Az elosztás reformja nem oldhatja meg az értéktermelés válságát
Borotai Sándor
A rendszerváltás során a fürdővízzel együtt kiöntöttük a gyereket is: szemétbe dobtuk Marx politikai gazdaságtanát, mert az a kapitalizmus kritikáját fogalmazza meg. Pedig az egyetlen olyan egységes rendszerbe foglalt gazdaságtanról van szó, amely nemcsak hogy a mai napig érvényes következtetések levonását teszi lehetővé, de a megoldás kulcsa is lehet.
Túl mélyen nem akarok itt belemenni a politikai gazdaságtani elméletekbe. Egyenesen felteszem a kérdést, hogy a közismert c+v+m marxi képlet milyen trendet fejez ki?
Ma már odáig eljutottunk, hogy elismerjük: CSÖKKEN A TERMELÉS ÉLŐMUNKA SZÜKSÉGLETE, de odáig még nem, hogy a kizsákmányolásról szabad legyen beszélni. Mert a kapitalizmusban törvénynek fogadjuk el, hogy a munkaerő mint áru ára annyi, amennyi a munkaerőpiacon kialakult munkabér. Pedig ha a munka termelékenysége nő, akkor annak tükröződnie kellene a
munkabérekben is!
Csakhogy hamis beidegződések élnek tovább a munkaerő mint áru tabujában. Nézzünk csak szembe ezzel
Mindenki közröhejnek tartotta a szocialista bérezési elvet, amely azon alapult, hogy a fehérköpenyes dolgozó (a mérnök) meg sem izzad és ezért kevesebbet keresett, mint a kemény fizikai munkát végző melós. De lám, ugyanez a szellem érvényesül a kapitalizmusban is, amikor azt mondjuk, hogy a gépesítés és a robotizáció egyre magasabb foka miatt már el sem fárad a munkás a 8 óra alatt. Ezért egy összeszerelő kft-ben szinte minden produktív munkás ugyanannyit keres: a minimálbért. Miért is keresne többet, hiszen csak egy csavar a gépezetben! A munkájának szinte nincs is értéke! De hogyan juthattunk el a kizsákmányolásnak erre a fokára? Hát úgy, hogy a gépsorokat és technológiákat megtervező és megépítő alkotó munka sem lett értékéhez képest megfizetve! Az alkotó emberi munka, a tudás és munkavégző képesség minden eredményét és hasznát a tőketulajdonos sajátítja ki.
Pedig a munkaerő is erőforrás ám! Nemcsak a természeti kincsek. Aminek a tulajdonosa a munkás! Ami alapján jogos igény lehetne, hogy társtulajdonos legyen a vállalatánál! Csak nem tud élni a lehetőséggel és nem tudja elfogadtatni azt az elvet, hogy a munkavégző képességét ő fekteti be a vállalkozásba, nem az, aki a munkabért fizeti érte. Mert a munkabér csak a munkaidő fizetsége, nem a létrehozott érték ára! Így áll elő a helyzet, hogy a szellemi dolgozó, a tudományos munkatárs és a K+F mérnök is - elnézést a kifejezésért - "szarért-húgyért-bagóért" (egy relatíve kicsit magasabb életszínvonalért) dolgozik, amikor a gyárkapun kívül tömegével állnak sorba a munkanélküliek munkáért. Mérnökök is... Így aztán nem csoda, hogy a technológiát és a gépeket
fejleszteni olcsóbb, mint a foglalkoztatást bővíteni. Mert a mérnök is olcsó...
Amikor az ember egy multinál a munkaszerződést aláírja, akkor egyben aláírja azt is, hogy minden ismeret, ami a birtokába jut, az a vállalat tulajdona. És az alkotó (szellemi) munkájának minden eredménye is az. Egyáltalán nem olyan széles körben elterjedt dolog az, hogy egy szabadalmi jogban a munkavállaló nevét is bejegyzik és még akkor is kérdéses, hogy hány százalékban részesedik a jogból. Az általános és jellemző tehát az, hogy az „alkotó ember” is piaci bérért dolgozik, aminek semmi köze a munkájával létrehozott értékhez.
Megismétlem a kérdést: mi a fejlődés trendje? Matematikailag a trend kifejezhető az idő függvényében egy igen egyszerű formában:
lim v ----> 0
Vagyis a rendszerszinten összesített munkabér globális méretekben trendjében tart a nullához. Más szóval a SEMMIHEZ! Ezt takarja, hogy csökken a társadalmi termelés élőmunka szükséglete. A képlet kettős értelemben is igaz. (1) Egyre kevesebb ember dolgozik és (2) az összességében kifizetett munkabér csökken. Hiába nő az egyes dolgozók bére, ha csökken az összes aktív munkavállaló eltartóképessége.
