Utolsó Szovjet Katona

[Chiquita Mcnicholas]

1955mjus 15-n viszont megszletett az osztrk llamszerződs, mellyel Ausztria semleges llamm vlt. Ez Magyarorszgon is a szovjet katonai jelenlt vgt jelenthette volna, de mivel egy nappal korbban a szovjet blokk orszgai megalaptottk a Varsi Szerződst, gy ismt rgy keletkezett a megszlls fenntartsra. Radsul 1955 szeptemberben megalakult a Klnleges Hadtest (gpestett, replőgpes, hidsz s hrszerző alakulatokkal) az osztrk hatr lezrsnak cljval, a Szovjetuni honvdelmi miniszternek alrendelve, melynek bzisul Szkesfehrvrt vlasztottk.

Az 1956-os forradalom idejn, november 1-jn Nagy Imre bejelentette Magyarorszg semlegessgt s kilpst a Varsi Szerződsből, de mindez a november 4-i szovjet intervenci miatt nem valsulhatott meg. A Kdr-korszakban az MSZMP legitimcijnak hinyt is ptolta a Vrs Hadsereg magyarorszgi jelenlte.

Gorbacsov reformjainak, illetve a fegyverkezsi versenyben elszenvedett szovjet veresgnek a kvetkezmnyeknt a nemzetkzi helyzet Kzp-Eurpa feladsra knyszertette a Vrs Hadsereget. A berlini fal 1989-es lebontsa, valamint George Bush s Gorbacsov decemberi mltai megllapodsa kvetkeztben a magyar kormny 1990 janurjban csapatai kivonsra szltotta fel a Szovjetunit. 1990. mrcius 10-n Moszkvban Horn Gyula magyar s Eduard Sevardnadze szovjet klgyminiszter alrtk a szovjet csapatok Magyarorszgrl trtnő kivonsrl szl egyezmnyt.

A csapatkivons kapcsn Borisz Jelcin orosz elnk s Antall Jzsef magyar miniszterelnk, az 1992. november 11-ei budapesti egyezmny alrsval, egyenrtkűnek nyilvntottk a szovjet csapatok ltal okozott krokat, illetve a htrahagyott vagyont.

Magyarorszg 1944. mrcius 19-n a megszll nmet csapatok bevonulsval vesztette el nemzeti szuverenitst, amit csak jval a msodik vilghbor utn, 1991. jnius 19-n, az utols szovjet katona kivonulsval nyert vissza. Ezrt emelkedik ki a magyar trtnelem vszmai kzl, az 1991. jnius 19-e, amelyet az magyar Orszggyűls tz vvel a kivonulst kvetően nemzeti emlknapp, jnius utols szombatjt pedig a Magyar Szabadsg Napjv nyilvntotta.

Htra volt mg az elszmols: a szovjet fl a htrahagyott ingatlanokrt kvetelt kompenzcit, mg haznk a szovjet katonai jelenlt s a kivonuls ltal okozott krnyezeti krokat akarta megtrttetni. A kvetelsek mindkt fl rszről elrtk a szzmillird forintot, azonban időkzben a Szovjetuni az sszeomls fel tartott.

Az Orszggyűls ltal 2001. mjus 8-n elfogadott 2001. vi XVII. trvny alapjn jnius 19. nemzeti emlknap, jnius utols szombatja pedig minden vben a magyar szabadsg napja, haznk szuverenitsnak visszaszerzst nnepeljk.

A kapcsolattartsra, az utnptls biztostsra, a telefon- s tvonalak őrzsre elegendő lett volna 2-3 lvsz hadosztly is, de a szovjetek ennl jval nagyobb haderővel voltak jelen Magyarorszgon. A megszll csapatok nemcsak a fő kzlekedsi utak mentn llomsoztak, hanem azoktl tvolabb is letelepedtek.[9]

Az időkzben Szovjet Hadseregre tnevezett haderőt kt temben vontk ki. A nagyhatalmak fegyverzetcskkentsi trgyalsainak megfelelően 1989. prilis 25-e s mjus 28-a kztt tbb mint 10 000 katona, kzel 300 harckocsi s 150 pnclozott harcjrmű tvozott rszleges csapatkivons keretben.

A magyar Orszggyűls 2001. mjus 8-n fogadta el a 2001. vi XVII. trvnyt, amely az orszg szuverenitsa visszaszerzsnek emlkre jnius 19-t nemzeti emlknapp, jnius utols szombatjt pedig a magyar szabadsg napjv nyilvntotta.

