Szép Ernőtől egy kedves vers:
Nem volt játékom
Mikor én kis fiu voltam,
Kis lovon nem lovagoltam,
Nem volt nékem ponnilovam,
Ponnilovam,
Ponnilovam,
Pedig de szép mikor rohan.
Ponnilovon sose ültem,
Kis biciklin se repültem,
Nem volt szép kis kerékpárom,
Kerékpárom,
Kerékpárom,
Pedig de jó rajta nyáron.
Nem volt képes meséskönyvem,
Nem volt csak iskoláskönyvem,
Pedig de jó otthon este,
Otthon este,
Otthon este
Lapozni ábrát keresve.
Sohase volt színes kockám,
Kis kastélyom, kis tornyocskám,
Kis hajócskám, kis vasútam,
Kis vasútam,
Kis vasútam,
Elutazni sose tudtam.
Én nem kaptam kardot, csákót,
Szép sárgaréz messzilátót,
Sose vittek hippodromba,
Hippodromba,
Hippodromba,
És lyukas se volt a ponyva.
Az a ponyva szétment régen,
Elmult az én gyermekségem,
Én már régen felserdűltem,
Felserdűltem,
Felserdűltem,
A nagyok közzé kerűltem.
Én játékot már nem kérek,
A gondoktól rá se érek,
De meghalok én is egyszer,
Én is egyszer,
Én is egyszer
S a mennyországba megyek fel.
Kiállok majd a tejútra,
Arra visz az isten útja,
Az újjamat majd felnyújtom,
Majd felnyújtom,
Majd felnyújtom,
Ha elsétál a tejúton.
Észrevesz az isten engem,
Megszólalok szépen, csendben:
"Kérem én még nem játszottam,
Nem játszottam,
Nem játszottam,
Játszani akarok mostan."
Megfogja majd a kezemet,
Angyalok közt maga vezet
Szegény gyerek otthonába,
Otthonába,
Otthonába,
Mennyei gyerekszobába.
Megkapom ott kardom, csákóm,
Szép sárgaréz messzilátóm,
Képes könyvem, színes kockám,
Szines kockám,
Szines kockám,
Lesz kastélyom, lesz tornyocskám.
Ami nem volt, lesz ott jócskán,
Kis vasútam, kis hajócskám.
Beültetnek hippodromba,
Hippodromba,
Hippodromba,
Csak én élvezem magamba.
Hogyha kedvem abban telik,
Ponnilovam megnyergelik,
Kis biciklim előhozzák,
Előhozzák,
Előhozzák,
Úgy járom a mező hosszát.
Égmezőben alkonyatban
Szép pillangót fogok ottan,
Ujjamon lesz arany pora,
Arany pora,
Arany pora,
Le nem mosom róla soha.
Elgondolkodtató, miért olyan könnyű az élet valakinek, és másoknak miért olyan nehéz?
Van egy mondás, hogy "ennek is csak megszületni volt nehéz", mert vannak, akiknek semmi más dolguk nincs látszólag az életben, mint élni azt.
És vannak, akik csak túlélnek. Mindennapos harcot vívnak a megélhetésükért, hogy egyről a kettőre jussanak.
Van, aki hol innen-hol onnan posztol képeket, jólétről, gondtalan életről, mégis, árulkodóak élete bejegyzései.
Van, aki eltűnik egy kis időre, mert nem tudja kifizetni az internetet.
Milyen igazságtalan az élet, igaz?
És mégis, mennyire igazságos.
Mert megtanítja az embernek, hogy szegényen is lehet boldognak lenni;
tanít barátokat találni;
tanít az alázatra;
arra, hogy a kicsit is becsüljük.
Hogy minden kicsiny pillanatnak úgy örülhessünk, mint egy hatalmas ünnepnek.
Szegénynek lenni nem dicsőség, és nem is szégyen.
Persze, szeretné mindenki átélni, hogy felveti a pénz gondtalansága, mert az élete simábban telhetne!
.
Azonban, sose feledd azt, hogy attól, hogy mosolyogni látsz valakit, még nem biztos, hogy ő boldog.
De te mégis tanulj meg örülni az örömének.
Sose irigyeld más boldogságát, örömét, és sose nézd, mije van másnak.
Te a saját életedet éled, azzal van dolgod.
A megbékélés a helyzeteddel, amelyben vagy, előre visz.
A békés emberek szívében olyan kincs van, amit senki sem vehet el tőlük: végtelen szeretet és a megértés. MERT: Nincs ennél nagyobb gazdagság a Földön.......
A hit látja a láthatatlant és eléri a lehetetlent.
--KEDVES ANIKÓ!
--
-----------------------------------------
A RIM honlapja:
http://www.muveszetek.hu/rim
A RIM levelezőlistája a neten is elérhető:
http://groups.google.com/group/rim-rakosmente?hl=hu?hl=hu
---
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „RIM-Rákosmente” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) rim-rakosment...@googlegroups.com címre.
További lehetőségekért látogasson el ide: https://groups.google.com/d/optout.
A hit látja a láthatatlant és eléri a lehetetlent.