Diagnosztika 20. tétel.
Angina pectorisban
szenvedő betegnek mellkasi fájdalma miatta szakrendelőben az orvos utasítására
EKG-t kell készíteni. Magyarázza el a szakmai gyakorlaton lévő tanulónővérnek a
kórkép és az EKG vizsgálat lényegét.
Magyarázata során az alábbi szempontokra térjen ki:
- Az angina pectoris kialakulásának okai, tünetei
- Mellkasi
fájdalom helye, kisugárzásai
- Fájdalom
jellege
- EKG készítés
célja és az EKG elvezetéseinek formái
- A beteg és az
eszközök elökészítése, a vizsgálat menete
A szívtáji szorító
fájdalom tüneti kezelésében a gyógyszereké a főszerep. A kiváltó ok
megelőzéséhez azonban - a gyógyszeres kezelés mellett - hozzájárulnak a
vitaminok, ásványi anyagok és természetes orvosságok is.
A szaggató,
szorító fájdalom akkor jelentkezik, ha a szívizom vér- és oxigénellátása nem
megfelelő. A fájdalom általában a bordák alatt keletkezik,
majd kisugárzik a bal vállba, karba és az állkapocsba. A roham 15 percig is
eltarthat, amely alatt a fájdalom fokozatosan erősödik,
majd miután elérte maximumát, lassan megszűnik.
A szívizomzat oxigénfogyasztását alapvetően a
szívfrekvencia, a szívüregi nyomás, a szívizom-összehúzódás erőssége és a myocardium (szívizom) tömege határozza meg.
Az angina pectorist a szív
vérellátását biztosító koszorúerek érelmeszesedése miatti szűkület okozza.
A szívizomnak, bármely más izomhoz hasonlóan, oxigénre van szüksége ahhoz,
hogy munkáját el tudja látni, vagyis a vért az érrendszeren keresztül pumpálni
tudja.
Angina pectoris
során a szívizom oxigénigénye és a koszorúerek oxigénkínálata közötti egyensúlyzavar
spontán, illetve gyógyszerek hatására rendeződik, így nem alakul ki
visszafordíthatatlan szívizomelhalás
Koszorúér-szűkület
esetén a nyugalmi helyzetben lévő verőerek elegendő oxigéndús
vért szállítanak a szív oxigénellátásához, de fizikai megterheléskor már nem
képesek kielégíteni a fokozott igényeket.
Bármilyen fizikai
erőfeszítés (lépcsőmászás, futás a busz után, hólapátolás, még a nemi élet is)
anginás rohamot válthat ki.
Az angina
súlyosabb érszűkület esetén fizikai megterhelés nélkül is jelentkezhet, amikor
az elszűkült koszorúereket az ér belső felületén megtapadó vérrög átmenetileg
elzárja. Ha teljesen és véglegesen elzárja, akkor a szívizom
elhal; ez az infarktus.
Oka:
- Oxigénigény
fokozódása:
- Fizikai és
emocionális (lelki) terhelés
- Hyperthyreosis
(fokozott pajzsmirigyműködés) és lázas állapot, a felgyorsult szöveti
anyagcsere
- A szívizom hypertrophiája (megnagyobbodás)
- Szívizom-összehúzódást
gyorsító gyógyszerek
- Oxigénkínálat
csökkenése:
- A hemoglobin
artériás oxigénszállítási, vagy oxigén leadási zavara esetén
- Jelentős hypotensio (alacsony vérnyomás)
- Atherosclerotikus
(érelmeszesedéses) plakk és azon kialakuló trombus (véralvadék) /dohányzás/
- A koszorúerek
fokozott összehúzódása
- Coronariaembólia
Tünetei
·
Szegycsont mögötti fájdalom.
·
Nyugtalanság
·
légszomj
·
fulladásérzés
·
halálfélelem
·
hányinger
·
gyengeség, illetve az ájulásérzet
·
bőr sápadt, verejtékes,
·
a vérnyomás rendszerint alacsony,
de az infarktus kezdeti stádiumában az adrenalin felszabadulása miatt
emelkedhet.
·
EKG eltérés
·
SGOT megnövekszik
Jellegzetes
kisugárzási helye van:
- kisugározhat
a bal vállba,
- bal karba
(klasszikus esetben a a
bal kéz IV. ujjáig
- vállba
lapockák közé,
- nyak alsó része,
- epigasztriumba (gyomorgödörbe).
