David Pressmanék nagyot akartak rúgni Magyarországba – annyira csúnyán
félresikerült a dolog, mint talán még soha
Amerika bezzeg a Rosznyefttel címkézteti át magának az orosz olajat. Ha
olyan nagy Janik a Pressman úrék, akkor mi végre ezek a kiskapuk? Várjuk
megtisztelő válaszukat.
Mandiner, 2024.07.20. -- Francesca Rivafinoli
https://mandiner.hu/belfold/2024/07/david-pressmanek-nagyot-akartak-rugni-magyarorszagba-annyira-csunyan-felresikerult-a-dolog-mint-talan-meg-soha
Nyomasztó, zaklatott zene szól, s közben ugrik elő a felirat: „A magyar
kormány orosz energiafüggésben tartja Magyarországot” –
a Hirdetéstár szerint eddig 300-350 ezer forintot költött az amerikai
nagykövetség ezen üzenet facebookos terjesztésére,
rámutatva, hogy Bulgária bezzeg a jövőben már nem orosz (hanem amerikai)
fűtőelemet fog vásárolni, védve szuverenitását, nemrégiben pedig az
Egyesült Államok is betiltotta az orosz urán importját. „A nyugati
szövetségi rendszerben csak egyetlen olyan ország van, amely nem
csökkenti, hanem növeli a függését Moszkvától” – vonja le a konklúziót a
Pressmanék által megrendelt kis videó.
Nyomokban olyan ez, mint amikor az álvegán telefalja magát steakkel,
plusz jól be is biztosítja magának, hogy másnap is kapjon, ha
megkívánná, majd jóllakottan óbégatni kezd, hogy az a tróger mindenevő
romba dönti a klímát a májgaluskalevesével.
A New York Times szerint az amerikai vállalatok eddig évente nagyjából
egymilliárd dollárt költöttek orosz fűtőelemekre,
de egy brit agytröszt információi alapján 2023 első negyedévében például
411,5 millió dollárra rúgott a számla, aminek azért van némi
spájzolás-szaga. Most pedig azzal a kitétellel szüntetik majd meg az
orosz importot, hogy amennyiben nem sikerül alternatív forrást találni
vagy nemzeti érdekek forognak kockán, 2028-ig továbbra is szabad az út
az Oroszországban dúsított urán előtt.
Ha olyan nagy Janik a Pressman úrék, akkor mi végre ezek a kiskapuk, az
ukrajnai háború harmadik évének közepén, saját kapacitások birtokában?
Ha már kiskapuk. „2022 decembere és 2023 vége között az USA 1,6 milliárd
euró értékben importált orosz nyersolajból származó olajtermékeket”,
túlnyomórészt Indiából – állapítja meg egy európai agytröszt, hozzátéve,
hogy ezzel az Egyesült Államok bizonyult a legnagyobb importőrnek a
nyugati országok közül (utána Hollandia és Franciaország következett).
Az egyik érintett indiai olajfinomító ráadásul egy 49,1 százalékban a
Rosznyeft tulajdonában álló vállalaté –
egyenesen onnan is vígan csorog az áru Pressman úrék hazájába. Ha nem a
rút függőség miatt, akkor vajon mi okból?
Passzióból vásárolnak be az amerikaiak pont Indiában, amelyről az ott
állomásozó amerikai nagykövet májusban kijelentette: „India azért vette
meg az orosz olajat, mert azt akartuk, hogy valaki megvegye”? (Mármint
azért vegye meg, hogy ne emelkedjenek az árak, de ha bónuszként
továbbadják a szajrét a pult alól, finomítva, nyilván az se baj.)
Ugyanezen agytröszt szerint 2024 júniusában
az uniós országok közül Szlovákia importálta a legtöbb fosszilis
tüzelőanyagot Oroszországból,
megelőzve Belgiumot, Spanyolországot és Franciaországot, amelyek
kikötőibe a jelek szerint feltétlenül muszáj pont orosz LNG-t
szállítani. De legyünk korrektek: korábbi hónapokban a tagállamok közül
valóban Magyarország bizonyult a legnagyobb vásárlónak, kevéssel előzve
meg a jóval kisebb Szlovákiát; Franciaország és Belgium mindenesetre
akkor is ott nyomult az első ötben. „A nyugati demokráciák nem akarnak
függeni a háborús agresszor Putyintól” – mutat rá Pressmanék videója;
de ha nem akarnak, akkor miért ragaszkodnak annyira az ottani
beszerzésekhez?
A belgák ma több orosz LNG-t szállítanak be saját fogyasztásra, mint
2021-ben; demokratikusabb tankerek vajon nem találnak be Zeebrugge
kikötőjébe?
Ettől még persze akár igaz is lehetne, hogy a magyar kormány egyre csak
fokozódó orosz energiafüggésben tartja az országot, csak akkor kérdés,
mire gondol a Hírklikk azzal a címmel, hogy „Valóban nagy durranás az
azeri földgázmezőben szerzett részesedés”. Azért vásárolta be volna
magát oda az MVM, hogy valami furfanggal orosz gázt nyerjen ki belőle?
Hát amikor kiderül, hogy „hosszú távú gázvásárlási szerződést köt
Magyarország és Katar”, azzal nagyjából hány százalékkal nő az orosz
energiafüggés?
A krki terminálban letöltött kapacitások vagy a napenergia-programok
révén mennyi orosz fosszilis tüzelőanyagot tukmál a kormány a
szerencsétlen lakosságra?
A napokban egyébként maga a Transtelex mutatott rá, hogy Magyarország
többek között azért képes mostanság biztosítani az ukrán
villamosenergia-import 42 százalékát, mert „az ország energiamixe több
különböző forrásból áll össze, ami lehetővé teszi a stabil és időnként
fölösleges energiatermelést”. De ha az úgy Pressman úréknak jólesik,
akkor minősítsük szégyennek, hogy
Magyarország nem átall a keleti irányból érkező Nap segítségével
előállított villamos energiából juttatni Ukrajna polgárainak.
*
On 5/15/24 3:43 PM, Bela Liptak wrote:
> A Magyar Nemzet idézett cikke
> (/_
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2023/09/elemzes-amerika-iden-ketszer-annyi-urant-vasarolt-oroszorszagtol-mint-tavaly_/)
>
> félratájékoztatja az olvasót. A tények a következőek:
>
> 1.Az oroszok nem az urán, hanem a dúsitott urán piacot dominálták.
>
> 2.Amerika a mutban egy milliárd dollár értékben vásárolt tőlük dúsitott
> uránt.
>
> 3.Az Egyesült Államok most _lezárta_ ezt a vásárlást egészen addig amig
> az oroszok ki nem vonulnak Ukrajnából és nem fizetnek kártéritést a
> rombolásukért.
>
> 4.A Magyar Nemzet cikke nem emliti, hogy adataik orosz forrásúak.
>
>
> Sent from AOL Desktop
> /84 Old North Stamford Rd., Stamford CT,/
>
> /T:
203 357 7614, E:
lipta...@aol.com <mailto:
lipta...@aol.com>/
--
Üdvrivalgással:
KEA.