Először is Kellemes Ünnepeket Mindenkinek így potn az Ünnepek között.
Mostanában alakul át a fűtési rendszerem, melynek fő új eleme egy 2500 literes puffer tartály lesz. A rendszer lényegét tekintve van egy vegyes tüzelésű kazánom, mely töltene egy puffert, és a fűtési célú meleg vizet innen adagolnám. Van mellette egy 300 literes két hőcserélős HMV tartály is, alsó hőcserélőn napkollektor, felsőn vegyes vagy gázkazán. Illetve van egy gázkazán is – ez persze a ház fele menne csak, meg ha muszáj a HMV-re.
Az egész rendszer zárt üzemben működik jelenleg is, persze megfelelő szerelvényekkel ellátva de most még puffer nélkül
Az egész rendszert egy kis PLC vezérli.
A fűtéskör radiátor és padlófűtés vegyesen, ha a tetőtér beépül, lehet kap más felületfűtést (falfűtés) is. de alapvetően ott is kombinálva lesz a két kör.
A puffer 90 fokos kazán előremenővel lesz feltöltve, amíg eközeli hőfok az alján meg nem jelenik ;-). A radiátor körbe az előremenőn van egy keverőszelep, ami jelenleg 80 fokosra van beállítva, de fog kapni majd rá egy motort, aminek következtében akár a külső hőmérséklettől függően ezt tekergeti a PLC. A felületfűtésben szintén van egy keverőszelep+hőcserélő, ami jellemzően 30-40 C között dolgozik.
A lényeg amiért írnék és segítséget kérnék. A puffert a jövő héten rendelem meg, megfelelő csonkozással, méretben, stb, mert most alakulnak ki 100%ban a tervek és műszaki paraméterek. A magassága 2200mm körül lesz, ekkora fér el.
Viszont elgondolkodtatott, hogyan tudnám pontosan mérni a pufferben lévő melegvíz mennyiséget – főleg az érdekelne, hogy mennyi 80 fok feletti víz lakozik még a tartályban. Ez nem teljesen azonos a hőmennyiséggel (1000liter 80 fokos ás 100 liter „0 fokos” víz vagy 2000 liter 40 fokos víz kérdése)
Amik eddig felmerültek lehetőségek:
1. A puffere mondjuk 10 centinként ráteszek egy hőérzékelőt, aztán ezt valahogy lekezelem. Nem érzem túl elegánsnak, de járható út, így kb. 200-250 liter körüli pontossággal tudok „becsülni”.
2. Hőmennyiségmérés. Azaz mérem a betöltött melegvizet, a kivett melegvizet, és van egy veszteség, ami mondjuk X kwh/nap, ráadásul ez igen erősen hőmérséklet függő…… A bajom ezzel, hogy így hőmennyiséget ugyan esetleg tudnék mérni, viszont azt ebből nehéz meghatározni, hogy az a hőmennyiség „milyen összetételben” áll rendelkezésre. Azaz x liter magasabb és Y liter hidegebb víz. vagy X/2 liter melegvíz és Yx1,5 liter hidegebb víz.
3. A kettő kombinációja.
Eme fenti képet árnyalja, hogy ugyebár a tartályba visszatérő folyadékok hőmérséklete (padlőfűtés és radiátorkörből) is előre nem kiszámítható, max. csak mérhető. Ez viszont jelentősen befolyásolja a tartályban lévő víz hőmérsékletét, illetve annak „hőmérsékleti összetételét”.
A végső cél az lenne, hogy meg tudjam saccolni, mennyi időre elég az a melegvíz a pufferben a ház fűtésére. Ne fűtsem fel feleslegesen pluszban, vagy tudjam, mikor kell eljönnöm korábban a munkahelyről ;-). Persze nyílván ez sokmindentől függ még, de valamilyen szinten lévő közelítést szeretnék elérni.
Ugyanakkor optimalizálni is szeretném a fűtést, mert pl a 40 fokos víz simán mehet a padlókör felé, de radiátorba nem sokra megyek vele. Ehhez meg kevés pusztán a hőmennyiség
Ugyanakkor meg teljesen túl se szeretném bonyolítani, valami köztes és egyszerű megoldást keresek ;-). Mert itt aztán a végletekig el lehet menni, ha nagyon akarunk.
Nagyon sokminden megfordult már a fejemben ezzel kapcsolatban miként lehetne, de várom magasztos gondolataitokat, biztos vannak jó ötleteitek, akár csak csíra szinten is. Már az is felmerült, hogy ha nem vagyunk otthon, pusztán a padlófűtéssel temperálunk, így néhány dolog leegyszerűsíthető.
Van valakinek valami jó ötlete, hogyan lehetne jól „modellezni” a puffertartályt a fenti szempontok szerint?
