Cudar dolog ám az Állami Számvevőszékkel betyárkodni! Pláne, ha nemcsak a múltat mossuk épp tisztára, hanem két ügyet is. Egybe. Sem Volner János, sem Vona Gábor nyilatkozatai nem felelnek meg ugyanis a valóságnak (v.ö. hazudnak, mint a rühes kutyák), amikor azt állítják, hogy ők ugyan akarták, de egyszerűen sem online, sem személyesen nem tudták az ÁSZ-nak elküldeni a szükséges dokumentumokat. Hogy miért hazudnak? Először is, mert két ügyről van szó. Másodszor pedig, mert a párt minden létező vizsgálatot szabotált.
AZ ELSŐ ÁSZ-VIZSGÁLAT
2017 augusztusában az ÁSZ hét párt (köztük a Jobbik is) vizsgálatát kezdte meg. Idézet az Állami Számvevőszék sajtónyilatkozatából:
„Az Állami Számvevőszék 2017. augusztus 10-én küldött tájékoztatást a Jobbik Magyarországért Mozgalom részére arról, hogy kezdje meg a felkészülést az ellenőrzésre, amit a Párt 2017. augusztus 14-én hivatalosan kézhez vett. Az alapvető dokumentumok bekérésére vonatkozó hivatalos adatkérés 2017. augusztus 16-án került megküldésre, amelyet a Párt hivatalosan 2017. szeptember 1-jén vett kézhez.”
Aztán nem történt semmi. Pedig a kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül a törvény értelmében az ÁSZ felé a szükséges dokumentumokat be kell szolgáltatni.
Az ÁSZ második körben 2017. szeptember 4-én is küldött a Jobbiknak egy adatkérő levelet. Ezt a Jobbik egyszerűen nem vette át. A levél szeptember 22-én „Nem kereste” postai megjegyzéssel került vissza a Számvevőszékhez. Közben az ÁSZ szeptember 21-én az adatkérő levél szkennelt változatát elektronikus úton is megküldte a pártnak. Az e-mailt az elektronikus visszaigazolás alapján szeptember 22-én megnyitották. Ekkorra már minden létező határidő lejárt.
Összegezve tehát: az Állami Számvevőszék HÁROMSZOR kérte a Jobbikot az adatszolgáltatásra. A Jobbik egyetlen egyszer sem volt erre hajlandó. És ezek még csak a 2015-2016-os adatok voltak!
Ezt követően az Állami Számvevőszék a 2017 első féléves adatok, iratok és dokumentumok adatszolgáltatását kérte a Jobbiktól szeptember 28-án, elektronikus levélben. Az ÁSZ ellenőrzésvezetője a vizsgálat időpontjáról telefonon és elektronikus levélben is értesítette a Jobbik kapcsolattartóját. Szeptember 29-én aztán az ellenőrzés Felügyeleti vezetője és Ellenőrzésvezetője kísérletet tettek arra, hogy ezeket az iratokat helyszíni szemle során ellenőrizzék, a szintén nem beszolgáltatott 2015-2016-os iratokkal egyetemben. Az ÁSZ-nak ugyanis törvényi felhatalmazása van arra, hogy soron kívül kérjen dokumentumokat, adatokat. Eben az esetben a 2017 első felére vonatkozó soronkívüliséget a 2015-2016-os adatok beszolgáltatásának szabotálása indokolta. Csakhogy… Idézet az Állami Számvevőszék sajtónyilatkozatából:
„A helyszíni adatbetekintés nem járt sikerrel, mivel a Párt képviselői az előzetes értesítés ellenére a megadott időpontban, munkaidőben nem tartózkodtak a Párt hivatalos irodáiban, és aznap egyéb megkeresésre sem reagáltak. Az ÁSZ ellenőrzés-vezetője az elektronikus adatszolgáltatást biztosító webes felületet 2017. szeptember 29-én 10 óra 12 perckor zárta le, az előre bejelentett helyszíni szemle sikertelen lefolytatását követően.”
