Globalizáció
Bela Liptak
Kedves Tanár Úr!
Sokat tanultam a globális felmelegedéssel és a mesterséges intelligenciával foglalkozó irásából, azt szét is küldtem magyar ismerőseimnek.
Azért irok, mert Közzétett irásában nem hangsúlyozta, hogy a célok a klima és az AI jó irányba való terelése elérhetőek-e globalizáció nélkül? Van a globalizációnak helyes irányba tereléséről elképzelései? Talán irt is azokról?
Tisztelettel, Varga Sándor
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Kedves Sándor,
Igen, irtam erről is és alább ide is másolom az egyik ilyen irásomat. Másoolatban felteszem azt a Magyar Lobbi honlapjára is, hátha érdekel valakit? Azért irom, hogY "hátha", mert manapság nem sokan olvasnak.
Minden jót, Lipták Béla
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
A Globalizációról
Eljutottunk a korba amikor már nem csak a természet, de sok tekintetben mi magunk formáljuk úgy a fizikai, mint a szellemi környezetünket. Ezek a folyamatok úgy a földgolyó, mint az emberi civilizáció egészét érintik és lehetnek károsak , de lehetnek hasznosak is. Fizikai környetetünket tönkreteheti a klima változás, a járványok vagy az atomveszély, szellemi környezetünket pedig az erkölcsi és a demokratikus értékrendjeink összeomlásából fakadó polarizáció, gyűlölködő táborokra szakadás. Rajtunk múlik, hogy tovább haladunk-e ezen az önromboló úton, vagy jó irányba forditjuk a kormánykereket és egy fizikailag és szellemileg is szép otthont hagyunk gyermekeinkre.
Az utóbbi csak nemzetközi összefogással váltható valóra. Ezért a globalizáció elkerülhetetlen, arról nem is beszélve, hogy a gazdasági élet vagy a kommunikáció területein már meg is valósúlt. Ezért azt nem szabotálni kell, hanem a helyes irányba terelni és ez magyar érdek is. Mielött ebben az irásomban a már megindult globalizációra térnék, először utalni fogok a multra, tehát a törzsekből nemzetekké majd,nemzetekből a nemzetcsoportok uniójává válás folyamataira és az elszigetelődés, izoláció káros következményeire.
Csimpánz kultúra: A csimpánz törzsek tagjai megölik az idegen csimpánt, ha belép a törzs által birtokolt területre, ha átlépi annak határát. A törzs tagjait nem érdekli, hogy az idegen ki is, miért is lépte át a határt, mert öröklött ösztöne azt diktálja, hogy az idegen megölésével törzse fentmaradását, biztonságát szolgálja.
A DNA sorozatok (sequence) kutatása megállapitotta, hogy az emeberi DNA sorozatnak 96%-a azonos a csimpánzokéival. Én persze nem tudom, hogy a tudományos világban mennyire elfogadott ez az eredmény, de azt tudom, hogy ha ez igaz , akkor megmagyarázhatja annak az emberben is fentmaradt ösztönnek a létezését, mely ellenzi a magunktól különböző ember befogadását, tehát a "másságtól" való félelmet és ezért a közösségek növekedését.
Igen, vannak akik számára az elszigetelődés biztonságot jelent, akik számára az izoláció othonossá, ismerőssé teszi környezetüket. , Igen, vannak akiknél ez az ösztön erősebb, mint az embert emberré tevő szabad akarat vagy a vallások által terjesztett alaptörvények elvei, olyanok mint Jézus tanitása: "szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" vagy az amerikai alkotmányörökérvényű szavai: "minden ember egyenlőnek teremtetett" vagy a mi Babitsunk véleményei "Akinek szép lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek".Tehát az a csimpánzokétól különböző 4% DNA (ha ez az egész DNA dolog igaz) amit ezek a gondolatok elültettek az emberben, eredményezi, hogy az egészséges lelkű ember nem fél az "idegentől", hanem befogadja és felebarátként kezeli.
