legkor homersekleti eloszlasa
laszlo.mesza...@szuro.hix.hu
Haho,
Tegnap autovezetes kozben beszelgettem utasaimmal (gyerekek) az ut
felszinen a tavolban lathato virtualis pocsolyakrol, meg delibabrol.
Volt egy kerdesuk, amire nem igazan tudtam valaszolni, pedig biztos
trivialis, csak elejtettem fel: miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)
Uff
Laci
avarga_uh...@szuro.hix.hu
> miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
> felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)
1. az allitas csak a troposzferara igaz (legalso 10-15 km) esetleg a
mezoszferara (kb 50-100 km között) bar utobbi az atlagember szamara elegge
elmeleti:)
2. roviden azert, mert a troposzfera a foldfelszin felol melegszik, hovezetes
utjan.
A troposzfera olyan suru, hogy dontoen vezetes utjan tud melegedni a felszin
felol. Lent a nyomas (suruseg) is nagyobb, ezert felfele haladva romlik a
hovezetes is, ami alulrol folfele tovabbitana a hot. Parhuzamosan, folfele
haladva IR-ben egyre atlatszobb lesz a legkor, igy sugarzassal tobb ho tud
elszabadulni a vilagur fele. (vizgoz szinte nincs a troposzfera felett)
Mindez egyutt okozza a negativ homersekleti gradienst (es vele instabilitast)
a troposzferaban, ami intenziven tud keveredni is.
Ez utobbi jelentosen hozzajarul a vezeteshez, csokkenti a gradiens nagysagat
- de igy is minusz 50 fok korul van a tetejen.
Ahogy felfele nagyon lecsokken a suruseg, a hovezetes hatasa egyre kisebb
lesz a sugarzashoz kepest. Van egy szint, ahol emiatt a gradiens is megfordul,
e folott van a sztratoszfera. Itt mar a Nap elnyelt UV-sugarzasanak melegito
hatasa dominal a vezetes felett, igy felfele lesz melegebb, lefele hidegebb.
Ez az eloszlas stabil allapot, minimalis a vertikalis atkeveredes. Ezert nem
jo elszennyezni a sztratoszferat, es ezert tart evekig, amig az ide feldobott
vulkani por leulepszik.
Meg feljebb van a mezoszfera, itt megint negativ a homersekleti gradiens, es
eleg durvan, vagy 100 fokot zuhan. Bevallom, nem emlekszem miert van igy, reg
tanultam, es akkor sem volt trivialis:) Bejon a kepbe a molekulak/atomok/ionok
szabad uthossza, hogy milyen atom/ion milyen sugarzast tud jol elnyelni/
kisugarozni, hogyan rekombinalodnak egymasba az ionok stb.. A sugarzasi
energiamerlegek szamitanak, szelsosegesen fugg a homerseklet a Nap magassaga-
tol, polusok felett nyaron akar plusz Celsius is lehet, de minusz 100 ala is
hulhet. Persze, ez mar komoly vakuumnak szamit, hetkoznapi ertelemben nem
sok jelentese van e homersekleteknek.
(A legkor mukodeset talan ugy lehet a legegyszerubben leirni, ha homogennak es
termikusan egyensulyban levonek tekintett infitezimalis retegekre felirjuk a
hovezetes es a sugarzas egyenleteit, aztan kiintegraljuk magassag szerint.
Legalabbis igy tanultuk anno.)
Emlekeim szerint a mezoszfera fizikajat ismerjuk a legkevesbe, egy dolog az
elmeletek, es egy masik, amit tenylegesen merni lehet - ami nem is olyan
egyszeru: repulogephez, ballonhoz ez mar tul magas, muholdhoz tul alacsony,
bar a tetejen rovid elettartamu holdak mar tudnak keringeni.
