Kabos Filmek

[Lucrecio Houle]

GyulaKabos sszes filmje amiben szereplőknt vett rszt a megjelensekszerint rendezve, vagyis a lista elejn a legjabb filmjeit tallod asznsznek. Ezen az oldalon megtallhatod Gyula Kabos sszes filmjt sa filmekről rengeteg adatot, kpet, videt tallhatsz a film adatlapjn.

Gyalog indultak tnak, meztlb, facipőben, az Inn foly partjn, majd a Eisenerzi-Alpokban meneteltek. Amikor a lgert felszabadtottk az amerikaiak, 31 kilra sovnyodott le, s flekktfuszt kapott. Hazakerlve azt tapasztalta, hogy a srvri Vast utcai laksukat msoknak utaltk ki minden ingsgukkal egytt.

Kllai Istvn a nagy sikerű Majd a papa! cmű darabjnak főszerept Kabosra rta, de a Verb is madr cmű film is a művsz helyzetbe hozsa rdekben kszlt. Plyja vge fel a Mikroszkp Sznpadon lpett fel. Főleg kabarjelenetekben s magnszmokban nyjtott emlkezetes alaktsokat, de nagyobb sznhzi szerepekben s filmekben is szerepelt. A Rdikabar egyik lland szereplője volt. A magt (jellegzetes vrs hajval egytt) ntudatosan vllal, de msokkal sohasem agresszv kisember figurjt neki ksznhetjk.

A szerkesztősg nem felttlenl azonosul a videkban elhangz nzetekkel, m tiszteletben tartja a szabad vlemnyalkots s szabad vlemnynyilvnts jogt, s amennyiben az nem srti msok emberi s szemlyisgi jogait, nem korltozzuk megjelenst.

1937-ben kszlt romantikus filmvgjtk rk klasszikus marad, szmos halhatatlan filmcsillaggal, mint pldul Tolnay Klri, Kabos Gyula, Turay Ida, s persze Rday Imre, aki mindig is a szvem cscske lesz. A film tartalma egyszerű, humoros, egy olyan szerelmi trtnet, amelyben bizonyossgot nyer az, hogy nem minden a pnz, s boldogsgot nem lehet vsrolni hromezer hold fldrt sem.

Nos, igen azt mondtam az elejn, hogy ezek a filmek mind csupa mka s nevets, mgis van ez a film, amelyet nem lehet elgszer megnzni, rkzld s halhatatlan marad ez is, mind a sznművszeivel (Jvor Pl, Kardy Katalin), mind a mondanivaljval. Taln szomor a vge s taln elg depis hangulat, mgis, ha megrtjk s trezzk a főszereplő Jvor Pl vvdst, megrtjk cselekedett is.

Egy nagyon imdni val, kis knnyed szerelmi trtnet ez is, nmi csavarral a filmben, ismtelten a gynyrű Tolnay Klri, a mkamester Kabos Gyula s a szvtipr Rday Imre főszereplsvel. A fiatalsg bulizs korszakt li, ahol a boldogsg megtallsa a cl, akr a szlők megtvesztse rn is.

Latabr Klmn halhatatlan filmje. A nevets itt is garantlt. A bszkesgtől vezrelt főszereplőnk, akit Latabr Klmn jtszik, kpes női ruhba bjni s csal udvarljt az orrnl fogva vezetni mindazrt, hogy mresre tantsa kritizljt s a vgn elnyerje szve hlgynek kegyeit.

Napjainkban főleg komikus sznszknt emlksznk r, sznhzban jtszott drmai szerepei feledsbe merltek. 1924-ben Jb Dniel elcsbtja a Vgsznhzba, ahol Csehov Cseresznyskertjben Lopahin szerepe volt az első nagy drmai sikere. 1926-1929 kztt a Fővrosi Operettsznhz tagja volt, ekkor krtk fl, hogy vllalja el a csődbe ment intzmny igazgatst. Imdta a krimiket, s szerette volna a sznhzban megvalstani ezt a műfajt, m a kznsg nem fogadta el jtsait. Ekkor ttrt a zens vgjtkokra, de ez sem hozott sikert. Minden pnze rment a sznhzra, mgsem sikerlt megmentenie. Ennek egyik okt a kznsget elhdt filmek megjelensben ltta.

Kollgi ktfle Kabosra emlkeznek. Estnknt kt előadst jtszott, egyet a kznsgnek, egyet pedig kollgi fel. A kznsg a kedves komikust ltta benne, sznsztrsai s krnyezete pedig a filozofl, mly rzsű, nagy művszt, aki a szpre, jra vgyott. Titka abban rejlett, hogy a legegyszerűbb jelenetekből is lő, teljes szemlyisggel br figurkat varzsolt, legyen az komikus vagy groteszk.

