Máthé Fogászat

[Kanisha Dezarn]

Ilyenkoregy figyelmes szlő j, ha megmutatja gyermekt fogorvosnak, vagy mg jobb, ha egy fogszablyz orvosnak. Idelis esetben a gyermekek fogvltsa kontrollltan kellene, hogy trtnjen, gy lehetősg nylna az egyes eltrseknek nem csak a felismersre, de esetleg a megelőzsre is!

Sokan tudjk, hogy vannak fogszati anomlik, melyek halmozdhatnak a csaldban. Ilyen pldul a bulldogharaps (pl. az előkelő Habsburg csaldban), melyet mr a tejfogazati időszakban is lehet kezelni.

De nem foghat minden az rklsre! Sok szlőtől halljuk, hogy ő is jrt kezelsre, az unokatestvrt is hordtk mr ltalnos iskols korban, mgis ki kellet hzni a fogt. Igen, lnyeges a genetika, de nincs kt egyforma eset! Azrt, mert annak idejn a szlőknl valamilyen jszakai fogszablyz nem oldotta meg a gondot, napjainkban mr lehet megolds! A rgi iskolkkal szemben, ahol a fogakat vizsgltk egy-egy llcsontba gyazva, ma mr sokkal nagyobb hangslyt kapnak azok a lgyrszek, izmok s funkciik, amik azt a kt llcsontot krbeveszik.

Hiszen van egy ember a fogak krl! Ha ezt figyelembe vve, a megfelelő időpontban a legoptimlisabb kszlket vlasztjuk, ma mr lehet szp eredmnyt elrni. Hatssal van az llcsontok, fogazat nvekedsre, fejlődsre, a nyelvnk, a nyelsnk , a lgzsnk, a rossz szoksok, mint pldul az ujjszops stb. Nagyon fontos tovbb, hogy a fogvlts mennyire folyhatott a maga termszetes tjn, zavartalanul. Trtnt-e pldul idő előtt fogeltvolts, mennyire pek vagy destrultak a tejfogak, tudjk-e tartani a helyet vlttrsaik szmra.

Nyilvn a gyermekekben az eszttikai igny az elsődleges, az esetek tbbsgben a szlőkben is. De azrt tbbről van sz. Azon tl, hogy egy szp mosoly magabiztoss tesz s mg az emberi kapcsolatainkra is pozitv hatst gyakorol, vannak tovbbi pozitvumai.

Az, hogy egy gyermek adott eltrsre milyen fogszablyozt hasznlunk, mindig egyedi dnts eredmnye. Ilyenkor figyelembe vesszk termszetesen a szlő vlemnyt, a gyermek motivltsgt is. Tudatban kell lenni, hogy a legtbb eltrs egyetlen fogszablyz kszlkkel nem is oldhat meg!

A gyermekek nvsben vannak, fogaikat vltjk illetve bizonyos eredmny elrsekor szksges lehet jra rtkelni az adott helyzetet. Sokszor a rgztett kszlkes kezelst ksztjk elő a kivehető szablyzval. A rgztett kszlk utn egy időre szinte minden esetben kivehető kszlkre is szksg van az eredmny megőrzse rdekben. Szmos esetben szksgess vlhat ms szakorvossal (pl. fl-orr ggsz, szjsebsz) vagy logopdussal trtnő konzultci.

Termszetesen ahhoz, hogy elkezdődhessen egy akr vekig is elhzd kezels, fontos, hogy a szjhigine megfelelő legyen, a gyermekek fogai pek vagy kezeltek, tmttek legyenek. Mivel a fogszablyz viselse nehezti a fogmosst, nem engedhetjk, hogy a fogszablyz alatt kilyukadjanak, tnkremenjenek a fogak, vagy a foggy.

Gyermekkorban ez is knnyebben megy. De ebben sem vagyunk egyformk, van akinek meg se kottyan, van aki rosszabbul viselni. m mindenkinek meggrhetem, hogy minden kellemetlensg el fog mlni maximum egy ht alatt! Az első napokban termszetes, ha nehezen megy a rgs. Ilyenkor azrt ne trjnk r a folykony, ppes trendre, mert lassabban fog elmlni ez a fajta kellemetlensg. Ez egy kicsit olyan, mint az izomlz. Ha rdolgozunk, hamarabb mlik. A msik problma az szokott lenni, hogy a lgyrszeket sebesre tri a fogszablyz. Ennek megoldsa tud lenni a rendelőben kapott viasz. rdemes ilyenkor valamilyen fertőtlentő hats glt, szjvizet hasznlni.