Törzsek növekedése, nemzetekké válás: Valószinű, hogy az első emberi közösségek kis családi törzsek voltak. Később, - évezredek folyamán -, a nomád törzsek letelepedtek, áttértek a földművelő életformára és mivel e nagyobb egységeknek erősebb védelem is kellett, összefogtak, nemzetekké formálódtak.
Nálunk ez a folyamat Álmosnak a 868-ban Etelközben, a vérszerződéssel történt fejedelemmé választásával indult el és talán csak 1000 karácsonyán fejeződött be, amikor Vajkot (Szent Istvánt) királlyá választották. Az Ő feleségének, II. Henrik bajor herceg leányának befolyására ekkor megindult a több istenben hivő és természet imádó törzseink "kulturális egyesitése" és az egy Istent hivő kereszténység behozatala. Sajnos ezzel nem egy további kultúrával gazdagodott a magyarság, mert a "behozatalt" István úgy hajtotta végre, hogy felszámolta a táltosok ősi vallását (Vazul), kultúráját, még a rovásirást is, és igy korábbi kultúránkból csak olyan értékek maradtak fent, mint népmeséink, közmondásaink és egyedülállóan kifejező magyar nyelvünk. (Egy nyelvész ismerősöm azt mondta, hogy 37 szóval tudjuk kimondani azt, hogy menni: "to go".)
Most, a globalizáció, - tehát a nemzetállamoknál nagyobb közösségek formálódásakor -, ennek az "istváni példának" a megismélődését kell elkerülnünk. István tévedett, amikor azt hitte, hogy a nemzeti közösségnek megszilárditásához szükséges felszámolni a nemzetet alkotó törzsek kultúráit. István tehát nem látta, - de mi már látjuk -, hogy a nagyobb egységekbe való tömörülés akkor egészséges, ha az egyben ráépül és megvédi alkotó elemeinek kultúráit és igy fenttartja az emberiség kultúrájának sokszinűségét.
Federáció vagy Unió? A közösségek növekedése továbbra is folytatódik és a föld egyes pontjain már a kontinens méretű federációk és uniók is létre jöttek.
Az ilyen uniók létrejöttében az első az Egyesült Államok volt, talán azért is, mivel bevándorlók országa lévén, az egységes unió létrejötte nem ütközött nemzetek ellenállásával. Az is elősegitette az unió létrejöttét, hogy 235 éve megszületett az egyedülálló Amerikai Alkotmány. Ez, az egész társadalom által elfogadott alapdokumentum szabja meg az ország jövőjét, - nem személyek vagy pártok - és ez a több mint két évszázados dokumentum a társadalomban megteremtette a demokrácia intélzményeiben való bizalmat, meg védte az unió egységét még a rabszolgaság ellen vivott polgárháború idején is, vagy az egy év elötti puccs kisérlet idején is. Bizony nevetséges amikor az ember arról olvas, hogy a demokrciát veszélyezteti a "fehér fajelmélet" uszitása, nevetséges, mert egy ingatlan spekuláns hazugságai közel se jönnek, hogy veszélyeztessék azt. Nevetnem kell amikot ilyent hallok, mert látom, hogy az illető elképzelni se tudja, micsoda erőforrás az Amerikai Alkotmány!
Európa más! Európa nem a bevándorlók országa, az egy eltérő társadalmi berendezkedésekkel, más multbéli tapasztalatokkal rendelkező és háborúkra visszatekintő államok közössége. Európa egyes népeinek alig van demokratikus tapasztalata, mert történelmi multjukban gyakran csak az autokrácia vagy az idegen megszállás formái változtak, az egyik generáció a csendőrökre, a másik az ÁVH-sokra emlékszik jobban, de e népeknek a önrendelkező demokratikus életben még eléggé tapasztalatlanok,, alkotmányaik gyakran párt érdekeket szolgálnak vagy egyenesen ütköznek az Európai Uniójéval. E mellett az EU még csak útban van az "unióvá" váláshoz, mert ma még e "klub szabályait" nem fogadja el minden "kubtag", sőt még a pénzét sem használja minden tagállam. Az EU azt sem véglegesitette, hogy mi is legyen a következménye, ha egy tagállam sérti az EU alkotmányt?.
