![]()
| ÜZENET LENS SZÁMÁRA 1990. április 10. Béke veletek!... Szent Istenetek vagyok, aki a magasból figyel rátok. Legyetek összeszedettek, és érezzétek jelenlétemet! Érezzétek jelenlétemet, érezzétek rajtatok Ó nemzedék, nemzedék, nincs kifejezés gyalázatodra! Leírhatatlanul tisztátalan vagy. Bűnöd öl meg téged! Romlottságod és hűtlenséged, nemzedék, megrendítette az örökkévalóságot, és megrázta az ég oszlopait. Gonoszságotok megfosztotta lelketeket minden bölcsességtől. Ha tudnátok, hogy angyalaim mennyire remegnek attól, ami rátok vár! Remegnek attól, hogy látniuk kell a Földet, amelyen a ti véretek folyik majd hitehagyástok miatt, azt a Földet, amely angyalaim szeme láttára tép darabokra benneteket! Ha felfognátok, milyen rémület vár rátok, nem pazarolnátok lélegzeteteket üres szavakra és istentelenségre, ahogy most teszitek. Én, az Úr, kiárasztom Lelkemet, hogy felkészítselek benneteket, és tanítást adjak nektek a mennyről, hogy bűnbánatra és megtérésre szólítsalak. Az irgalom Istene vagyok, aki a kegyelem e napjaiban egészen lehajol hozzátok, hogy megmentsen benneteket. Hallgassatok aggódó kiáltásomra! Szeretteim, azért jövök, hogy felébresszelek benneteket! Nem fáradok bele, hogy kéréseimet megismételjem. Ajkam soha nem fárad bele, hogy hívjon benneteket, pedig azalatt is szenvedek, amíg veletek beszélek... pedig közel van hozzátok a világosság, hogy elűzze sötétségeteket, nemzedék... Nyissátok ki szemeteket, és megláttok ragyogásomban Nem ujjonganak nekem, hanem megsértenek. Tövisekkel és tüskés bozóttal torlaszolják el utamat, tisztátalanságot és szabad szerelmet terjesztenek ebben az istentelen és érzéketlen nemzedékben. Érezd fájdalmamat, érezd bánatomat! Szemem könnybe lábad és megdagad a sírástól. Nagy szeretettel jövök hozzátok, hogy felajánljam nektek szeretetem ajándékát, és istenségem ajándékát. Azért jövök, hogy emlékeztesselek szentségemre. Ti, akiket Szentséges Szívem annyira szeret, és akikért Szívem dobog, mondjátok, hadd halljam, mikor hagyjátok el ezt a pusztaságot? Térjetek vissza hozzám, hogy ne kelljen tovább gyötrődnöm arra várva, hogy meghallom-e léptetek neszét. Én az Úr megáldalak benneteket, szeretetem leheletét hagyom homlokotokon. Legyetek egyek! 1 a szerk. megj.: isteni életeteket 2 "Kioltanák életüket"... csupán két szó, de sokkal többet jelent ennél. Azt is jelenti, hogy akik megtámadják a Szentlelket, azok Őt fojtják el, mivel Ő szól a küldötteken keresztül. Elfojtják Istennek e néphez küldött figyelmeztetését, és felelősek azokért a lelkekért, akik elvesznek. A kegyelem Szentlelke választotta ezt az utat, így akar felébreszteni bennünket, mert nemzedékünknek erre van szüksége; sokasodnak a kinyilatkoztatások, üzenetek érkeznek a jelenések által. Fatima felhívását nem vették komolyan. Tizenhárom évig hallgattak róla, pedig figyelmeztetés volt. Az eredmény a második világháború és a kommunizmus lett. |
>>>>>>>>>>>>>>>>>>> ige-manna <<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<
2026.06.24. szerda: KERESZTELŐ SZENT JÁNOS SZÜLETÉSE (főünnep)
Már anyám méhében szolgájának teremtett az Úr
Hallgassatok rám, szigetek, és figyeljetek, népek, a távolból! Az Úr hívott el engem az anyaméhtől fogva, anyám méhétől emlegette nevem. Olyanná tette számat, mint az éles kard, keze árnyékában rejtett el engem; olyanná tett, mint a hegyes nyíl, tegzébe dugott engem. Így szólt hozzám: ,,Szolgám vagy, Izrael, benned fogok megdicsőülni.’’ De én azt mondtam: ,,Hasztalan fáradoztam, hiába és feleslegesen fecséreltem erőmet! De igazságom az Úrnál van, és munkám jutalma Istenemnél.’’ Most pedig így szól az Úr, aki az anyaméhtől fogva szolgájának alkotott engem, hogy visszavezessem hozzá Jákobot, és Izrael hozzá gyűljön; mert becses vagyok az Úr szemében, és Istenem lett az én erőm; ezt mondta: ,,Kevés az, hogy szolgám légy, hogy helyreállítsd Jákob törzseit, és Izrael maradékát visszatérítsd; a nemzetek világosságává teszlek, hogy eljusson üdvösségem a föld végéig.’’
