Atlasz Hegység

[Cripin Plascencia]

ARif-hegysg a Fldkzi-tenger dlnyugati partvidkn elhelyezkedő hegyvonulat szak-Afrikban, Marokk szaki rszn. Kb. 400 km hosszan hzdik Tangertől, Ceutn t Melillig. Dlen a Gharb (Garb)-sksg, az Als-Moulouya-sksg s a Taza-foly hatrolja s vlasztja el a Kzpső-Atlasztl. Meredek sziklafallal, szmtalan szirttel rendelkezik, a sziklafalakban sok a barlang. Ma mr csak a szirti galambok lakhelyei, de mg 250 vvel ezelőtt hrhedt fldkzi-tengeri kalzoknak adtak j bvhelyet.

A Kzpső-Atlasz neve inkbb marokki topogrfiai helyzetre, mint magassgra utal. A DNy-K-i irnyban kb. 200 km hosszan hzd hegysg legmagasabb pontja 3340 m. Dlnyugaton szinte egybeforr a Magas-Atlasszal, de a tbbi irnyban hatrozottan elklnl krnyezettől. ghajlata a mediterrn hegysgi vltozata, viszonylag esős. A csapadk a cscsokon nyugatrl kelet fel vi 1200-rl 900 mm-re, szakrl dlre pedig 800 mm al cskken. Novembertől mjusig a havazs sem ritka s a htakar esetleg hetekig eltarthat. Jelentős terleteket bortanak - főleg szakon - a paratlgyesek.

Az egsz Atlasz hegysg legkiemelkedőbb vonulata a Magas-Atlasz. Nyugaton az Atlanti-cen partjra fut ki, szakon a Marrkesi-medence (arab neve: Hauz), a Kzpső-Atlasz hegyei, valamint a Mulja-vlgy felső szakasza hatrolja. Keleti vgződst nehz megllaptani, nagyjbl a marokki llamhatrig tart.

Ny-DNy-K-K irnyban teljes hossza kb. 800 km. Dlen a Daoura (Daura) s Dads vdik felső szakasznak tektonikus rka, illetve a Sous- (Szusz-) medence vlasztja el az Anti-Atlasztl. E kt hegysg a Siroua (Szirua) lvafennskjn kis szakaszon kzvetlenl is rintkezik.

A Tizi n'Tichka-hg mentn kt rszre vlaszthat: Nyugati-Magas-Atlaszra s Keleti- (vagy Mszkves-) Magas-Atlaszra. A keleti rsz szrazabb mint nyugati szomszdja; főgerinctől dlre mr csak vi 100-200 mm csapadkot kap. A nyugati rsz ghajlata mediterrn klma hegysgi, szraz vltozata. Csupn legmagasabb rszei kapnak vi 700-800 mm csapadkot, mshol 500 mm krl.

A Magas-Atlaszt kelet-nyugati irnyban egyetlen jelentős vlgy sem szaktja meg az gbenyl, az v nagy (vagy jelentős) rszben hval fedett sziklkat. Itt van az egsz Atlasz-hegysg legmagasabb cscsa, a Toubkal. A hegysgen keresztl szak-dli irnyban a kzlekeds nehz. Csak nhny szoros biztost j tkelst. A tbbi helyen az utak 3000 mterig kgyznak fel. Az utbbiakat tlen a nagy h miatt nemigen lehet hasznlni.

Az Anti-Atlasz szerkezett, kőzeteit s kialakulst tekintve erősen eltr az Atlasz tbbi tagjtl. Kemny kristlyos rgei inkbb az afrikai tnkhz, mint az Eurzsiai-hegysgrendszerhez tartoznak. Nvnyzete is inkbb a Szaharhoz, mint a Mediterrneumhoz hasonlt. szaki s nyugati lejtői kiss csapadkosabbak, a dli oldal viszont ghajlati s nvnyzeti szempontbl is tmenet a sivatag fel.

Az szaki vonulat a Rif-Atlasz folytatsa. Mintegy 1500 km hosszan hzdik. Kzvetlenl a Fldkzi-tenger partjrl szkik 1500 vagy akr 2000 mter fl. Legmagasabb pontja 2308 mter (Lalla Khedidja), Algrtl keletre, a vad, szakadkos Kabil-fldn van. A Tell- (vagy Parti-) Atlasz tbb keleti-nyugati irny prhuzamos vonulatt a harnt irny folyvlgyek rvid szakaszokra daraboljk. A magasabb rszeket erdők, a vlgyeket jl gondozott gymlcss s zldsgeskertek tarkzzk. Innen ered a hegysg elnevezse (Tell = termkeny, j minősgű fld).