Csinálnak ilyesmit a nagyok valamilyen módszerrel?
Minden szösszenetet előre is köszönök!
Attila
1000liter 80 fokos ás 1000 liter „0 fokos” víz
umnyo <um...@freemail.hu> írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
A terhelése nem vészes, első körben beszéltem statikussal, semmit nem kell tennem.
1.3 m2-en van a három tonna terhelés durván közelítve, és nem három ponton fekszik fel, hanem egy "körgyűrű" által. A talaj tömör agyag majd azon 10 cm kulékavicságy, azon meg kb. 15 cm vasalt beton.
pl:
http://www.agrogamakft.hu/images/puffer_01.jpg
Az ár sokmidnentől függ, de ilyen méretben kb a 1liter - 100 forint körül mozog. Azaz a 2000 literes olyan 200.000 ezer magassága. Ez változhat hőcserélőtől, csonkozástól, anyagtól függően.
Attila
Acs Gabor <levl...@e8e.eu> írta:
>Mibe kerül egy ilyen nagy benga tartályt legyártatni?
>
>Hol tudsz egy ilyen nehéz holmit elhelyezni? Ha emeleten, az komoly
>födém, falterhelés, ha földszinten vagy pincében, ekkora teher már az
>alapnak sem mindegy.
>
>Gábor
>
>
>2013.12.29. 12:30 keltezéssel, umnyo írta:
>> Üdvözlet mindenkinek!
>>
>> Először is Kellemes Ünnepeket Mindenkinek így potn az Ünnepek között.
>>
>> Mostanában alakul át a fűtési rendszerem, melynek fő új eleme egy 2500 literes puffer tartály lesz. A rendszer lényegét tekintve van egy vegyes tüzelésű kazánom, mely töltene egy puffert, és a fűtési célú meleg vizet innen adagolnám. Van mellette egy 300 literes két hőcserélős HMV tartály is, alsó hőcserélőn napkollektor, felsőn vegyes vagy gázkazán. Illetve van egy gázkazán is – ez persze a ház fele menne csak, meg ha muszáj a HMV-re.
>>
>> Az egész rendszer zárt üzemben működik jelenleg is, persze megfelelő szerelvényekkel ellátva de most még puffer nélkül
>>
>> Az egész rendszert egy kis PLC vezérli.
>>
>> A fűtéskör radiátor és padlófűtés vegyesen, ha a tetőtér beépül, lehet kap más felületfűtést (falfűtés) is. de alapvetően ott is kombinálva lesz a két kör.
>>
>> A puffer 90 fokos kazán előremenővel lesz feltöltve, amíg eközeli hőfok az alján meg nem jelenik ;-). A radiátor körbe az előremenőn van egy keverőszelep, ami jelenleg 80 fokosra van beállítva, de fog kapni majd rá egy motort, aminek következtében akár a külső hőmérséklettől függően ezt tekergeti a PLC. A felületfűtésben szintén van egy keverőszelep+hőcserélő, ami jellemzően 30-40 C között dolgozik.
>>
>> A lényeg amiért írnék és segítséget kérnék. A puffert a jövő héten rendelem meg, megfelelő csonkozással, méretben, stb, mert most alakulnak ki 100%ban a tervek és műszaki paraméterek. A magassága 2200mm körül lesz, ekkora fér el.
>>
>> Viszont elgondolkodtatott, hogyan tudnám pontosan mérni a pufferben lévő melegvíz mennyiséget – főleg az érdekelne, hogy mennyi 80 fok feletti víz lakozik még a tartályban. Ez nem teljesen azonos a hőmennyiséggel (1000liter 80 fokos ás 100 liter „0 fokos” víz vagy 2000 liter 40 fokos víz kérdése)
>>
>> Amik eddig felmerültek lehetőségek:
>>
>> 1. A puffere mondjuk 10 centinként ráteszek egy hőérzékelőt, aztán ezt valahogy lekezelem. Nem érzem túl elegánsnak, de járható út, így kb. 200-250 liter körüli pontossággal tudok „becsülni”.
>>
>> 2. Hőmennyiségmérés. Azaz mérem a betöltött melegvizet, a kivett melegvizet, és van egy veszteség, ami mondjuk X kwh/nap, ráadásul ez igen erősen hőmérséklet függő…… A bajom ezzel, hogy így hőmennyiséget ugyan esetleg tudnék mérni, viszont azt ebből nehéz meghatározni, hogy az a hőmennyiség „milyen összetételben” áll rendelkezésre. Azaz x liter magasabb és Y liter hidegebb víz. vagy X/2 liter melegvíz és Yx1,5 liter hidegebb víz.
>>
>> 3. A kettő kombinációja.