Az 1956-os forradalom jabb vltozsokat hozott: amikor Nagy Imre november 1-jn a rdiban bejelentette Magyarorszg semlegessgt, azzal megszűnt a szovjet csapatok tovbbi itt llomsoztatsnak a jogalapja. Ennek ellenre (vagy ppen ezrt) a forradalom leversre november 4-n jabb jelentős szovjet haderő rkezett az orszgba, velk egytt mr mintegy 60-65 ezer fő diszloklt itt.[9]

Gorbacsov az 1988. mrciusi jugoszlviai tjn, majd a jniusi XIX. prtkonferencin is gy nyilatkozott, hogy a Szovjetuni szakt az gynevezett Brezsnyev-doktrnval, s tiszteletben tartja a szocialista llamok szuverenitst.[18][19] A főtitkr az ENSZ Kzgyűlsnek 1988. december 7-i lsn bejelentette, hogy 1991-ig a Kzp-Kelet-Eurpban llomsoz csapatainak ltszmt krlbell flmillival cskkenti, ezrt hat harckocsi hadosztlyt, 5 ezer harckocsit s 50 ezer katont vonnak ki az NDK, Csehszlovkia s Magyarorszg terletről,[* 1] ezzel egyidejűleg a Szovjetuni eurpai terletn llomsoz haderő ltszmnak s fegyverzetnek cskkentst is meggrte.[20]

1988 vgn a Dli Hadseregcsoport mintegy 100 helyőrsgben, krlbell 6000 ingatlanban llomsozott. A kt harckocsiz hadosztly parancsnoksga Esztergomban s Szentkirlyszabadjn (Veszprm mellett) volt, a kt gpestett lvszhadosztly pedig Szkesfehrvron s Kecskemten. A harcszati raktaosztly Baj krzetben, a hadműveleti-harcszati raktadandr Dombvr trsgben helyezkedett el. A szovjet katonai replőterek Debrecenben, Kiskunlachzn, Kunmadarason s Srmellken műkdtek, a helikopteregysgek replőtere Kalocsn volt, Mezőkvesden pedig tartalk replőtr volt.[18][21][22][23]

Gorbacsovnak a rszleges csapatkivonsrl szl előző vi bejelentse utn az 1989. mrcius 2-3-n Moszkvban trgyal Nmeth Mikls miniszterelnk a sajt elmondsa szerint titokban megegyezett a szovjet prtfőtitkrral a teljes csapatkivonsrl. A magyar kormnyfő visszaemlkezse szerint a megllapodst nem hoztk nyilvnossgra, hogy ne gyengtsk a Szovjetuni pozciit az USA-val folytatott fegyverzetkorltozsi trgyalsokon.[24] Ezt a megllapodst Nmeth Mikls visszaemlkezsn kvl sem magyar, sem szovjet forrsok nem tmasztjk al, szovjet rszről a teljes csapatkivons gondolatnak felvetse előszr egy belső feljegyzsben, fl vvel ksőbb, 1989 oktberben igazolhat.[18]

A rszleges csapatkivons keretben 1989. prilis 25. s mjus 28. kztt a bejelentsnek megfelelően elhagyta Magyarorszgot a veszprmi 13. harckocsiz grda-hadosztly[* 2] (10 400 katona, kzel 300 harckocsi, 150 pnclozott harcjrmű, valamint a szrazfldi tzrsgi technika 90%-a). Srbogrdrl s Debrecenből is kivontk a szovjet alakulatokat, de mindkt helyőrsgbe teleptettek katonkat a Nyugat-Dunntlrl.[25]

Nmeth Mikls magyar s Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnk 1990. janur 9-n Szfiban, a KGST 45. lsszakn elvi megllapodst kttt a teljes csapatkivons temtervről.[25] Tovbbi egyeztetsek utn, februr 1-jn kezdődtek meg Budapesten a kivonulsrl szl trgyalsok Somogyi Ferenc klgyminisztriumi llamtitkr s Ivan Aboimov klgyminiszter-helyettes vezetsvel. A hossz trgyalssorozat vgn 1990. mrcius 10-n Horn Gyula magyar s Eduard Sevardnadze szovjet klgyminiszter ltal Moszkvban alrt egyezmny szerint a szovjet hadsereg 1991. jnius 30-ig kivonja Magyarorszgrl a teljes szemlyi llomnyt, a szovjet llampolgrsg polgri szemlyeket, valamint elszlltja a fegyverzetet, a harci technikt s az anyagi eszkzket. A megbeszlsek utols szakaszban megfigyelőknt rszt vett a vlasztsokra kszlő, orszgos listt llt prtok kpviseletben Demszky Gbor (SZDSZ), Ksa Lajos (Fidesz) s Raffay Ernő (MDF) is, akik nehezmnyeztk, hogy az elfogadott dokumentumban nem szerepel, hogy a szovjet csapatok magyarorszgi tartzkodsnak nem volt jogalapja.[20]

A magyar minisztertancs 1990 prilisban feladattervet fogadott el a kivonsi feladatokkal kapcsolatban. A tennivalk koordinlsval Annus Antal vezrőrnagyot, a Magyar Honvdsg vezrkari főnknek ltalnos helyettest bztk meg.

