ünnepek

[Toney Talbot]

AXXI. szzad embere mr nagyon keveset tud a rgi idők npszoksairl, amelyekben a magyar np lelkivilga, parasztsgunk szellemi kultrja olyan jellemzően mutatkozott meg. Legtbb npszoksunk az nnepekhez, az esztendő jeles napjaihoz fűződik, ezek a napok hossz szzadokon t a paraszti kzssg nnepei voltak. Npszoksaink hasonl nemzeti rtket jelentenek, mint a npzene vagy a npművszetnek ms gai, ezrt megőrzsk vagy legalbbis emlkezetben tartsuk magyar ktelessg. Az albbiakban a szőlőtermelssel kapcsolatos, jellegzetes npszoksokrl emlkeznk meg. Clunk nem csupn a rgi, szp hagyomny feleleventse, de annak bemutatsa is, mennyire tjrta a rgi idők embert az embertrsak irnti szeretet s a kzssgi rzs.

Mr a rmaiak is vidman nnepeltk a ktarc - a mltba s a jvőbe tekintő - Janus isten nnept. A janur elsejei vkezdetet a XIII. Gergely ppa ltal 1582-ben megreformlt naptr ltalnostotta. E nap időjsl, szerelmi - s esetleg halljsl nap volt. Ha jesztendő napjn szp, fnyes az idő, j lesz az esztendő.

Szent Vince hispniai vrtan, Szent Valr pspk dikja. A Rmai Birodalom Hispnia rszn, a keresztyn ldzs idejn, 340-ben a hite miatt megknoztk a zarragozai diakontust, de a szolga nem tagadta meg hitt, a knzsok kvetkeztben meghalt. A halottat kitettk a vros melletti rtre, s a monda szerint az gből leszllt egy madr s a hullt eltakart vadakat elriasztotta. Ezutn zskba varrtk s bedobtk a tengerbe, de a hullmok mindig kivetettk a partra. A knzk vezetője miutn nem tudott megszabadulni a hullrl s rezte, hogy az ldozat milyen llhatatos volt, felkiltott: Vicentus! Azaz győzedelmes. Nem tudta hitben megvltoztatni, de halla utn sem tudott megszabadulni tőle. A keresztnyldzs utn Vinct szentt avattk s a halszok, valamint a szőlőtermesztők vdőszentje lett. Szent goston tbb prdikcit mondott a szent tiszteletre, Rmban hrom templom viseli a nevt.

Szent Vince tisztelete főleg Franciaorszgban terjedt el. Hogy szentk a bor patrnusa lett, annak oka nagy valsznűsggel nevnek npies etimolgija: Vin-Cent (szzszoros bor). Franciaorszgon kvl a keresztny bortermelők Elzszban, Dl-Nmetorszgban s Ausztriban rszestik tiszteletben. Prizsi borkereskedő-trsulsok mg a barokk időkben is verettek olyan pnzt, amelyen egyb szentekkel egytt Vince is lthat. A csongrdi Szent Vince borrend nem vletlenl vette fel ppen ezt a nevet. Szerintk a homokos talajon val munka pp oly gytredelmes s kitartst ignylő, mint amilyen Szent Vince lete volt.

Tiszteletre kpolnt, templomot nyilvn azrt nem szenteltek a szőlőhegyekben, mert tlidőben gysem tudtk volna bcsnapjt mltkppen megnnepelni. Ez all kivtel azonban a Srospatak kzelben lvő Szentvincehegy, a helybeli np ajkn Szemince, amelyen a kzpkorban (1238) szőlők kztt dominiknus klastrom llott.

A kopcsi gazdk szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a terms. Mind a vincevessző hajtatsa, mind pedig a pinceltogats a magyar nyelvterlet ms rszein is szoks volt. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek nvetimolgis htteret tulajdont a kutats a vinum 'bor' szval val rokon hangzs rvn.

Februr mg sok rossz időt, csikorg hideget, tletidőt tartogat a tarsolyban. De februr a farsangols ideje is. Gykere a pogny rmai Lupercalia nnepben, a bacchanlikban keresendő. Eurpaszerte nemcsak a szőlős-borosgazdk, az egyszerű fldművesek krben volt ltalnos, hanem a renesznsz kirlyi udvarok kedvelt mulatsgai kz tartozott. Mtys kirly udvarban nagy maszkos mulatsgokat rendeztek. Hshagykedden - hshagyatkor - igazi karnevli hangulat uralkodott. A hshagy keddi asszonyfarsang a szőlőhegyek pinciben a Balaton-felvidken ismert, kedves szoks volt. Ekkor az asszonyok előtt egsz vben tilosnak szmt borpinckbe vidm női csoportok ltogattak ki dlutn s kső estbe tart asszonyfarsangot tartottak. Hshagy kedd mozg nnep, a farsang utols napja. Nevt onnan kapta, hogy rgen a msnapjn - Hamvaz szerdn - kezdődő negyvennapos hsvti bjti időszak teljes hstilalommal jrt.