Fájdalom jellege:
- szorító
- éles
- szúró
- égő
- nyomó
A tünetek alapján az
angina pectoris két fajtája különíthető el:
- A mindig hasonló
tünetekkel járó és kiszámítható megterhelésre jelentkező
"stabil" angina, mely jobb kórlefolyást jelez.
- Az instabil
(crescendo, infarktus előtti) anginát a koszorúér szűkület felgyorsulása
váltja ki, melynek leggyakoribb oka a vérrögösödés. A fájdalom általában
fokozódik, hosszabb ideig tart, egyre kisebb fizikai aktivitás képes
kiváltani, sőt nyugalomban is jelentkezhet, tünetei sokkal tarkábbak, és
rohamonként változnak. Ebben a formában nagy a veszélye a
szívizominfarktusnak, ezért ez sürgős kórhazi
kezelést tesz szükségessé.
A viszonylag ritka Prinzmetal
("variáns") angina általában a koszorúserek görcse miatt következik
be, tünetei nyugalomban jelentkeznek, és EKG-n atípusos
képet mutat, az S-T szakasz süllyedése helyett annak megemelkedése látszik. A
legtöbb betegnél jelentős és stabil szűkület van legalább az egyik főbb
koszorúérben.
Az angina pectoris legnagyobb veszélye, hogy
szívinfarktusban folytatódik.
Főleg nők és cukorbetegek körében fordul elő, hogy az
angina típusos panaszai mellett a jellegzetes EKG elváltozások láthatók, de a
koszorúserek épek. Ilyenkor a kis erek keringése károsodott, ez az un. kis ér betegség, vagy kardiológiai X szindróma. Ilyenkor
csak gyógyszeres kezelés alkalmazható.
Diagnózis
A diagnózis felállításánál a panaszok pontos ismerete és a szív
koszorúerei állapotának felmérése egyaránt fontos, mert a tünetek erőssége
ugyanis nem mindig áll arányban a kóros eltérés mértékével. Szükséges a kardiovaszkuláris rizikótényezők felmérése.
Igen fontos a panaszok felmérése abból a szempontból is, hogy különbséget
lehessen tenni egyéb betegségek okozta mellkasi
fájdalommal. Így például mellkasi fájdalmat okozhatnak
különféle tüdőbetegségek melyek a mellhártya érintettségéval
járnak; bizonyos nyelőcsőbetegségek, elsősorban a savas regurgitáció;
mozgásszervi, például a bordaporcokat érintő elváltozások, valamint az
úgynevezett pánikbetegség.
- Fizikális
vizsgálattal az angina nem mutatható ki, nincs jellemző
szívzöreje, vérnyomás-értéke, stb. Az egyéb artériák, például az alsó
végtagi verőerek, a nyaki verőerek meglévő szűkülete csak valószínűsítik a
diagnózist. Ha viszont a tünetek nitroglicerin tabletta nyelv alá
helyezésével azonnal szűnnek, az angina pectoris
diagnózisa nagyon valószínű.
- EKG:
A szívizomzat oxigénhiányos állapota jellegzetes EKG-elváltozásokkal jár,
pl. az S-T szakasz süllyedése, lapos vagy fordított T-hullám, jelentkezik,
a Prinzmetal anginában S-T szakasz emelkedése
látható. Nyugalomban, panaszmentes helyzetben, ezek a tünetek
hiányozhatnak is. Ilyenkor terheléses EKG-vizsgálatot végeznek, amikor a
szív elektromos impulzusainak rögzítése, szobakerékpározás vagy
futószőnyegen való séta illetve futás közben történik. Az angina elektrokardiográfiás
kivizsgálása nemzetközileg elfogadott protokollok szerint történik. A
terheléses EKG-vizsgálat újraélesztésben is jártas orvos felügyelete
mellett történhet, előírt tárgyi feltételek (pl. defibrillátor,
újraélesztéshez szükséges eszközök, gyógyszerek, stb.) megléte esetén. A
terheléses EKG az esetek nagy részének igazolására alkalmas. Diagnosztikus
szempontból nők esetében a terheléses EKG kevésbé megbízható, mint
férfiaknál.
|

|

|
|
Egészséges és kóros EKG
|
- Terheléses
szívizotóp vizsgálattal az egyszerű terheléses EKG
vizsgálat érzékenysége növelhető. Bizonyos nyugalmi helyzetben meglévő EKG
elváltozások mellett pedig csak így lehet a vizsgálatot értékelni. Iyenkor a terheléses vizsgálat alatt a beteg a szívben
felhalmozódó izotóp anyagot kap vénásan, melynek eloszlását megfelelő
kamerákkal detektálják. Ha a vizsgált személy mozgászervi,
vagy egyéb okokból nem tud kerékpározni, vagy futni, a vizsgálathoz
szükséges szívfrekvencia-emelkedést vénásan beadott gyógyszer segítségével
érik el.