A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem, tudod, ha leülök és ha fölkelek. Messziről ismered gondolataimat, szemmel tartod akár járok-kelek, akár pihenek. Előre ismered minden utamat. Még nyelvemen sincs a szó,és te már érted egészen, Uram. Minden oldalról körülveszel engem, és fölöttem tartod kezedet. Oly nagy, oly csodálatos nekem ez a tudás: ésszel föl sem érhetem! Hová mehetnék lelked elől, hová bújhatnék színed elől? Ha fölmennék az ég magasába, te ott vagy, ha alászállnék az alvilágba, jelen vagy. Ha felölteném a hajnal szárnyát, s a tenger szélső határára szöknék, ott is a te kezed vezetne, és jobbod tartana engem. Mondhatnám: ,,Borítson be a sötétség, s váljon éjszakává köröttem a fény’’, de neked nem sötét a sötétség, s az éj mint a nappal, oly világos előtted. Fény és sötétség közt neked nincs különbség. Hiszen te formáltad bensőm, s anyám méhében te szőtted a testem. Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, és tudom jól, milyen csodálatos minden műved! Létem nem volt titokban előtted, amikor a föld ölén rejtve formálódtam. Még alakot sem nyertek tagjaim és szemed már látott engem. Könyvedben már minden fel volt jegyezve rólam: napjaim már eltervezted, mielőtt egy is eltelt volna belőlük. Milyen tiszteletreméltók előttem gondolataid, Istenem, milyen hatalmas a számuk! Megszámlálnám őket, de számosabbak a homokszemeknél, s ha végükre is érnék, még mindig csak nálad tartanék. Bárcsak megsemmisítenéd a gonoszokat, Istenem, és eltávolítanád tőlem a vérszomjas embereket, akik gonoszul beszélnek: hiába kelnek föl ellened. Ne gyűlöljem, Uram azokat, akik gyűlölnek téged, ne utáljam ellenségeidet? Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeim lettek. Vizsgálj meg Istenem és ismerd meg szívemet; tégy próbára és ismerd meg utaimat, lásd, vajon a gonoszok útján járok-e, és vezess az örökkévalóság útján engem.
Ennek elvetése után Dávid királyt támasztotta nekik, aki mellett tanúságot is tett, mondván: �,,Szívem szerint való férfit találtam, Jessze fiát, Dávidot, aki megteszi majd minden akaratomat�'' [Zsolt 89,21; 1 Sám 13,14; Iz 44,28]. Az ő ivadékából támasztotta Isten az ígéret szerint Izrael üdvözítőjét, Jézust, akinek eljövetele előtt János a bűnbánat keresztségét hirdette Izrael egész népének [Lk 3,3]. Mikor pedig János bevégezte pályafutását, azt mondta: �,,Nem az vagyok, akinek tartotok engem; íme, utánam jön, akinek a lábáról a saruit sem vagyok méltó megoldani.�'' Férfiak, testvérek! Ábrahám nemzetének fiai és a köztetek lévő istenfélők! Ennek az üdvösségnek az igéje hozzánk küldetett.
Azután eljött az ideje, hogy Erzsébet szüljön; és fiút szült. Meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy irgalmasságot cselekedett vele, és örvendeztek vele együtt. Történt pedig, hogy a nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak nevezték. De az anyja így szólt: ,,Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják hívni.’’ Erre azt mondták: ,,De hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így neveznének.’’ Intettek tehát apjának, hogyan akarja őt nevezni. Ő pedig írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: ,,János a neve.’’ Mindnyájan elcsodálkoztak. Erre azonnal megnyílt a szája és a nyelve, megszólalt, és magasztalta az Istent. Félelem szállta meg összes szomszédjukat, s ezen dolgoknak elterjedt a híre Júdea egész hegyvidékén. Mindannyian, akik hallották, a szívükbe vésték ezt, és kérdezték: ,,Mi lesz ebből a gyermekből?’’ Mert az Úr keze volt vele. A gyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt addig a napig, amíg nyilvánosan fel nem lépett Izraelben.