Ennek elvégzése
után azonban a templom mél-
tán válhat a Hegyköz legneve-
zetesebb turisztikai objektu-
mává.
„...nem messze a’ Hegyek között, és igen kies, rejtekes helyen vagyon egy Siter nevű falu, mellynek Templomáról hiteles tudósításból bizonyos, hogy nem tsak régi Pogány Templom’ formát mutat, hanem az ajtó mellett abban márványköre a’ Thammuz és annak a’ szerént való siratása vólt le-rajzolva, és mint az meg íratik Ezek. 8. de a’ mellyet nem igen régen bé-vakoltatott az együgyűség mésszel.”
A tiszántúli református püspök Hunyadi Szabó Ferencnek ezzel az 1794-ben megjelent és egy nyakatekert etimologizáló eszmefuttatást bevezető passzusával vonult be a siteri templom a művészettörténeti irodalomba.[1] A jónéhány település nevét az ókori auktoroknál, mitológiai és bibliai történetekben előforduló toposzokból, személy- illetve helynevekből levezető Hunyadi számára Siter nem annyira névformája, mint inkább „az említett...Templomban vólt régi festésnek” köszönhetően került spekulációi sorába, de emiatt keltette fel később Révész Imre, Lugossy József vagy Rómer Flóris érdeklődését is.