A fennskhoz dlről csatlakoz, a tengerparttal s a Tell-Atlasszal prhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a Dzsebel Assa (2236 m). Itt a Szaharai-Atlaszban termkenysgről mr sz sem lehet. Mg a legmagasabb cscsokon sem ri el a csapadk vi mennyisge a 400 mm-t. Legfeljebb gyr fvű legelő nő meg rajta. A Szaharra nző lejtők kősivatagok. Az gynevezett szaharai kapukon kelnek t a hegysgen a nagy mlt (karavn)utak, amelyeknek kijriba ozisvrosok telepltek. A Szaharai- s a Tell-Atlasz egyeslő-, s Tunziba is tnyl keleti rsze az Aurs (Oresz-) hegysg.

A hegy megmszsra az egyik legidelisabb tvonal a Marrakeshből a csodaszp Ait Bougmez vlgybe vezet, amely joggal nevezhető az Atlasz-hegysg egyik legszebb vidknek. Azilal rgiban az utat apr falvak s megművelt terletek szeglyezik, majd egy 2200 mteres hgra kanyarog fel az t, ahonnan meseszp kilts nylik az Atlasz-hegysg tekintlyparancsol vonulataira, mikzben a tj kpe marknsan megvltozik. Csodlatos aleppi fenyők hajladoznak a vltozatos hegyvidken.

A kietlen, kves szikls terepen s a meredek hegyoldalakon nem mindig egyszerű az előre juts. A hegy megmszshoz tbb hgn is t kell jutni, amelyek nmelyike korbban a karavnok szmra az szak-dli tjrst biztostotta az Atlasz gerincei kztt. A hgkrl az Ait Bougmez vlgybe visszapillantva az Atlasz hegyvonulatainak lenyűgző cscsai trulnak a szemnk el. Messzebb dlre a horizonton a sivatag fnyei sejlenek fel. A ltvny krptol minden egyes izzadsg csepprt.

A The Expolrer World on-line főszerkesztője, termszetfots, hegymsz. A Testnevelsi Egyetemen, illetve az ELTE Blcsszkarn nmet szakon szerzett diplomt. Gyermekkora ta vonzza a magashegysgek s a gleccserek vilga. Szmos vilghrű, termszetvdelem alatt ll klfldi nemzeti park munkatrsaknt is do...

Klmen s Iapetosz gyereke, gy Atlasz testvre volt mg Epimtheusz s Menoitiosz, de leghresebb testvre Promtheusz (Προμηθεύς) volt, aki ellopta a tzet az istenektől az embereknek. Atlasznak sok gyermeke volt, tbbnyire lnyai, a Heszperidk, a Hidok s a Plejdok. s Atlasz lnya volt Kalpsz (Καλυψώ) nimfa is, aki ggi (a mai Mlta) szigetn lt, s aki ht esztendeig tartotta fogva az itt hajtrst szenvedett Odsszeuszt.

Az kori grg epikus kltő, Hsziodosz szerint Atlasz a fld legvgn llt, a legnyugatabbra: a grgk ltal ismert vilgban ez a mai Marokk krnykn volt, gy ltalnosan ezt a helyet az szaknyugat-afrikai Atlasz-hegysggel azonostottk.

A msik hős, Perszeusz (Περσεύς), Zeusz fia, Mkn alaptja s kirlya is jrt Atlasz fldjn, miutn meglte a Gorgk egyikt, Medszt. De mivel a titn nem hitte ezt el, sőt flegmn meg is srtette azzal, hogy az egsz trtnet csak kitalci, ezrt Perszeusz előhzta tarisznyjbl Medsza fejt, melynek ugye az volt a tulajdonsga, hogy aki rnz, az kőv vltozik. Szval Medsza szemei kőv dermesztettk Atlaszt: feje lett a cscs, a vllai hegygerincek, a haja pedig erdő. A titn hatalmas, gbenyl hegysgg vltozott t, amely azta is tartja az gboltot. Ez a hegysg a mai Atlasz-hegysg szak-Afrikban, Marokk, Algria s Tunzia terletn ma is a titn nevt viseli.

s vgl: az atlasz kifejezst a XVI. szzad ta hasznljk trkpgyűjtemny lersra, amikor Gerardus Mercator (1512-1594) flamand trkpsz s geogrfus kiadta művt a mitolgiai Titn tiszteletre. Ez egybknt egy flrertsen alapul: egyes brzolsokon olyan, mintha Atlasz a fldgmbt tartan a vlln, s tvedsből tettek r a trkpszek egy ilyen kpet a Fldről kszlt trkpekre.

