Ugorjunk t az olasz konyhra, sokak nagy kedvence a bolognai spagetti, azaz a spaghetti bolognese, aminek azonban igazbl nem sok kze van Bolognhoz. Annyi stimmel, hogy a bolognai rag egy szak-itliai hs s paradicsom alap mrts. Azonban ezt eredetileg vastagabb tsztkkal szolgljk fel, mert azok jobban megtartjk a hst, mint a vkonyabbak. A spagetti viszont jellemzően Npolybl szrmaz szraz durumtszta, ennek megfelelően a hozz ksztett szsz llaga sokkal testesebb, mert jobban megmarad a csszsabb spagettin, mint a bolognai vltozat. Teht olyan, hogy eredeti bolognai spegetti igazbl nem is ltezik.
Megadjunk mg mindig Olaszorszgban s vizsgljuk meg a npolyi szelet eredett, amit a nevvel ellenttben egyltaln nem a dl-olasz vrosban talltak ki. A finomsgot az osztrk Josef Manner alkotta meg. Az trtegű dessget 49-szer 17-szer 17-es szeletekben lehetett kapni, az egyes ostyk kz pedig mogyorkrmet kentek Mindezt előszr Ausztriban aztn szerte a vilgon. Az elnevezse azonban mgsem hasra tsszerűen jtt ltre, a nevt a gyrtshoz eredetileg felhasznlt egyik fő alapanyagnak szrmazsi helyről kapta. Ez pedig a mogyor, ami Npolybl szrmazik.
Az elmegyek Brassba s krek egy brassit elgondols sem biztos, hogy clravezető, mert az telnek igazbl semmi kze a vroshoz, vagy csak nagyon kzvetve. Egy bizonyos legenda szerint egy Grf Nndor nevű vasti szakcs tallta fel 1948-ben a Brass s Budapest kztt kzlekedő vonaton. Olyan telt akart ugyanis kszteni, amit ztyklőds kzben is knyelmesen lehet fogyasztani, gy szletett a brassi aprpecsenye. Egy msik legenda azt lltja, hogy egy budai kocsmros felesge tallta ki Brassy Kroly asztalosmester szletsnapjra, s a nevt is az nnepeltről kapta.
c01484d022