vizsgaidőszak

[Krisztina Klincsek]

Sziasztok Tisztelt Hallgatók! :)

 

Volt a héten egy kis fejtágítás vizsgaidőszak témában, de elég kevesen voltatok ott, ezért kaptok némi összefoglalót.

Olvassátok el mindenképp, mert fontos!! Tudom hosszú, de hallanotok kell ezekről! 

 

Hallgatói jogviszony

A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. Minden félév el

őtt bejelentést kell tennünk, hogy

regisztrálunk (tanulmányok folytatása), vagy halasztunk (hallgatói jogviszony szüneteltetése). A

bejelentés ideje az el

őzetes kurzusfelvétel idő szakától a regisztrációs hét végéig tart. A jogviszony

szüneteltetése alatt tanulmányi teljesítményt a hallgató nem végez, és erre nem is kötelezhet

ő, ugyanakkor

juttatások sem illetik meg. Egyhuzamban legfeljebb két félévre szüneteltethet

ő a hallgatói jogviszony!

 

A hallgatói jogviszony megsz

űnése

- ideális eset: tanulmányok befejezése

- államilag támogatott félévek elfogyása után felkínálják, hogy a hallgató kívánja-e tanulmányait

költségtérítéses képzésben folytatni, ha nem a TO megszünteti a jogviszonyt

- fizetési hátralék miatt

- kizárás mint fegyelmi büntetés esetén

- ha két félév halasztás után sem regisztrál a hallgató

- els

ő három félévben nem teljesített legalább 36 kreditet

- ha egy tárgyat háromszori felvételre sem teljesít (

kivéve, ha gyenge elő feltétel nem teljesül, mert

akkor a kurzusfelvétel törl

ődik, így sem felvételnek, sem jegyszerzési kísérletnek nem számít)

- ha egy tárgyat hatodszori jegyszerzési kísérlettel sem teljesít (ez a BTK-s és PPK-s tárgyaknál

négy kísérletet jelent)

A hallgatói jogviszony megsz

űnéséről a TO minden esetben írásban értesíti a hallgatót.

 

Index (= leckekönyv)

A felvett tantárgyakat a TO jegyzi be az indexbe (ETR-b

ől nyomtatott ű rlap alapján, ezért az ETR-ben

minden tárgyat fel kell venni, ami az ETR-ben nincsen felvéve, azt utólag nem lehet az indexbe beírni).

Indexleadás

: legkésőbb a vizsgaid őszakot követő ötödik munkanap, aki nem adja le idő ben, nem jogosult

tanulmányi ösztöndíjra. [A FER bevezetésével itt is változás lesz: minden tanév végén – augusztus elejére

– a TO-nak el kell készíteni a hallgatók tanulmányi rangsorát (az összesített kreditindex alapján), amely

alapján a legrosszabbul tanuló államilag támogatott hallgatók költségtérítésesekké válnak, a legjobban

tanuló költségtérítésesek pedig államilag támogatottakká. Ezért a

leadási határidő t jobban be kell majd

tartani, és az ETR-be minél el

őbb be kell íratni a jegyeket.]

Jegyet beírhat az oktató és a felettesei (tanszékvezet

ő, intézetigazgató).

Javítást vagy törlést a hallgató nem végezhet az indexben (ez közokirat-hamisításnak számít). És

általában sem nagyon kell beleírni semmit az indexbe (a fejlécnél a nevet, kart, szakot)

Szóbeli vizsgán leckekönyv nélkül vizsgázni nem lehet. Írásbeli vizsgán más, személyazonosság

igazolására alkalmas irat is elegend

ő.

 

Kurzusok meghirdetése:

- el

őadásokat, gyakorlatokat minden évben (a mintatanterv szerinti félévben), szigorlatot minden

félévben meg kell hirdetni

- a hallgatók kérésére el

őadásból vizsgakurzus indítható (gyakorlat, labor nem teljesíthet ő

vizsgakurzussal)

- a kurzusokra maximális és minimális létszám határozható meg. A maximális létszámokat úgy kell

megállapítani, hogy az összlétszám legalább az el

őjelentkezettek 115%-a legyen

- az órarendet úgy állítják össze, hogy kötelez

ő tárgyak ne legyenek egy idő pontban (pl. kötelező

tárgy gyakorlata ne ütközzön másik kötelez

ő tárgy elő adásával, de ha lehet akkor gyakorlattal

sem).