Feljebb, a termoszfera megint felfele melegszik, kizarolag a Nap sugarzasatol,
eleg szelsosegesen fugg a homerseklet attol is, hogy eppen aktiv a Nap vagy sem
Naptevekenysegi maximum korul 1-2 ezer fok is lehet, minimumkor tizede. Itt
mar egyre inkabb plazma van, a szelsoegesen ritka kozeg miatt makroszkopikus
szabad uthosszakkal, egyre kevesbe ervenyes a homerseklet klasszikus
definicioja.
VAti
starters_u...@szuro.hix.hu
> trivialis, csak elejtettem fel: miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
> felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)
felszine melegiti kozvetlen hoatadassal, ill. utana ez a meleg levego
aramlik felfele es hul le a hideg legtomegekkel talalkozva (ezert kering
egyaltalan: ha fonn lenne a meleg, akkor stabil, mozdulatlan legkor lenne).
Ez addig igaz, amig elerunk addig a retegig, amelyik a kozmikus sugarzas
nagy reszet fogja fel: annak emiatt magas a homerseklete.
kistee_u...@szuro.hix.hu
Haho,
laszlo.meszaros@ericsson írta:
> Tegnap autovezetes kozben beszelgettem utasaimmal (gyerekek) az ut
> felszinen a tavolban lathato virtualis pocsolyakrol, meg delibabrol.
> Volt egy kerdesuk, amire nem igazan tudtam valaszolni, pedig biztos
> trivialis, csak elejtettem fel: miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
> felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)
Szerintem azert, mert a napsugarzas elobb a talajt melegiti fel, es a
talaj melegiti a legkort. Minel messzebb van a levego a talajtol, annal
hidegebb.
Szerintem... :)
Udv,
--
Tibcsi(R) - kistee_kukac_chello.hu
taxi_u...@szuro.hix.hu
Sziasztok!
Ugy latom, a valaszolok mindegyike csak a napsugarzas melegere gondolt,
pedig, bar ez is igaz, de van egy sokkal fontosabb, es kezenfekvobb ok is.
Azert melegebb a foldfelszinhez kozelebbi levego, mert nagyobb a
nyomasa, mig a magasabb retegekben csokken a nyomas. Igy a felszallo
levego a kitagulasa miatt adiabatikusan lehul, a leszallo osszezsugorodo
levego ugyanezen ok miatt felmelegszik.
Egyesitett gaztorveny:
p1*V1/T1 = p2*V2/T2
(a gaz tomege allando).
Adiabatikus valtozasra vonatkozo kepletek:
p*V^kappa = allando
T*V^(kappa - 1) = allando
T*p^((1 - kappa)/kappa) = allando
p_1/p_2 = (V_2/V_1)^kappa
T_2/T_1 = (V_1/V_2)^(kappa - 1)
T_1/T_2 = (p_2/p_1)^((1 - kappa)/kappa)
(kappa erteke egyatomos gazoknál 5/3, ketatomos gazoknal 7/5, tobbatomos
gazoknál 8/6.)
Csak egy pelda, hogy mennyire igazam van.
A hohatar, vagyis hogy a magasabb foldfelszini helyeken alacsonyabb a
homerseklet.
Ha a foldfelszintol valo tavolsag lenne a donto, ahogy eddig irtatok,
akkor a hegyeken is melegnek kellene lennie, sot melegebbnek mit a
volgyekben, mert vekonyabb levegoretegen at sokkal erosebben melegiti a
hegyeket a nap. Aki jar sielni, az tudja ezt, es UV szemuveget visel,
kulonben rovid idon belul hovaksagot kapna. A levego az intenzivebb
melegites ellenere megis sokkal hidegebb, mint a hegy labanal.