Jl lthatan egyre jelentősebb a belső turizmus is. Ahogy egyik hegyi vezetőnk mondta: azrt trznak sokan, mert aki vrosban vagy a tengernl lakik, annak a hegy jelenti a kikapcsoldst. Elsődleges kikapcsoldsi clpontunk neknk is az Atlasz-hegysg, annak is a legmagasabb pontja, a 4167 mter magas Toubkal.

A Szahart a tengertől levlaszt ngyezer mter magas hegysg mr az korban egy fontos sarokpont volt: ez volt a grgk ltal ismert vilg nyugati szle, ezrt is neveztk el Atlaszrl, a lzad titnrl, akit Zeusz főisten bntetsből arra tlt, hogy a fld nyugati peremn lljon s tartsa a vlln az eget. (Az Atlanti-cen neve is az Atlasz-tenger szbl szrmazik egybknt.) A Toubkal cscs nevt pedig elg berberről magyarra fordtani ahhoz, hogy lssuk a jelentősgt: a tető, ahonnan mindent ltni. Ez a minden jelen esetben szak-nyugatra az cen, dl-keletre a sivatag, de ne rohanjunk annyira előre.

Startpontnak a legidelisabb vros az Atlasz-hegysg lbnl fekvő millis vros, Marrkes, mr csak azrt is, mert sajt nemzetkzi reptere van. Szllst a szűk vrosban (az arab vilgban medina nven ismerik a bazrokkal, siktorokkal tmtt rgi vrosmagot) vagy a modern, nyugatiasabb, szellősebb Gueliz nevű negyedben rdemes foglalni. (Egy ktfős szoba igny alapjn 10-15-20 ezer forint.) Miutn nhny httel korbban Marrkesben jrt kollgm nem javasolta a nyughatatlanul zajos medint, rlnk, hogy a stnyokkal, szkőkutakkal laztott klső rszen alszunk.

Aki este rkezik a vrosba, leesik az lla attl az őskosztl, ami a forgalmas marrkesi utckon uralkodik. A folyton dudl autk gy tolakodnak befel, mint egy ksve rkező flrszeg rajong egy rockkoncerten. De mg gy is beslisszolnak kzjk a frge robogk, amiken j esetben csak hrom, rosszabb esetben ngy utas, legrosszabb esetben mg plusz egy kutya is l. A rgi vrosfal kz szortott medina felrobban a tmegtől, a siktorokban ezer boltos, a főtren offenzv llat idomrok.

A boltokban tel-ital, zldsg-gymlcs (a tavaszi primőr j rsze Marokkbl rkezik Eurpba), fűszerek, tőrk, fezek, mtyrk s minden egyb kaphat. Az rusok szles invitlssal prblnak vsrlsra brni. Megkvnok egy frissen facsart narancslevet, de eszembe jut ismerősm intse, akinek egy vezetkes vzzel hgtott jaffa utn napokig ment a hasa, gy maradok a palackos vznl. A vz mellett a berber viszki, azaz a mentatea a msik fő, s egyben kockzatmentes ital, kaphat mindenhol (300-500 forint kztt). A kortyondiak sem maradnak szomjasak, kisebb specilis boltokban, nagyobb hipaemarketek elkertett rszlegein sr, bor, rvid is kaphat. (Kedvencem a Sahara nevű desks lger, 500 forintrt.)

Ennek fnyben elg rettentő ltvny a mecset tetejre appliklt akasztfaszerű csolat, de szerencsre csak a vallsi zszlk felhzsra szolgl. Az orszg jelenlegi llamformja az alkotmny szerint demokratikus, szocilis alkotmnyos monarchia. Első ember a kirly (VI. Mohammed), a rendszer ennek megfelelően igencsak autoriter, de 1996-ban, majd az 2011-es arab tavasz utn szlesedtek a demokrcia intzmnyei, ma mr pldul a miniszterelnkt a vlasztsokon győztes prt adja.

Ezt a tmnytelen informcit mg vizulisan is nehz befogadni, induljunk is el inkbb most mr a trra. Brelt busszal jutunk el a 70 kilomterre fekvő Imlil berber faluba. Ez a Toubkalra igyekvő trzk gyűjtőhelye, a telepls lthatan jl rrzett az outdoor turizmus kiszolglsra.

Hotelek, panzik, boltok sora a főutcn, logisztikai trakod kzpont a belső rszeken: innentől ugyanis mr csak gyalog vagy szvr segtsgvel lehet tovbb haladni. Nem ktelező, de ajnlatos szvreket brelni: egy csomag feltaxiztatsa nem kerl sokba, cirka 4000 forint, s egy komplett hegyi iparg fennmaradst segtjk.

3a8082e126