Molnár Géza haladék-kegyelme és távozása
Rózsa Ákos
Tartsátok meg a vizeket! Dr. Molnár Géza emlékére
A címadó sor egy olyan kutató intése, aki nemcsak ismerte, de értette is az élet legkülönlegesebb elemét, a vizet, amely a természet, mint élő rendszer része. Gondolatmenete úgy folytatódik, hogy „minden csepp víz számít”. Anélkül, hogy átlátnánk a globális folyamatok okait és hátterét, mindannyian sejtjük a figyelmeztetés mögött meghúzódó, fenyegető igazságot. Molnár Géza tevékenysége, életében éppen úgy pusztába kiáltott szó maradt, ahogyan Országh József professzoré is, akinek egyedülálló munkásságáról korábban már megemlékeztem lapunk hasábjain.
A klímaváltozás hatásainak tanulmányozására jelenleg több pénzt költenek, mint amennyit az új módszerek elindítása igényelne. Miközben a világ politikusai és az úgynevezett szakértők klímakonferenciákat tartanak, olyan megoldásokat alkalmaznak mindenhol, amelyekkel egyre többet ártanak a környezetnek (lásd szennyvízkezelés, elektromos autók, nagyüzemi gazdálkodás, az öntözés módszereinek fejlesztése, a vizek elvezetése és sorolhatnánk), persze itt is az érdekek és a pénz irányít, nem a valós probléma megoldása iránti igény. Molnár Géza, korunk legnagyobbjaitól; Andrásfalvy Bertalantól, Ángyán Józseftől, Tóth Józseftől, Márai Gézától, Tanka Endrétől is tanult, velük együtt gondolkodva, közösen kiadott könyvek lapjain keresve a megoldásokat. Őseink tájgazdálkodásának – ahogy ő fogalmazott; a szkíta tájépítészet – szakértőjeként tudta, hogy különböző tájépítészeti megoldások segítségével, ki lehet egyenlíteni a szélsőségeket, és egyenletes vízellátottságot lehet biztosítani az élet számára, ahol még van víz, tehát a Kárpát-medencében is.
A Kiskunságban a természettel diszharmóniában történő emberi tevékenység okán jó ideje megindult az elsivatagodás. Nem árt szót ejteni arról is, valóban miért alakulnak ki a sivatagok. Ellentétben az elmélettel, amelyet a mai napig tanítanak az iskolákban, nem a leszálló légmozgások, sokkal inkább az ember áldatlan tevékenysége miatt. Itt meg kell jegyezni, hogy az egykor virágzó, és most nagyra tartott ősi civilizációk, mind homoktengert hagytak maguk után (lásd öntözés a Nílusból). Ma a nagyüzemi gazdálkodás, a szántás, a műtrágyázás és az erdőirtás miatt a föld tápanyagtartalma elfogy, a humuszképződés elmarad, így a vízmegtartó képesség megszűnik, ezért az állandó öntözés elkerülhetetlenné válik, melyhez rétegvizeinket csapoljuk le, vagyis a talaj vízkészleteit ürítjük. A földfelszín növényi takarórétegének megszüntetésével pedig a kiszárított talajfelszínt még a folyamatos eróziónak is kitesszük. Persze minden baj a folyóink rendszabályozásával kezdődött, de erről máskor.
Mi lenne a megoldás? Ezúttal sincs új a nap alatt. Őseink, csupán azáltal, hogy a természettel összhangban éltek, olyan tudásra tettek szert, amely által nemhogy rontották, de egyenesen gazdagították a teremtést. Gondoljunk csak a fokgazdálkodásra, melynek köszönhetően, – hogy csak egy példát említsünk – több hal fejlődött a vizekben, miután lehalászták azokat. Ezt a korabeli források is alátámasztják. Anonymus megemlíti a Gesta Hungarorum lapjain, hogy a Duna és a Tisza, de az ország minden forrása pompás halakban bővelkedik. Mátyás király krónikásának, Galeotto Marzianonak tulajdonítják azt a mondást, mely szerint a Tiszának kétharmada víz, egyharmada pedig hal. Bertrandon de la Broquiere francia utazó 1433-ban az írja, egyetlen folyóban sem látott még annyi halat, mint a Tiszában.