A rgi rmaiaknl tavaszkezdő nap volt. Nagy nnepsget rendeztek, a Lupercalit. Pluttl, a sttsg istentől elrabolt gabonaistennő, Ceres keressre indultak gyertys-fklys krmenettel. A keresztny egyhz gyertyaszentelsi nnepp szeldtette ezt az nnepet. A szentelt gyertya pedig egszsg- szerencsevarzsl eszkzz vlt.

Balzs napja a magyar nyelvterleten is az egszsg- s termsvarzsls, a gonoszűzs, a madrűzs, az időjrsjsls napja. Magyarorszgon a szőlősgazdk a szőlejk ngy sarkban megmetszettek egy-egy tőkt, hogy Balzs vdje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőrskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek krt a termsben.

Dl-Magyarorszg szőlőhegyein mr korbban felmelegszik az idő, a frfiak nekifognak a munknak a szőlőben. A hziasszonyok szmra ez a nap varrstilt nap, amelyen nem szabad varrniuk semmit, mert bevarrjk a tykokat, s azok egsz vben nem tojnak.

Nvadja Srknylő Szent Gyrgy, a lovagi ernyek megtestestője. keresztny eredetű szent, aki hitrt Diocletianus rmai csszr idejn, 303-ban szenvedett vrtanhallt. Magyarorszgon mr az rpd-hzi kirlyaink idejn is nagy tisztelet vezte. Szent Gyrgy a magyar npi vallsossgban gy l, mint a psztorok, llattartk vdőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorban. A nphit szerint Szent Gyrgy napja a legszerencssebb nap az egsz naptrban. Egsz Eurpban - hagyomnyosan nlunk is - a mezőgazdasgi tavasz kezdeteknt tartjk szmon.

prilis 24-e trtneti hagyomnya a mlt kdbe vsz: a napot Eurpa nagy rszn a tavasz kezdeteknt tartottk szmon. A rmaiak e napon nnepeltk a Palilit, amikor a psztorok kisepertk az istllkat. Az egyhz a legenda szerinti srknylő Szent Gyrgy nvnnept tette erre a napra.

Szent Gyrgy keresztny nevelst kapott, fiatalon katonnak llt s a csszrt szolglta. A diocletianiusi keresztnyldzs idejn halt vrtanhallt Lyddban (ma palesztin vros). A Szent Diocletianus kegyetlenkedst nem tűrte s szembe fordult a csszrral, mire a kegyetlen zsarnok brtnbe zratta, majd s ht napon t knozta, de sehogy nem tudta a Szentet megtrni. A csszr vgl a vros főtern lefejeztette.

A szent egyik első magyar vonatkozsa, hogy a korona als, n. biznci rszn az ő kpe lthat. Az sem jelentktelen tny, hogy az első csandi szkesegyhzat Gellrt pspk Szent Gyrgy tiszteletre szentelte. A veszprmi Szent Gyrgy-kpolna is a magyar Gyrgy-kultuszt hirdette a kzpkorban. I. Istvn bolgrok elleni hadjratbl is Szent Gyrgy ereklyivel trt haza, s a szent a kzpkorban virgz nagy magyarorszgi npszerűsgt tanstja, hogy szmos nemzetsgi monostor s templom vlasztotta patrnusul.

A kzpkorban nemcsak a kirlyok, de nemesi csaldok is nagy tiszteletben tartottk s poltk a mrtr szellemt. Szent Gyrgy a hres Bthori csald vdőszentjv is vlik s tbb vszzadon t vdi a csald tagjait az ellensggel szemben. A csaldi cmeren lthat a Szent srkny alakja, mely egy npi legendra utal, ahol a Szent megvd egy vrost az őt hossz ideje knz srknytl; egyszerűen levgja annak fejt. Innen ered a Srknylő Szent Gyrgy elnevezs is.

A hiedelmek s npszoksok a mai napig nem a szentre, hanem a rmai psztornnep rtusaira emlkeztetnek. Nlunk s a szomszd npeknl egyformn e napon trtnt az llatok első kihajtsa, amely leggyakrabban zld ggal trtnt, ugyanis a nphit szerint ez az llatok gyarapodst szolglja, s rontselhrt magyarzatot is kapott.