E mellett az EU szomszédja nem egy szövetséges demokrácia, - mint Amerikáéi -, hanem egy, az összeomlás szélén álló és befolyását már csak fegyverekkel átmenetileg fenttartani képes (Ukraina, Kazahsztán, Grúzia, Fehér Oroszország) orosz diktatúra. Putyin politikája[1] kezdi az európai demokráciákat "felébreszteni" és a NÁTÓ-nak újra értelmet adni, sőt önálló EU hadsereget felállitani.
Az EU-nak azzal is szembe kell néznie, hogy vannak olyan határai, melyeknek semmi az őslakosság etnikai határaihoz, hanem csak azt igazolják, hogy "a győztesek irják a történelmet". Európa 770 milliós népessége 87 csoportba sorolható, melyek közül csak 33-nak van külön állama, mig 105 millió (14%) nemzeti kisebbként néz bizonytalan jövője felél, mert az unió nem képes vagy nem hajlandó fentmaradásukat és helyi autonómiájukat biztositani.
A fentiekből fakad a ma dúló vita, hogy milyen EU-t is kiván Európa? Az egyik oldalon állnak a konzervativabb (magyar szóval maradi) országok, melyek csak egy laza federációt kivánnak, olyant aminek előnyeit élvezhetik, de alkotmányos elvárásait nem kell betartaniuk, a másikon a liberálisabbak (magyar szóval szabadelvűebbek), melyek kivánatosnak tartják a szorosabb egyesülést és a közös, az egész unióra érvényes alapelvek elfogadását.
Összehasonlitva Amerikával vagy Európával, a világ más oszágai még itt sem tartanak, ugyan példáúl Délamerikában már erősek az egyesülési mozgalmak. Tehát a globalizáció felé vezető úton, a koloniális mult emlékei, illetve a diktátorok érdekei egyenlőre még lassitják az előrehaladást és persze bizalmatlanságot szül az is, hogy ezt a folymatot nem szabályozzák globálisan érvényesitett elvárások, pedig azokra ugyanúgy szükség lenne, mint volt az Amerikai Alkotmánya 235 éve.
A helyes út mindkét oldalán lehetnek akadályok: A multban a törzsi szerkezetből a nemzetté válás is komoly ellenállásba ütközött és ma ugyanigy a globalizációs folyamat van veszélyesen kaotikus állapotban. Vannak sokan akik úgy érvelnek, hogy a globalizáció elkerülhetetlen és ez igy van jól, mert az emberiség a globális problémákat csak nemzetközi összefogással oldhatja meg. Hozzáteszik azt is, hogy a kereskedelem és a kommunikáció már globalizálódott és ezen változtatni már nem lehet. Ez talán igaz, de az is fontos, hogy a globalizáció ne Szent István "nemzetformálásának" módján menjen végbe, tehát el kell érni, hogy a globális intézmények csak ráépüljenek a korábbi kultúrákra, de semmiképen se veszélyeztessék azokat.
Én azok közé tartozom, akiket egy láthatatlan lánc köt nemzetemhez, akinek mindennél fontosabb Madách és Arany, Bartók és Munkácsy népének kultúrája és annak (Illyés Gyula szavaival) "varázskörként" való fentmaradása:
"Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit,
köréd varázskör teremtődik"'
Tehát azok közé tartozom, kik szerint a globalizációnak úgy kell szolgálnia a jövőt, hogy közben megvédi a mult sokszinű értékeit. Más szóval, István idején sem a nemzetté válással volt a baj, hanem azzal ahogyan végrehajtották azt. Igy van ez ma is amikor az emberiség elindul a globális társadalom létrehozásának útján. Igy van, mert tudjuk, hogy ma már csak globális összefogással lehet megvédeni földi otthonunkat (önmagunktól) a klima változástól, járványoktól, atomveszélytől, vagy az emberi civilizációt veszélyeztetőn szellemi folyamatoktól, a nagyobb egység másságtól félő "csimpánzias" ösztönök visszatérésétől .
