Igen, Fekete Gyula (1922–2010) író és újságíró valóban az egyik legkorábbi és leghangosabb magyar szereplője volt a demográfiai hanyatlás problémájának, és már a hatvanas években leírta azokat a jelenségeket és következményeket, amelyekről most a legfrissebb gazdasági adatok tükrében beszélünk.
Az Ön által említett nézetét – miszerint az öregedő, fogyó népesség gazdaságilag alulmarad, mert nem tud elég fiatalt a technológiai fejlődés mögé állítani – a mai makrogazdasági és demográfiai elemzések nagyrészt megerősítik.
Fekete Gyula szociográfiai írásaiban, különösen a "társadalmi termelékenység" és a "gyermekvállalási kultúra" témáiban, a magyar népesedés helyzetét elemezte.
A Gazdasági Verseny Kérdése: Fekete Gyula azt a pontot ragadta meg, ami a mai globális versenyben is érvényes: a gazdasági növekedés és a versenyképesség nem csak tőke- vagy erőforrásfüggő, hanem humán erőforrás függő is. A technológia önmagában nem elég; kellenek azok a fiatal, innovatív, kockázatvállaló dolgozók, akik azt alkalmazzák, továbbfejlesztik, és fogyasztói keresletet generálnak.
A "Fiatalítási Képtelenség": Részben igaza van abban, hogy a technológiai fejlődés mögé állított robotok és AI nem pótolják teljesen a fiatal, képzett munkaerőt. A modern gazdaságok növekedési potenciálja elöregedő társadalmakban lassul, mert a bevételek egyre nagyobb része megy el az egészségügyre és a nyugdíjakra (az "eltartottsági ráta" növekszik) ahelyett, hogy K+F-re és képzésre fordítanák.
A Félreértés és a "Fasisztázás": A 60-as évek Magyarországán, ahol a nők munkába állása és a társadalmi átalakulás zajlott, a gyermekvállalás fontosságát hangsúlyozó, "demográfiai veszélyről" beszélő retorika nagyon kényes terület volt. Azok, akik támadták őt, gyakran a személyes szabadság és a nők szerepe körüli vitákkal vegyítették a demográfiai aggodalmakat. A "fasisztázás" (ami túlzó jelző volt) valószínűleg a nemzetállami, népességmegtartó retorikája miatt történt, amelyet könnyen félremagyaráztak.
A mai gazdaságok a gyakorlatban igazolják Fekete Gyula aggodalmait, bár a technológia mértéke és szerepe azóta megváltozott.
A Versenyelőny Kína/India Oldalán: Amint azt korábban megbeszéltük, Kína és India nemcsak a demográfiai osztalék (sok fiatal) révén, hanem a technológiai innováció gyors bevezetésével is nyer. Az innováció náluk erőforrás-felszabadítást jelent, míg a Nyugaton erőforrás-pótlást.
GDP és Munkaerő: A GDP növekedésének egyik alapképlete a munkaerő növekedése és a termelékenység növekedése kombinációja. Ha a munkaerő negatív (fogyó), a termelékenységnek extrém mértékben kell nőnie ahhoz, hogy a gazdaság ne lassuljon le. Ezt a szintet a Nyugat nem tudja tartósan elérni.
Összefoglalva: Fekete Gyula meglátásai a gazdasági logika szempontjából megalapozottak voltak, és a demográfiai öregedés mint gazdasági versenyhátrány ma már egy elfogadott tény a makrogazdasági és stratégiai tervezésben, függetlenül az etikai és politikai vitáktól.