Advent 2. hete SZOMBAT
„Illés már eljött, de nem ismerték fel.” Mt 17,10-13
A tanítványok Jézus színeváltozása után (ahol Mózessel és Illéssel beszélgetett Jézus) megkérdezik: mit jelent az a jövendölés, hogy „előbb Illésnek kell eljönnie” (ti. a Messiás érkezése előtt)? Jézus erre kijelenti: „Illés már eljött” – utalva Keresztelő Jánosra. S ahogyan Keresztelő Jánossal is kényük-kedvük szerint bántak, így lesz Jézussal is.
Az egyik szomszédos ország kereskedelmi rádiója egy TV-csatorna szolgáltatót reklámoz. Ebben az történik, hogy ajtónyitás után, betoppan a férj (pasi) s köszön: „Hali! Megjöttem!” Ha szó szerint akarnánk fordítani, akkor azt mondja: „Hali! Ismét itt vagyok!”. Mire a háttérzaj (Tv) mellől halk hangon megszólal a feleség (nő) – „Er war weg?” – „Elment volna?” „Nem volt itthon?” (vagy valami ilyesmi…) – ugye annyira belefeledkezett a műsorba…
Mi lehet oka annak, hogy nem veszünk észre dolgokat?
Többek között akkor nem szoktunk észrevenni dolgokat magunk körül, ha:
1. tényleg másra figyeltünk,
ha 2. nem is számítottunk rá, vagy
ha 3. nem is akartuk észrevenni.
A 3. esetet nem számítva, azt hiszem, hogy ha figyelmesek vagyunk, akkor olvashatunk a környezetünk jeleiből. De ehhez az kell, hogy nyissak a környezetem felé, ne az „én” legyen az első és legfontosabb.
Amikor buszmegállóban állunk, akkor nyilván nem a fogorvosra várunk. A buszmegállóban a buszra „kell” várni. Adventben Jézusra várunk, az ő születésének ünnepére készülünk! Annyira advent van mindenfelé, amerre csak megyek a városban, a faluban, az utcákon, a boltokban, hogy senki nem mondhatja, nem vettem észre, hogy advent van.
Ne mondd, hogy nem ismerted fel!
Gyümölcsöző adventet!
Atiatya
ui1: Holnap meggyújtjuk a 3. gyertyát az adventi koszorún. Tudsz neki örülni? Van benned öröm?
ui2: „Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” (Wass Albert)