Relé visszarugását kétféleképpen szokás ugye eliminálni.
Fordított antiparallel dióda. Ilyenkor egyértelmű a helyzet.
A relét kapcsoló N-FET beépített diódáját használjuk. Ilyenkor a relé felső,
azaz tápfeszre csatlakozó lábának rendesen meg kell "támaszkodni", azaz egy
alacsony belső ellenállású tápfeszre van szükség ahhoz, hogy ne kerüljön ki a
zavarjel, ki tudjon söntölődni helyben a túlfesz.
Autóipari környezetben ez utóbbi elvárható, alkalmazható? Vagy mindenképp
antiparallel dióda?
Köszi,
Arnold
> Relé visszarugását kétféleképpen szokás ugye eliminálni.
> Fordított antiparallel dióda. Ilyenkor egyértelmű a helyzet.
Én bizony ezt is valami soros ellenállással használnám, ha az lenne a cél, hogy
a relé ne lustán engedjen el.
> A relét kapcsoló N-FET beépített diódáját használjuk. Ilyenkor a relé
> felső, azaz tápfeszre csatlakozó lábának rendesen meg kell
Na ezt rajzold le magadnak, mert azt így nem tudod használni.
Viszont ez helyből alkalmas lehet energianyelésre, mert ez a fet reverz dióda
egyúttal zener is, aminek a fesze megvan az adatlapon. Ha ez a fesz mondjuk
duplája a tápfesznek, akkor pont jó, mert a reléből ide fog az induktív energia
távozni, és jó gyorsan fog lecsengeni benne az ellenkező irányú fesz miatt.
Ekkor semmi plusz alkatrész ugye nem kell.
> Autóipari környezetben ez utóbbi elvárható, alkalmazható? Vagy
> mindenképp antiparallel dióda?
Szerintem ez a fettulajdonság ott is jól kihasználható. Nem lesz ott ronda
feszimpulzus.
hjozsi
On 2011.06.09. 14:36, jhidvegi wrote:
> Fuzesi Arnold wrote:
>
>> Relé visszarugását kétféleképpen szokás ugye eliminálni.
>> Fordított antiparallel dióda. Ilyenkor egyértelmű a helyzet.
>
> Én bizony ezt is valami soros ellenállással használnám, ha az lenne a cél, hogy
> a relé ne lustán engedjen el.
>
>> A relét kapcsoló N-FET beépített diódáját használjuk. Ilyenkor a relé
>> felső, azaz tápfeszre csatlakozó lábának rendesen meg kell
>
> Na ezt rajzold le magadnak, mert azt így nem tudod használni.
Úgy nem is akarom hasznalni ahogy feltételezed h hasznalni szándékoztam. :)
Amúgy használom, zenerként.
> Viszont ez helyből alkalmas lehet energianyelésre, mert ez a fet reverz dióda
> egyúttal zener is, aminek a fesze megvan az adatlapon. Ha ez a fesz mondjuk
Pontosan, de nem ez volt a gondom. Hanem h az aramkor nagy uton zarodik, nem az
antiparallel diodan, es ez vajon okoz-e gondot olyan helyen ahol ez jelenthet
20m vezetéket.
(rele, akku+, akku-, FET(vagy a zenerje), rele)
> duplája a tápfesznek, akkor pont jó, mert a reléből ide fog az induktív energia
> távozni, és jó gyorsan fog lecsengeni benne az ellenkező irányú fesz miatt.
Ez a kulcsa a dolognak amit tulparaztam. Nem fog akkora energiat visszalökni,
amire egyebkent ne lenne szukseg bekapcsolaskor. Magyarul az aramkör bírja.
A FET a gyenge lancszem, mert zaroiranyban a zenerje működik, mig nyitoiranyban
a FET maga. De azt meg ugy valasztottam h bírja. A 20m vezetéken
keresztülkergetett villany volt elsőre a gondom nagyhirtelen.
A.
Van ott valami elkó a közelben a tápon, nem?
> Pontosan, de nem ez volt a gondom. Hanem h az aramkor nagy uton
> zarodik, nem az antiparallel diodan, es ez vajon okoz-e gondot olyan
> helyen ahol ez jelenthet 20m vezetéket.
> (rele, akku+, akku-, FET(vagy a zenerje), rele)
...
> Ez a kulcsa a dolognak amit tulparaztam. Nem fog akkora energiat
> visszalökni, amire egyebkent ne lenne szukseg bekapcsolaskor.
> Magyarul az aramkör bírja.
> A FET a gyenge lancszem, mert zaroiranyban a zenerje működik, mig
> nyitoiranyban a FET maga. De azt meg ugy valasztottam h bírja. A 20m
> vezetéken keresztülkergetett villany volt elsőre a gondom
> nagyhirtelen.
A relében nem jön létre gyors áramváltozás, mert ott az induktivitás zöme, a
vezeték ehhez keveset ad hozzá. Az őt kapcsoló áramkör ugye lekezeli a dolgokat,
vagyis maga a fet megvédi magát, mert a reverz dióda, mint zener, még a névleges
áramot is kibírja ugye, szóval azzal sincs gond.
