„Hamisítás, piacromobolás” oldal megtekintése

[Geddekas]

Kattintson ide: http://groups.google.com/group/meheszforum/web/hamists-piacromobols?hl=hu
- vagy másolja és illessze be böngészőjének címsorába, ha nem működik.

[Geddekas]

[Geddekas]

OMME közlemény 2007-böl származik. Az OMME által igénybe vett és itt
ismertetett módszerekhez képest az Állategészségügyi Hatóságnak új
technológiát kellett kidolgozni, hogy lépést tartson az iparszerű
mézhamisítás fejlődésével. Az új módszer az APLICA módszert a 2008 év
eleji nagy vizsgálatok alapján dolgozták ki.

Geddekas

Bolti mézek vizsgálata a Nemzeti Program jogán

Az alábbiakban közreadjuk a 81/2006 (XI.24) FVM Rendelet keretében, az
Országos Magyar
Méhészeti Egyesület (OMME) által végzett mézvizsgálatok eredményeit. A
mézmintákat
2007. március 24-én budapesti üzletekben vettük, és még aznap postára
adtuk. Valamennyi
Magyar Mézkereskedık és Mézcsomagolók Egyesületének érintett gyártót
meghívtuk a
mintavételre, 5 gyártó képviselıje el is jött. Egész idı alatt (a
mintavétel megkezdésétıl a
minták postára adásáig) jelen voltak dr. Kırösi Erzsébet közjegyzı,
valamint a résztvevı
gyártók, továbbá az OMME elnöke, egyik alelnöke és a fıvárosi
méhészeti szaktanácsadó. A
mintákat vizsgálatra Brémába az Applica laboratóriumába küldtük.
Összesen 9 élelmiszerforgalmazó egységbıl 45 mintát vettünk 15
gyártótól, sajnos ebbıl
kettı gyártó ismeretlen. Ebben az esetben jogilag a forgalmazó egység
a felelıs az áruért. A
gyártók 2/3-a, azaz 10 cég magyar. A mintákból 21 akácméz, 19
virágméz, 4 fajtamézek
(kettı darab hárs, egy-egy selyemfő illetve erdeiméz) és egy
meghatározhatatlan eredető
(méz-teához) voltak. A táblázatban piros színnel jelöltük azokat az
értékeket, amelyek az
APPLICA laboratórium szerint nem felelnek meg a természetes méznek
illetve az EU
elıírásoknak.
• Az LC-IRMS teszt egy új vizsgálati eljárás, amivel az eddig ismert
vizsgálatoktól
hatékonyabban ki tudják mutatni, ha bármilyen idegen cukrot tartalmaz
a méz. A
lényege, hogy a méz egyes természetes cukor összetevıit szétbontják
(fruktóz, glükóz,
diszacharidok, triszacharidok, oligoszacharidok) és ezeknek a
frakcióknak különkülön
vizsgálják meg a természetes voltát. A stabil C13 izotóp arányának
azonosnak
kell lenni, mivel egy helyrıl (a virágok nektárjából) származnak. Ha
valamelyik
összetevı C13 izotóp aránya egy tőréshatárnál nagyobb mértékben eltér,
az jelzi, hogy
az a cukor komponens (legyen az fruktóz, glükóz, diszacharid,
triszacharid,
oligoszacharid) részben nem nektár eredető.
• C4 cukrok aránya. A C4 cukrok azok a cukrok, amelyek egyszikő
növényekbıl
származnak. Ezeknek a C13 stabil izotóp aránya eltér a kétszikőekétıl
és mivel a
mézek majdnem kizárólag kétszikő növényekrıl származnak, ezzel a
módszerrel egy
tőréshatár felett (7%) kimutatott C4 cukor hamisítást jelent.
• Diszacharidok %. A méz egyik természetes cukorösszetevıje. A
természetes
mézekben a jelenléte behatárolt. Ha magas százalékban van jelen, ez a
méz
hamísítottságát mutatja.
• Triszacharidok u.a. mint a diszacharidok.
• Oligoszacharidok u.a. mint a di- és triszacharidok.
• HMF. Az egyik legrégebbi és legegyszerőbb vizsgálati módszer. Azt
mutatja meg,
hogy a méz milyen mértékben károsodott a csomagolás során. Az EU
elıírás szerint:
HMF maximum 40 mg/kg lehet, ha nem trópusi eredető. Szerintünk ez
indokolatlanul
magas (EU csatlakozás elıtt a magyar elıírás 20 mg/kg volt), egyik
fontos célja volt a
brüsszeli demonstrációnknak, hogy ezt az EU szigorítsa (csökkentse). A
10 mg/kg
körüli vagy az alatti HMF érték kiváló mézet jelent.
• F/G. A mézek legfontosabb természetes cukrainak, a gyümölcscukornak
(fruktóz) és
szılıcukornak (glükóz) az aránya jellemzı a mézre. Ha ez a
százalékarány a
jellemzıtıl eltér, az jelzi, hogy a méz hamisított.
• Glicerin tartalom azt mutatja meg, hogy a méz volt-e erjedt
állapotban. (Az erjedtség
érzékszervi tüneteit üzemi körülmények között el tudják tüntetni). Az
EU
mézcsomagolók és laboratóriumok gyakorlata szerint a 300 mg/kg fölötti
mézeket
erjedtnek lehet tekinteni. Egyesületünk küzd azért, hogy a glicerin
maximum elıírás
kerüljön be az EU mézdirektívába. Maximum 150-, esetleg 200 mg/kg
glicerint
javaslunk. (édesharmat mézeknél ez lehet magasabb)
• Fajtamézre jellemzı pollenarány. Ez mutatja meg, hogy lehet-e pl. az
adott mézet
akácméznek nevezni. Az EU gyakorlat szerint pl. min. 10% akácpollennek
kell lenni a
mézben, hogy egy mézet akácméznek lehessen nevezni. Nem minden esetben
tekinthetı akácméznek egy méz akkor sem, ha 10 % fölötti az
akácpollenek aránya
benne. Ilyen eset, ha idegen eredető és/vagy más fajtájú pl. dél-
amerikai virágmézet
kevertek bele (Dél-Amerikában nem terem akácméz). Egyesületünk küzd
azért, hogy a
fajtamézek elıírásai bekerüljenek az EU mézdirektívába (mi min. 15%
akácpollen
elıírást javasolunk).
• A prolin a méz egyik jellemzı és értékes fehérje összetevıje. A
mézkereskedelemben
fontos használt paraméter. A gyakorlat szerint mennyiségének 180 mg/kg
felett kell
lennie. Egyesületünk küzd érte, hogy az EU mézdirektíva írja elı ennek
a kötelezı
minimális értékét. Alacsony értéke mézhamisításra utal.
A mintavételben érdekelt kiszerelık a mintavételi jegyzıkönyvet és a
saját mézeikre
vonatkozó laboreredményeket egyesületünktıl megkapták. Ezen kívül, a
kiszerelık a
mintavételkor számozott, lezárt, a közjegyzı által jegyzıkönyvezett
ellenmintát vihettek el
magukkal.
Egyesületünk május 10-ei Intézı Bizottsági ülésén döntés született
arról, hogy a fogyasztók és
a termelık érdekében mindent megteszünk a mézkiszerelésben uralkodó,
határainkon is
túlnyúló tarthatatlan állapotok megszüntetéséért.
OMME ügyvezetés