>>
>> Eme fenti képet árnyalja, hogy ugyebár a tartályba visszatérő folyadékok hőmérséklete (padlőfűtés és radiátorkörből) is előre nem kiszámítható, max. csak mérhető. Ez viszont jelentősen befolyásolja a tartályban lévő víz hőmérsékletét, illetve annak „hőmérsékleti összetételét”.
>>
>> A végső cél az lenne, hogy meg tudjam saccolni, mennyi időre elég az a melegvíz a pufferben a ház fűtésére. Ne fűtsem fel feleslegesen pluszban, vagy tudjam, mikor kell eljönnöm korábban a munkahelyről ;-). Persze nyílván ez sokmindentől függ még, de valamilyen szinten lévő közelítést szeretnék elérni.
>>
>> Ugyanakkor optimalizálni is szeretném a fűtést, mert pl a 40 fokos víz simán mehet a padlókör felé, de radiátorba nem sokra megyek vele. Ehhez meg kevés pusztán a hőmennyiség
>>
>> Ugyanakkor meg teljesen túl se szeretném bonyolítani, valami köztes és egyszerű megoldást keresek ;-). Mert itt aztán a végletekig el lehet menni, ha nagyon akarunk.
>>
>> Nagyon sokminden megfordult már a fejemben ezzel kapcsolatban miként lehetne, de várom magasztos gondolataitokat, biztos vannak jó ötleteitek, akár csak csíra szinten is. Már az is felmerült, hogy ha nem vagyunk otthon, pusztán a padlófűtéssel temperálunk, így néhány dolog leegyszerűsíthető.
>>
>> Van valakinek valami jó ötlete, hogyan lehetne jól „modellezni” a puffertartályt a fenti szempontok szerint?
>>
>> Csinálnak ilyesmit a nagyok valamilyen módszerrel?
>>
>> Minden szösszenetet előre is köszönök!
>>
>> Attila
>>
>>
>Én javaslom a sok hőmérőt. A hőmérőket a külső falra tenném a hőszigetelés alá,
>de bizonyára korrektebb lenne a vízbe merülő valami, ami azonban rengeteg
>problémát vet fel és valószínűleg nem éri meg az árát. Esetleg vízszintesen
>benyúlú csövek, mint a bojlerekben. Meg kell gondolni, hogy a fal és mögötte a
>víz hővezetőképessége és hőkapacitása mennyire torzítja el a képet. Ha tudod
>már, milyen lesz a hőmérő, lehetőleg a tartály elkészítésével együtt alakítsd ki
>a rögzítési helyeket.
Az első terveimben PT100-as érzékelőnben gondolkodtam, és szolidabb, 6-db-ra mert annyit még éppen fel tudok dolgozni a jelenlegi PLC-s lehetőségeimmel. Kevesebb lehet, többhőz már másik bővítő kártya kellene.
Egy másik tartálynál már elvégzett valaki egy ilyen tesztet. Azaz egy adott pontra felragasztott érzékelőt aa tartály külső falára, és mellette egy merülőhüvelyes hőmérővel mérte.a hőmérsékletet, ami közvetlenül a vízben volt. A mérési hiba igen csekély, csupán kis késleltetése van a rendszernek, ami adott konfigurációnál 1 percet körüli időtartamot jeletett. Azaz semmi, mert nem befolyásoló tényező, ilyen gyorsan nem ürül a tartály....
Meglepő módon a tartály anyagából fakadó, a tartály falának hővezetése sem okozott számottevő problémát! Ott máshogy másra van használva a tartályfalra ragasztott hőmérő - ha jól emlékszem K típusú hőelem volt használva - , de meglepően, teljesen jól működik. Nekem sem szükséges nagyobb pontosság.
A hőmennyiségmérővel az a bajom, hogy azt meg kell vennem, a töbihez meg minden cuccom adott.
>
>A tartály kialakításánál el kell érni, hogy a lehető legkisebb legyen a belső
>konvekció. Az alacsonyabb kimenő hőmérséklet beállításához legalább még egy
>csonkot tennék középtájra is (vagy belső terelőlemezekkel ügyeskedve akár
>alulra), hogy ha elegendő az aljáról kinyert víz hőmérsékelete, akkor a
>visszafolyó ne a tetején hűtse a puffert.
A tartály tetejéből nyerjük ki a vizet, és az aljára töltödik vissza. Csonk lesz rajta bőven - most van kiutalálás alatt. Azért is tettem fel a kérdést, mert ha esetleg kellene fizikailag valamit csinálnoma tartállyal, most tenneém meg, azaz úgy gártanák le.
>
>Nagy fába vágtad pákát, tudósíthatnál a fejleményekről, mert a leírásod szerint
>nem akármi készül:)
Majd igyekszem, A rendszer már működik a nagy fűtési puffert leszámítva. Azon kívül most is az adja a meleget :-).