A kivehető fogszablyzkat foly vz alatt lemosva, egy dobozban clszerű tartani. t lehet őket drzslni egy fogkefvel is s leblteni. Fogszablyz tisztt tablettval lehet fertőtlenteni időnknt. Egy-egy betegsg utn ezt clszerű megtenni.

A rgztett fogszablyz tiszttsa specilis fogkefket ignyel. Szksg van egy fogkz-tisztt fogkefre, mellyel a fogszablyz v alatt a kt szomszdos brackett kztti terletekhez lehet hozzfrni. s szksg van egy ortho/fogszablyzs fogkefre, melynek kzpső srtesorai V alakban kivgottak, gy vzszintesen mozgatva, megtiszttja a brackett alatti s feletti terleteket.

Azokon a felszneken pedig, ahol nincs fogszablyz, hasznlhatjuk az eddig jl bevlt fogkefnket. rdemes a fogmoss mellett időnknt blgetni valamilyen szjvzzel, vannak forgalomban olyan termkek, melyek kifejezetten ilyen hossz tv hasznlatra ajnlottak s nem sznezik el a fogakat. Segthet mg a tiszttsban a szjzuhany hasznlata.

Sok trelmet s időt kvn amg ez napi rutinn vlik. Prbljunk meg a megszoks időszakban minl tbbszr otthon enni s mg ezt kvetően fogat mosni. Forgalomban vannak nagyon praktikus, kis helyen elfrő fogkefk, melyeket nem gond magunknl hordani.

Az arcreggyullads fog eredetű is lehet: az arcreg (sinus maxillaris) s a felső llcsont fogai anatmiai helyzetkből addan szoros kapcsolatban llnak egymssal. Nem ritka teht, hogy a fogszati problmk hatssal vannak az arcreg egszsgre.

Amennyiben lehetsges, az előbbit vlasztjuk a fog megtartsa rdekben. Fontos, hogy a gykrkezeks tkletesen legyen kivitelezve: megfelelő fertőtlentőszereket kell hasznlni, hogy minden ott tallhat baktriumot elpuszttsunk. Szmt a munkahossz, azaz, hogy a gykrtms milyen mlyen terjed a gykrbe. Idelis esetben ez a foggykr teljes hosszn vgig r, gy a gykrtms fizikailag sem enged teret a baktriumok elszaporodsnak.

Az arreggyullads fog eredetű is lehet, s az ilyen fogak gcok a szervezetben. De mi is pontosan a gc, mirt fontos, hogy megtalljuk s megszűntessk? s egyltaln: mik azok a gcok? OLVASSA EL ITT!

A bngszsi lmny fokozsa, a szemlyre szabott hirdetsek vagy tartalmak megjelentse, valamint a forgalom elemzse rdekben stiket (cookie) hasznlunk. A "Mindet elfogadom" gombra kattintva hozzjrulhat a stik hasznlathoz.

A harmadik fltől szrmaz stik segtenek a weboldal hasznlatnak elemzsben, troljk a preferenciit s relevns tartalmakat s hirdetseket biztostanak nnek. Ezeket a stiket csak az n előzetes beleegyezsvel troljuk a bngszőjben.

A szuvas fogak szmt a cariesintenzits mutatja. A cariesincidencia-rl beszlnk, amikor adott szemlyek arnyt tekintve, bizonyos időszakon bell j szuvasods jelentkezett. A cariesszaporulat az egynekre vagy csoportokra tekintve mutatja az j szuvas lzik keletkezst.

A fogszuvasods kroktant az elmlt vszzadokban sokan prbltk megmagyarzni. Az idő előrehaladtval a modern vizsglati mdszerek tisztztk a hipotziseket. A trtnelmi elmletek sokszor megkzeltettk a mai tudsunkhoz hasonl keletkezsi mechanizmusokat. Ezek az elmletek a kvetkezők:

