Köszöntjük a Hegyköz csoportban '

Hegyközről:

Nagyváradtól keletre a Berettyó és a Sebes-Körös közén elterülő dombvidéket nevezzük Bihari Hegyköznek. A középkor folyamán az Alföldtől az erdélyi határig húzódó Középkalota nevű tájegység része volt. E tájegység megszűnését követően kapta új nevét. Magyarsága a honfoglalás korában települt meg a térségben. A 15-16. sz. óta románokkal vegyesen lakják. Jelesebb települései Bihar, Hegyközkovácsi, Kügy, Szalárd, Szent Imre Siter, Sitervölgy, Fegyvernek, Hegyköztóttelek, Hegyközcsatár, Hegyközújlak, Hegyközpályi, Hegyközszáldobágy stb. Az új tájegység néprajzával és helytörténetével behatóan foglalkozó Dukrét Géza és Sztankovics Gyula kiadványaiból megismerhetjük e térség magyarságának életét és kultúráját egyaránt.

Hegyközcsatár története :
Csatár. Chatar. Thatar. A váradi püspökség birtoka. Már az Árpádok korában fennállt. Nagy-Váradtól északra fekszik. A Csáki-féle és a debreczeni uradalmak közt, a Berettyó termékeny lapályán nevezetes uradalmak egész sora alakult ki.Csatár. Magyar mezőváros Bihar vármegyében, Váradhoz 1 mérföldre található egy dombon, 148 római katolikus és 1435 református lakja, s mind a két felekezetnek helyben van anyaszentegyháza. Határa 4340 hold, melyből szántó 1200 hold, rét 620, legelő 200, szőlőhegy 1000, (1100 ölével), erdő 1320 hold (1600 négyszögölével). Ezekből úrbéri szántó 240, rét 80, majorsági szántó 8, majorsági rét 8 hold, a többi irtvány és erdő. A két fordulóban levő föld el van soványodva, leginkább csak rozsos életet terem; de bora híres, és sokan tartanak itt vidékiek szőlőket. Vize a Kösmő patak. Vásárokat soha nem tartott, szabadalma sincs rá. Bírja a váradi deák püspök.Az érmelléki hegyek elágazásánál, hegytetőn fekvő magyar kisközség, túlnyomóan evangélikus református vallású lakosokkal. Házainak száma 287, lakosaié 1672. Postája, távírója és vasúti állomása Bihar. A község a pápai tizedjegyzék szerint már a XIII. században megvolt. Ősi, szabados község, melyben a püspök lovas nemesei, csatárai laktak. Egyesek szerint innen veszi elnevezését is. A püspökség uradalmához tartozott, azonban 1484-ben a Zólyomiaknak s ezekkel való atyafiságok révén a Makófalviaknak is volt itt birtokuk. Ősi egyházának helyén áll a mai református templom, melynek átalakításánál a régi templomnak egy falrészletét meghagyták. A csatári római katolikus templom 1809-ben épült. A lakosok községi hitelszövetkezetet és olvasó-kört tartottak fenn. Itt volt a szalárdi járás egyik körjegyzősége. Az ide tartozó Latabár-puszta IV. László alatt egyházas község volt s Miklós vajda volt a földesura. Ettől elkoboztatván 1557-ig, mint a váradi püspök birtoka szerepel. 1576-ban Konczos Pál nevű bíráját is említik.
Forrás :biharihegykoz.5mp.eu
Bővebb információ :    hegykozcsatar.lapunk.hu
                                          Hegyközcsatár és környéke -Google csoport
                                           Csatáriak - Facebook csoport

             Hegyközcsatár 2013-ban ünnepli a 800 éves fennállását'

Térképen

Nagyobb térképre váltás

Köszönjük a látogatását '

Milyen volt Hegyközcsatár 1926-ban?

Karesz