jövő járványaira felkészülés: molekuláris diagnosztika ipari méretekben

[torok...@torokcsalad.hu]

készítek ennek egy külön topikot, mert lehetséges, hogy eltér az eddigiektől.

szóval ennek a felvetésnek a kontextusa a jövőre való felkészülés, olyan katasztrófa elhárítási terv (legyen a neve DRP :) ), amit akkor lehet élesíteni, amikor bármilyen járvány érkezik.

Csak hogy életszerű legyen, mert most nagy szerencsénk van ezzel a mostanival: pl. olyan dizíz érkezik, aminek 3-5 nap lappangása, a populáció 50% tünetmentes, a másik 50%-nál 15-40% elhalálozási ráta. Ilyen is simán lehetséges, és ettől - szemben a mostanival - totál lefagyna a társadalom, pár hét alatt összeomlana jópár gazdasági folyamatunk, rendszerünk, hiszen nem lesz ilyen jellegű öltetelésre idő, mert fiatalok-öregek félnek kimenni az utcára. És pl. ha a központi internet gerinchez tartozó szervertermekben elromlik a klíma, akkor nincs aki javítsa, vagy épp nem lesz csere-alkatrész, ezért megszűnik a net, a google, stb. - teljes összeomlás. szóval most szerencsére egy ilyen relatíve kezelhető ártalom érkezett, de nincs garancia, hogy a következő SARS, MERS, az nem valahonnan a közelből kerül elő, vagy más módon lesz veszélyes. ezért gondolkodok most ezen

A feladat átfogóan: bármilyen forrásból emberre (emberről emberre, kutyáról, rovarról emberre stb.), bármiről állatra (hiszen gazdasági kára van a disznó- és baromfijárványoknak is) terjedő ártalmakra vészhelyzet kezelési terv és infrastruktúra kialakítása, fenntartása.

Ennek jelenlegi tudásom szerint valószínűleg része egy nagy áteresztőképességű molekuláris diagnosztikai ekoszisztéma: gépek-eszközök, kellékanyagok, karbantartó- és üzemeltető szolgáltatások, stb., kb teljes ITIL-szerűség.

(Nagy kép: WHO/EU/ország szinten átgondolt előkészítő- és működési folyamatok, eszközök, kellékanyagok, jogszabályok, stb. Azaz legyünk képesek teljes területeket biztonságossá tenni, és megtartani a biztonságát. A cél: jobb előkészítő folyamatokat (tisztánlátást biztosítani, pl. terjedést meghatározni, a biosafety-t testreszabni, majd jól kezelhető földrajzi területeket definiálni, és tisztán tartani, stb. https://medium.com/@torok.akos_24596/the-hammer-and-the-dance-in-practice-suppressing-covid-19-pandemic-by-repeated-upscaled-pcr-a8b27478141a )

ami valószínű: kellenek majd biztonságos, kis élőmunka igényű, nagy áteresztőképességű, ipari gépsor-szerű laborok, ebben - amíg a PCR eljárásnak marad szerepe -, akkor pre-PCR és PCR eszközök.

Kerestem, googléztem, de nem találtam ebből ipari teljesítményűt. Van olyan érzésem, hogy ez a gőzgép feltalálása a villanymotor korában, azaz most már lesznek/vannak jobb cél-módszerek (lamp, nanopore, crispr) egyes járványok megfékezésére, de nem vagyok benne biztos. Talán a PCR inkább kutatói és eseti diagnosztikai eszköz, ezzel együtt a következő járványokra készülve (ugye ez a harmadik, csak az első kettőt megúsztuk) talán van értelme a kérdésemnek.

----

a gondolataim. Ha a PCR eljárás ipari gépsorrá alakítása nem történt meg, akkor annak az oka, hogy eddig a labor mint drága "irodabérleti" terület volt az a tényező, amire optimalizáltak (azaz azt gondolom, hogy a mostani gépekre a kis kompakt méret a jellemző). Ha ehelyett az áteresztőképesség a feladat, akkor már lehetségessé válik, hogy iparterületen vagy konténerben (kitelepülve célterületre) történik a PCR teszt, ipari mennyiségben. Ez esetben mér optimálisabb, ha a mintákat visszük végig a megfelelő hőmérsékletű tereken. (mármint ezen hőfokokon: 94-98 fok, majd 50-65, majd 72-80 fok, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Polymerase_chain_reaction )

Valójában ez az egyik meglátásom.

A kivitelezésre az ötletem elsőre ez: megfelelő hőmérsékletű folyadékban, pl vízet tartalmazó kádakba végigpakolni a mintákat. Vannak erre hasonló gépsorok más iparágakban, pl: http://www.microsolder.hu/gyartoeszkozok-gepek/hokezelo-kemencek.html és az élelmiszeriparban is akad ilyesmi gépsor.
Ha a folyadék-kádaknál maradok, akkor lehet olyan kialakítás, hogy a három hőmérséklethez három kád, és körbe-körbe megy a minta - vagy ha igazi nagyüzem, akkor lehet a 40 termociklushoz (vagy 40/n ciklushoz rövidebb, ismétlődő) hosszú kád-sor, egyikből a másikba kerülnek át a minták (tálcástul vagy esetleg egyesével, ez már gyártás automatizálás, nagyon nem értek hozzá).

Feltételezem, hogy a kémcsöveket jó hővezető anyagból készítik most is - de a formájukat is arra kellene kialakítani, hogy a folyadék (minta) gyorsan átvegye a külső (hűtő- vagy fűtőmedence) hőmérsékletét (azaz maga a kémcső egy maximalizált felület kell legyen). Szóval gondolom, hogy most is maximalizált hővezetésű műanyag, minializált falvastagsággal - de az alakján nem látom azt, hogy hőátadásra optimalizálták volna, hiszen egyszerű kúpok, hengerek. A műanyagokról ezt googléztem egy próbálkozából, ebből gondoltam, hogy hővezető műanyagokat alkalmaznak: https://quattroplast.hu/muanyagipariszemle/2017/04/jo-hovezeto-kepessegu-muanyagok-03.pdf

rajzolgattam arról, hogy a "gépsort" hogyan képzelzem. mellékelek Barnától is infót: https://drive.google.com/file/d/1987z24j-q9TyVr8TX88gA1oRFhBXIWEd/view

egyúttal jelzem, hogy itt már anyagi érdekek is felmerülhetnek, mert ez túlmutat a jelen tevékenység önkéntes munka keretein, hiszen sok időt és pénzt is igényelhet. Egyúttal továbbra is igaz, hogy amit ide leírok, az szabadon felhasználható, de javaslom, hogy akit érdekel ez a téma, és szívesen tesz bele erőforrást, majd ezt jelezze időben.