Attila
Nem papir ceruzával szeretnék számolgatni, pont ez lenne a lényege, hanem előre számolni, mennyi időm van még hátra - saccra - és ezt pl megjeleníteni egy kijelzőn, hogy van még 5 órám a ebgyújtásig.
Ráadásul igen bekavarnak ebbe a visszatérő és visszakevert "hőmennyiségek", ami előre nem kiszámolható a hőmennyiséget illetően :-(.
Attila
Cser Tamas <magu...@gmail.com> írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
>
A beton alatt van bőven minden, a tömör agyag - amibe az ásót alíg tudtuk belenyomni - az elég stabil.
"Pataki István" <pataki...@freemail.hu> írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
A HMV tartályt majd ha akarom egy hőcserélőn keresztűl persze tudom fűteni ennek a vízével. De ilyet nem fogok alkalmazni, mert elképesztően veszteséges lenne a teljes láncot nézve. Meg felesleges is, amikor direktbe tudom azt a kazánnal felfűteni a beépített csőspirál hőcserélőjén keresztúl.
Ez a puffer tisztán fűtési célú
Attila
"Pataki István" <pataki...@freemail.hu> írta:
>Én arra gondoltam, hogy ha a tetejét nem bántod, akkor hosszabb fűtés nélküli
>idő elteltével is marad még elegendően meleg víz pl. a HMV-hez. De lehet, hogy
>energetikailag előnyösebb mindig a legmelegebből venni.
>
>Üdv
>pi
>
>----- Original Message -----
>From: "umnyo" <um...@freemail.hu>
>To: <ele...@tesla.hu>
>Sent: Sunday, December 29, 2013 1:43 PM
>Subject: Re: [elektro] Puffer
>
>
>[...]
>>A tartály kialakításánál el kell érni, hogy a lehető legkisebb legyen a belső
>>konvekció. Az alacsonyabb kimenő hőmérséklet beállításához legalább még egy
>>csonkot tennék középtájra is (vagy belső terelőlemezekkel ügyeskedve akár
>>alulra), hogy ha elegendő az aljáról kinyert víz hőmérsékelete, akkor a
>>visszafolyó ne a tetején hűtse a puffert.
>
>A tartály tetejéből nyerjük ki a vizet, és az aljára töltödik vissza. Csonk lesz
>rajta bőven - most van kiutalálás alatt. Azért is tettem fel a kérdést, mert ha
>esetleg kellene fizikailag valamit csinálnoma tartállyal, most tenneém meg,
>azaz úgy gártanák le.
>
>
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
Pl milyen a tartály feneke? Mert azt illik egybe tartályfenékből csinálni, amit tudtommal Magyarországon csak egy helyen csinálnak:
http://www.technokov.hu/
A nyomásállóság a másik kérdés. Az adott cégnél 3 bar nyomásig nyomásállóak, 6 v. 8 bar a próbanyomásuk. de más cégnél is elég hasonlatosak az árak.
Az 1000 liter ennyi pénzért, az elég vad ár. Az már rozsdamentes anyagból szokott lenni.
Attila
potyo <poty...@gmail.com> írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
"Átalakítot vízórám" szintén van, még a kollektor körbe tettem ilyet anno.
Ami még pluszba rájön: a kazán előremenőn is van keverőszelep - a ház felé ne menjen túl meleg - és a kazán visszatérőn is van keverőszelep (ne kapjon adott hőfoknál hidegebbet a kazán, azaz meglegyen egy minimális - jelenleg - 60 fokos visszatérő, mert különben nem dolgozik ideális munkaponton a kazán). Ennek mennyisége állandó, de a melegből és visszatérő hidegből kikevert aránya nem.
De a kazánt nem is kell/akarom mérni, teljesen lényegtelen, nem ez a fontos. Fontos persze fogyasztás szempontjából, de én nem azt szeretném jelenleg mérni. Ott csak az a lényeges, hogy a kazán lehetőleg a "legideálisabb munkaponton" üzemeljen, ezáltal a legjobb hatásfokkal. de ahhoz nem kell ez a sok sallang.
Azt akarom tudni viszonylag pontosan, hogy a pufferben mi lakozik :-).
Igen, ez a továbbgondolt verzió. PT100-ból van itthon kb. 500 db, így ezért gondolkodom elsősorban emellett.
A multiplexelés az jó gondolat, csak nem akartam vele bonyolítani, ha nem muszáj. De talonban van ez is.
Nyílván 100% pontosság nem kell, nem is cél. De azt pl jó lenne tudnom nagyságrendileg, hogy van 10 órám még a begyújtásig, vagy csak kettő. És hogy 10 vagy 9 az meg szinte tökmindegy, hiszen eleve a háznak is van egy jelentős hőttehetetlensége.
