Fwd: FW: Izzasztó kunyhó [1 Attachment]

[Ajey [Sándor Szolyka]]

ÓM NAMÁ SIVÁYA

FORRÁS: www.solyomfia.hu

Izzasztó Kunyhó Szer,                    Írta: Sólyomfi Nagy Zoltán   

 

Az izzasztó kunyhó egyik legősibb szereink egyike. Két írott forrás ismert, melyekben megemlítik. Az egyik Hérodotosz beszámolója (ie. 425.) a Szkíták közt tett utazásáról, melyben így ír: „Három faágat egymás felé hajlítottak, gyapjú anyagokkal (nemez?) beborították, szorosan átkötözték és vörösen izzó köveket tettek a kunyhó közepén lévő edénybe.” Hérodotosz azt is megjegyezte, hogy a szkíták gyakorta használtak gyümölcsöket a szertartás során, melyeket az izzó kövekre szórtak, hogy a felszabaduló gőzt belélegezzék.

A másik forrás a Kassai kódex, melyben XIII. századi, a mongoljárás utáni időkből származó, úgynevezett „mágusperek” jegyzőkönyvei találhatók. Fehér M. Jenő közlésében így hangzik az egyik per anyaga:

”VIZSGÁLAT LŐRINC FIA TUBA MÁGUS ELLEN KÁLNOKPUSZTÁN
A per II. Moys és Simon fráter, Muthmer királyi prépost jelenlétében folyik. A vád szerint Tuba az új kenyér ünnepén és az azt követő napokban mezítelen leányokkal gyűjtetett volna magának bizonyos gyógyfüveket, hogy azoknak nagyobb ereje legyen. A beteggyógyítással is foglalkozó sámánról a tanúk vallomásai nagy elismeréssel beszélnek. Szerintük a vádlott a vizelet szinéből is meg tudta állapítani a betegség okát. Orvosságszerei között szerepelt egy „észveszejtő” erős ital, amelytől az ápoltak erősfokú izzadást kaptak. A legsúlyosabb vád azonban az volt, hogy az izzasztó módszert ősi szokás szerint úgy alkalmazta, hogy felhevített kövekre vizet öntve, a gőzbe ültette betegeit. Egy Kozma nevű beteg így fulladt meg, mert hozzátartozói, az ő távollétében, tovább akarták folytatni az izzasztás műveletét. A tanúk mind a sámán érdekében szólaltak fel, még a halott Kozma fia is, akinek a vallomása szerint a mágus megtiltotta, hogy az ő távollétében gőzöljék a beteget, de az olyan állhatatosan kérte, hogy enyhítsék meg fájdalmait, és így kamrájában újra gőzölték, és azt hitték róla, hogy elaludt, pedig már halott volt. A bizottság „contra fidem nihil est” jeligével feloldotta ugyan a vádlottat, de halálbüntetés terhe alatt eltiltotta minden betegség kezelésétől.”

A két forrás tehát bizonyítja, hogy a szkítáknál, mint rokon, vagy mint a magyarok őseit is magába foglaló népnél az izzasztó kunyhó szertartás létezett, de még tizenhét évszázaddal később is gyógyító tudásunk része volt. Azóta, mint ősi „pogány” (Latin eredetű szó: pagan, paganus = vidéki, népies. Ma úgy mondanánk, hagyományőrző) szokást tiltották.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az izzasztó kunyhó szertartása

Az izzasztó kunyhó összetett gyógyító szertartás. Tisztán megélhető benne a négy elemmel való közvetlen kapcsolat. Ott van a föld, amin a résztvevők ülnek, a levegő, gőz, amit belélegeznek, a víz, amit a kövekre locsol a szer vezetője, és a tűz, melyben a köveket felforrósítják. Ha röviden összefoglalnám az izzasztó kunyhó jelentését, az a megtisztulás és újjászületés. Mindhárom szinten (test, lélek, szellem) gyógyít. A gőz belélegezve izzadást vált ki, ezzel kiégeti a méreganyagokat a szervezetből. Az imák, fohászok, énekek a lelket tisztítják és a gondok, örömök megfogalmazása által a szellemi úton való járást is segítik.

