33. alkalom - Karizma és szolgálat

[Vrabély Panni]

Kedves Mindenki,

 

(amúgy még mindig a restanciámat dolgozom fel, amint észlelhetitek is - ez a mostani a május 9-i alkalom emlékeztetője) előző alkalommal a Szentlélek 7 ajándékáról és 10 ízletes gyümölcseiről volt szó. Ezeket a keresztség és a bérmálás szentségében alapcsomagként mind megkapjuk, nem kell hozzájuk külön pedálozni. Sőt, ezeket valamilyen szinten kezdettől hordozzuk, de kiteljesedni a bérmálás szentségében való részesedés révén van módjuk ezeknek az ajándékoknak, gyümölcsöknek. A szentség vételekor mind azt mondjuk ki, fejezzük ki Istennek, hogy: itt vagyok, Uram, vezess, használj... Mindezt kimondani könnyebb, mint hétköznapok hosszú során át, életem minden területén hűségesnek maradni ehhez az adott szóhoz és cselekedeteinkben visszatükrözni... Joggal merülhet fel a kérdés legbelül, hogy hú, hát ez nem biztos, hogy nekem menni fog... képes vagyok én erre? ...méltó vagyok én erre?

 

A bérmálás szenségének vételénél a kérdés nem az, hogy alkalmas vagy-e erre, hanem az, hogy vágysz-e rá. Hogy vágysz-e rá, hogy a Szentlélek vezessen? Ez a vágy, ha erős, ez visz át aztán minden nehézségen. A bérmálás a keresztény nagykorúvá válás szentsége. Arra kap ebben meghívást az ember, hogy maga is tanúvá váljon, Krisztus tanújává, hogy maga is hirdetője legyen annak, amit Krisztussal megél. Arra kap meghívást, hogy Istennel élő kapcsolatban lévő emberré váljon, ennek feltétele pedig az, hogy imádkozó ember legyen. A bérmálás ezt a kérdést teszi fel számomra: minderre vágyom-e, mindezzé válni vágyom-e?

 

A bérmálás szentsége nem jelent egy hermetikusan záródó védőburkot, nem óv meg küzdelmektől, fájdalmaktól, nehézségektől, kísértésektől - de ha Isten segítségét kérem, egy olyan kapcsolatba léphetek be a bérmálás által, amely által teljesebbé válhatok, és én magam is éltethetek másokat. Isten szeretete ezt az éltető erőt akarja számomra adni ebben a szentségben.

 

Ha ezt éljük, mindez gyümölccsé érik bennünk. A főgyümölcs a szeretet, ha ez megvan, a többi 9 is szárba szökken bennünk. Ezeket a gyümölcsöket ki-ki nem azért kapja, hogy magában aszalgassa, hanem hogy másokat szolgáljon, tápláljon velük. Ezek a másokért bennünk szunnyadó szolgálattevő tulajdonságok, készségek a karizmák, a Szentlélekben kapott ajándékaink.

 

Kiscsoportos beszélgetés kerekedett az előzőleg egyénileg végiggondolt karizmáinkról - egy-egy rajzlapon egy tányérba ki-ki beleírta-rajzolta azokat a karizmáit, amit felfedezett magában, nagymértékben vagy csírájában. Megbeszéltük, hogy éreztük magunkat ezek összeszedése közben, megbeszéltük, milyen karizmákra bukkantunk, és azt, mikor érezzük, hogy ezeket használni tudjuk, hol, életünk mely területén tudjuk ezeket mások hasznára fordítani. 

 

Ha valami nagyon fontosat akarunk elérni, legelőször is azt kell magunkban tisztáznunk, hogy MIÉRT akarjuk azt elérni. Miért szeretnék bérmálkozni? AZtán azt, hogy mi az a hozzáállás, amivel ezt el akarom érni. Mit kell ehhez nap mint nap tennem. AZ én dolgom az, hogy feszesen tartsam lelkem vitorláját, ne hagyjam el magam, ne eresszek ki - hadd kapjon bele a Szentlélek fuvallata, s hadd vigyen előre a szelek szárnyán. Ehhez a feszessé tételhez kell a napi hűség Krisztus mellett. Az Egyház nagy családjában minden tagnak megvan a saját helye, feladata - egymást hordozzák, segítik, támogatják ezek a tagok a hűségnek ezen a krisztusi útján. Hagyjuk, hogy élő tűzzé formáljon bennünket az Úr - ha ilyen ziccerhelyzetbe hozzuk őt, ő azt nem fogja kihagyni!

 

Alkalmunkat imádság zárta - természetesen.

 

Folyt.köv.