[Geddekas]

Leveszik a polcról a hamisított mézet
2008. november 6., csütörtök, 7:42


Hamisított, répacukorral jócskán feldúsított mézet árult az egyik
hazai hipermarketlánc. A Szlovákiából származó virágmézben a répacukor
koncentrációja a megengedett kétszerese - írja a Magyar Nemzet saját
megrendelésre készült laboreredményekre hivatkozva. A nagyáruházlánc
polcairól csütörtöktől lekerül a hamisított méz.


Répacukorral dúsított hamisított mézet árult az egyik hazai
nagyáruházlánc, a mézben dupla annyi a répacukor, mint amennyit a
Magyar Élelmiszerkönyv engedélyez - írja a Magyar Nemzet egy általa
megbízott laboratórium eredményeire alapozva. A Wessling Hungary Kft.
Élelmiszervizsgáló Laboratórium az egyik nagy hipermarketlánc
üzleteiben kapható virágmézet vizsgálta a lap megbízásából.

A vizsgálat a virágmézben 9,5 százalék szacharózta - vagyis répacukrot
- talált, ami csaknem duplája a Magyar Élelmiszerkönyv áltral előírt
maximális 5 százaléknak, ezért a mézről bebizonyosodott, hogy
hamisítvány - írja a lap. A hipermarketek polcain szerdán még
megtalálható volt a méz, csütörtökön azonban már nem lesz kapható.

