Fwd: FW: Fwd: Fw: Békediktátum és tanulságok a választásról
Apró Juhász János
Feladó: Ivánné Szávics <szavicsn...@gmail.com>
Date: 2019. nov. 11., H, 19:23
Subject: Fwd: FW: Fwd: Fw: Békediktátum és tanulságok a választásról
To: Apró Juhász János <aproj...@gmail.com>
Feladó: Marika Műhelyiné <muhe...@gmail.com>
Date: 2019. okt. 23., Sze, 10:58
Subject: Fwd: FW: Fwd: Fw: Békediktátum és tanulságok a választásról
To:
Subject: FW: Fwd: Fw: Békediktátum és tanulságok a választásról
A saint-germaini békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként létrejött békeszerződés.
Egyfelől Ausztria (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama), másfelől a háborúban győztes antant államai
(Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) írták alá a franciaországi Saint-Germain-en-Laye-ben, 1919. szeptember 10-én.
MVSZ levele az Osztrák államelnöknek az elcsatol magyar területről, amit ma Burgenlandnak neveznek !
From: MVSZ Sajtószolgálat
Sent: Monday, September 09, 2019 11:03 AM
Subject: MVSZ: Felszólalás Nyugat-Magyarország elbirtoklása ellen
Holnap lesz a Saint Germain-i béke 100. évfordulója. Ez az a „béke”, amelyre Magyarországot meg sem hívták, és amellyel Magyarország négy nyugati vármegyéjének több mint négyezer négyzetkilométernyi részét Ausztriához csatolták. Miután a területi vitákban egyedül illetékes magyar állam felkérésre sem fogalmazott meg területi igényt Ausztriával szemben, kényszerűségből a Magyarok Világszövetségének elnöke szólalt fel Nyugat-Magyarország elbirtoklása ellen.
Patrubány Miklós elküldte felszólalását Ausztria államelnökének, Alexander Van der Bellen úrnak, kancellárjának, Brigitte Bierlein asszonynak, kül- és Európa-ügyi miniszterének, Alexander Schallenberg úrnak és Ausztria magyarországi nagykövetének, Mag. iur. Elisabeth Ellison-Kramer asszonynak. E felszólaló levél magyar példányát másolatban elküldte Áder János köztársasági elnök úrnak, Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és Szijjártó Péter külügyminiszter úrnak.
Alább a felszólalás teljes szövege.
Tisztelt Államelnök Úr!
A Magyarok Világszövetsége nevében írok Önnek, amelyet az Eucharisztikus Világkongresszus keretében ülésező Magyarok II. Világkongresszusa 1938-ban azért hívott életre, hogy az egyetemes magyar nemzet képviseletére hivatott Magyarok Világkongresszusának állandóan működő ügyvivő testülete legyen.
A Magyarok Világszövetsége, amelynek tagjai Magyarországon és a világ több mint ötven országában élnek, gróf Teleki Pál néhai magyar miniszterelnök kezdeményezésére jött létre.
Jóllehet a Magyarok Világszövetsége pártok és kormányok fölötti, azoktól független szervezet, a magyar politikumhoz való kötődése letagadhatatlan. 1945-47 között Magyarország akkori miniszterelnöke, Nagy Ferenc egyben a Magyarok Világszövetségének elnöke is volt. A Magyarok Világszövetségének jelenlegi elnökét, aki e levelet írja, 2000-ben Magyarország korábbi miniszterelnökével, Boross Péterrel szemben választották elnökké, akit nyíltan támogatott Magyarország akkori és mostani miniszterelnöke, Orbán Viktor.
A Magyarok Világszövetségének elnökéről a Magyarok III. Világkongresszusán, 1992 augusztusában, 3000 küldött előtt Magyarország akkori miniszterelnöke, Antall József azt mondta, hogy míg Magyarország miniszterelnöke csak lélekben lehet 15 millió magyar miniszterelnöke, a Magyarok Világszövetségének elnöke ténylegesen a világ minden magyarjának az elnöke.
E levél a Magyarok Világszövetsége Elnökségének határozata alapján, az egyetemes magyar nemzet nevében íródik.
Még a nemzetközi jogban ismert száz éves elbirtoklási idő eltelte előtt, az egyetemes magyar nemzet nevében kijelentjük, hogy soha nem fogunk lemondani azokról a területekről, amelyeket az 1919. szeptember 10-i Saint Germain-i béke nyomán nagyhatalmi önkénnyel Magyarországtól Ausztriához csatoltak.
Indokolás
· Ausztria és Magyarország nem volt egymással háborús viszonyban, sőt egy államszövetség, az Osztrák-Magyar Monarchia két részét alkották az első világháború kitörésekor és a fegyveres harcok ideje alatt.
· Az Osztrák-Magyar Monarchia nevű államszövetségben Magyarország önálló állam volt, saját alkotmánnyal, saját Országgyűléssel, saját kormánnyal és egyértelműen megvont határokkal, azaz saját területtel. A Lajta mentén húzódó magyar-osztrák határ nem csak történelmi valóság, hanem alkotmányjogilag is rögzített határ is egyben.
· Magyarország semmiképpen nem kívánt a háború részesévé válni. Tisza István magyar miniszterelnök meg is vétózta a Koronatanácsban a Szerbiának a szarajevói merénylet után küldendő hadüzenetet, amit rajta kívül mindenki támogatott. Miután nagy nyomás alá helyezték, a megismételt Koronatanácsban is csak azzal a feltétellel bólintott rá a hadüzenetre, ha ezzel egyidejűleg jegyzék születik a nagyhatalmak felé, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia még egy győztes háború esetén sem támaszt területi igényt Szerbia felé. Jóllehet a Monarchia kormánya Tisza István magyar miniszterelnök feltételét egyhangú szavazattal elfogadta, gróf Berchtold külügyminiszter annak végrehajtását elszabotálta, és a totális háború elkerülhetetlenné vált. Tehát a hadat üzenő Osztrák-Magyar Monarchián belül is a felelősség egyértelműen az osztrák felet terheli.
