkor meg-e lett. :)
A számológép inkább csak ellenőrzésre jó, nem hiszem, hogy valamelyik
tanár elfogadja az "azért ennyi, mert ezt írta ki a számológép"
indoklást.
Nekem még nem szabadott egyáltalán számológépet használni gimiben,
kézzel kellett osztani-szorozni, ezt nem értettük, hogy miért.
Egyetemen már mindenki számológéppel számolt, és akkor már voltak
programozható komolyabb gépek is.
Tkp. meg is gondolandó, hogy amit ki lehet számolni számológéppel,
annak tudni kell-e a kiszámítási módját. Pl. a pi-t meg az e-t is ki
lehet számolni képlettel, de van-e jelentősége annak, hogy valaki
ismeri-e ezeket a képleteket?
És ott van az iteráció, amikor még megoldóképlet sincs, hanem valahogy
elkezdi variálni a számokat, újraszámolja és a végén megvan az
eredmény 8 tizedesre. Még a dosos időkben számolgattam így az
eurekával meg a mercuryval.
Ja, és az első számológépemen nem volt gyökvonás, Newton-módszerrel
vontam gyököt, tehát néha azért segít egy kis tudás.

Üdv.: gyapo

[ZilogR]

A (programozható) számológép azért fontos eszköz, mert ezzel kerül a mérnök a legközelebb az adott probléma megoldásához:

1.) meg kell oldania magát a feladatot,
2.) meg kell értenie azt a megoldási módszert, amit használ és amire elkészíti a programját

Ha mindkettőt ő készítette, mind a problémát, mind a megoldást teljes egészében érti.

Ez a lényege a mérnöki munkának.

Persze a mérnöki problémák adott szinten jelentősen gépigényesek, de mindig oda lyukadunk ki, hogy elemi kis feladatokat kell kézzel megoldani.