A nap foldet melegito hatasa miatt is, valamint a napsutestol elparolgo
vizek gozenek konnyebb fajsulya miatt is a felszini levego szinten
tagul, es folfele torekszik, de mikozben felfele halad, tovabb tagul, es
megkonnyebb lesz, mikozben csokken a homerseklete. Egy bizonyos
magassagnal mar anyira lehul a levego, hogy a vizgoz kicsapodik, es
felho kepzodik, amelyben a vizcseppek ujra lefele hullanak, de tobbnyire
ujra el is parolognak, amint lejebb melegebb levegobe ernek. Igy a
felhon belul is allando a mozgas.
Emlekeim szerint egy szokasos repulogep utazomagassagaban (10km) -35 es
-50 C fok kozotti homersekletet szoktak bemondani.
VAti ugyan megjegyzi, hogy lent nagyobb a nyomas, de nem vonja le az
ebbol, es a gaztorvenyekbol jovo egyszeru kovetkeztetest. Ugyanigy
hibasnak gondolom VAti hovezetesre valo utalasat, hiszen a levego az
egyik legjobb hoszigetelok egyike. A vakuumos termosz kivetelevel minden
hoszigetelo anyag levegobuborekkal telitett. Eleg nyilvanvalo szamomra,
hogy a nagy terfogatu levego szinte kizarolag a sajat aramlasaval
egyenliti ki a homerseklet kulonbsegeit, akarcsak a nagy terfogatu viz,
de a viznel sokkal gyorsabban, a viz tobbnyire stacionarius aramlasaval
szemben turbulens aramlassal. Ami viszont a levego aramlasaval nem tud
kiegyenlitodni, az a nyomaskulonbsegbol, es a gaztorvenybol kovetkezo
homersekleti gradiens, amely mindig jelen van, es dontoen meghatarozza a
homersekleti kulonbseget.
A legkor felsobb retegeiben ket ok miatt sem mukodik ez a szisztema.
Egyreszt a napszel, es a kozmikus sugarzas a legkulso retegekben
nyelodik el, masreszt olyan ritka a nagyobbreszt ionizalt levego, hogy a
homerseklet fogalma mas ertelmet nyer. Ezt jol irja VAti. A definicio
szerint tobbezer fokosnak szamito ritka plazma gyakorlatilag keptelen
felmelegitani egy makroszkopikus testet, mivel olyan ritkan talalkozik
vele. A test hosugarzasa nagyobb hoveszteseggel jar, mint az utkozesek
okozta felmelegedes, ezert igy itt inkabb az szamit, hogy a test ki
van-e teve a napszel aramanak, vagy nincs.
Az aszfaltozott ut feletti nehany centis levego retegben azonban a
levego aramlasa sokkal inkabb akadalyozott az aszfalt legellenallasa
miatt, igy itt sokkal melegebb a levego, mint az a fent leirtak alapjan
varhato lenne, es a forro ritka levego kisebb toresmutatoja okozza a
feny toreset, es a vizesnek tuno latszatot.
Udv: Takacs Feri
Ui: Kicsit megneheziti a javitast, hogy az elso levelet, tenyleges
hosszatol fuggetlenul 199 sorosnak iteli meg, igy a masodik level mindig
fennakad a 199 soros sorlimiten.
janos.zana_uh...@szuro.hix.hu
A nap energiája sugárzó hö formájában érkezik a Földre. Nagyon
leegyszerüsítve a dolgot az adiabatikus modell teljesül, ami azt
jelentené, hogy a semmilyen közbensö anyagot nem melegít fel. Ha ez
teljesülne, akkor a levegö fölöttünk éppolyan hideg lenne, mint a
világür. A másik elméleti közelítés az izotermikus. Jól tudjuk, hogy a
valóság a kettö között van. (Például a levegöben lebegöaeroszol.)
A napsugárzástól felforrósodott föld melegíti a fölötte levö
légrétegeket hövezetés és konvekció útján. Ezért a földfelszín közelében
legmelegebb a levegö.
Amikor a konvekció korlátozott (nincs légmozgás), hömérsékleti inverzió
jön létre, a sürüség változásával arányos törésmutató változás.
És délibáb. Üdvözlettel János