Szent Gyrgy napja (prilis 24.) minden hol a megjulst, a tavasz kezdett jelentette, szimbolizlva a harcost, aki tbbek kztt a tavaszt, a fnylő napot szabadtja ki a tl rabsgbl. Ezen a napon nemcsak a termszet vltozott meg, de a kzigazgats is. prilis 24-n j hegybrt, eskdteket vlasztottak a hegykzsgek, s ilyenkor kerlt sor a csőszk szerződtetsre is! A hegybrk ilyenkor tlkeztek is. A bortrvny rtelmben ktelesek voltak a szőlőterlet hatrt időnknt ellenőrizni, ezt volt a gyepűjrs (gyepű=termszetes hatrvonal). Nagykanizsa vidkn annak a htnek, amelybe Gyrgy napja beleesik, trk tka heti (hete) a neve. Az itteni npmonda szerint amikor a trk knytelen volt haznkat elhagyni, dhben meg akarta az orszgot tkozni. A magyar tolmcsot krdezte, milyen szavakkal tkozza meg. Ez azt tancsolta neki: verjn mg a szentgyrgyharmat, Magyarorszg! Ezrt szentgyrgyharmat (Szkesfehrvrott szintn a monda cskevnyeknt trk tka) a neve a Gyrgy napja tjn esett esőnek, mely termszetesen j termst gr.

Gyrgy napja volt a magyarsgnl az llatok első kihajtsnak legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mgikus praktikkkal igyekeztek vdeni a legelőre tart jszgokat. A Zala mentn első kihajtskor az istllkszb mell bellről lncot, kvlről tojst tettek, ezen kellett a jszgnak tlpnie, s azt tartottk, hogy olyan erősek lesznek, mint a lnc, olyan gmblyűek, mint a tojs.

Sitkn (Vas megye) a hegybr vezetsvel ekkor krbejrtk a hegyet, megvizsgltk a gyepűt, a br pedig a klnfle kzssgi gyekben tlkezett. A bntets mrtktől fggően a vtkesnek valamennyi pint bort kellett fizetnie, amit aztn a hegykzsg tagjai egytt ittak meg. A kzssg tulajdont kpező megyekveknl a trsasggal tart fiatal gyerekeket lefogtk, s mogyorvesszővel jl elvertk őket, hogy regkorukban is emlkezzenek a helyre, ahol megcsapkodtk őket. Szent Gyrgy-nap szmos teleplsen fogadott nnepnek szmtott.

A Zala megyei Esztereg-hegyre a 18. szzadban e napon krmenettel vonultak ki a helybeliek, mert a szőlőket s a vetseket ez alkalommal ldotta meg a pap. Szent Gyrgy-nap Csrtneken (Zala megye) a falu hat fogadott nnepnek egyike volt. A szőlősgazdk azrt fogadtk, hogy a jg elkerlje a szőlőhegyet. Srmellken (Zala megye) a hegykzsg a j terms rdekben ekkor mist mondatott. Sajtos helyi fejlőds eredmnyeknt jtt ltre a Kőszegen mig gyakorolt, szőlőhz s borhoz kapcsold szoks, a szőlőjvsek nnepe, amely feltehetően egy kzpkori jogszoksbl alakulhatott ki. Kőszegen e napon kerlt sor a vrosi tisztsgviselők jravlasztsra. A tisztjts a vrosbr, a belső s klső tancs, valamint a hivatalnokok lemondsval kezdődtt. Ekkor mondtak le a hegymesterek is, akik ilyenkor a szőlőhegyről frissen levgott hajtsokkal trtek vissza. Ezeket egy dszes bortj knyvbe berajzoltk.

Az n. szőlőjvsek knyvt 1740 ta vezetik, s a szőlő fejlődsnek hrom fontos peridust tartalmazza: a Szent Gyrgy-napi hajtsok mellett a Lőrinc-napi frtk rajzt, illetve a szretről szl feljegyzseket. Szent Lőrinc napjn eskettk meg ugyanis a szőlőpsztorokat, akik ekkor a vrosi tancs el rőflben lvő frtket hoztak. A knyv bejegyzseiből megtudhat az is, hogy melyik vben volt tavaszi fagy, mikor puszttott jgvers vagy kedvező volt-e az időjrs a szőlő rsekor. Nhol a borrakra s az rtkestsi lehetősgekre is tallhatak adatok. A szőlőknyv 1900-tl mr feltnteti, hogy a jvseket "fekete" vagy "fehr" tőkről vgtk-e le, 1930-tl pedig a dűlőnevek is szerepelnek az brk mellett. A rajzok tbbsge ceruzval kszlt, de vannak tollrajzok is. A knyv 1868-tl kizrlag sznes kpeket, főleg vzfestmnyeket tartalmaz.

3a8082e126