"Szerintem mindenképpen érdemesebb direktben mérni, mint
>számontartani a változásokat és megtippelni a veszteségeket."
Ezt én is így látom, és talán egyszerűbb is, mint kiokumlálni a különféle "vízmozgásokból", hogy mennyi az annyi. Túl sokismeretlenes egyenlet lenne.
Attila
Palasik Sandor <pal...@mail.datanet.hu> írta:
>> 1. A puffere mondjuk 20 centinként ráteszek egy hőérzékelőt
>
>Szerintem nem kell azt olyan pontosan mérni, jó lenne oda termisztor is.
>Valami analóg multiplexeres áramkörrel akár harminckettőt is
>feltehetnél. Ha az arányok érdekelnek csak, akkor egy számlálós
>letapogatással akár valami PWM jellé is alakíthatod, hogy hány százalék
>meleg. Szerintem mindenképpen érdemesebb direktben mérni, mint
>számontartani a változásokat és megtippelni a veszteségeket.
>
>Palasik Sándor
>
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
>
umnyo <um...@freemail.hu> írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
A faszerkezetes tető, ami korhad, időjárás eszi, változik az összetétele, szillárdásga, az nagyon más tészta, mint egy vasalt betonalap a kikeményedett agyag tetején.
Attila
"Pataki István" <pataki...@freemail.hu> írta:
>Te tudod, magadnak építed:). Meg lehet nézni a régi tetőket meg a statikailag
>tervezettet, hogy milyenek a szarufák. De lehet, hogy butaság 50-100 évre
>tervezni.
>Üdv
>pi
>
>----- Original Message -----
>From: "umnyo" <um...@freemail.hu>
>To: <ele...@tesla.hu>
>Sent: Sunday, December 29, 2013 2:02 PM
>Subject: Re: [elektro] Puffer
>
>
>Az első dolgom volt a statikussal beszélni..... Addig nem is léptem tovább.
>
>A beton alatt van bőven minden, a tömör agyag - amibe az ásót alíg tudtuk
>belenyomni - az elég stabil.
>
>"Pataki István" <pataki...@freemail.hu> írta:
>>Én ennél stabilabb alapra tenném, mintha nem is lenne alatta agyag. Ha a beton
>>jól van elkészítve, nem számít hány ponton fekszik fel, viszont az alatta lévő
>>anyagon ne tudjon megbillenni, ehhez felület vagy mélység kell. Szerintem.
>>
>>Üdv
>>pi
>>
>>
>>----- Original Message -----
>>From: "umnyo" <um...@freemail.hu>
>>To: <ele...@tesla.hu>
>>Sent: Sunday, December 29, 2013 1:30 PM
>>Subject: Re: [elektro] Puffer
>>
>>
>>A pincében hibátlanul elfér.
>>
>>A terhelése nem vészes, első körben beszéltem statikussal, semmit nem kell
>>tennem.
>>
>>1.3 m2-en van a három tonna terhelés durván közelítve, és nem három ponton
>>fekszik fel, hanem egy "körgyűrű" által. A talaj tömör agyag majd azon 10 cm
>>kulékavicságy, azon meg kb. 15 cm vasalt beton.
>>
>>pl:
>>http://www.agrogamakft.hu/images/puffer_01.jpg
>>
>>Az ár sokmidnentől függ, de ilyen méretben kb a 1liter - 100 forint körül
>>mozog.
>>Azaz a 2000 literes olyan 200.000 ezer magassága. Ez változhat hőcserélőtől,
>>csonkozástól, anyagtól függően.
>>
>>Attila
>[...]
>
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
Korábban írtam, nagyon nem mindegy, hogy van 2000 liter 50 fokos vizem, vagy 1000 liter 90 és 1000 liter 10 fokos vizem. Teljesen más a felhasználási lehetőség.
Visszont ehhez "kb" azt kell tudnom, hogy vannak a rétegek a tartályban, hol rétegződőtt a hideg és meleg.
Attila
Cser Tamas <magu...@gmail.com> írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
>
Elvileg kivitelezhető,
Korábban viszont írtam, nem számottevő az eltérés ahhoz képest, mintha "simán" a tartály falára ragasztunk / rögzítünk fel egy érzékelőt. Ott persze bekavar a tartály fala illetve annak hővezetése a képbe, de meglepően nem vészes mértékben. A merülőhüvelyes pontosabb ez tény, de ez a pontatlanság bőven a belefér kategóriában van.
A merülőhüvelyt egyébként nem kell feltétlenül kialakítani a tartályon. Elég ha megvan a csonkod, és beletolsz pl. egy ilyesmi:
http://www.naploposhop.hu/erzekelo_huvely_12_7_437
Két merülőhüvelyem egyébként mindenképpen lesz benne, egy alul, egy pedig a tetején, de ez a "vészkör" része.