A fogak felsznt olyan szvetek alkotjk, melyek nem rendelkeznek sejtekkel, hinyzik belőlk a kerings s a vitlis elemek. Ezrt a klső behatsok ellen kptelenek vdekezni s a mr kialakult lzit nem ll mdjukban kijavtani. A fogelőtrs utn a fog felsznn egy biofilm alakul ki, mely ksőbb dentlis plakk alakul. Ez a baktriumkolnia erősen tapad a fog felsznhez s csak erős mechanikai tiszttssal tvolthat el. Szerkezetben elsősorban baktriumokat tallunk, de jelen vannak a szervezet vdekezősejtjei (leukocitk, makrofgok, hmsejtek), a baktriumok szmra fontos tpanyagok s a baktriumok anyagcseretermkei. A kolnia mindaddig egyenslyban van a szervezettel, mg a tpllkbevitel kvetkeztben a baktriumok nagy mennyisgű sznhidrthoz nem jutnak (cariogn attak). Ilyenkor a sznhidrtok lebontsa sorn, mellktermkknt savak keletkeznek, melyek a fog kemny szveteit demineralizljk (kalcium s foszft tvozik). A tpllkozs utn, egynileg vltoz idő elteltvel a kemny szvetek remineralizldnak: a nylbl kalcium s foszft, fluorid jelenltben a fogfelsznre diffundl s bepl. A demineralizci s a remineralizci naponta tbbszr vgbemegy. A cariogn attakok gyakoribb vlsa azonban a demineralizci tlslyhoz vezet s irreparbilis szvetkrosodsok jelennek meg. Az incipiens caries megjelenstől a klinikailag diagnosztizlhat szuvas reg megjelensig tlagosan 18 +/- 6 hnap telik el.

A dentlis plakk egy a fogakon megtapad biofilm, amely, ha nem tvoltjuk el, fogszuvasodst vagy fognygyulladst (gingivitis) okozhat. A biofilmben lvő mikroorganizmus-aggregtum lnyegben baktriumokbl tevődik ssze (leginkbb streptococcus s anaerobok). A dentlis plakk leginkbb ott kpződik, ahol a fogak tiszttsa mind termszetes, mind mestersges ton nehzsgekbe tkzik.

A szjregben 400-500 baktriumfajta tallhat. Azon baktriumokat, melyek progresszven befolysoljk a fogszuvasods ltrejttt, cariogennek nevezzk (Streptococcus mutans, Lactobacillusok). Az jonnan kpződtt lepedkben elsődlegesen a nem cariogen Streptococcus mitis s Streptococcus sanguis baktriumok tapadnak meg. Ezeknek a mikroorganizmusoknak nem csak a felsznre val tapadsuk (adhzi) jelentős a plakk keletkezsben, hanem az egymshoz val tapadsuk (kohzi) is. Ezenkvl a baktriumok szma meg kell haladjon egy bizonyos kszbrtket, hogy ltrejjjn a kolonizci. A lepedk terjedsben s progresszijban a savtermelő s savtűrő Lactobacillusok jtszanak fontos szerepet.

Az egyn fogainak a morfolgija s szveti szerkezete nagymrtkben befolysolja a szuvasods kialakulst s tovaterjedst. Ha a barzdk vkonyak s mlyek a tpllk jobban megtapad bennk s nehezen tvolthatak el onnan. gy sokszor a barzdk mlyn szrevtlenl halad a szuvasods, a zomnc alatt a dentinben terjed csak szt. Ha a zomnc vagy a dentin kpzs zavart szenved (amelogenesis- s dentinogenesis imperfecta) a kemny szvetek minősge nem lesz megfelelő, szuvasodsnak kevsb lesz ellenll. Ha valamilyen oknl fogva (nyvisszahzds, zomnc letredezs, kops stb) a cement vagy a dentin szabadd vlik felsznkn sokkal gyorsabban megjelenik a szuvasods, mivel svnyianyag tartalmuk sokkal kisebb. Ugyancsak gyakrabban jelenik meg a szuvasods szorosan egyms mellett elhelyezkedő fogak approximlis felsznn, a nehezebb tisztthatsg miatt.

Fontos szerepe van a nylnak is, melynek a minősge (pufferkapacitsa s svnyianyag tartalma) befolysolja a szuvasods kialakulst a kezdeti fzisban. Szraz szj szindrmk esetn, mint pldul Sjgren-szindrmban, cukorbetegsgben, diabetes insipidusban s sarcoidosisban a szuvasods sokkal gyakrabban jelenik meg. Klnbző gygyszerek (antihisztaminikumok, antidepressznsok stb.) s a fejen trtnő sugrkezels hatsra is cskken a nyltermels.

3a8082e126