A méz a Magyar Nemzet szerint Szlovákiából származik, olyan üvegekbe
csomagolták, amelyeken nem látható bonttlanságot tanúsító zárszalag
vagy műanyag gyűrű. Ezt a lapnak elismerte a hipermarketlánc, de az
ezzel kapcsolatos összes felelősséget a gyártó cégre hárította.

A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/itthon/20081106-magyar-nemzet-hamisitott-mezet-arultak-a-nagyaruhazban-leveszik-a-polcrol.html

[Geddekas]

Dr. Süth Miklós

Kapcsolattartási adatok
Munkahely: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Beosztás: szakállamtitkár
Levélcím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
Telefon: 06-1-301-4000
Fax: 06-1-302-0408
E-mail: Dr. Süth Miklós
Honlap: www.fvm.gov.hu

Önéletrajz

Az egyetem befejezése után az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszer-
higiéniai Tanszékén IV. és V. évfolyamos, magyar és angol
állatorvostan-hallgatóknak élelmiszer-higiénia, élelmiszer-higiéniai
igazgatás, élelmiszer mikrobiológia, tejhigiénia és húshigiénia
tárgyakból tartott előadásokat, részt vett a tanszék mikrobiológiai és
húsminőségi kísérleteiben és vizsgálataiban. 1997 és 1994 között több
tucat élelmiszer-biztonsági és élelmiszer mikrobiológiai szakdolgozat
témavezetője volt. 1997 és 2003 között többször elnyerte a"Legjobb
oktató" címet.

1999. május 31. óta a FAO/WHO Codex Alimentarius Commission Magyar
Nemzeti Bizottság Élelmiszer-higiéniai Munkabizottságának tagja

2000. január elsejétől a Szent István Egyetem Állatorvostudományi
Karának Ph. D. képzésében állami ösztöndíjasként vett részt, kutatási
területe a takarmányok T-2 toxin szennyezettségének hatása a gyógyszer
maradékanyag-képződésére házityúkban.

2000-től az Európai Unió Leonardo da Vinci programjának Élelmiszer
Biztonsági Munkacsoportjának a tagjaként dolgozott a középvezetők
élelmiszer-biztonsági továbbképzésének oktatási anyagának
összeállításában.

1996. és 2001. között számos hazai és nemzetközi élelmiszer-higiéniai
tárgyú kongresszus- és előadás sorozaton előadóként vett részt. 1999-
től több mint 250 előadást tartott élelmiszer-higiéniai,
minőségirányítási témákban.

Az oktatói tevékenységgel párhuzamosan, 1999-től 2003-ig
magántevékenységként több tucat HACCP rendszer, nyomonkövetési,
eredetigazolási rendszer kiépítését végezte el munkatársaival.

2001-ben a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának Élelmiszer-
higiénikus szakállatorvos képzésében vett részt. A kéthetes
posztgarduális képzés során az Élelmiszer minőségbiztosítás című tárgy
oktatója volt.

2001-ben részt vett az Állatorvostudományi Kar Élelmiszer-higiéniai
Tanszék Toxikológiai Laboratóriumának GLP rendszerének kiépítésében
minőségbiztosítási vezetőként.

2001-ben vezetőségi tagja lett az Élelmiszer Higiénikusok
Társaságának, valamint az Élelmiszer-biztonsági Tanácsadók Országos
Szövetségének, utóbbinak elnökeként is dolgozott.

2002-ben önálló tárgyként oktatta az állatorvostan hallgatók számára a
HACCP rendszer, mint az élelmiszer-biztonság megvalósításának
lehetséges hatékony módszere című anyagot.

2002-től tagja volt a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar
szenátusának, gazdasági bizottságának, valamint továbbképzési
bizottságának.

2003. október 1-től a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztály
Élelmiszerbiztonsági és Minőségellenőrzési Osztályán tanácsosként
dolgozott, feladata volt az emlőshús és húskészítmények előállításához
kapcsolódó területek munkacsoportjának megalakítása és koordinálása.

2004. március 1 óta az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet [OÉVI]
igazgatója. A 15 aktív hónap alatt kollégáimmal közösen létrehoztuk az
ország első biotoxin vizsgáló laboratóriumát, valamint referencia
laboratóriumává váltunk a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségnek.

Vezetője volt az 2/2004. miniszteri utasítással létrehozott élelmiszer
biztonsági csoportnak, amely félév alatt közel száz ellenőrzést
végzett.

2005. június 1-től az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrzési
Főosztályának vezetője, országos főállatorvos. Kulcsszerepe volt a
madárinfluenza hazai felszámolásában.