 

Gyakorlatok

A gyakorlatokon a

részvétel kötelező, ezért a gyakorlati jegyet meg kell tagadni, ha egy hallgató az órák

több mint egyharmadáról hiányzik, ellenben nem tagadhatja meg az oktató a jegyet, ha a hallgató

legfeljebb az órák negyedér

ől hiányzott. Egynegyed és egyharmad közötti hiányzás esetében az oktató

dönt a szankciókról (többletfeladat, jegy megtagadása), de az erre vonatkozó döntését az els

ő órán

közölnie kell. Laborgyakorlatokra, terepgyakorlatokra szigorúbb rendelkezések vonatkoznak (pl.

laboratóriumi gyakorlat esetében egynegyedet meghaladó hiányzás után a jegyet meg kell tagadni).

A számonkéréseket (ZH-k) a szorgalmi id

őszakban kell megírni, a jegyet pedig legkéső bb a

vizsgaid

őszak első hetének végéig meg kell adni (indexbe és ETR-be beírni!!!). Hallgatói kérésre –

jegyjavítási szándékból – pótzárhelyi, vagy egyéb többletfeladat írható el

ő a szorgalmi id őszakon kívül is,

legfeljebb a vizsgaid

őszak első hetében. Elégtelen gyakorlati jegy kijavítása szintén a vizsgaid őszak első

hetében történik. Ez utóbbi esetekben a

gyakorlati jegy megadásának határideje a vizsgaidő szak

második hetének vége.

 

Kollokviumok és szigorlatok

Többféle kollokvium (azaz vizsga) létezik: írásbeli, szóbeli, kombinált (A, B és D típusú), illetve

folyamatos, vagyis C típusú (olykor ÉK-val rövidítik. ÉK = évközi). A javítóvizsga lehet más típusú. A

speciális szükséglet

ű hallgatók esetében el lehet térni a vizsga fajtájától. A vizsgák és szigorlatok

részjegyeit ugyanabban a félévben kell teljesíteni (részjegyet nem lehet átvinni másik félévre).

A vizsgázás el

őfeltétele a vizsgára való jelentkezés. Csak olyan hallgató teheti ezt meg, aki az adott

kurzust felvette. Ha a jelentkezés megtörtént, és mégis vissza akarjuk azt vonni, akkor ez általában

legkés

őbb a vizsga megkezdése elő tt 36 órával tehetjük meg. Vizsgahalasztás esetén csak akkor kell a

hallgató számára új id

őpontot meghirdetni, ha halasztásának okát igazolni tudja.

Érvénytelen egy vizsga akkor, ha a hallgató igazolatlanul nem jelenik meg, és még a vizsgahalasztás

lehet

őségével sem élt. Az igazolt hiányzás vizsgahalasztásnak minő sül. Az oktató akkor jogosult

megszakítani egy hallgató vizsgáját, ha nem megengedett segédeszköz(ök) használatát, vagy esetleg más

személy együttm

űködését észleli. Ilyen esetben a vizsga elégtelennel értékelendő .

A HKR szerint a vizsgaid

őszakban történő írásbeli vizsgára legalább három alkalmat kell biztosítani

úgy, hogy két vizsga között legalább két hét teljen el

, és az írásbeli vizsgák idő pontját a vizsgaidőszak

el

őtti ötödik hét végéig közzé kell tenni. Az ETR-ben jelezni kell, ha van a vizsgaalkalomra maximált

létszám, ezzel egy id

őben közzé kell tenni a vizsgák tematikáját vagy tételsorát. Az írásbeli vizsgák

id

őpontját a kurzus vezetője, a szigorlati írásbeli vizsga id őpontját a szakfelelős állapítja meg. Az írásbeli

vizsgák id

őpontjának összehangolása során előnyben kell részesíteni a mintatanterv szerint meghirdetett

kötelez

ő vizsgákat.

A szóbeli vizsgák id

őpontját a kurzus vezetője állapítja meg, és a vizsgaid őszak előtti ötödik hét végéig

közzéteszi. A vizsgaalkalmak számát (utóvizsgák nélkül!) úgy kell megállapítani, hogy

az összesített

maximált létszám elérje a kurzust fölvett hallgatók létszámának 120%-át.