Hátra arc? Törzsökre szakadnak a nemzetek? A hazugság és gyűlölködés korában élünk, a magunktól különböző emberből ellenség lett, a szabadságot eltipró megszálló csapatokból békefenttartó csapatok és a puccs szervezőjéből pártvezér. Ezért ki kell mondani azt amit az emberek nem akarnak hallani, ki kell mondani még akkor is, ha a polarizálók ezért utálni fogják azt akik kimondja. Igen, egyes nemzetállamok átmenetileg ma visszafelé fordultak, megindult a törzsekre szakadás, a "tribalizáció" folyamata és ilyenkor a diktátor növendék perszek hadat üzennek magának a demokráciának is.
Tudjuk azt is, hogy soha senki sem azért ragadta magához a hatalmat, hogy később lemondjon arról, tudjuk, hogy a hatalom célja maga a hatalom megőrzése, s a szavak gyakran csak eszközök ehhez. Tudjuk azt is, hogy a politikusok szeretik elnapolni, utódjaikra hagyni a nehéz teendőket és tudjuk azt is, hogy minden hatalom korruptál. Másszóval tudjuk, hogy az emberi alaptermészet gzengeségei ellen a védelmet az össztársadalom által elfogadott és tisztelt intézmény, a közérdeket és a demokráciát védő alkotmány adja.
A demagógok legjobb fegyvere a "másság" elleni uszitás, mert az előitéletek burkolt támogatása szavazatokat hoz és marakodó csoportokra osztja a választókat, olyanokra melyeket nem érdekelnek pártprogramok, hanem csak az, hogy melyik csoport szerzi vagy védi meg a hatalmát? Igy, mig a multban a ugyan a törzsek nemzetté egyesitése jelentette a haladást, most ezek a demagógok visszafelé vezetnék népeiket, visszahoznák a csoportok közötti bizalmatlanságot, frakciókra, törzsekre szakitanák a nemzeteket.
Ez a tribalizáció történhet a bőrszini, vallási, szekszuális orientációs, ideológiai vagy egyéb alapokon, de bármilyen érvekkel is uszitanak a demagógok, mindig a bizalmatlanság légkörét, az évszázadok kialakitotta intézményekben való bizonytalanságot és a jövőtől való félelmet terjesztik. Ezért talán érdemes a másságtól való félelemről egy kicsit elgondolkozni.
Másságról: Vegyük talán először a bőrszin alapján való másságot. Tudjuk, hogy az erős napfény a bőr barnulását eredményezi és tudjuk azt is , hogy a "fehér" ember ősei, sötét bőrrel indultak észak felé Mezopotániából. Tudjuk azt is, hogy mit adott az emberiségnek Mahatma Gandhi vagy Martin Luther King, tudjuk , hogy Nelson Mandela nem válaszolt a fehérek korábbi szegregációjára fekete "bosszú" szegregációval. Persze azt is tudjuk,, hogy fekete társadalmaknak soha nem voltak fehér ranszolgái, ők nem árulták azokat a piacaikon, mint állatokat. Ma mégis vannak akik a szinesektől féltik a fehér társadalmakat és kirekesztik a szerencsétlen menekülteket, annak ellenére, hogy népességük fogy és munkaerő hiányuk van. Engem persze. - mint magyar emigránst -, az is zavar amikor sértő kódszavakat használnak a menekülők megnezvezésére, mint azt a kódszót, hogy "migráns".
A "másság'" másik gyökerei a vallási különbségek. Ezért is volt nagy jelentőségű, hogy az amerikai alkotmány szétválasztotta az egyházakat az államtól. Sajnos e téren is sok ország visszafelé halad. Sorolhatnám az államokat ahol még az alkotmányba is belevették, hogy náluk melyik vallás a "fővallás"? Igen vannak országok melyek magukat formálisan zsidónak vagy kereszténynek, mohamedánnak vagy budhistának feklarálják , arról nem is beszélve, hogy van ezen államok között olyan is, mely eltűri, hogy polgárai megalázzák vagy akár fel is gyujtsák a más vallásúak templomait. Az is szomorú, hogy gyakran olyanok teszik ezt, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mit is tanitanak azokban a templomokban, csak annyit tudnak, hogy az oda tartozó hivők a templomba lépésükkor melyik irányban vetik a keresztet vagy hogy fel vagy leveszik a cipőt vagy a kalapot.