Attila
potyo <poty...@gmail.com> írta:
>Az mennyire kivitelezhető, hogy mondjuk 10cm távolságonként lenne a tartály
>felületétől a belseje felé egy-egy 10cm hosszú vak cső? Oda bedugsz egy-egy
>szenzort, amivel 10cm távolságonként tudod mérni a hőmérsékletet. Kb. mint
>ahogy a bojler aljában a termosztát érzékelője be van dugva, csak
>vízszintesen.
>
>
>2013. december 29. 15:53 umnyo írta, <um...@freemail.hu>:
>
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
Ezzel kiszámoltad a megfelelő hőmennyiséget, az mire elég. Ez rendben is van.
Csak nem mindegy, hogyan használom fel azt a hőmennyiséget, mert más lesz a hatás, és ezt szeretném lehetőség szerint optimalizálni. Mert hiába van 2000 liter 40 fokos vizem, azt vétek a radiátorkörbe küldeni, túl sok fűtési hatása nem lesz (legalábbis a mi radiátorméreteinknél) csak "elkotyavetyélem". persze ennél összetettebb a helyzet, ez csak ama bizonyos sántító példa volt.
Ezért gondolkodom azon - ami nagyban egyszerűsít - hogy amikor nem vagyunk ottthon, akkor csak padlófűtéssel temperálok, így nem kell variálnom. De ott kicsit bejön a képbe a padlófűtés tehetetlensége.
Ehhez lenne jó, ha tudom, hogy áll a pufferem.
Attila
"Kovács József" <k...@faldeko.hu> írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
Mert attól hogy felette mi van/maradt - ezt sokminden befolyásolja.
Nyílván ha pl a tartály teteje 50 fok alatt van, akkor csak padló, stb.
Nem tudom, hogy mi számít ma jó hőszigetelésnek. PTH38-as fal, rajta 8 cm vakolható kőzetgyapot szigetelés, ablakok k(u)=1.1
A padló és radiátorfűtés már kész van jópár éve, a tetőterünk várat még magára. Radiátor csak három darab van összesen a kb 75 m2-re. A pincében meg a műhelyben egy és a garázsban egy - ezekből csak a műhelyt kapcsolom be,a mikor ott vagyok, máskor le van zárva.
Viszont sajnos mivel a tetőterünk még beépítettelen, csak magában áll a 20 cm betonfödém, felette mindenféle szigetelés nélkül, amolyan lomtár. így - jelenleg - ott megy el minden. Jövőre ez meg lesz csinálva De ez már más kérdés, nem a témába vág.
Az egyik ok, ami ezt nagyon indokolja, az az életmódunk. Reggel el, este haza - biztos sokaknak ismerős - , begyújtsak vagy ne? Vagy teszi a gáz a dolgát kétszeres áron. Mert hétvégén tudok tüzelni, de sokszor este 10 amikor hazaérek. És akkor nincs aki tüzeljen, megy a gáz. A fa meg ott a kertben.
Így ha hétvégén megtömöm a puffert, akkor 1-2-3 napig még tudok vele fűteni. egyszer kétszer meg csak hazaérek időben, amikor egész du mehet a kazán, azaz tudok szinte 100%-ban fával tüzelni.
A másik ok pedig a kazán jobb kihasználása, mondhatnám jobb hatásfokú kihasználása, hiszen optimális munkapontra beállítható a kazán, a pufefrből meg veszegetem ki a hőt, ahogy én gondolom. Ezzel jelentős mennyiségű tüzelőanyag sporolható, kevesebb faégetés, füst, kevés szennyezőanyag kibocsátás, stb.
A végső álom majd a faelgázosító lenne pufferrel, de ahhoz még kellenek az anyagiak is. Mondjuk ha kész a rendszer, akkro csak be kell tennem a vegyes helyére.
Attila
"Kovács József" <k...@faldeko.hu> írta:
>Nade neked csak a MÉG HASZNÁLHATÓ víz számít.
>- cirka 50+ fok >> radiátorhoz
>- cirka 35+ fok >> padlófűtéshez
>
>Elég azt tudni, hogy az alja melegebb-e még ezeknél!
>Mert fölötte átlagolhatsz :-)
>
>Ha, az alja már nem melegebb >> ideje begyújtani, ennyi.
>Mivel akkor már alig van KIVEHETŐ energia...
>
>-----
>
>Amúgy ez egy rosszul hőszigetelt ház?
>Merthogy padló+radiátorban gondolkodsz...
>
>KJ
>
>2013.12.29. 15:53 keltezéssel, umnyo írta:
>> A lényeg, hogy nekem pont nem az átlag kell, ha az kellene nagyon egyszerű lenne.