Vajon miért nem akar valaki egy hatóságnak olyan hivatalos iratokat bemutatni, amiket az tőle kér? Vélelmezhetően azért, mert szabálytalanul járt el, és nem akarja, hogy ez kiderüljön. Ez a hozzáállás annál is érthetetlenebb (vagy nagyon is érthető), mivel a pénzügyeket vizsgáló hatóságoknál (ÁSZ, NAV, stb.) az elmúlt években érezhető paradigmaváltás történt. Nem azonnal büntetnek, mint régen, hanem először kérnek, aztán újra kérnek, majd megpróbálnak segíteni, s valamiféle kölcsönösen előnyös alkupozíciót elérni. Akinél lehet…
A MÁSODIK ÁSZ VIZSGÁLAT
2017 júniusának első hetében a NAV vizsgálatot tartott Simicska Lajos több cégénél. Vélhetőleg, ám nem megerősítve, ők tehettek hatósági bejelentést az Állami Számvevőszék felé, az általuk felfedezett törvénysértésekről. Ennek során kezdett el az Állami Számvevőszék újólag vizsgálódni. Mivel az első ÁSZ-vizsgálat a párt képviselőinek távolmaradása miatt meghiúsult, az ÁSZ október 3-án feljelentette a Jobbikot az Ügyészségen. Idézet az Állami Számvevőszék sajtónyilatkozatából:
„Az ellenőrzés akadályozása miatt a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjainak megteremtését, a közpénzek szabályos, átlátható módon történő felhasználását, valamint a céljaira rendelt vagyon jogszerű használatát, megőrzését. Továbbá a Jobbik a 2015-2016. évekre vonatkozóan nem igazolta, hogy a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel.”
Mivel azonban az Állami Számvevőszéknek akkorra már birtokában voltak a lefoglalt plakátszerződések, ezek alapján a hivatal a következő határozatot hozta. Idézet az Állami Számvevőszék sajtónyilatkozatából:
„Az ÁSZ a jelentéstervezetben tájékoztatta a pártot, hogy a hatósági kockázatjelzésben rögzített politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján, a Jobbik összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől, amely a párttörvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül.”
A jogszabály szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat.
A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak tehát 15+15 munkanapon belül ki kell fizetnie az Állami Számvevőszék számára mintegy 331 000 000 forintot. Emellett a pártnak a központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti. A Jobbik tehát közel 662 000 000 forinttól esik el.
Mindezzel párhuzamosan az Ügyészség is nyomoz a Jobbik ügyében adatszolgáltatás akadályozása miatt, a be nem nyújtott 2015-2016-os, valamint a 2017 első félévére vonatkozó dokumentumok beszolgáltatásának szabotálása miatt. Tehát az egy újabb ÁSZ – Jobbik „ügy” tárgyát képezi majd.
A GUSZTUSTALANSÁG CSIMBORASSZÓJA
A Jobbik most „mikro-adományokból” (milyen ismerős ez valahonnan) kívánja előteremteni a büntetés anyagi ellentételezését. Diktatúrát és zsarnokoskodást emlegetve, sírva-ríva pártfogóikhoz, szimpatizánsaikhoz fordultak. A tét nem kicsi. Ha nem lesz meg a szükséges összeg, az is előfordulhat, hogy a Jobbik nem indulhat a 2018-as választásokon. Bár ennek eshetőségét egyelőre mindkét érintett fél jogtudósai vizsgálják.
Vona és Volner tehát egyrészt hazudnak, másrészt tudatosan lopják meg azon keveseket, akik valamiért (Isten tudja, miért) még bíznak bennük. Akiket pedig ezúttal meglopnak, így, karácsony előtt, nem nagyvállalkozók, nem mágnások, hanem egyszerű kisemberek. Vona Facebook oldalán olyan kommentelő is akad, aki egyenesen azt írja: inkább nem vesz ajándékot a családnak, de a pártot támogatja. S itt is működik a csúsztatás, az összemosás. Egy hozzászóló a devizakárosultak ügyével is párhuzamot von, bár némileg zavart érveléssel:
Forrás: Vona Gábor Facebook oldala
Ami az egész történetben a legérdekesebb, hogy ebben a fene nagy diktatúrában az Állami Számvevőszék által vizsgált 6 további párt gond nélkül teljesítette a törvényileg előírt adatszolgáltatási kötelezettséget. Azt viszont már most borítékolni tudom, hogy a büntetés összege ki lesz fizetve. Hogy mikro-adományokból? A csudát! Bejön úgy cirka 4-5 millió, aztán a többit néhány pénzember összedobja majd. Bőven telik nekik rá a csalánbozásból, pólók, bögrék eladásából, lapkiadásból, könyvírásból és könyvíratásból, gárdamellények (el)árulásából, és hasonlókból. A fennmaradó összeget meg Simicska hozzáteszi a csikkzsebéből. A párt pedig azt fogja kommunikálni, hogy a 331 milliós büntetésbe minden adakozó csupán egy fém húszassal szállt be, tehát a pártnak pontosan 16 millió 550 ezer támogatója van országszerte.
() VBT ()