Resurrecturis
Szilagyi Szabolcs
Amikor az embernek azt mondják kripta:
hideg, szürke, halott, száraz, zárt
Nekem meg eszembe jutottak a Fiumei úti sírkert kubus szerű hatalmas kő és műkő kriptái, a sötét apró lyukablakaikkal és a néma hideg csönddel amit lehelnek ezek az ablakok a világba.
El is indultunk 2 héttel ezelőtt Bologkőváraljára felmérni a Zichy család hajdan szebb napokat látott családi kriptáját. Boldogkőváralján mínusz 20 fokos erős szél volt, eszményi kriptafelmérő időjárás (Ugyanis kriptát lehetőleg télen mínusz 20 alatt, üvegházat pedig nyáron +34 felett kell mérni). Kiszálltunk a kocsiból és a plébánossal besétáltunk a templomkertbe. Ezidő alatt felismertük, hogy bármely testrészünket fagyveszélyes kidugni a ruhák redői közül. No de hát ki az aki "szerényen" azt gondolja hogy a leggyorsabban rajzol manuálét és leginkább megjegyzi a vizuális részleteket...(vagy legalább is bevállal egy ilyen marhaságot, hogy grafittal felskiccel egy ilyen régi kis gyöngyszem épületet a szibériai hidegben)..
. Maga az építmény egy 8szög alapú hasáb, melynek mindegyik oldala 5 méter. A párkánymagasság olyan 6m, de a fődtől 7.
Kinyitotta a plébános az ajtót, tényleg dőlt ki az évtizedes zimankó...Beléptünk. S amint hozzászokott a szemünk a setéthez, kissé egyiptomi régészeknek érezhettük magunkat, mert ornamentikusan díszített színes falakat, csodás öntöttvas oszlopokat, ékszeres doboz belső teret fedezhettünk fel...Igaz ennek a békebeli világnak már "csak" kihűlt és sötét nyomait. A kripták sóderral csordultig voltak töltve, a zárókövek nagy része hiányzik, töröttek és félrecsúszottak. 2 festményt lepett el a por az egyik valami vacak átégetett vásznon nemtudjuk mi, mert annyira poros, a másik meg egy deszkára festett feszület olajjal...Ezt meg restaurálni kéne....A falak festéseit és a bedeszkázott lanternát látva, nyilvánvalóvá vállt , hogy a nap beszikrázott ide s fénnyel és meleggel töltötte meg a szent búcsú- és lakhelyet....Maga az élet hiányzott a kriptából, amit érdekes mód a holttestek (ép sírok) teremtettek volna meg...Mert hogy e kripta a túlvilági élet palotája. Az itt fekvők egy meghitt körben voltak. Az oldalakon 2 fekvő felnőtt-, az átlókban gyerek sírok kaptak helyet szoros kötelékben...Számomra egyáltalán nem volt hátborzongató..Inkább megnyugtató.....A kriptát a plébános szerint a 60-as években egy tanár vezetésével diákok fosztogatták ("rohangáltak a lábszárcsontokkal") (Utána meg bekattant a tanár...)
A mérés után a plébános beinvitált minket egy-egy stampedli pálinkára.....Hát nekem a rajztáblafogós kezem kiengedett és úgy fájt 20 percig mintha a körmömnél fogva égették volna oda...valami dróttal....(Fagysérülés azért nem lehetett jó dolog a Don kanyarban...értettem meg nagypapám abban a negyed órában)
Szóval pár méretet vettünk az építményről és az irodában archicadizáltam a kis sírboltot ..s ekkor derült ki,milyen a kripta igazi arca amikor a számítógéppel lebontottam a befalazott ablakokat és új üveg lanternát kovácsoltunk a tetejére....Kipróbáltam cinkfedéllel (bizánciasabb kriptásabb lett) meg cseréppel (ezzel meg battisterósabb) Kinek mi...Úgy tűnik, ha pályázatból valahogy helyre lehetne állítani akkor valami kis kiállítás lesz benne...
Na jó munkát mindenkinek!
üdv.Szab.