Ezzel szemben ma sivatagosítunk, a megoldást kínálók hangját pedig kíméletlenül elnyomják. A kérdés, hogy aki mégis meghallja, megérti-e a jelentőségét vagy igaznak bizonyul, amit Szijártó Csilla, Országh József vízönellátó rendszerének szakértője mond, miszerint a világnak nincs képessége elfogadni a megoldásokat? Molnár Géza – ahogy a többiek is – igyekezett átadni a tudását. Megpróbált létrehozni egy önfenntartó helyi kisvízkört kialakító és fenntartó rendszert – ahogy mondta, amolyan szkíta-módra – először Pécs mellett, majd a Homokhátságon, végül a Zemplén dombjai között; ez azonban bármiféle segítség híján nem sikerült. Az elméleti tudása mégsem veszett el teljesen, hátrahagyta könyveiben, melyek közül a legfontosabbakat említem: a Bodrogköz – öt folyó ajándéka; a Tiszánál; Az ártéri tájgazdálkodás, amely elérhető online és a Petry Csaba álnéven írt Fehér Ló című történelmi regény, amelyben más módon, de szintén felsejlik az aranykori szkíta tudás.
Ahogy számtalanszor megtette, az egyik utolsó bejegyzésében is a beláthatatlan következményekre figyelmeztetett. Mint mondta, a Kiskunság, majd a Kárpát-medence sivataggá változtatása nem más, mint bérgyilkosság. „Egyelőre csak erkölcsi szempontból, fizikai realitássá majd akkor válik, amikor a tömeges éhínség korszaka ránk köszönt.”
„Akinek van füle a hallásra, az hallja meg!” Reménykedem abban, hogy mindazok a tudók, akik innen eltávoztak – köztük immár Molnár Géza is – azért mentek el, mert odaát hatékonyabban segíthetik azokat, akik még értik, hogyan kéne élnünk a Földön.
Feladó: Csilla <xi...@t-online.hu>
Date: 2021. júl. 29., Csü de. 8:51
Subject: Re: [Bárka program - 13898] Dr Molnár Géza haladék-kegyelme és távozása
To: <barkap...@googlegroups.com>
Gászjelentés és nekrológ.
https://magyarnemzet.hu/kultura/tartsatok-meg-a-vizeket-dr-molnar-geza-emlekere-10145513/
hálásan köszönöm e méltó és időben jelen levő írást Zana Diána írónőnek.
A Család a temetést nyitott eseményként tekinti, tehát bárki elmehet, aki szeretné leróni tiszteletét.
A gyászjelentést a csatolmányban lelitek.
Lehet mind a hármuknak el kellett menni ahhoz, hogy megvalósulhasson/megvalósíthassuk, amiért éltek.
Hitem szerint ezt fontos megtennünk érte.
Üdvözlettel és köszönettel
jóbarátja
Szijártó Csilla
2021.07.26. 11:31 keltezéssel, Csilla írta:
Kedves Társak!
A Hangyapörkölt receptjét szeretném megosztani veletek ... (ma ezzel a gondolattal ébredtem)
jobb lenne de sajnos nem.
A félsivatagi klímán már csak hangyák maradnak majd.
Dr Molnár Géza, Géza, Géza bátyánk elment vasárnap hajnalban angolosan távozott a Földi világból.
A Petry nemzetség tagja, író, kutató, történelmünk igaz tudója
a Vízek Tündéreinek ismerője,
az Élővizek tudója elment.
Itt hagyta ránk írásait, "eszénkedéseit", és mindazt a feladatot, amit vele nem voltunk hajlandók, vagy erőnk (ez itt az önvád helye is) elvégezni, hát most majd nélküle kell.
kellene, de ahogy én is látom, csak egy-két lelkes ember tesz is.
Utolsó heteiben - amiről senki se tudta hogy az utolsók, szerintem még Ő sem - megtaláltuk az Áttörés kulcsait.
Mérve, nem keverve, kiegészítve.
Géza is, én is (Országh József és Géczy Gábor, Dodi bácsi - Épített Tájak - és még sokak nyomdokain is haladva)
kerestük a kivitelezhető kis és nagy méretben is megvalósítható megoldásokat hogy mentsük meg a talajt a vizeket a földet
az emberi életet a Medencében, és a világon.
Hihetetlen sokat tett azért hogy elérje, hogy legalább egy mintaterület összejöjjön.
Egy mintafilm sikerült is.