Igen ám, de ha igaz, hogy a munkabér határértéke nulla, akkor nulla a határértéke az értéktöbbletnek (azaz a profitnak) is. Mert az értéktöbbletet az emberi munka hozza létre. Minél kisebb a munkabér, abból egyre kevesebb kisajátítani való marad. Így talán érthetőbb, amiről írok. Matematikai nyelven ez így fogalmazható meg:
A képlet azt fejezi ki, hogy a rendszerszinten összesített hozzáadott érték szintén a nulla felé tart. S ha valaki nem értené, a GDP értékéről van szó. A GDP ugyanis nem más, mint a végső fogyasztásra kerülő javak összessége – az elfogyasztott természeti erőforrásokon felül. Miből fog az értéktöbblet képződni és MIBŐL FOG AZ ÚJ ÉRTÉK KELETKEZNI, ha emberi kézre nem lesz többé szükség a termelésben? Meg tudja valaki válaszolni ezt a paradoxont? Azt nem mondhatjuk, hogy a gépek és a robotok fogják a profitot (és általában az új értéket) előállítani, mert a gépek is csak annyi új értéket képesek létrehozni, amekkora értéktermelő képességet beléjük építettünk. Mert a gép is emberi alkotás. Ahhoz, hogy emberi közreműködés nélkül értéktermelés létezhessen – szerintem – előbb fel kellene találni az alkimisták kövét vagy az örökmozgót! Amit aztán elnevezhetnénk profitgyártó gépnek. De ilyen nem létezik...
Ezt nevezzük az értéktermelés válságának. Annak ellenére, hogy mikrogazdasági szinten a munkabér csökkenésével a profit nő, mégis makrogazdasági (és még inkább globális) szinten a létrehozott új érték összmennyisége is csökkenő tendenciát mutat. Nem másért, mint azért, mert a kizsákmányolás a dolgozók munkabérének csökkentésén és a munkanélküliségen keresztül fölemészti a globális fizetőképes keresletet.
Mindez a tudás benne van a marxizmus politikai gazdaságtanában. De mert a kapitalizmus kritikájáról van szó, a szemétbe dobtuk a rendszerváltáskor. Bántotta a szemünket...
Ezt a kérdést nem lehet pusztán az elosztás oldaláról megközelíteni! Az FNA nem old meg semmit! A globális kapitalizmus válsága nem egyszerűen a fogyasztás válsága, hanem az értéktermelés válsága! Az FNA visszapótol ugyan valamekkora vásárlóerőt a kisajátított munkajövedelemből ami hiányzik a kereslet-kínálat egyensúlyához, vagyis ami szükséges a tőke értékesüléséhez, de HA NEM HOZUNK LÉTRE ÚJ ÉRTÉKET, AKKOR NINCS IS MIT ELOSZTANI! Ezt érzékeljük mi, amikor azt látjuk, hogy nem jut pénz a közegészségügyre, a közoktatásra és általában a szociális hálóra. Ebben foglalható össze a kapitalista termelési mód, az értéktermelés válsága.
Másképpen fogalmazva a munkabér kiváltható ugyan az alapjövedelemmel, de az alapjövedelemből élő ember nem hoz létre új értéket. Nem fér hozzá a munkához! És ez teljesen független attól, hogy a felszabaduló időt a társadalom számára képes-e hasznosan eltölteni. Elképzelhető, hogy képes, ezzel én nem szállok vitába. De azt biztosnak gondolom, hogy aki kívül reked a munka világán, az elidegenedik a társadalmi termeléstől. Ha ez megtörténik, már akarva sem tudna részt venni az értéktermelésben.
Nem elég arról beszélni, hogy az alapjövedelem szabaddá teszi az embert a munka kényszerétől és megteremti a lehetőséget annak, hogy más, alternatív tevékenységi lehetőségeket keressen és találjon magának, de meg kell tudni mondani, hogy mennyivel fog nőni ezáltal a társadalom összes jövedelme (a GDP). Mert ha az összes jövedelem nem kimutatható, hogy nő az FNA bevezetésével, akkor a kérdés előre tudható, hogy elbukott. MIT FOG ELOSZTANI AZ FNA RENDSZERE, HA AMÚGY A CSÖKKENŐ FOGLALKOZTATÁS RÉVÉN A TÁRSADALOM ÖSSZES JÖVEDELME CSÖKKEN?
Bízom benne, hogy vannak olyan alternatív tevékenységek, amelynek a társadalmi haszna kimutatható. De félek tőle, hogy a „pótcselekvés” és a „virtuális munka” nem tartozik ezek közé. Az például egy pótcselekvés, hogy én itt írogatok, de a kutya sem olvassa és válasz nem érkezik rá. Mert az illetékes is ignorálják az írásaimat, akikre pedig hatással szeretnék lenni.