- Az érfestéses röntgenvizsgálat (coronaria
angiographia, e: koronária angiográfia)
szívkatéterezéssel történik. Ez az egyetlen módszer, mely a koszorúér
állapotáról pontos információkat tud adni, miután azonban költséges és invazív, - azaz csak a testbe való behatolással -
végezhető el, igyekeznek kiszűrni azokat az eseteket, ahol valóban
szükséges ez az egyébként minimális kockázattal járó vizsgálat.
A katétert rendszerint a combartérián vezetik fel a koszorúerekig, ahová
közvetlenül juttatják a kontrasztanyagot. Az érelzáródás helye, annak
mértéke a röntgen sorozatfelvételeken jól kimutatható. Az érszűkületet
akkor tekintjük klinikailag jelentősnek, ha az ér átmérőjének csökkenése
70% felett van. Ennél kisebb fokú szűkület jellemzően
nem okoz tüneteket.
- Echokardiográfia (szívultrahang): Alkalmas a myocardium
anatómiai és funkcionális vizsgálatára. A szívizom, a bal kamra funkciója,
a szívizomzat mozgása, ezek zavarai, a szívbillentyűk eltérései
detektálhatók vizsgálattal.
Az angina pectorist négy súlyossági fokozatát
szokták meghatározni attól függően, hogy mekkora fizikai megterhelés okoz
panaszt. A legenyhébb esetben a szokásos fizikai aktivitás - lépcsőjárás,
gyaloglás - nem okoz panaszokat. A legsúlyosabb állapotban már nyugalmi
állapotban is jelentkezik mellkasi fájdalom.
- Az elmúlt időszakban
elterjedt 24 órás EKG monitor (u.n. Holter monitor) által derült fény az u.n. "silent"
(csendes) angina viszonylag gyakori előfordulására, amikor is a szívizom
átmeneti oxigénhiányát bizonyító EKG elttérések
detektálhatók, a beteg egyidejű panasza nélkül.
EKG
Elektrokardiográfia
Az EKG felfedezése Willem Einthoven
(1860-1927) holland fiziológus nevéhez fűződik, aki ezért 1924-ben
Fiziológiai
és orvostudományi Nobel-díj-at kapott. A múlt század elején tett megfigyelései a mai
napig változatlanul helytállnak
A legtöbbet használt diagnosztikai műszer
Az EKG-berendezés ma már minden kórház alapfelszereltségei közé
tartozik. Az intenzív osztályokon ágyanként található, a mentős
eset-/rohamkocsik mindegyikén megtalálható. Működési elve igen egyszerű: a
szívben lejátszódó elektromos folyamatok a test felszínén is érzékelhetők,
hiszen az emberi test egy jól vezető elektrolit oldat. Ezeket az apró
elektromos változásokat felerősítve lehet időben ábrázolni, így alakul ki az
EKG-görbe. Az első EKG-berendezések három ponton, a két kézen és a bal lábon
mérték az elektromos változásokat. Ez a három pont (a törzshöz való
csatlakozásukat számolva) egy szabályos háromszöget ad ki, középpontjában a
szívvel. Ennek a három pontnak az egymáshoz viszonyított feszültségértékeiből mérhető
a feszültség változásának három külön értéke, amit római számokkal jelölnek. A
modern EKG-k már összesen tíz ponton mérnek, ezek közül hat a mellkason
található. A különféle pontok összehasonlításával nemcsak az egyes zavarok
állapíthatók meg, hanem azok pontos elhelyezkedése is értékelhető.
Egy non-invazív szívvizsgáló eljárás, mely a szív
működéséről ad hasznos információt. A szív elektromos jelenségeit vizsgálja, a
szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség regisztrálásával.