Életműve felsorolhatatlan, felbecsülhetetlen.
Igen, Géza nem volt egyszerű se könnyű ember.
Az elmúlt 3 évben - hihetetlen hogy csak 3 volt - annyit beszélgettem vele, mint talán életemben senkivel.
Együtt sírtunk és együtt fájtunk, és együtt is alkottunk - amit ezúton is hálásan köszönök.
Emlékszem,
amikor egyszer google maps-en néztem éppen hol biciklizett Dombóvár közelében,
hogy hazavezethessem a szállásra, és tartottam benne a lelket hogy már csak mennyi van vissza, mindjárt odaér. - mindezt Szegedről telefonon, úgy hogy tudtam nincs már nála egy korts víz sem és kb 35 fok volt.- celsiusban - és megcsinálta!!!
Sose adta fel, olyan környezetekben, olyan helyzetekben tudott ember maradni, ami sokunknak lehetetlenek tűnik, és valószínű az is lett volna.
De kitartott, mert hite szerint bűntetés végrehajtás alatt volt, végig kellett néznie a hogy darabjaira hullik a világ, mert
ő nem tudta megmenteni a tudásával, azzal a hatalmas tudással amivel ideérkezett hozzánk e Földi világba hogy segítsen megőrizni a vizeket és éleszteni az Életet.
Itt szeretnék hálát adni és köszönetet mondani minden barátjának ismerősének, családtagnak, felebarátnak, aki bármilyen kis mértékben is, de inkább hatalmasban segítette az életét, főleg ezt az igazán pokoljárás utolsó 5-öt. Hiszem, hogy nem szenvedett hiába, és hiszem, hogy mindaz az áldozat amit közösen meghoztunk hogy életben tartsuk nem volt hiába való.
Hála, hála, hála. Ő élni akart, csak a fájdalmat nem akarta.
Rengeteg könyvet írt, van még pár kiadásra váró.
Rám hagyta eme nemes feladatot de én is elbuktam mert életében már nem voltam képes kiadni -
mondanám, "bm Géza pont akkor lépsz le mikor épp mindketten kezdtünk jobban lenni, és végre lett erőm, hogy végre bemutassuk, amit látniuk kell."
De Géza Kegyelmet kapott, nem kell már tovább hiába küzdeni, szervezkedni, eszénkedni.
Remélem már nem fáj semmi Barátom, remélem már az sem fáj, hogy látod mit nem teszünk meg.
Hatalmas feladatot hagyott rám Jóska bácsi is - Országh József - hatalmas feladatokat hagyott is Gábor - Géczy Gábor -
és most Géza is.
Ki viszi át a Révészt? és ki a Révész?
Ki lesz a következő aki már nem bírja tovább és lelép mert mi nem teszünk elég gyorsan eleget?
Mindennek ideje van, néha sikerült ezt elfogadtatnom vele és akkor mindketten kissé megnyugodtunk.
Utolsó üzenete a Homokhátság népének: " Tartástok meg a vizeket, minden csepp víz számít"
És ez az egész Szárazföldi létre vonatkozik.
A Takla Makántól a Sarkokon át egész Magyarország hatalmas sivatag szívéig mindent meg tudott volna tartani - ha segítsége van hozzá.
Mert képessége volt.
A világnak nincs képessége elfogadni a megoldásokat,
Jóska bácsi megoldásait is csak a kevés józan bátor alkalmazza. (az össz lakossághoz képest, egyébként egyre többen)
Szerencsére(?) Géza mondatai nem voltak pusztába kiáltott szavak, sokat feljegyeztem az ötletei és módszerei megvalósítási javaslataiból.
A végén csak az Őrzők maradnak, akik átmentik a Tudást a következő világokba.
"Őrzők, álljatok a vártán"
Kegyetlen érzés tanúnak maradni, egy olyan világ tanújaként, akik hagyják nagyjaikat elmúlni anélkül, hogy
a nekünk ajándékozott tudásból Édent teremtenénk magunk köré az Életért a Természetért.
Most tuti jót "kvaterkáznak" Gáborral odaát.
Látom ahogy Gábor szívből megszorongatva magához öleli és mosolyogva fogadja, hogy "Téged is átengedtek Géza, gyere,
igyunk valamit."
Csatolom egy nem oly régi írását, az Áttörést ez után nem sokkal írta meg - talán egyszer megosztom valahol.