Azt gondolom, hogy nem vagyunk képesek megérteni azt a helyzetet, hogy csökken a társadalmi termelés munkaerőszükséglete. Úgy vélem, hogy ehhez kevés a fantáziánk. Ennek ellenére a trendet világosan látni kell! Ha nem is tudjuk elképzelni, hogy ez a folyamat hogyan fog végigmenni és mi lesz a végkifejlet, ami jelenleg a világban zajlik, az így írható le. A folyamat szerintem nem fog végig lefutni, mert a a globális kapitalizmus egyszerűen összeomlik. Profit nélkül a tőketulajdonos érdekeltsége a rendszer fenntartásában meg fog szűnni. Hogy mi jöhet utána, az egyenlőre csak találós kérdés.
Az a véleményem, hogy az egész értékrendünket át kell gondolnunk. Nem elég azt mondani, hogy nem azért fizetünk munkabért, mert az ember dolgozik, hanem azért fizetünk alapjövedelmet, hogy az ember dolgozhasson. Azt nem vonom kétségbe, hogy egészen új szükségletek jöhetnek létre és elégítődhetnek ki az ember felszabaduló munkaidejében, de őszintén szólva szegényes a fantáziám ahhoz, hogy el tudjam képzelni, ez életcél lehet az ember számára. A társadalmi termelés célja a szükségletkielégítés! A legfőbb szükséglet ma is a megélhetési szükséglet. Ennek első lépcsője a munka iránti szükséglet. Ez az, amit munkához valójognak nevezhetünk. Ezt nem válthatja fel a „pótcselekvéshez” való jog!
A termelés csökkenő élőmunka szükségletéről egész egyszerűen az a véleményem, hogy azt teljesen tévesen értelmezzük. Az élőmunka szükséglet csökkenése önmagában a munka hatékonyságának a növekedéséből adódik. Azaz a dolgozó ember munkája egyre nagyobb értékű! Ebből az kellene következzen, hogy ugyanazért a bérért (életszínvonalért) egyre kevesebbet kellene dolgoznia! Ma már szinte 4 óra alatt meg kellene tudni keresni a 8 órás bért! Mert 4 óra alatt több értéket hoz létre, mint korábban 8 óra alatt. Ebből egyáltalán nem kellene, hogy következzen munkanélküliség, mert az mesterségesen kreált és önkényes dolog! A kizsákmányolás pedig éppen abban nyilvánul meg, hogy még ma is 8 órát kell gürizni. Majdnem mint 100 éve... Mintha nem is lett volna közben semmi technikai-technológiai fejlődés.
Ebben az utolsó bekezdésben azt próbáltam megfogalmazni, hogy teljesen át kellene gondolnunk az értékrendünket! Mert valójában önmagunknak kreáljuk a problémákat hamis közgazdasági nézetekkel és téveszmékkel.
Borotai Sándor
" Mert az illetékes is ignorálják az írásaimat, akikre pedig hatással szeretnék lenni." helyett - helyesen a következő:
" Mert az illetékesek is ignorálják az írásaimat, akikre pedig hatással szeretnék lenni."
Faragó Gábor
A termel�s cs�kken� �l�munka sz�ks�glet�r�l eg�sz egyszer�en az a v�lem�nyem, hogy azt teljesen t�vesen �rtelmezz�k. Az �l�munka sz�ks�glet cs�kken�se �nmag�ban a munka hat�konys�g�nak a n�veked�s�b�l ad�dik. Azaz a dolgoz� ember munk�ja egyre nagyobb �rt�k�! Ebb�l az kellene k�vetkezzen, hogy ugyanaz�rt a b�r�rt (�letsz�nvonal�rt) egyre kevesebbet kellene dolgoznia! Ma m�r szinte 4 �ra alatt meg kellene tudni keresni a 8 �r�s b�rt! Mert 4 �ra alatt t�bb �rt�ket hoz l�tre, mint kor�bban 8 �ra alatt. Ebb�l egy�ltal�n nem kellene, hogy k�vetkezzen munkan�lk�lis�g, mert az mesters�gesen kre�lt �s �nk�nyes dolog! A kizs�km�nyol�s pedig �ppen abban nyilv�nul meg, hogy m�g ma is 8 �r�t kell g�rizni. Majdnem mint 100 �ve... Mintha nem is lett volna k�zben semmi technikai-technol�giai fejl�d�s.Ez t�k�letesen �gy van! A b�kken� ott van, hogy a m�ra kialakult� kapitalizmus megteheti, - mert megengedj�k neki, hogy a saj�t t�rv�nyei szerint �rv�nyes�tse a profit n�vel�s�nek elv�t. (min�l kevesebb r�ford�t�ssal - min�l t�bbet el�rni...) Vagyis mag�val a rendszerrel van baj �s nem az emberi munk��rt fizetett munkab�rrel!