A szív összehúzódása elektromos inger hatására jön létre, mely normális
esetben a sinuscsomóból
indul el és a szív sajátságos ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez
jut. Ezt az elektromos ingerületet a test
felszínére helyezett elektródokkal fel lehet jegyezni. Az EKG hullám szabályos
görbe, melynek egyedi sajátossága van.
E nagyon egyszerű vizsgálattal vizsgálhatjuk a szív működését. Elemezni
tudjuk a ritmusát, az ingerület kiindulásának a helyét, az ingerületvezetés
sebességét, a szívizom vastagságát, a szívizom esetleges vérellátási zavarát,
következtethetünk tüdőembóliára
EKG leggyakoribb használata:
Mellkasi fájdalom:
Angina pectoris
Infarctus myocardi
Ritmus zavar
Célja
Megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan terjed-e az
akciós potenciál


Egy EKG görbe
Egységes, nemzetközi megállapodás
alapján, az EKG-n észlelt hullámok nevei: P, Q, R, S, T és U. Minden hullám a
szív egy meghatározott részének depolarizációját (elektromos kisülést) vagy repolarizációját (elektromos újratöltődést) jelenti.
- P- Q távolság: átvezetési idő a pitvar és kamra között
- QRS-komplexum (kamrai hullám): a kamrák depolarizációját
jelöli (gyors lefolyású), kis negatív Q-hullámból
(nem mindig észleljük), magas pozitív R-hullámból
(kamraizomzat fő tömegének ingerületbe jutása, amplitúdója 10 mm) és
negatív S-hullámból áll. Ez idő alatt megy végbe a kamra teljes
munkaizomzatának depolarizációja. Időtartama 0,06-0,1
s, amiből 0,03 s az interventricularis septum depolarizációja, 0,055 s a jobb kamra és 0,068
s a bal kamra depolarizációja.
- ST-szakasz: a kamrák lassú repolarizációs szakasza
- Q-T távolság: kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának együttes időtartama.
A szívritmus
biztonságos azonosításához egy hosszabb EKG-csíkon kell vizsgálni a szívütések
számát egy kiválasztott elvezetésben, amely általában a
II-elvezetés. A legtöbb modern EKG-készülék
automatikusan készít ritmuscsíkot, amelyet a 12-elvezetéses EKG aljához csatol.
A ritmuszavarok általában akkor válnak nyilvánvalóvá, ha legalább 12 vagy több egymást követő komplexust vizsgálunk.
A sinusritmus
(magyarul: szinuszritmus) a normál szívritmus, amelyben a sinoatrialis
csomó természetes pacemakerként működik, frekvenciája 60-100
szívösszehúzódás/perc.
A sinusritmus jellemzői a következők:
Normál EKG



EKG elvezetései:
Leggyakrabban a végtagokról és a
mellkasról vezetjük el az elektromos jeleket. Speciális esetben ezektől eltérő
elvezetési helyeket is alkalmaznak.
A végtag elvezetéseknél asszerint, hogy két-két
végtagról vezetünk-e el elektromos jelzést, vagy csak egyről, beszélünk :bipoláris (kétpolusú)
Unipoláris (Egy polusú) elvezetésről.
A mellkasi elvezetések egy polúsúak.
Bipoláris
elvezetések:
A készülék
páciens kábelét a végtagokhoz csatlakoztatjuk. A négy kábel közül kettőt a felső, kettőt az alsó
végtagokra erősítünk.(csuklo és boka fölé) Ajobb alsó végtagra kerülő elektród a földelés szerepét tőlti be.
Az azonos
végtagokra mindég csak azonos elektródok kerülhetnek. Ezeket más-más szinnel jelzik.
I.
Elvezetés: jobb kar- bal kar
II.
Elvezetés: jobb kar- bal
alsóvégtag
III.
Elvezetés: bal kar- bal
alsóvégtag
Unipoláris
elvezetések:
Csupán egy
végtagról vezetjük el az elektromosságot. Ezen elvezetéseknél az elektródok a helyükön
maradnak, a készülék csatornaváltó gombjának segítségével lehet a külömböző elvezetéseket
biztosítani.
Jobb
kar: VR
Bal kar : VL
Bal
alsó végtag: VF
Mellkasi
elvezetések:
A mellkasi
elektródokat a mellkas hat különböző, meghatározott pontjára helyezzük. Amellkasi elvezetések jelölése: V1-6. A mellkasra az elektródák
Gumiszalagon, vagy szívóelektródok formájában helyezhető fel.