A vizsgaid őszak 1–3. és

4–6. hetében azonos számú vizsgaid

őpontot kell biztosítani. Ha összesen két vizsgaid őpontot jelöl meg

a kurzus vezet

ője, akkor a két vizsga között legalább két hétnek el kell telnie. Ettő l az érintett hallgatók

hozzájárulásával sem lehet eltérni.

A szigorlati id

őpontok meghirdetésére ugyanezek vonatkoznak, viszont a szigorlati követelményeket a

kurzusfelvételi id

őszak végéig közzé kell tenni, és az adott félévben nem lehet megváltoztatni.

 

Utóvizsgák, javítóvizsgák

Egy tárgyból egy vizsgaid

őszakban kétszer, illetve – korlátozott számban – háromszor vizsgázhatunk

(ilyen, „második UV" lehet

őség az alapszakos tanulmányok során legfeljebb háromszor van).

Utó- vagy javítóvizsgát

kizárólag ugyanabban a félévben lehet tenni, mint amikor az els ő vizsgát tettük

az adott kurzusból. Kollokvium esetén legkorábban a vizsga napját követ

ő harmadik, szigorlat esetén

legkorábban az ötödik napon lehet újra vizsgázni. Az id

őkorlátokat a kurzus vezető jének is be kell

tartania.

Ha a vizsgaidőszak utolsó el őtti hetének végéig sikertelen vizsgát teszünk, akkor az utolsó

héten számunkra mindenképp kell utóvizsga-id

őpontot biztosítani.

 

Félévente és szakonként legfeljebb egy sikeres vizsgaeredményt lehet javítani, ebben az esetben az

eredmény az el

őzőt semmissé teszi.

 

Nem min

ősül teljesítettnek a kurzus,

- ha az érdemjegy elégtelen vagy „nem megfelelt"

- a gyenge el

őfeltétel ugyanazon félévben való teljesítésének hiányában utólag érvénytelenné vált

az el

őfeltételes tanegység (de ilyenkor a kurzusfelvétel is törlő dik, tehát nem használtunk el sem a

tárgyfelvételi, sem jegyszerzési lehet

őséget)

- kurzuselhagyás esetén, azaz, ha a hallgató felvette a gyakorlatot, el

őadást, vagy a szigorlatot stb.,

de meg sem kísérelte a teljesítést (nem ment el vizsgázni, túl sokat hiányzott a gyakorlatról, és az

oktató megtagadta t

őle a jegyet stb.).

 

Vizsgákért és tárgyfelvételért fizetend

ő díjak BSc-rendszerben

- Azonos tárgyból tett els

ő két vizsga ingyenes. A harmadik vizsga díja 1500 Ft, a további vizsgák

díja 3000 Ft.

Amennyiben egy tanegységb

ől valakinek harmadik vagy további vizsgajelentkezése van a

következ

ő esetekben nem kell érte fizetni:

o

Vizsgakurzuson tett első vizsga ingyenes.

o

A vizsgajelentkezés egy olyan tanegységnek az adott félévben az első vizsgajelentkezése,

amelynek a számonkérése a szorgalmi időszak folyamatos teljesítménye alapján történik

(amelyikre automatikus vizsgalap készül: gyakjegy, C tip. Kollokvium, aláírás stb.).

- Vizsgáról való igazolatlan hiányzás esetén (ETR-ben: „Nem jelent meg"): 3000 Ft.

- Ha a hallgató kimeríti a 180 + 10% (=198) kreditet államilag támogatott keretét, akkor minden a

198. felvett kredit utáni tárgyfelvételnél kreditenként 8000 Ft-ot kell fizetnie. (Felvett kreditnél

nincsen megkülönböztetve szakos kötelező tárgy, speci vagy újrafelvett tárgy. Ezenkívül egy

kurzus harmadik felvételekor mindenképp kreditenként 8000 Ft-ot kell fizetni).

 

"csak ennyi" :)

Ha bármilyen kérdés felmerülne, szóljatok nyugodtan!

További jó hétvégét!

-- 
Krisz...
Máté