Mindezek után Ausztria területszerzése Magyarországgal szemben a legnagyobb igazságtalanság és gyalázat, amely jóvátételt követel minden időkben. Az aktusnak a jogtalanságát tetézi, hogy jóllehet a népek önrendelkezési jogára hivatkozva követték el az elcsatolást, azt az adott terület akkor a többséget kitevő lakosságának – horvátok és magyarok – akarata ellenére hajtották végre.
A Magyarok Világszövetsége tudatában van annak, hogy a területi igény bejelentése a nemzetközi jog rendelkezései szerint a kormányok feladata, miként annak is, hogy a szóban forgó magyar területek 100 éves elbirtoklási ideje nem telik le 2019. szeptember 10-én, hanem kilenc évvel később. Ausztria nem 1919-ben, hanem két évvel később jutott Nyugat-Magyarország területeinek birtokába. Az osztrák államiság pedig szünetelt 1938-1945 között, amíg a népszavazással megerősített Anschluss-t követően Ausztria betagolódott a Német Birodalomba, és annak egyik közönséges területi alegységévé (Gau) vált.
Mégis most, még a Saint Germain-i béke századik évfordulójának bekövetkezte előtt szólalunk fel. Tesszük ezt egyrészt emlékeztetésképpen és azért, hogy vitán felüli legyen a magyar nemzet örökös igénye bejelentésének időbeni volta. Másrészt azért tesszük, hogy a két kormány és a két állam a következő 9 évben elegendő idővel rendelkezzék a területi igény jogerős bejelentésére, és annak a Helsinki Egyezmény jegyében, békés eszközökkel, tárgyalásos úton való rendezésére. Úgy, ahogy illik ez két államhoz, amelyek, véres háborús évszázadok után mindketten az Európai Unió tagjai.
Bízunk benne, hogy felszólalásunk kellőképpen indokolt ahhoz, hogy a megszólított osztrák fél azt komolyan vegye, ugyanakkor ne tekintse „hadüzenetnek”. Tudatában vagyunk annak is, hogy az Európát fenyegető és részben máris sújtó veszedelmek elhárításához összefogásra és közös fellépésre van szükség. Ám Ausztria és Magyarország e nélkülözhetetlen összefogása nem jöhet létre, amíg a Saint Germain-i igazságtalanság és gyalázat fennáll. Ausztria el sem szabadott volna fogadja azt.
Az is lehetséges, hogy Nyugat-Magyarországnak az Ausztriához csatolt területén – amelyet később Vier-Burgenland, majd Burgenland névvel illettek – ma élő népek, egy népszavazás esetén nem szavaznának a Magyarországhoz való visszatérésre. Ám erre a népszavazásra nincs is szükség, hiszen azt az elcsatoláskor sem tették lehetővé.
Ezt a kérdést a történelmi igazságosság jegyében kell rendezni. Ha ehhez Ausztria partner lesz, akkor a magyar nemzettel karöltve és vállvetve védheti meg és érvényesítheti érdekeit, dacolva a Mindkettőjüket érintő kihívásokkal és fenyegetésekkel.
Tisztelettel
Budapest, 2019. szeptember 5-én
PATRUBÁNY Miklós István Ádám,
a Magyarok Világszövetségének elnöke
A Nemzeti konzultáció Trianonról folytatódik!
Az önkormányzati választás tanulságai
1/ A városokban üres pofázással, un. gyűlölet beszédekkel többet lehet elérni, mint kitartó, kemény munkával.
2/ A negatív kampány is jobb, mint a kampánynélküliség. Egy időben kel elkezdeni az ellenzéki erők kampányával. A jobboldali orgánumokban, az újságok címlapján a mieinket kell fényképeken, filmeken megmutatni. Elért eredményeinket nem elég százszor, de ezerszer kell elmondani.
3/ A szerénység a politikai harcban nem nyerő.
4/ A közszolgálati médiában többet beszéltek az egyesített baloldal jelöltjeiről, több megnyilatkozási lehetőséget kaptak, mint a jobboldali polgármester jelöltek. Ugyanakkor már a konzervatív, nemzeti gondolkodásúak is unják, ugyanazon hírek sulykolását. A hírszerkesztés csapnivaló!
5/ Az elfogult baloldali szavazókat nem kell címkézni a következőkkel: „fehérje halmaz, agymosott, panel proli stb…” Ez csak olaj a tűzre, és megsértve érezvén magukat már csak azért is igaztalanul fognak szavazni.
6/ Bátran vállalni kell a szóbeli párbaj kihívásokat, még akkor is, ha természetünkkel ez a sárdobálás nem fér össze.
7/ Eggyel mindig több plakátot kell állítani, mint az egyesített ellenzék.
8/ Már most el kell kezdeni ismert, általánosan megbecsült, városi, tehetséges, fiatal, jóképű FIDESZ polgármesterek megismertetését a közösségekkel a városokban.
9/ Budapest, „bűnös város”, JAJ NEKED a következő öt esztendőben! Ez még nem „Waterló”, még csak nem is a „borogyinói ütközet”, de vigyázni kell, mert az ördög nem alszik…
Üdvözlettel:
Szemes Béla