Az izzasztó kunyhó szimbolikája:

A kunyhó három fő részből áll. A tulajdonképpeni kunyhó egy anyaméhet jelképez. A Földanya méhét, és saját édesanyánk méhét is, de a világ teljessége, kereksége is jelen van. Ez erős női minőség. A körülbelül három méter átmérőjű, másfél méter magas, kerek alaprajzú kunyhót fűzfa, vagy mogyorófa ágaiból hajlítják, építik. Formája a magyar Szent Korona formájára, őseink táltos koronájának formájára emlékeztet. Ajtaja leginkább keletre, ritkábban nyugatra nyílik. Az ajtótól indul egy körülbelül két méter hosszú keskeny földösvény, ez a köldökzsinórt jelképezi. Ezt zárja le az oltár, mely egy kerek földhalom. Rajta a négy világtáj színes szalagjai, szarvasagancs, mely a Csodaszarvast idézi. Ennek a vonalnak meghosszabbításában van a tűzgödör. Itt melegítik, izzítják fel a kerek, gyermekfej nagyságú vulkánikus köveket. Ezek a kövek sok ezer éve, „születésük” óta gyűjtik a világ rezgéseit, információit, tudását. Ezt a tudást melegíti fel a tűz, s ezt teszi láthatóvá a víz locsolásával létrejövő gőz. A tűz a férfi minőség. Itt is megjelenik tehát őseink kettős (dualista) szemlélete. E szerint a szemléletmód szerint a teremtett világban ellentétpárok működnek s a köztük lévő harmónia, feszültség hatja át életünket. (Ellentétpárok: tűz  - víz, ég - föld, nappal - éjszaka, Nap - Hold, fent - lent, kint - bent, fény - árnyék, egészség - betegség, nő - férfi, látható - láthatatlan, segítő erő - ártó erő, egység - kétség, szeretet - félelem, stb.)
A szertartás a tűz megrakásával kezdődik. A szer vezetője minden követ egyenként felemel, kelet, dél, nyugat, észak felé, majd az ég és a föld felé mutatja őket, miközben fohászkodik a Teremtőhöz. Huszonnyolc kő kerül a máglyába, bár ez alkalmanként más szám is lehet. A huszonnyolcas szám a holdhónap napjainak száma. A négyes és a hetes szám szorzata, melyben a négy a négy világtájat, a hét a négy világtáj mellett az eget, a földet és a középpontot, a teremtés pontját jelképezi. Ez nem más, mint a szív, a szívcsakra, vagy szívcsokor, hiszen akkor élünk kiegyensúlyozottan, ha létünket a szeretet vezérli. Ha alsó erőink (az öv alatti részünk s az oda tartozó erőcsokrok) vezetik tetteinket, túl anyagiassá, a materiális lét rabjaivá válhatunk. Ha a felső erőink (harmadik szem, koronacsokor) működnek dominánsan, elszakadhatunk a realitásoktól.

A „csakra” szó jelentéséről már esett szó korábban, (kerék) a magyar „csokor” szó ezt az erőközpontot idézi.

Mint minden élő szervezetnek, a Föld bolygónak is megvan a maga hét csakrája, vagy ahogy a magyar nyelvben ezt ma is őrizzük: csokra. Ezek közül a középső, a Szívcsokor éppen Magyarországon van, a Pilisben. Legmagasabb pontjának neve hosszú, hosszú ideje Dobogókő, nem véletlenül.

A kövek elhelyezése után fával borítják őket. Tisztelettel bánnak a fákkal, hiszen azok az életüket adják azért, hogy az izzasztókunyhó szertartás létrejöjjön.

