![]()
| AZ ECCLÉZSIÁT ÚJ ÉLETRE KELL KELTENI! Róma, 1988. augusztus 6. (További belépőket akartunk szerezni a pápai audenciára, és Rómában járkálva valahogy eltévedtünk. Amikor James atya észrevette, azonnal megálltunk, hogy visszaforduljunk. A falban egy ablakot vettünk észre, majd gyertyafényre lettem figyelmes. Ennek a helynek kívülről nem volt templom formája, ezért nem ügyeltem rá, egyfajta ravatalozónak hittem, koporsókkal. James atya észrevett egy bejáratot, bementünk, és Szent Édesanyánknak egy csodaszép faragott szobrát találtuk ott, amint karjaiban tartja a halott Jézust a keresztre feszítés után.) Jézus, ide vezettél, ebbe a templomba? Én vagyok. Édesanyám vezetett benneteket. Ő rendezte így, hogy látogassatok meg bennünket fájdalmában. Szent Anyátok arra akart figyelmeztetni benneteket, hogy ő a fájdalmak Vassula, soha ne veszítsd el bátorságodat! Melletted vagyok. Térj be Jézus Sebeibe, térj be Fájdalmas Szívembe, és érezd fájdalmamat! Érezd, mennyire sírok! Sokakhoz elmegyek 1 , megmutatom nekik Szívemet, jeleket adok képmásaim könnyhullatásával. Megjelenek különböző helyeken, de gyermekeim szívét vastag kéreg takarja, a hitetlenség kérge. Nevetségessé teszik azokat, akik hisznek. Isten Szava semmit sem jelent számukra, Isten felszólításait semmibe veszik, kevés figyelmet szentelnek figyelmeztetéseinknek. Senki sem akar azokra a kinyilatkoztatásokra figyelni, amelyeket maga az Isten ad. A ti korszakotok hite semmivé vált, elsöpörte az összeférhetetlenség, a romlottság, a kegyetlenség és az aljasság. Mennyire fáj Szeplőtelen Szívem! Kezem már nem tudja tovább tartani Isten karját, hogy le ne sújtson rátok. Az Ecclesiát új életre kell kelteni, és tisztulásának ideje szinte betelt Igen, mi ketten. (Ezt a templomot San Sylvestro templomának nevezik. Szűzanyánk azért vezetett oda bennünket, hogy megmutassa, milyen állapotban van ma az Egyház; látszólag belehalt Sebeibe, de miként Jézus feltámadt, az Egyház is újra életre kel.) 1 jelenésekben |
>>>>>>>>>>>>>>>>>>> ige-manna <<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<
2026.08.16. vasárnap: ÉVKÖZI 20. VASÁRNAP
(Szent Rókus)
Házam minden nép számára az imádság háza lesz
Így szól az Úr: ,,Tartsátok meg a jogot, és cselekedjetek igazságot, mert hamarosan eljön szabadításom, és feltárul igazságom!’’ Az idegenek fiai pedig, akik az Úrhoz csatlakoznak, hogy szolgáljanak neki, szeressék az Úr nevét, és az ő szolgái legyenek; mindazt, aki vigyáz, hogy a szombatot meg ne szentségtelenítse, és ragaszkodik szövetségemhez, elvezetem szent hegyemre, és megörvendeztetem imádságom házában; égő- és véresáldozataik kedvesek lesznek oltáromon; mert házamat imádság házának hívják majd, minden nép számára.’’
A karvezetőnek. Hárfára. Zsoltár. Ének. Irgalmazzon nekünk Isten és áldjon meg minket! Ragyogtassa arcát felettünk, hogy megismerjük utadat a földön, minden nemzet lássa szabadításodat. Áldjanak téged a népek, Isten, áldjanak téged a népek valamennyien! Örvendjenek és ujjongjanak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és kormányozod a földön a nemzeteket. Áldjanak téged a népek, Isten, áldjanak téged a népek valamennyien! A föld megadja gyümölcsét; Áldjon meg minket Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket Isten, a föld minden határa félje őt!
Nektek, pogányoknak azonban azt mondom: Amennyiben én a pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat megbecsülöm, hátha versengésre serkenthetem véreimet, és üdvözítek közülük egyeseket. Mert ha elvettetésük a világ megengesztelése, mi más lesz a befogadásuk, ha nem élet a halálból? Isten ugyanis nem bánja meg adományait és hívását. Hiszen ahogyan egykor ti nem hallgattatok Isten szavára, most azonban irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük miatt: ugyanúgy ők most engedetlenek az irántatok megnyilvánult irgalmasság miatt, hogy azután ők is irgalmasságot nyerjenek. Isten ugyanis mindenkit engedetlenségbe zárt, hogy mindenkin könyörüljön.
Jézus ezután elment onnan: visszavonult Tírusz és Szidon vidékére. És íme, egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott hozzá: ,,Könyörülj rajtam, Uram, Dávid Fia! A lányomat kegyetlenül gyötri egy démon.’’ Ő azonban egy szóval sem válaszolt neki. A tanítványai odamentek hozzá és kérték: ,,Küldd el őt, mert csak kiabál utánunk.’’ Ekkor így szólt: ,,Nem küldtek máshová, csak Izrael házának elveszett juhaihoz.’’ Az asszony mégis odament, leborult előtte és kérte: ,,Uram, segíts rajtam!’’ Erre így válaszolt: ,,Nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.’’ De az asszony csak folytatta: ,,Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a morzsákból, amelyek lehullanak uruk asztaláról.’’ Erre Jézus így szólt hozzá: ,,Asszony, nagy a te hited! Legyen neked, amint akarod.’’ És abban az órában meggyógyult a lánya.