Kedves Szülők! Kedves Gyerekek!
Négy éve is a tanári kirándulásról jelentkeztem ímélben - akkor a tanév eleji tudnivalókkal, most pedig a búcsú szavaival. A ballagáson, a tanévzárón nem találkozhattam mindenkivel, hogy elköszönjek.
Nehéz négy év van mögöttünk, akár az iskolai, munkahelyi feladatokra, akár a magánéletünkre tekintünk. Az életünk nem egészen úgy telt, ahogyan terveztük. Kisebb-nagyobb vargabetűket járva jutottunk el eddig, a kialakult helyzethez módosítva eredeti elképzeléseinket.
Mégis, remélem, hogy szülők és gyerekek egyaránt jóleső érzéssel gondolnak vissza iskolánkra, amelytől immár én is búcsúzom.
Én köszönöm mindenkinek, az SzMK-s anyukáknak különösen, segítő, támogató munkáját, hogy együtt és összedolgozhattunk. Köszönöm az ajándékot, a szép búcsúműsort, a gyerekek irántam megnyilvánuló szeretetét.
Kívánom, hogy leendő középiskolájukban találják meg azt a kihívást, amely mindig előbbre viszi őket; találják meg helyüket az életben; kívánom, hogy legyenek repülni vágyó, tudó szárnyaik, de minél erősebb gyökereik is, amelyek hazához, családhoz kötik őket. És mindehhez egészséget kívánok.
Szeretettel:
Zsóka néni