Miközben a kövek felmelegszenek, míg vörösre izzanak, a kunyhót takarókkal, vásznakkal, bőrökkel, nemezzel borítják. A kunyhóba való belépés előtt megfüstölik magukat zsálya, cédrus, harmatkásafű, vagy boróka füstjében. Négykézláb, a Nap járásának irányában haladva mindenki leül odabent. Négy kör, négy menet van a szertartás során ezek a négy irány üzeneteit fogalmazzák meg, illetve minden résztvevő a saját életében fontos eseményeket szövi rá a világtájak adta jelentésekre. Mik is ezek?
Nyugat: A nyugvás, elmúlás iránya. Itt tér nyugovóra, szentül meg a Nap. Ide tartozik tehát mindennek az elmúlása, vége, a halál. A szülők, nagyszülők, távolabbi ősök, a bölcsesség iránya. Bármi, amin már túl kell lenni, letenni terhét. Évszaka az ősz, eleme a föld, színe a fekete, napszaka az este, ideje a múlt.

Észak: Az éjszaka, az álmok, látomások helye. Ezek mutatják számunkra belső igazságainkat. Ez a lelkiismeretnek, a lelkiismeret aranytükrének, a megtisztulásnak és az igazságnak iránya. Ide tartozik minden, amitől szeretnénk megtisztulni, lemosni magunkról. Évszaka a tél, napszaka az éj, eleme a víz, színe a fehér, ideje pedig az időtlenség, hiszen álmainkban „álomidő” van, ami egészen más, mint az ébrenlétünk során megszokott időkeret.

Kelet: A keletkezés, indulás, születés, gyógyulás iránya. Ide köthető minden kezdet: egy új kapcsolat, munkahely, lakás, terv, illetve ezekre való törekvés, vágyakozás. Ide tartozik a gyermekszületés is. Évszaka a tavasz, napszaka a reggel, eleme a levegő, színe a vörös. Ideje a jövő. Ebben az irányban - a kunyhó harmadik körében - lehet testi, lelki, szellemi gyógyulásért is imádkozni.

Dél: A deli szó népmeséink deli legényét juttathatja eszünkbe, a magas erős legényt. Itt süt legerősebben a Nap, itt áll legmagasabban, itt ragyog legfényesebben. A dél tehát az erő iránya. Ebben az irányban lehet erőt kérni bármilyen feladat elvégzéséhez, illetve köszönetet mondani bárkinek, bárminek bármiért. Évszaka a nyár, napszaka a dél, eleme a tűz, ideje a jelen, színe a sárga.

A kunyhóban, miután minden résztvevő beült, bekerül az első hét kő. A köveket az izzó parázsból vasvillával, vagy szarvasaganccsal hozza a kunyhó közepén lévő gödörbe a tűzember, aki minden esetben férfi. Ott a kunyhóvezető illatos füveket, szárított növényeket szór rájuk - zsályát, harmatkásafüvet, borókát, cédrust, kakukkfüvet, és még többféle gyógyhatású növényt. Ezek belélegezve fokozzák a tisztulást, anélkül, hogy bármilyen káros hatást okoznának.

Ha minden kő bent van, elkezdődnek az imák, fohászok. Csak a megszólalás sorrendje kötött. A vezető szól először, majd a Nap járásával egyező irányban haladva beszélnek a többiek. A megszólalás így hangzik:  „-Rokonaim”. Majd az ima végeztével a befejezés: „-Minden a rokonom”. Innen tudja a sorra kerülő, hogy az előtte lévő befejezte fohászát. Fontos, hogy a ezek hangosan, érthetően, őszintén hangozzanak el, de ugyanilyen fontos, hogy később senki ne beszélje ki a másikat, hiszen akkor nem nyílnának meg egymás előtt odabent.
Ha végigért a kör, az iránynak megfelelő dalok következnek, melyeket közösen énekelnek dob, csörgő kísérettel.

Halálban születek

Halálban születek, születve meghalok

Egyszerre kigyúlnak, kihunynak csillagok

Keletről jön a fény, nyugaton megpihen

Minden lét elmúlik, s nem múlik semmi sem

(Sólyomfi Nagy Zoltán)

 

A négy kör során egyre forróbb a levegő, a gőz egyre erősebb, de távolról sem kibírhatatlan. Ha valaki mégsem bírja, akkor a körök közötti szünetekben kimehet, de ha kiment, már nem térhet vissza a kunyhóba, hiszen a születéskor sem közlekedünk ki-be. De a szertartás akkor is teljes, ha valaki nem marad bent végig.