Az Áttörésben írtuk le, hogyan is lehetne a Sivatagból virágzó éden újra, a Vízügy és a hatalom segítsége és támogatása nélkül is.
Az utolsó szó jógán:
Kérlek olvassátok a könyveit, írásait https://klimagandalf.blogspot.com
Itt van néhány link - jó néhány, amit anno összegyűjtöttem hogy a munkásságának töredéke legalább egy helyen legyen.
A kiadott könyveit - ami még elérhető - értékesítem, és kérésének megfelelően a felesége és a gyermekei kapják meg a az eladási ár azon részét, ami marad a régi kiadónak fizetett díjon felül.
A ki nem adott vagy újra kiadható könyveit remélem lesz erőm valamilyen formában pl e-könyv, hangoskönyv - kiadni, mert mind egytől egyig értékes és kivételes.
Számomra 3 legfontosabb műve van
- A Bodrogköz 5 folyó ajándéka, már minden jogot megszereztem az újrakiadáshoz de ehhez minimum 1,5 millió Ft szükséges - mert nagyalakú, színes könyv. - A nyomda ennyiért vállalná. Világklasszis az a könyv.
- A Tiszánál - nem adható ki újra. A fellelhető példányokat antikváriumokból szerezzétek meg. nálam is van belőle 1 példány.
- és a Fehér Ló, amiből még van jó néhány példány.
Ez utóbbi bevételéből tervezte kialakítani saját kis házikóját, amit legalább 3szor kezdett el építeni/építtetni,
ami a végére 40 m2 -ről 15-re zsugorodott és a vízmegtartó megoldásokat bemutató helyet, ami 1 hektárról pár száz m2-re zsugorodott.
Miután mindenről lemondott már, azt kérte a családja kapja a könyvei után befolyt "hasznot". - a régi és új könyvei kiadását is ebből akartuk útjára indítani.
A Teremtő Napszámosait, melynek borítótervét elfogadta - trilógia már nem lesz - mindenképp ki szeretném adni valamilyen formában.
Ahogy a Kopjafák a Holt-Tisza mellett című novellás kötetet is. - mondhatom zseniálisan szívbemarkoló írások.
Mint szerződött Kiadója ezeket a dolgokat én viszem tovább.
Géza is, ahogy Gábor és Jóska bácsi is, odaátról segít bennünket tovább
itt az Áldott Hagyatékukkal onnan huncutságokkal és Égi segítséggel, még megvalósíthatjuk mindazt,
amit elhoztak nekünk kés amiért éltek.
Gézát nem volt egyszerű szeretni, de tisztelni igen.
Augusztus 7-én még nem tudom ma sem, pontosan milyen előadást hallhattok tőlem,
egy biztos, Géza és az Ő tanításai valamilyen formában benne lesznek, azok, melyekkel tudunk lépni
- a félelmet meghagyom másoknak.
Nem búcsúzok, hiszen örökre a lelkem , szívem és az eszem része marad, bennem biztosan tovább él.
Olvassátok, hallgassátok, értsétek meg és alkalmazzátok a tudását jól: Kilmagandalf
Pontosan MOST van itt az ideje a cselekvésnek.
A gyász ne döntsön le lábainkról, - bár a hír mindig kegyetlen üresség és aztán fájdalom - de pont ez
Adjon erőt a jót s jól teremtő Élethez.
Köszönöm:
Szijártó Csilla
Molnár Géza egyik fontos írása a blogjáról: (élőkapcsot lásd fentebb a levélben)
szkíta tájépítészet tudása
március 23, 2020
Véletlenül a szkíta tájépítészet valamennyi ágát ismerem, megint csak véletlen, hogy szélsőséges, de megfelelően nedves körülmények között e tájépítészeti megoldások segítségével ki lehet egyenlíteni a szélsőségeket és egyenletes vízellátottságot lehet biztosítani az élet számára ahol van víz, mint pl. a Tarim medencében, és ma még a Kárpát medencében is.
A Tarim medence zárt, lefolyástalan, ott a víz vélhetően megmarad, a Kárpát-medence napjai úgy mond meg vannak számlálva, miután a medencéből köbkilométer szám vezetik el évről évre a vizet, és a szabályozások kezdete óta a legóvatosabb becslések szerint is 1500 köbkilométernyi vizet vittek el a medencéből, ez a vízmennyiség a félsivataggá váló Honokhátságot másfél kilométer magasságban borítaná.