2005-től megválasztott tisztségviselője, illetve 2007-től a
Húshigiéniai Magyar Munkabizottság elnöke

2008. február 1. óta a Földművelésügyi és Vidékfejélesztési
Minisztérium élelmiszerbiztonságért felelős szakállamtitkára.

Megalakulása óta elnöke az EOQ MNB Mezőgazdasági Bizottságának.

Végzettségek, szakmai pálya
1996
Állatorvostudományi Egyetem Budapest
Állatorvosdoktor
1998
Állatorvostudományi Egyetem Budapest
Élelmiszer-higiénikus szakállatorvos
2001
Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar
Szakokleveles TQM szakértő
Egyéb

Hogeschool Zeeland MSc (Master of Science (economy), TQM expert
bizonyítvány
TÜV Rheinland Akadémia "szakokleveles TQM szakértő" oklevél
HACCP oklevél

Elismerések

Hiteles Tájékoztatásért díj (Magyar Szóvivők Szövetsége) 2007

[Geddekas]

Ellenőrzések a mézhamisítás megakadályozására
Munkatársunktól, 2008. november 21., péntek 16:22
Címkék:élelmiszer, ellenőrzés

Magyarországon jelenleg több mint 15.700 méztermelő van, az ő piaci
pozíciójuk javítása, munkahelyeik garantálása, továbbá a fogyasztók
biztonságának érdekében folyamatos ellenőrzéseket tart az
élelmiszerlánc biztonságért felelős hatóság - mondta Süth Miklós, a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM)
szakállamtitkára, országos főállatorvos pénteken Budapesten
sajtótájékoztatón
hirdetés

Az idei mézvizsgálatok során sok nem megfelelő minőségű mézet találtak
a szakemberek. Ezért vált szükségessé, hogy kiemelt módon is
foglalkozzanak e területtel, és azért is, mert a tavasszal a német
társhatóság felhívta a magyar élelmiszerbiztonságért felelős hatóság
figyelmét arra: több, Magyarországról származó szállítmányban találtak
kifogásolható minőségű árut. Ennek eredményeként eddig összesen 497
mézmintát vizsgáltak, ebből a mennyiségből 235-öt hamisításra -
közölte az országos főállatorvos.

Forrás: MTI

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Élelmiszer- és
Takarmánybiztonsági Igazgatóság Központi Laboratóriumának munkatársai
olyan még szabadalmaztatás alatt álló módszert fejlesztettek ki,
amelynek segítségével kimutathatják a hamisított méz eltérő enzimjeit.

A kiemelt ellenőrzés alatt - amely október közepétől december közepéig
tart - várhatóan mintegy 350-400 mintát vizsgálnak meg a szakemberek -
ismertette Búza László igazgató-főállatorvos. Eddig 196 mintát
vizsgáltak meg, és nyolcvankét minta esett kifogás alá. Az első,
április közepétől augusztus végéig tartó vizsgálati szakaszban a
megvizsgált 235 mintából száznegyven tétel nem volt megfelelő, azaz
idegen anyagot tartalmazott, ez a méznél nem megengedett. A nem
megfelelő minták közül százhuszonnégy volt magyar, míg tizenhét
külföldi.

A nem megfelelő minták előállítóira, forgalmazóira összesen 139,6
millió forint bírságot szabtak ki minőségvédelmi bírság címén.
Emellett 6,4 millió forint állategészségügyi bírsággal is sújtottak
előállítókat, forgalmazókat. Az igazgató-főállatorvos szerint a
mostani minták és vizsgálatok már azt mutatják, hogy a helyzet javul.
Emellett a kifogásolási arány eltolódott, ugyanis nagyobb arányban
találtak külföldről származó nem megfelelő mintákat, már mintegy
harminc százalék volt a mostani vizsgálatok során. Az ellenőrzés
átfogó kiértékelésére a vizsgálat lezárta után kerül sor.

Süth Miklós közölte: annak érdekében, hogy a magyar méztermelők minél
jobb piaci pozícióba kerülhessenek, a Magyar Élelmiszerkönyvben egy új
mézszabványt is bevezetnek, amelynek a magyar méztermelők
könnyűszerrel eleget tehetnek, és ez garanciát ad a jó minőségre is.
Az ilyen tanúsítvánnyal ellátott mézek előreláthatólag a jövő évben
kerülhetnek majd forgalomba. Az országos főállatorvos elmondta:
Magyarországon évente húsz-negyven dekagramm mézet fogyaszt egy-egy
ember, ez 2.000-4.000 tonnás éves összfogyasztásnak felel meg.

Forrás: MTI