>>
>> Korábban írtam, nagyon nem mindegy, hogy van 2000 liter 50 fokos vizem, vagy 1000 liter 90 és 1000 liter 10 fokos vizem. Teljesen más a felhasználási lehetőség.
>>
>> Visszont ehhez "kb" azt kell tudnom, hogy vannak a rétegek a tartályban, hol rétegződőtt a hideg és meleg.
>>
>> Attila
>>
>> Cser Tamas <magu...@gmail.com> írta:
>>> umnyo <um...@freemail.hu> írta, 2013. 12. 29.:
>>>
>>>> Ami még pluszba rájön: a kazán előremenőn is van keverőszelep - a ház felé
>>>> ne menjen túl meleg - és a kazán visszatérőn is van keverőszelep (ne kapjon
>>>> adott hőfoknál hidegebbet a kazán, azaz meglegyen egy minimális - jelenleg -
>>>> 60 fokos visszatérő, mert különben nem dolgozik ideális munkaponton a
>>>> kazán). Ennek mennyisége állandó, de a melegből és visszatérő hidegből
>>>> kikevert aránya nem.
>>> az átlag, ami neked kellene, hogy előre 90 - vissza 60 = átlag 75 és
>>> ez fölszorozva 2000 literrel, ennyi az amit kivehetsz belőle, hogy
>>> ha ragaszkodsz ahhoz, hogy kazán se hűljön 60celsius alá
>>>
>>> -----------------------------------------
>>> elektro[-flame|-etc]
>>>
>> -----------------------------------------
>> elektro[-flame|-etc]
>>
>> -----
>> A(z) üzenetben nem található vírus.
>> Ellenőrizte: AVG - www.avg.com
>> Verzió: 2013.0.3462 / Vírus adatbázis: 3658/6957 - Kiadás dátuma: 2013.12.28.
>
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
kin...@t-online.hu írta:
>
>
>Üdv!
>
>Én azt játszanám, hogy 10 centinként hőérzékelő, aztán
>az egészre 10 centi "hőkabát".
>Utóbbi amúgy is jót tesz, másrészt ölég jót mérsz.
>Nem kell túlragozni, egy 1N4148 pl. 1 mA
>áramgenerátorral üldözve tökéletesen lineáris -60 és
>280 fok között, a baj csak az, hogy még az azonos
>hevederből származóknak is akár a nyitófeszültsége,
>akár a hőfokfüggése is picit különbözik.
>De qrva pontos...:}}}
>Gyula
>
>P.s.: ezt még a békeidőkben, a VIDEOTONban
>mértem, alighanem egyikünknek sincs hasonló
>eszközünk.
>Az 1N4148 olyan kis hőellenállású, hogy papírdobozba
>kellett csukni az elrendezést, mert a kis WEISS klíma
>ventilátora mindent összekavart...
>
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
20 cm a tervezett szigetelés rá :-).
Attila
De ettől függetlernül fog kapni egy kis teherelosztást maga alá (gerendák), aminek következtében ennek többszörösén fog eloszlani a súly..
Nem tudom mekkora területre volt felpocolva, a 2m3 samottégla az ugye kb 3,8T.
Egyébként ha belegondolok, a HMV tartályom mindenestűl kb, olyan 420 kiló. És három kicsi lábon áll jóval kisebb alapterületen / sugárban. 5 év alatt semmi nem történt még vele.
A letépte mit jelent pontosan? Mennyi az a letépés mm-ben? Illetve az aljzatbeton alatt és a szerelőbeton között van szigetelésed? Azaz nem a szigetelés ment össze? Vagy nem alakult ki ott valami üregféle? Apósnál volt hasonló, de ott egy vízér kimosta a ház alól a földet.... Nem volt egyszerű helyretenni.....
(Nálam a pincében nincsen szigetelés a két betonréteg között)
Attila
kin...@t-online.hu írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
A csákányhasználat ismerős, kínlódtam vele eleget.
Attila
kin...@t-online.hu írta:
De ez mondjuk spec panelnél nem tudom mennyi.
Attila
kin...@t-online.hu írta:
"Előnykapcsolások" nálam is vannak.
Attila
"Fekete Róbert" <fr...@harden.hu> írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
Csak padlóval nem jövök ki sajnos, illetve csak ott van, ahol kőburkolat van, és hatalmas az egyenetlenség / eloszlás..
Azért is szeretném megtartani, mert gyorsan csinál meleget. Illetve átmeneti időszakban, amikor csak alíg keveset kell fráűteni, nem praktikus a sok tonna betont felfűtenem, hanem csak egy kisebb begyújtás és elég egy napra. Van előnye azért a radiátornak is.
