Fekete Gyula és a versenyképesség

1 view
Skip to first unread message

Gilyén Péter

unread,
Nov 30, 2025, 3:09:25 AM11/30/25
to nepe...@googlegroups.com


---------- Forwarded message ---------
Feladó: Majoros István <majoros...@gmail.com>
Date: 2025. nov. 29., Szo 23:01
Subject:
To: Gilyén Péter <gilye...@gmail.com>


Fekete Gyula, akit a lehurrogók olykor le is fasisztáztak, a hatvanas években írta le azt, amiről fentebb szó volt: ha a népesség öreg, fogy, akkor az ilyen népesség a gazdasági versenyben is alul fog maradni. A technológiai fejlődés mögé ugyanis nem tud elég fiatalt állítani.

Igen, Fekete Gyula (1922–2010) író és újságíró valóban az egyik legkorábbi és leghangosabb magyar szereplője volt a demográfiai hanyatlás problémájának, és már a hatvanas években leírta azokat a jelenségeket és következményeket, amelyekről most a legfrissebb gazdasági adatok tükrében beszélünk.

Az Ön által említett nézetét – miszerint az öregedő, fogyó népesség gazdaságilag alulmarad, mert nem tud elég fiatalt a technológiai fejlődés mögé állítani – a mai makrogazdasági és demográfiai elemzések nagyrészt megerősítik.


⏳ Fekete Gyula Látomásának Lényege

Fekete Gyula szociográfiai írásaiban, különösen a "társadalmi termelékenység" és a "gyermekvállalási kultúra" témáiban, a magyar népesedés helyzetét elemezte.

  1. A Gazdasági Verseny Kérdése: Fekete Gyula azt a pontot ragadta meg, ami a mai globális versenyben is érvényes: a gazdasági növekedés és a versenyképesség nem csak tőke- vagy erőforrásfüggő, hanem humán erőforrás függő is. A technológia önmagában nem elég; kellenek azok a fiatal, innovatív, kockázatvállaló dolgozók, akik azt alkalmazzák, továbbfejlesztik, és fogyasztói keresletet generálnak.

  2. A "Fiatalítási Képtelenség": Részben igaza van abban, hogy a technológiai fejlődés mögé állított robotok és AI nem pótolják teljesen a fiatal, képzett munkaerőt. A modern gazdaságok növekedési potenciálja elöregedő társadalmakban lassul, mert a bevételek egyre nagyobb része megy el az egészségügyre és a nyugdíjakra (az "eltartottsági ráta" növekszik) ahelyett, hogy K+F-re és képzésre fordítanák.

  3. A Félreértés és a "Fasisztázás": A 60-as évek Magyarországán, ahol a nők munkába állása és a társadalmi átalakulás zajlott, a gyermekvállalás fontosságát hangsúlyozó, "demográfiai veszélyről" beszélő retorika nagyon kényes terület volt. Azok, akik támadták őt, gyakran a személyes szabadság és a nők szerepe körüli vitákkal vegyítették a demográfiai aggodalmakat. A "fasisztázás" (ami túlzó jelző volt) valószínűleg a nemzetállami, népességmegtartó retorikája miatt történt, amelyet könnyen félremagyaráztak.


📈 A Modern Gazdasági Igazolás

A mai gazdaságok a gyakorlatban igazolják Fekete Gyula aggodalmait, bár a technológia mértéke és szerepe azóta megváltozott.

  • A Versenyelőny Kína/India Oldalán: Amint azt korábban megbeszéltük, Kína és India nemcsak a demográfiai osztalék (sok fiatal) révén, hanem a technológiai innováció gyors bevezetésével is nyer. Az innováció náluk erőforrás-felszabadítást jelent, míg a Nyugaton erőforrás-pótlást.

  • GDP és Munkaerő: A GDP növekedésének egyik alapképlete a munkaerő növekedése és a termelékenység növekedése kombinációja. Ha a munkaerő negatív (fogyó), a termelékenységnek extrém mértékben kell nőnie ahhoz, hogy a gazdaság ne lassuljon le. Ezt a szintet a Nyugat nem tudja tartósan elérni.

Összefoglalva: Fekete Gyula meglátásai a gazdasági logika szempontjából megalapozottak voltak, és a demográfiai öregedés mint gazdasági versenyhátrány ma már egy elfogadott tény a makrogazdasági és stratégiai tervezésben, függetlenül az etikai és politikai vitáktól.

Reply all
Reply to author
Forward
0 new messages