Rögzítés helyei:
V1 sternum
jobb szélén a 4. bordaközben
V2 sternum
bal szélén a 4. bordaközben
V3 a V2 és V4 között
V4 a kulcscsont közepén
húzott függőleges és az 5. bordaköz találkozásánál
V5 a bal elülső
hónalj vonalban (5. bordaköz)
V6 a bal középső
honalj vonalban az 5. borda közben
Ismertek még
a hátsó mellkasi elvezetések: V7-V8-V9.
Vannak olyan betegségek amelyeknek az EKG-n
kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy
fizikai terhelés (kerékpár, futópad használata) közben kell, hogy felvegyék az
EKG görbét.
Újraélesztés?-Nyilatkozat!!!!!!!!
Előkészítés:
Mozgásképes betegnél a vizsgáló helységben, fekvő betegnél
a beteg ágyánál végzik a vizsgálatot. A vizsgálathoz nem kell orvos, a
kiértékelést végzi orvos
A beavatkozás menete:
a beteg
pszichés felkészítése (tájékoztatása) a vizsgálatról
a készülék
ellenőrzése, üzemkész állapotba helyezése (hálózati csatlakoztatás, földelés!)
beteg elhelyezése hátonfekvő helyzetben (vizsgálóasztalon vagy ágyban),
szabaddá tett mellkassal, csuklóval és bokával
elektródák megfelelő
kontaktusának biztosítása (kontakt-gél, nedvesítés, az elektródák
zsírtalanítása)
elektródák szabályos
helyre történő felhelyezése a végtagokra (belső oldalon, az erek lefutásához
közel) és a mellkasra
végtagi
elektródák:
▪
piros: jobb kéz,
▪ sárga: bal
kéz,
▪ fekete:
jobb láb,
▪
zöld: bal láb
mellkasi elvezetések
: (Wilson féle mellkasi [praecordialis]
elvezetések)
▪ V1 elvezetés: a sternum
jobb szélén a 4. bordaközben,
▪
V2 elvezetés: a sternum bal szélén a 4.
bordaközben,
▪ V3 elvezetés: a V2
és V4 pontok felezőpontja
▪
V4 elvezetés: bal oldalt az 5. bordaközben, amedioclavicularis
vonalban,
▪ V5 elvezetés: bal oldalon az ötödik bordaközben
az elülső hónaljvonalban , ▪ V6 elvezetés: bal
oldalon az ötödik bordaközben a középső hónaljvonalban.
-
12 elvezetés elkészítése
Einthoven féle (bipolaris) elvezetések:
I. elvezetés:
a jobb és bal kéz közötti feszültségkülönbség
II. elvezetés: a jobb kéz és a bal láb közötti feszültségkülönbség
III. elvezetés: bal kéz és a bal láb közötti feszültségkülönbség
Goldberger féle unipolaris elvezetések:
VR elvezetés:
a jobb karon lévő elektróda jelét mérik a másik két végtagi elektróda
jelének átlagához
VL elvezetés:
bal karon lévő elektróda jelét, a másik két végtagi elektróda jelének átlagához
képest mérik
VF elvezetés:a bal lábon lévő elektróda jelét mérik a másik
két végtagi elektróda jelének átlagához
az értékelhető
EKG-felvétel vékony alapvonalú, vízszintes lefutású görbe, mely nem leng ki az
alapvonalból)
az értékelhető görbe
elkészítését zavarhatja, ha:
▪ nincs
földelve a készülék
▪ a beteg
mozog/beszél
▪ a beteg
fázik/remeg
▪ a kábelek
megtörtek/"összegubancolódtak"
▪ a hálózati
kábel keresztezi a paciens kábelt
a készülék
kikapcsolása.
elektródák eltávolítása
beteg végtagjainak és mellkasának
letörlése (sz.e. lemosása),
ruházatának/ágyneműjének rendezése
beteg felkeltése (sz.e. ágyba való visszakísérése)
Az EKG-szalagon a beteg nevének, életkorának, az EKG készítés
pontos időpontjának feltüntetése (a korszerű készülékek az EKG-ra a készítés
során rányomtatja)
az EKG szalag
csatolása a beteg dokumentációjához
az elektródák,
zselétől való megtisztítása
a paciens
kábel rendezése
a készülék
helyretétele