|
Tavaly tavasszal különleges manőverek zajlottak a régóta húzódó, már évek óta jelentős csúszásban lévő paksi atomerőmű-bővítés körül.
Bár az Ukrajna elleni támadás miatt Oroszországra kivetett nyugati szankciók az atomenergia szektort nem érintették, megindultak spekulációk arról, hogy előbb-utóbb ez is bekövetkezhet. Még az oroszokkal régóta egyre szorosabb szövetséget építő magyar kormányzaton belül is felmerült, hogy vajon az oroszok képesek lesznek-e Paks II. befejezésére.
Ezek az aggodalmak egészen odáig jutottak, hogy a Direkt36 információi szerint a paksi bővítésért felelős állami szereplők körében formálódni kezdett egy olyan elképzelés, amely az oroszok lassú kiszorítását is eredményezhette volna.
Ebben a gondolkodásban kulcsszerepet játszott a beruházással megbízott magyar állami cég, a Paks II. Zrt. A vállalat vezetése tavaly év elején arra jutott, közvetlenül nem konfrontálódnak az oroszokkal, ehelyett a francia Framatome nevű céget bízták volna meg azzal, hogy kezdjenek el építeni egy újabb, Paks III. nevet viselő, bár valószínűleg más helyszínen megvalósuló atomerőművet. Ezzel párhuzamosan a magyar kormányzat komolyabb segítséget már nem nyújtott volna az oroszoknak, ami az elképzeléseik szerint előbb-utóbb a Paks II. beruházás meghiúsulásához vezethetett volna.
Az elgondolásból néhány hét vacillálás után végül nem lett semmi. A történtek részleteit ismerő források szerint hiába támogatta az ötletet Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, a miniszterelnök nemet mondott rá. Orbán ragaszkodott hozzá, hogy az oroszok projektje valósuljon meg.
Nem ez volt az egyedüli olyan eset, amikor az Orbán-kormány az elmúlt időszakban nukleáris kérdésben a háború miatt döntéskényszerbe került. Ehhez hasonló helyzet állt elő tavaly a jelenleg is üzemelő Paks I. atomerőművel összefüggésben is.
Az orosz építésű atomerőművet használó kelet-európai országok többsége a háború kitörése után az üzemanyagszállításban igyekezett függetlenedni az oroszoktól. Mivel ilyen típusú reaktorokhoz az amerikai Westinghouse nevű cég már szállított üzemanyagot, ezért több ország is velük szerződött. A szintén orosz fűtőanyagot használó Paks I. 2023 első felében közel állt ahhoz, hogy a környező országok nukleáris létesítményeihez hasonlóan megállapodjon az amerikaiakkal.
A magyar kormány ezt azonban politikai okok miatt az utolsó pillanatban megtorpedózta. A Biden-adminisztrációval való rossz viszony miatt arra jutottak, hogy inkább az amerikai Westinghouse francia riválisával, a Framatome-mal működnének együtt ez ügyben. Az Orbán-kormány annak ellenére ezt az utat választotta, hogy a franciáknak jelenleg nincs Paks I.-ben használható üzemanyaguk.
Orbán sajtófőnöke a megkeresésünkre azt írta: „A paksi beruházásról szóló minden kérdéssel, pletykával, rémhírrel kapcsolatban kérem, forduljon a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz.” A Paks II-t felügyelő külügy, és az energiaügyi tárca, amelyhez Paks I. tartozik, nem reagált a kérdéseinkre.
A teljes cikket itt tudod elolvasni.
|