Csodagyerekknt indult, a vilg legnagyobb zenei sznpadain jtszott, majd karmesterplcra cserlte a zongort s a leghresebb szimfonikus zenekarokat veznyelte. Szletsnapjn kszntjk a Kossuth-djas művszt, Vsry Tamst.

Kabos Gyula, eredeti nevn Kann Gyula, Budapesten szletett, a Felsőerdő sor 15. szm alatti hzban, karnyjtsnyira az Andrssy ttl, a Krnd sarkn, szletsi anyaknyvi kivonata szerint: 1887. mrcius 19-n. Atyja, Kann Zsigmond gynk, desanyja Meister Rza pedig hztartsbeli. A Kann csald hrom fi s hrom leny tagjval egy idő mlva tkltzik a Kirly u. 76. sz. alatti brhzba. Gyula a hrom fitestvr kzl a leggyorsabb szjrs, a legrtermettebb s egyttal a legrzkenyebb is, akiről valsggal ler, hogy entellektelnek szletett. Nem csoda, hogy a csald szeme fnye, mindene...

A csaldban ő (Gyula) kpviseli az rtelmisget, s gy kellő tisztelettel vezik. A hrom leny kzl kettő optikusnak tanul, a harmadik hztartsbeli marad, hogy kellő segtsg legyen a trkeny desanya mellett. Idősebb btyja, Mric, szmtalan elms tallmnyval vvja ki megbecslst. ccse, Mrkusz, s egyben a legkisebb gyerek volt a legerősebb, lakatos volt szakmjra nzve. Hatalmas mellkasa, gigszi bicepsze vek mltn is elismerst vv ki Gyula emlkezetben. "... ő aludt a dvnyon, n - az idősebb jogn - az gyon. Ha ksőn jttem s nzőn meggyjtottam a lmpt, ott lttam hatalmas nagy testt fekdni a dvnyon. Lba, feje lelgott, kt izmos munkskarja sztvetve, majdnem a fldet rte, s n, az ingyenkenyeret fogyaszt dik, knyelmesen belesppedtem az gyba... Hossz-hossz vek mltak el, de ma is felkelek sokszor az gyambl, s tpislantok a "szellemdvnyra", s knlom szegny csmnek az gyat, mely nem adatott meg neki soha. Jtt a vilghbor! Hszves sem volt!"

"... a szleim irigylsre mlt, jzan gondolkods emberek voltak. rthető, hogy engem is becsletes, relis plyra szntak. Knyvelőt akartak belőlem kpeztetni. El is vgeztem - akaratukhoz hűen - a kereskedelmi iskolt. Ugyanakkor az n akaratomrl sem feledkeztem meg, s szintoly hűsgesen ltogattam a Szidi nni iskoljt, a szleim tudta s belegyezse nlkl. De sikerrel. A sikertől nem voltam meglepve. Mr az iskolban is oly sikerem volt, hogy csak komikusnak lehettem j. Sokat rhgtek a gyerekek az ugratsaimon. Borzaszt komolyan tudtam vicceket csinlni. Ha pldul valamelyik fi nem tudott felelni, n fellltam, s a tanrt lehetetlenl hlye krdsekkel addig tudtam lektni, mg vge nem lett az rnak..."

... Nagybtym, Leopold Meister, aki ugyancsak pesti szrmazs ember volt, a leghresebb amerikai sznszek kz tartozott. Az apm: Kann Zsigmond fiatal korban jsgr volt Amerikban, ahol kitűnően megtanult bokszolni is. Itthon, ahova a (ezernyolcszz) nyolcvanas vekben jtt vissza, nem sok hasznt vette jsgri gyakorlatnak, annl inkbb annak, hogy jl tudott bokszolni. New Yorkban egy kitmtt, nehz bőrlabda lgott apm szobjban a plafonrl, ezen gyakorolta reggelenknt a bokszolst. Itt Pesten - engem bokszolt. Eleinte azrt, mert sehogy sem akartam tanulni, ksőbb azrt, mert sznsz akartam lenni. Ha nagyon megerőltettem magam, a szmtalan kisebb jelentősgű bokszgyakorlaton kvl kt-hrom olyan esetre is emlkszem, amikor desapm győzelme annyira nyilvnval volt, hogy a vilg semmifle kincsrt sem tudtam volna a ktelező tz msodperc alatt ismt talpra llni. gy trtnt, hogy amikor előszr jelentettem be apmnak, hogy sznsz akarok lenni, ezt az elhatrozsomat a sz szoros rtelmben "kiverte a fejemből".