A víz előbb utóbb elfogy, és akkor nincs az a szkíta tájépítészet, amivel meg lehet tartani. E téren itt tartunk. Úgy tűnik a tájépítészet lényegét, és az abból fakadó lehetőségeket véletlenül ismerem, és véletlenül több egyenként halálos sejt elhalást sikerült túl élnem.
Amikor ez felmerül, mindig megjegyzik az emberek, hogy még dolgom van. igen, de mi?
Eleinte arra gondoltam, hogy ki kell alakítanom egy vízrendszert, amúgy szkíta módra.
Se eszközöm, se erőforrásom, se területem nincs hozzá, de azért neki futottam, ez eddig épp háromszor.
Eredmény nélkül.
- Egyszer Pécs mellett a dombok között,
- egyszer a Homokhátságon,
- egyszer pedig a Zemplén hegyei közt.
A szkíta bölcsesség nem kell senkinek.
És akkor rájöttem.
Az emberek próba alatt állnak, és nekem csupán annyi a dolgom, hogy hordozzam a tudást, hogy ha kell valakinek, használni tudja, jelentem ez eddig senkinek sem kellett. Nincs ezzel baj. mondhatni, nem az én dolgom. De épp én sem kellek senkinek. itt remetéskedem, egy háromszor két méternyi szobácskában, amihez egy háromszor hármas előtér csatlakozik pincelejáróval, front idején, mint most is, előjönnek a stroke okozta fájdalmak. Most először alig észrevehetően ég az arcom bal fele, illetve borzalmasan fáj a tüdőm bal oldali lebenye, és légszomjam is akad. Emlékszem ilyenem volt a stroke idején is, de megint egy újabb véletlen, a korona vírusnak is hasonló tünetei vannak. Segítségem nincs, néha annyira egyedül vagyok, mintha rajtam kívül épp senki nem lenne a bolygón, mintha a vírus kiirtotta volna az emberiséget.
Nem tudom, a haláltól nem félek, miért is félnék, ez itt már a rájátszás, a második esély, és nem csak nekem, de ez mindegy. Amíg maradok, marad az esély, ha megtérek őseimhez, eltűnik a tudás, csak épp annyi marad belőle, amit az indiaiak összehoztak.
Én, aki pontosan tudom, mire volt képes őseink tájépítészete, azt is látom, ez a "nagy intelligenciát igénylő," esővízgyűjtő rendszer mennyivel primitívebb szkíta eredetijénél. Ma még tudom, de ha nem a stroke utóhatása kínoz, hanem a járvány előszele, nem biztos, hogy holnap is itt leszek, hogy átadjam a tudást.
És így van ez jól.
Én sem vagyok tényező Magyarországon, és a szkíta tájépítészet sem, de ha így marad, az éghajlati katasztrófa az lesz.
Bárka program
MAG | Tanítás - Gyógyítás - Minta -- www.magtar.hu
Hozzászólás: barkap...@googlegroups.com
Leiratkozás: barkaprogram...@googlegroups.com
Általános lista:
o MAGTÁR: a MAG szervező listája, a legfontosabb híreknek eseményeknek, rendezvényeknek tartjuk fenn, erre mindenképpen jelentkezz!
Tematikus listák:
o BÁRKA PROGRAM: a városi és vidéki önellátás segítése, gazdálkodás
o MAGFALVA: Magfalva élete, rendezvényei, hagyományos paraszti kultúra
o MAGASZTAL: a népi gyógyászat és az egészség megőrzésének listája, nyilvános
o MAGONC: gyermekeink egészsége, nevelése, tanácsadás
o MAGENERGIA: energetika, fenntartható technika, gépek, berendezések
o MAGVETŐ: a MAG terjesztését szolgáló technikai (média) lista
Feliratkozás: lista*+subs...@googlegroups.com
(* magtar, barkaprogram, magfalva, magasztal, magonc, magenergia, magveto, fenylanc) Pl.: magtar+s...@googlegroups.com
---
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „Bárka program” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) barkaprogram...@googlegroups.com címre.
Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/barkaprogram/9fd5d4bc-5d54-9336-ebfc-e7be5f7fc414%40t-online.hu.
