Hátha valaki nem tudja - Gömbös Gyula
Dobai Miklós
Hátha valaki nem tudja…
1886 Karácsonyának másnapján a bába kezében felsírt egy gyermek. Fiú – szólt a szülést levezető asszony, hiszen ekkortájt, egy eldugott Tolna megyei falucskában, Murgán, egy szegénynek is mondható evangélikus hitvallású tanító házába egy gyermekszüléshez biztosan nem hívtak orvost. Fiú – ismételte meg boldogan a fájdalmaktól még félájult anya, Weitzel Annamária, nem sejtve, hogy a Magyar Királyság későbbi miniszterelnökének, vitéz jákfai Gömbös Gyulának adott az imént életet. E tudat nélkül is boldog volt, boldog, mert elsőszülött gyermeke fiú lett.
Az ifjú apa, mostmár idősebb Gömbös Gyula is boldog volt, s bár ezután több gyermeke is született, első fiát, az ifj. Gömbös Gyulát tartotta legtöbbre. Igaza volt!
A most 131 éve, született Gömbös Gyula az I. világháborút vezérkari századosként fejezte be, majd 1919 januárjától az 1918 novemberében alakult Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) országos elnöke. Már a Tanácsköztársaság alatt, de főleg annak bukása után aktívan részt vett a Nemzeti Hadsereg szegedi megszervezésében, s ezzel nagy segítségére volt a szárazföldi haderőhöz kevéssé értő Horthy Miklós altengernagynak. Támogatta Horthy kormányzóvá választását, s 1921 októberében, a második királypuccs idején fontos szerepet játszott a visszatérő IV. Károly király csapataival szembeszálló kormányhű erők (elsősorban a MOVE tagok, az egyetemi zászlóaljak és a budapesti helyőrség) mozgósításában a budaörsi csatában. Mint tudjuk, az antant háborús fenyegetést helyezett kilátásba a Habsburg restauráció esetére, s a királypuccs kirobbanásakor mozgósított, melynek költségeit utólag Magyarországra akarta terhelni.
A gazdasági válság idején, 1932. október 1-jén Gömböst miniszterelnöknek nevezik ki. Kormányfőként elmondott első beszédében feladta korábbi fajvédő elveit, s – ahogy ő fogalmazott – minden nemzeti érzelmű zsidó honfitársát testvéréül fogadott. Szavát megtartotta: az egyre antiszemitává váló Európában (Nürnbergi-törvények – 1935) Gömbös miniszterelnökségének négy éve alatt (1932-1936) Magyarországon egyetlen zsidótörvény sem születik!
Kormányra lépését követően kidolgozta kormányprogramját, a 95 pontos Nemzeti Munkatervet (kritikusai azzal élcelődtek, hogy nem volt képes 100 pontos programot fogalmazni, holott Gömbös, mint hithű evangélikus a 95 pontot nagy példaképe Luther Márton Wittenbergben kifüggesztett, a reformációt meghirdető irata tiszteletére tartotta meg), amit publikált is. A Nemzeti Munkaterv (mint kormányprogram eddig ismeretlen volt a magyar politikában) a közjogi, államigazgatási, gazdasági, kulturális stb. berendezkedés átalakítását, racionalizálását és korszerűsítését hirdette meg, szociális, és a parasztság helyzetét javító intézkedéseket helyezett kilátásba.
Adolf Hitler hatalomra kerülésekor (mely demokratikus választás eredménye volt!) ugyan sietett gratulálni az újdonsült kancellárnak (ami diplomáciai kötelessége volt), majd 1933 júniusában a vezető európai politikusok közül elsőként utazott Berlinbe, ahol kereskedelmi egyezményt kötött Németországgal, de meg kell említeni, hogy piacszerzés reményében a közép-európai térségben ugyanő elsőként vette fel a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval.
Az osztrák, olasz, német és orosz piac megnyílása segített a magyar gazdaságnak kilábalnia a gazdasági válságból. Ennek kézzelfogható eredményei voltak a megindult beruházások, a kommunális és szociális fejlődés, a lakosság életkörülményeinek javulása, a bevezetett 48 órás munkahét. A külpolitikai sikerek pedig részben enyhítették a trianoni kudarcélményt. Csak példaként említhető, hogy hivatalos statisztikák szerint (Dr. Zentay Dezső: Beszélő számok, 1935) 1934. végén, Magyarországon 52 ezer munkanélküli volt, amikor a szomszédos, s kisebb népességű Ausztriában 314 ezer, s ma a szocialisták (kommunisták) által reánk hagyott Magyarországon több mint 500 ezer munkanélküli számláltatik.
Nem folytatom, hiszen nem Gömbös Gyula életútját akarom bemutatni, vitéz jákfai Gömbös Gyula magyar királyi miniszterelnökét, aki gyógyíthatatlan vesebetegségben halt meg 1936. október 6-án egy müncheni klinikán.
Befejezésül megjegyzem, hogy az internet adatai szerint ma Murgán 92 fő él (2010 adat), mindhárom keresztény-keresztyén vallás jelen van a Tolna megyei Hőgyésztől megközelíthető zsáktelepülésen. Murga ma alig fél tucat utcát számlál, de a Fő utcán még áll a ház, ahol annak idején Gömbös Gyula született – igaz jeltelenül. A bevezető, legnagyobb utca a pápai utasítást semmibe vevő, az ország jelentős részét feldúló, a nemesi levéltárakat felégető, a kalocsai érseket karóba húzató Dózsa Györgyről van elnevezve, s nem a falucska nagy szülöttjéről, vitéz jákfai Gömbös Gyula magyar királyi miniszterelnökről, akinek nevét egykoron a budai Alkotás utca viselte.
Csak remélni tudom, tudjuk, hogy nem sokáig!
Dobai Miklós