Télen, ha elmegyünk pár fokkal kevesebbre van állítva a hőfok, ha megérkezünk, jó lenne ha viszonylag gyorsan felfűtene. A padlófűtésnek meg nagy a tehetetlensége. és sajnos nagyon hidegben nem is tudom vele jelenleg kifűteni a házat ( a szigetelésesk, fődém szigetelés javyítás után talán már fog sikerülni).
Attila
"Kovács József" <k...@faldeko.hu> írta:
>
De ha nem muszáj ennyire nem szeretnék bonyolulítani. Illetve ehhez még sok más dolog is kellene márcsak eszközparkban is (anyagiak), meg sokminden mást is kellene talán mérnem hogy megfelelő képet kapjak. (pl padlófűtés hőmérséklet változás meredeksége a padlófűtés előremenő függvényében, vagy ugyanez a helyiség hőmérsékletre vonatkozóan). Bár ezt át kellene végülis gondolni mire lenne szükségem.
Jelenleg egyelőre azt látom a legjobb megoldásnak - ahogy más is írta - hogy a puffert tudjam megfelelően mérni. Az egész rendszert lemodellezni, leprogramozni - félek hiba esetén még gőzfelhő is lesz belőle
(Bár ez utóbbi talán nem, mert többszörösen, a PLC-s rendszertől függetlenül van biztosítva a dolog. Attól függetlenül is működni tud több szálon "vész" esetén).
Attila
Kiss Gabor <ki...@ssg.ki.iif.hu> írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
Nem is cél a termopsztáét tekergetése, de ha tovább kihuzzuk a pufferrel úgy, hogy pár fokot visszaengedjük napközben illetve ha nem vagyunk otthon, és optimalizáljuk amennyire lehet, akkor jó. Illetve a másik gond, hogy hétköznap sajnos nem nagyon van idő 5-6 órákat tüzelni, mert nem vagyok othon, és annyi kell a felfűtéshez.
Párszor már átrágtam magam is, de mindig ugyanaz lett a vége ( a kazán hatásfokról / munkapontjához nem is szólva, persze ehhez nem kell tudnom hogy a pufferben mi van, más tészta).
Attila
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
A másik hogy a belinkelt képed kész állapotban megvéve milliós tétel - két magyar gyártó is van, de mindkettőnél a teljes rendszer két milla magassága háztartási méretben. Na az kicsit sok..... Annyiért már más fűtést választanék.
Persze lehet ilyet házlilag is csinálni, de ez az a terület, amivel lehet, nem szívesen kísérletezgetnék. Illetve sokmindenbe be kellene ruházni, hogy kísérletezgessek vele, és rengeteg energia és idő is elmenne, lehet, mindezt összeadva többe lenne, mint az új....
Bár láttam utólag kivágott vegyeskazánokat házibarkács etetőkkel meg terményhajtó csigákkal, de hallottam ugyanígy ilyen balesetről, visszaégésről is....
Szóval nem egyszerű ennyire a téma. Jól ki lehet találni, de ez rengeteg energia idő és pénz. És fel lehetne találnia spanyolviaszt a pincében nagyon drágán :-(.
Attila
Cser Tamas <magu...@gmail.com> írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
>
Fűtési jellegű puffernál ez felesleges, azt te nem használod fel, állandó a víz benne nem cserélődik (hacsak nem valamiért néha le kell engedned).
Attila
Acs Gabor <levl...@e8e.eu> írta:
Viszont egy proconcept és hasonló rendszernél (passzívház felé elmenve) elvileg kötelező (???) a rekupátor beépítése a házba. Anélkül bizony az is vizesedik rendsen, főleg mert ezekbe hiperlégzáó ablakok szoktak kerülni. Vagy nagy szellőztetés....
Eleve egy 4 tagu családnál csak az emebrekből kipárológ pár liter, főz,s mosás, felmosás, ruhaszárítás és a többi, növények, stb.
Szóval oda kell a mesterséges szellőztető rendszer. Voltam már olyan házba ahol kihagyták, mert nem kell az, jó lesz anélkül, most próbálják utólag beépíteni, mert minden vizes lett.
Attila
Kormos Imre <imre....@gmail.com> írta:
Vagy elképesztő mennyiséget kellene a tetőre pakolni, és akkor is minimális rásegítés lenne.
Egy esetbent tud működni - átmeneti időszakban. Akkor esetleg kitolja a fűtési szezont egy nagyon picit, ha alacsony előremenőjű fűtési rendszered van. de akkor is csak nagyon minimálisan, és ahhoz képest meg túl nagy beruházás, meg ott áll a tetőn a többi időszakban.
Hacsak nem akarod nyáron vele fűteni a medencédet.....
(vákumcsőves kollektor tulajdonos vagyok, pár éve, de csak HMV-re használom, télen még arra is ritkán :-( )
Attila
erno hettinger <erno...@optimum.net> írta:
>-----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
>