Az meg csak nem áll fenn, hogy valami nek nem tetszik, hogy a 20m vezetékben
létrejön az a pártíz mA, nemde?
hjozsi
Itt valami félreértés forog fenn. Az egyetlen dolog amit igénybe vesz az
induktivitás áramának megszakítása az maga a megszakító, esetünkben a
fet. Ez a tápvezetékben semmit sem okoz, illetve áramváltozást igen, de
ez még akár kedvezőbb is lehet mint egy ellenállás áramának megszakítása.
Az induktivitás árama ugye folytonos. Ezért küzd a szerencsétlen, ez az
indukált feszültség oka, hogy fenntartsa az áramot.
Folyik szépen az áram és kikapcsoljuk a fetet. A példánál maradva, nincs
más út csak a fet reverz diódája mint zener. Keletkezik akkor
feszültség, hogy ezt kinyissa, de ez a feszültség a relé tekercsén és a
zener-en jelenik meg, nem a tápon. A tápon csupán az áram csökkenése
okozhat valami ki fezültség változást aminek oka lehet a tápvezetékek
saját induktivitása, szerencsétlen esetben magának a stabilizátornak a
hibája, de esetünkben ez sincs,gondolom akkumlátorról jár, ha már autó.
A tápvezeték saját induktivitása szempontjából kedvezőbb mintha
ellenállást kapcsoltunk volna ki, hiszen az áram nem hirtelen szűnik
meg, hanem folytonos függvényként lecseng. Az áram útja ugye tekercs
teteje, táp+,táp-,zener,tekercs alja.
Ha a külön diódás megoldás van, az a táp szempontjából kedvezőtlenebb,
mert kikapcsoljuk a fetet, a tekercs árama átterelődik a diódára, a
tápból felvett áram egy pillanat alatt nullára csökken.
Ha mégis megzavar valamit, az kapacitív áthatás lehet a tekercs-fet
pontról, de az nem megy 20m-re és nem a tápkábelezésen közlekedik.
Tisztelettel tiltakozom a visszarúgás kifejezés ellen is. Az igaz, hogy
kikapcsoláskor a mágneses térben tárolt energia a tekercsből távozik, de
ezt a megszakító eszköz nyeli el és mivel nem tőle kapta, nem
mondhatjuk, hogy vissza. Azt meg fentebb leírtam, hogy a tápba nem megy
az energia vissza. Persze meg lehet csinálni, két kapcsolóval és két
diódával, van ilyen kapcsitáp, amikor a trafó egy olyan hídban van ami
két tranyó és két dióda. Amígy a tanyók vezetnek a trafó energiát visz
át de közben sajnos egy részét elraktározza. Amikor a tranyók
kikapcsolnak, a primer induktivitásban tárolt energia visszamegy a tápba
a diódákon át. Lehetne így is vezérelni relét, de most ugye nem erről
van szó.
Üdv.
Németh Tibor
2011.06.09. 20:55 keltezéssel, Fuzesi Arnold írta:
> Pontosan, de nem ez volt a gondom. Hanem h az aramkor nagy uton zarodik, nem az
> antiparallel diodan, es ez vajon okoz-e gondot olyan helyen ahol ez jelenthet
> 20m vezetéket.
> (rele, akku+, akku-, FET(vagy a zenerje), rele)
>
>> duplája a tápfesznek, akkor pont jó, mert a reléből ide fog az induktív energia
>> távozni, és jó gyorsan fog lecsengeni benne az ellenkező irányú fesz miatt.
>
Arnold
Sent from Iphone
> -----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
> Relé visszarugását kétféleképpen szokás ugye eliminálni.
> Fordított antiparallel dióda. Ilyenkor egyértelmű a helyzet.
Mi az a "fordított antiparallel"? :-o
g
--
A: Because it messes up the order in which people normally read text.
Q: Why is top-posting such a bad thing?
A: Top-posting.
Q: What is the most annoying thing in e-mail?
> Mi az a "fordított antiparallel"? :-o
Azonos irány lehetne, de mivel a relének nincs iránya többnyire, hát
tetszőlegest jelent. :-)
De valljuk be őszintén, qvajól hangzik, pl egy gépkönyvben. :-)
Aztán lehet keresztbe fordított is. Merőlegesen áll az áram irányára. :)
hjozsi
Keresztbe fordított ellenpárhuzamos antiparalell egyenirányító dióda :-)
Olyasmi mint a negatív hozam, vagy a pozitív hiány.:) Fából vaskarika.
Az antiparallal jelentése: "ellentétes polaritással párhuzamosan kötve". Na,
ha ez még fordított is, akkor az egész hablatynak már semmi értelme.:)
bi
> Keresztbe fordított ellenpárhuzamos antiparalell egyenirányító dióda
> :-)
Na de ehez elemednek is kell lennie, amiben benne vagy! (Elemedben vagy) :-)
hjozsi