Van azonban négy kizáró ok, amit nagyon fontos figyelembe venni és betartani.

Nem vehet részt az izzasztó kunyhó szertartáson az,

ˇ akinek súlyos szív-, vagy érrendszeri betegsége,

ˇ súlyos tüdő-, vagy légzőszervi betegsége,

ˇ súlyos idegrendszeri betegsége van,

ˇ illetve azok a nők, akik épp menstruálnak.

Ez utóbbi talán kirekesztőnek tűnhet, ugyanakkor egy pozitív megkülönböztetés. Ilyen időben a szerves kultúrákban a nők elvonultak, nem végeztek házimunkát, nem dolgoztak, nem neveltek gyermeket, csak a saját szellemi létükkel törődtek. Tették ezt a többi, szintén ebben az állapotban lévő nővel együtt. Ilyenkor nagy erők mozogtak-mozognak minden nőben. Erős álmokat kaptak, melyre különösen érdemes volt odafigyelni, és sokszor az egész közösség életét, jövőjét befolyásolták.

A szer végén a résztvevők a Nap járása szerint kijönnek és lefekszenek a földre. Sokszor ilyenkor jönnek a legnagyobb élmények: testelhagyás, repülés, felszabadulás. Noha ez a kunyhóban is előfordulhat, nem ez a cél. Cél a megtisztulás.

Izzasztó kunyhó szertartást - éppen lehetséges veszélyei miatt, csak tapasztalt, arra beavatott gyógyító vezethet!

Beavatott izzasztó kunyhó vezetők, akiknél biztonságosan részt lehet venni szertartáson:

Sólyomfi-Nagy Zoltán

Galgóczi Béla Tarhos

Majercsik János Oguz

Bodrogi Róbert

Dömök Vazul

Fister Mária Magdolna

Bálint Zsuzsanna

Kobza Zsuzsanna Meső

"Ez a Cselekvés Kora. Végezd a Karma Yógádat. Mutass a világnak ideális tetteket. Az emberiségnek végzett szolgálat egyben szolgálat és áldozat Istennek." -Babaji

Óm Namá Siváya! :-)
www.babaji.hu
http://www.youtube.com/watch?v=xTgU4l0dnGU

---------- Forwarded message ----------
From: Anita Nagy <n_a...@msn.com>
Date: 2009/9/8
Subject: FW: Izzasztó kunyhó [1 Attachment]
To: Sándor Szolyka <krisn...@gmail.com>

Nem megyünk?

---

Kedves Barátaim!

Általában nem terhellek titeket írásaimmal és leveleimmel, de az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmeteket egy programra, illetve szeretnék egy lehetőséget is megragadni, családommal, barátaimmal, tanítványaimmal, szeretnénk új emberekkel megismerkedni, baráti körünket bővíteni.

Így hát:

Szeretettel várunk mindenkit szeptember 26-án Cservölgypusztán, a Fister Mári Magdolna által vezetett "izzasztó kunyhó" szer-tartáson! Azon belül is "gyógyító kunyhó" szer-tartás lesz. Mitől gyógyító? A testet az egész napos böjt, a kunyhóban való méregtelenítés, a lelket az imák gyógyítják. De erről hozzáértők részletesebben is írnak, a mellékletet ajánlom az érdeklődők figyelmébe.

Cservölgypuszta Budapesttől 60km-re északra, a Cserhát tájegységben található, a Szanda vár tövében lévő aprófalva. Jelenleg hatan lakjuk.

Legközelebbi falu Bercel.

Budapestről többen jönnek kocsival, ahová még férnek emberek.

Az érdeklődőket kérem erre a címre írjanak: kiai...@kidojo.hu

Üdvözlettel: Németh András Frigyes - Álmodó

---

With Windows Live, you can organize, edit, and share your photos.