Sziasztok

[...]

Sziasztok.
Én egy 18 éves egyetemista vagyok. Idén 5. éve járok ebbe a
gyülekezetbe, és nem ismerek
egyetlen embert sem, csak persze azokat akik tanítottak már, de őket
is csak látásból.
Joggal mutogat rám bárki, hogy az én hibám...csakhogy, hát igen, van
az ismerkedéssel egy kis problémám...méghozzá az, hogy nehezen megy...
És oly nehezen, hogy most sem tudom, miért írom meg ezt a levelet...
Talán mert elértem az egyedül megélhető szellemi fejlődés felső
határát, amit már egy ideje karcolok, de próbáltam húzni az időt, amíg
csak lehet.
Lehet, hogy ennek köszönhetem, hogy nincs túl sok barátom...egész
pontosan egy, akivel fél évente találkozom.
Megmondom őszintén...nem nagyon zavart és most se zavar ez, nem érzem
hiányát,
csakhogy a Biblia annyi helyen írja, hogy fontos a közösség...akkor
biztos az.
Biztos ti is furcsáljátok ezt, mert a mai fiatalok többsége
nyitott...de nekem ez nem nagyon megy. Jobban szeretek egyedül lenni,
imádkozni, dicsőiteni....egyedül...mások előtt nem is megy.
De mivel már egy ideje szól hozzám az Úr, meg mások is mondták, hogy
nem jó ez így,
Óriási lépés...(számomra)...de megteszem, és bemutatkozok.(Bár
könnyebb lenne egy szikláról leugrani, abban a hitben, hogy az
angyalok majd elkapnak.)

Sziasztok Csabi vagyok. A szüleim 2 éves koromban megtértek, így én
nem is tudom milyen nem hívőnek lenni (nem is akarom tudni).Megjártunk
már néhány gyülekezetet, de számomra
ez a gyülekezet adja a legegészségesebb tanítást.
Kb 4 éve bemerítkeztem (azt még az előző gyülekezetben) és kb rá fél
évre érintett meg először igazán az Úr. Azóta mérhető számottevő
növekedés az életemben.
Jelenleg a BME-re járok, elsőéves hallgatóként.
Érden lakom, így a gyülekezetbe való bejárás néha van egy óra is,
ezért sajnos sokszor kénytelen vagyok élni a technikával, és az
internetről nézni az alkalmat.(Bár most sikerült úgy összeállítani az
órarendet, hogy a szerdai alkalom pont belepasszol.)
Már több mint egy éve kiolvastam az Újszövetséget, és jelenleg is
gyűröm az Ó-t.
Az elmúlt egy évben mindennaposak voltak a csodák, és Isten munkája
kézzel fogható volt.
(Volt, hogy egy egész osztály előtt tettem bizonyságot, hogy "igenis
Isten létezik").
Nagyjából ennyi.

Remélem, nem úgy vettétek, hogy sajnáltatom magam, mert ez távol állt
tőlem.
Csupán egy nagyon nehéz első lépés nekem.
Ha jól kalkulálok, állandó buzgó imádság mellett, kb fél év múlva arra
is lesz erőm, hogy elmenjek egy ifi alkalomra...

Isten áldjon meg benneteket az Ő gazdagságával és szeretetével.
Kegyelem veletek.
Sziasztok.

[debbie]

szia csabi!!

milyen jó, h írtál!!!szerintem nagyon sok mki van ezzel így, ahogy te.
Azért sztem az nagy szám,h télleg nincs olyan kisebb közösség akikkel
nagyon jóba lennél és mégis eljársz egy ilyen helyre!nekem pl nagyon
sokat számít az ifi, és nélkülük sokszor nehezebb lenne elmenni. De
persze tudom, gyülekezetbe azért járunk,h Istenről többet tanuljunk
meg minden... szóval nem vagyunk egyformák és ez így a jó.

igen, és talán a biblia sem véletlenül írja, amit ír :) könnyebb
megmaradni a helyes úton,ha vannak olyanok akikkel megtudod osztani a
problémáidat, hálaadásaidat, akikkel együtt tudsz imázni meg
minden...és tovább tudod adni azt az áldást amit te kapsz Istentől ;)
ezért van az ifi meg a hcs-k

jah és képzeld, ha eljönnél már a BME-n is több barátod lenn ;)
ugyanis van egy jópár BME-s az ifiben!

am. gratulálunk az első lépéshez ;) csk így tovább!!örülünk,h
megismerhettünk és reméljük,h ebben majd élőben is részünk lehet
hamarosan!!
sőt besegítünk az imába és reméljük kevesebb lesz ebből a fél évből ;)
mondjuk 2hét??!!mivel febr. 13-15ig a Mátrában leszünk (téli ifitábor
címen) ér erre téged is szeretettel várunk!!mit szólsz? Nagyon jól
szoktuk érezni magunkat. sokat nevetünk, bibliázunk, beszélgetünk,
játszunk, turázunk és persze megismerjük jobban azokat akikkel a
rohanós 7köznapokban nem volt annyira alkalmunk megismerkedni :)

üdv:debi

[Dusi]

Szia Csabi!

Szerintem egyáltalán nem furi, hogy neked nem olyan könnyű az
ismerkedés. Sőt, lefogadom, hogy a többségnek nem az. Nekem is kell
egy bizonyos idő meg hangulat, meg jó társaság ahhoz, hogy bátrabban
ismerkedjek az emberekkel. Emlékszem, hogy először nem mertem egyedül
eljönni ifire :). Egy barátnőm kísért el, de kb. senkivel egy árva
szót nem akartam váltani. (Nehezemre esik alkalmazkodni a
változtatásokhoz, új dolgokhoz, de ezen próbálok változtatni.) De
megérte elmenni! Tényleg fontos a közösség. Tök jó, amikor történik
veled valami és azt megoszthatod olyan emberekkel, akik szintén hívők
és értik, amiről beszélsz és kíváncsiak rád. Meg elfogadnak minden
hülyeséged ellenére :):):). És ez oda-vissza működik. Meg régebben én
is inkább magamban szerettem pl. imádkozni (na jó, ezt túl szépen
fogalmaztam, igazából nem mertem máshogy :D), de most már azért látom
a "hangos" imának is az előnyeit és tök jó, hogy van erre is lehetőség
kis csoportban, ahol még én is meg merek szólalni :D. Szóval ne
gondold, hogy fura vagy; több hozzád hasonló ember van, mint
gondolnád :). Meg hát sok fura ember is tud jó közösséget alkotni :D.
Tök jó olvasni, hogy közösség ide vagy oda, Isten munkálkodik benned
meg felhasznál! És tényleg túl vagy a nehezén, az első lépés megvolt,
most már a határ a csillagos ég :D. Biztos nem véletlen, hogy Isten
szól hozzád közösség ügyben. Még az is lehet, hogy nem kell fél évet
se várni arra, hogy erőt adjon egy második hatalmas lépéshez.
Szurkolok neked ezért! Meg ha nem is akarsz rögtön eljönni ifire,
szerintem érdemes legalább itt dumálni néhányunkkal, legalábbis az én
tapasztalatom azt mutatja, hogy sokkal könnyebb elmenni egy társaságba
úgy, hogy már van egy pár ember, akihez van némi közöd, akikkel
váltottál már pár szót. Szóval bátran írj még majd ide, bár még nem
vagyunk túl sokan, szerintem egyre aktivizálódik majd a társaság,
aztán itt is meg lehet ismerni majd több embert :).

[Dusi]

De tök jó! I agree with you, Debi, pedig csak most látom, hogy még
előttem írtál :D.