"... a kereskedelmibe iratkoztam be, ahol bizony nemigen bszklkedtek velem derk tanraim. Dlelőtt a kereskedelmi iskola padjaiban ltem, dlutn Solymosinl tanultam s este - a vr nem vlik vzz - boksztanfolyamra jrtam. Nagyszerűen fejlődtem, s nhny hnap alatt a legjobb bokszol lettem. Amikor tkletesen kikpeztem magam a bokszolsban, elszktem Pestről. Kunszentmrtonba utaztam, ahol Gspr Jenő szntrsulathoz szerződtem. Egsz kunszentmrtoni szereplsemből csak arra emlkszem, hogy apm hrom hten t, amg ott sznszkedtem, minden msodik nap lenzett hozzm, s mindig elvert. Azt hiszem, desapm brletet vltott a vonatra csak azrt, hogy knyszerűen ttlen kleit rajtam gyakorolja. Kunszentmrtonbl visszajttem Pestre, s elvgeztem a Solymosi-iskolt, azutn elszerződtem Szabadkra. Operettben lptem fl, tncoskomikus voltam..."

Gyula teht a Wesselnyi utcai kereskedelmi iskolnak hrom osztlyt bizton elvgzi - s ezt kvetően nknt vesz bcst -, ms helytt pedig felsőkereskedelmiv lpteti elő. Hasonl zavarok vannak a sznitanulmnyai krl is, az adatok szerint.

Amihez nem frhet ktsg, hiszen ennek rsos nyoma is van: Solymosi Elek nyilvnos joggal felruhzott szniiskoljban (Budapest, Jzsef krt 18. III. 14.) 1904 nyarn a msodves nvendkek kztt szerepel. Rkosi Szidi iskoljnak nvsorbl azonban hinyzik a neve, mint ahogy a harmadikknt megjellt Horvth Zoltn magn-szniiskoljnak nvendkei kztt is hasztalan keressk nyomt. Nincs teht hitelt rdemlő bizonytkunk arra, hogy - mint lltja - valban mindhrom helyen megfordult volna, ami msklnben fizikai kptelensg lett volna. Mindazonltal nem zrhat ki teljesen, hiszen rdeklődsi kre, nem utolssorban pedig szenvedlye, amely a sznszplya fel sodorta, annyira magval ragadta, hogy időnknt taln a kt msik helyen is előfordulhatott.

Első sznpadi fellpse mg dikkorban, statisztaknt trtnik (1902. prilis 17-n - B.T.), a Npsznhz sznpadn. Mindjrt első fellpse sznpadi balesettel zrul. Egy operettben, a knai menyegző jelenete lmpavivőjeknt, elvti nagy izgalmban a lpst, s a zenekari rokban kt ki. A zene abbamarad, mert a brcssra esik. "... gy lett az n első fellpsem lelps. Szval mindjrt a plyakezdeten azt csinltam, ami ksőbb is megmaradt szerepkrmnek: tragikus figurt alaktottam. Komikus volt, mert nevettek az emberek - tragikus volt, mert gy megtttem magam, hogy utna kt htig nyomtam az gyat" - nhny httel a 15. szletsnapja utn kerl sor erre a rosszul sikerlt helyzetgyakorlatra.

1905. augusztus vgn első szerződőhelyre, Szabadkra rkezik. gy toppan be, mint messziről rkező idegen, s ilyen is maradt mindvgig. A megszeppent kezdő benyomst kelti, s nem valami rdngs s minden hjjal-bjjal megkent vadct. Egybknt tbb kortrs sznhzi lexikon is 1908-at emlt kezdsknt, valjban mr ennl korbbi cmlapokon ott ll a neve, Szabadkn, Lugoson. Jtszik sok mindent, amit a gyorsan vltoz vidki műsor lehetőv tesz szmra. Hadnagy, kplr, cigny, matrz, kzlegny, udvarmester, munks, vrosi rnok - s ezernyi ms szerepet, kt-hromnaponta vltogatva, mint ahogy ilyen helyen szoks. Kabos Gyula gy vlik a Polgr Kroly szntrsulat hasznlhat mindenesv. Kzben elgedetlen helyzetvel, tbbre vgyik. Autodidakta mdjra, gőzerővel tanul tovbb, s valsggal habzsolja, amit elmulasztott, vagy amire elmulasztottk felhvni a figyelmt. Szakadatlanul olvas, műveli magt, rzi, hogy tovbbi sorsa, versenykpessge forog kockn.

3a8082e126