Folytathatnám a demegógok által alkalmazott tudatos megosztás alapjainak felsorolását, ismertetését, de nem teszem mert közismertek azok. Az is közismert, hogy hová vezethet a másság alapján való megkülönböztetés. Ezért csak annyit fűznék hozzá ehhez a témához, hogy mindenki csak a saját tetteiért felelős, tehát nem szabad olyan alapon megkülönböztetni egy személyt, ami nem rajta múlik, elvégre nem az egyénen múlik, hogy születése révén melyik etnikum tagja vagy, hogy milyen az illető szexuális orientációja? Ezek alapján megkülönböztetni olyan, mintha a szőkéket azért különböztetnénk meg, mert nem barmák!
Ugyan sok tekintetben más, de mégis hasonló a helyzet a nőkkel kapcsolatos előitéletekkel is.a teljes egyenjogúságnak, annak is , hogy ne a férfiak mondják meg, mit tehet a saját testével egy asszony, meg annak is, hogy a szószékről női szót is halljunk.
Mennyi időnk van az egészséges globalizációra: Egy szó mint száz, a légkör amelyben élünk nincs kész a globalizációra, sőt arra van felkészülve, hogy az az erkölcsi standardok lerombolását, az orwellian nihilista és materialista társadalmakat hozná létre és ebben nem tévednek! Szabályozatlanúl tényleg lértehozhatjta azt!
Nagyon fontos ezt világosan látni. Fontos látni, hogy az emberiség jövője a saját kezében van és fontos látni azt is, hogy kevés időnk van az"észretérésre". Amikor 6. Urbán Pápa elitélte Galileit, akkor a tét kisebb volt és az idő több. Akkor még nem volt tragikus azt hinni, hogy a föld lapos és a világ közepe, és az sem volt tragikus, hogy 500 évbe tartott rájönni, hogy a tudósnak igaza van. Igen, a tudósoknak ma is igaza van, de most maga az emberi civilizáció forog kockán és most csak pár évtizedünk van arra, hogy megvédjük egyetlen otthonunkat, a Földet.
Mindez szomorúan hangzik, pedig én optimista vagyok. Optimista vagyok azért is, mert ma nem Urbán hanem Ferenc a pápa, optimista vagyok azért is, mert tudjuk mi a teendő és nem csak rendelkezünk az eszközökkel, hogy végrehajtsuk azokat, de azt is tudjuk, hogy a szükséges globális intézmények létrehozása és az ingyenes és tiszta zöld energiára való áttérés nagyobb fellendülést hoz majd, mint a multban a Marshall Plan és végül, de valójában első sorban, mert ifjuságunk kezdi megérteni, hogy van ereje, hogy ugyan egy-egy hópehely nem sikat számit, de ha lavinává összeáll, akkor a lavina elsodorhatja az ellenállást.
Lipták Béla
[1] Putyin szövetségesei mind diktatúrák és népeik már tüntetnek, sőt itt-ott keményebben is fellépnek ellenük. Csak idő kérdése, hogy kisöprik őket népeik és Putyin tudjan ezt, meg azt is hogy utánuk ő következik. A realitás az, hogy Oroszország GDP-je a 11-ik a világon, valahol Olaszország vagy DélKórea alatt kocog, Putyin egy atomfegyverekkel felszerent 'benzinállomásnak" a diktátora. Ha ennek a benzinállomásnak a gázcsapját az EU bezárja és áttér a zöld energia használatára, - miközben feffegyverzi Ukrajnát -, Putyin gyorsan eltünik a porondról és végre megindulhat a demokrácia való terjeszkedése.