A csapatkivonssal kapcsolatos pnzgyi elszmols hosszasan elnyl trgyalssorozattal jrt. A szovjetek kezdetben tbb mint 50 millird forintban hatroztk meg a csaknem 60 helyőrsgben, katonavrosban szovjet pnzeszkzkből felptett s itt hagyott pletek, beruhzsok rtkt, amit ők szovjet tulajdonnak tekintettek.

A magyar fl kvetelsnek egy rszt a krlbell 2000 brbe vett plet feljtsnak, karbantartsnak elmaradsbl szrmaz mintegy 29-30 millird forintos kr tette ki, msrszt a krnyezetben (pldul a vzben, talajban, lővilgban), valamint a műemlkekben esett kr is jelentős volt.

Az egyeztetsek sokig nem vezettek eredmnyre. Az utols trgyals 1991. augusztus 14-n s 22-n, a szovjetek kivonulsa utn trtnt, amikor a szovjet kvetels 53,4 millird forintnl tartott, mg a magyar krtrtsi igny vltozott: az elmaradt llagmegvs miatti krigny 14,3 millirdra cskkent, de tbbszrsre nőtt a krnyezetszennyezs s a műemlkekben okozott kr miatti kvetels, aminek a tizedt sem ismertk el a szovjetek.

Az gyben hnapokig nem trtnt előrelps, amiben kzrejtszott tbbek kztt a Gorbacsov elleni puccs, a Szovjetuni felbomlsa s a FK megalakulsa. Vgl a kivonuls utn majdnem msfl vvel, 1992. november 11-n Borisz Jelcin budapesti ltogatsn rtk al a nullszalds megllapodst.[20]

A szovjet hadsereg 94 helyőrsgben 328 ingatlant hagyott htra.[36] Az objektumok őrzst előszr a Magyar Honvdsg vgezte tbb ezer sorkatona rszvtelvel. Ksőbb az ingatlanok a pnzgyminisztrium irnytsa al tartoz, zrolt llami vagyont kezelő szervezethez kerltek, s az őrzs-vdelmi feladatokat nyugdjas vagy leszerelt rendőrkből, katonkbl alakult biztonsgi szolglatok vettk t.[37]

Az tadott ingatlanok sorsa nagyon eltrő: egy rszt hagytk teljesen elpusztulni (mint pldul a kunmadarasi replőteret vagy a szentkirlyszabadjai laktanyt), msokat sikeresen hasznostottak polgri clra (Hvz-Balaton nemzetkzi replőtr Srmellk mellett, Mtysfldi laktanya). A Komrom melletti Monostori erőd, a Dli Hadseregcsoport egykori legnagyobb kzp-eurpai lőszerraktra ma ltogathat műemlkknt műkdik.[38]

2011-ben Berekfrdőn nylt meg A szovjet replőtr titkai cmű killts, melyen a kunmadarasi, kalocsai, kiskunlachzi, srmellki s tkli replőterekről szrmaz szovjet eszkzket, fegyvereket, egyenruhkat lehet megtekinteni.[39][40]

Az Orszggyűls 2001. mjus 8-n fogadta el a 2001. vi XVII. trvnyt az orszg szabadsga visszaszerzsnek jelentősgről s a magyar szabadsg napjrl, amely jnius 19-t nemzeti emlknapp, jnius utols szombatjt pedig a magyar szabadsg napjv nyilvntotta.[41]

A magyar szabadsg napjt orszgszerte sok helyen nneplik vente. Gdllőn, az Alsparkban, a kivonuls első vforduljra fellltottk Velekei Jzsef Lajos alkotst, a Vilgft.[* 3] Azta minden vben, jnius utols szombatjn itt tartjk az nnepi megemlkezst.[42][43]

A Magyar Szabadsg Napja Alaptvny a millennium vben megalaptotta a Magyar Szabadsgrt djat. Az elismerst olyan szemlyek kaphatjk meg, akik az elmlt vtizedekben nagyban hozzjrultak Magyarorszg fggetlensghez, nllsghoz, a magyarsg megmaradst szolgl alkotsok ltrehozshoz.[44]

3a8082e126