2013.11.09. 12:16 keltez�ssel, Borotai S�ndor �rta:
A rendszerv�lt�s sor�n a f�rd�v�zzel egy�tt ki�nt�tt�k a gyereket is: szem�tbe dobtuk Marx politikai gazdas�gtan�t, mert az a kapitalizmus kritik�j�t fogalmazza meg. Pedig az egyetlen olyan egys�ges rendszerbe foglalt gazdas�gtanr�l van sz�, amely nemcsak hogy a mai napig �rv�nyes k�vetkeztet�sek levon�s�t teszi lehet�v�, de a megold�s kulcsa is lehet.
T�l m�lyen nem akarok itt belemenni a politikai gazdas�gtani elm�letekbe. Egyenesen felteszem a k�rd�st, hogy a k�zismert�c+v+m marxi k�plet milyen trendet fejez ki?
Ma m�r od�ig eljutottunk, hogy elismerj�k: CS�KKEN A TERMEL�S �L�MUNKA SZ�KS�GLETE, de od�ig m�g nem, hogy a kizs�km�nyol�sr�l szabad legyen besz�lni. Mert a kapitalizmusban t�rv�nynek fogadjuk el, hogy a munkaer� mint �ru �ra annyi, amennyi a munkaer�piacon kialakult munkab�r. Pedig ha a munka termel�kenys�ge n�, akkor annak t�kr�z�dnie kellene a
munkab�rekben is!
Csakhogy hamis beidegz�d�sek �lnek tov�bb a munkaer� mint �ru tabuj�ban. N�zz�nk csak szembe ezzelMindenki k�zr�hejnek tartotta a szocialista b�rez�si elvet, amely azon alapult, hogy a feh�rk�penyes dolgoz� (a m�rn�k) meg sem izzad �s ez�rt kevesebbet keresett, mint a kem�ny fizikai munk�t v�gz� mel�s. De l�m, ugyanez a szellem �rv�nyes�l a kapitalizmusban is, amikor azt mondjuk, hogy a g�pes�t�s �s a robotiz�ci� egyre magasabb foka miatt m�r el sem f�rad a munk�s a 8 �ra alatt. Ez�rt egy �sszeszerel� kft-ben szinte minden produkt�v munk�s ugyanannyit keres: a minim�lb�rt. Mi�rt is keresne t�bbet, hiszen csak egy csavar a g�pezetben! A munk�j�nak szinte nincs is �rt�ke! De hogyan juthattunk el a kizs�km�nyol�snak erre a fok�ra? H�t �gy, hogy a g�psorokat �s technol�gi�kat megtervez� �s meg�p�t� alkot� munka sem lett �rt�k�hez k�pest megfizetve! Az alkot� emberi munka, a tud�s �s munkav�gz� k�pess�g minden eredm�ny�t �s haszn�t a t�ketulajdonos saj�t�tja ki.
Pedig a munkaer� is er�forr�s �m! Nemcsak a term�szeti kincsek. Aminek a tulajdonosa a munk�s! Ami alapj�n jogos ig�ny lehetne, hogy t�rstulajdonos legyen a v�llalat�n�l! Csak nem tud �lni a lehet�s�ggel �s nem tudja elfogadtatni azt az elvet, hogy a munkav�gz� k�pess�g�t � fekteti be a v�llalkoz�sba, nem az, aki a munkab�rt fizeti �rte. Mert a munkab�r csak a munkaid� fizets�ge, nem a l�trehozott �rt�k �ra! �gy �ll el� a helyzet, hogy a szellemi dolgoz�, a tudom�nyos munkat�rs �s a K+F m�rn�k is - eln�z�st a kifejez�s�rt - "szar�rt-h�gy�rt-bag��rt" (egy relat�ve kicsit magasabb �letsz�nvonal�rt) dolgozik, amikor a gy�rkapun k�v�l t�meg�vel �llnak sorba a munkan�lk�liek munk��rt. M�rn�k�k is... �gy azt�n nem csoda, hogy a technol�gi�t �s a g�peket�
fejleszteni olcs�bb, mint a foglalkoztat�st b�v�teni. Mert a m�rn�k is olcs�...
Amikor az ember egy multinďż˝l a munkaszerzďż˝dďż˝st al��rja, akkor egyben al��rja azt is, hogy minden ismeret, ami a birtokďż˝ba jut, az a vďż˝llalat tulajdona. ďż˝s az alkotďż˝ (szellemi) munkďż˝jďż˝nak minden eredmďż˝nye is az. Egyďż˝ltalďż˝n nem olyan szďż˝les kďż˝rben elterjedt dolog az, hogy egy szabadalmi jogban a munkavďż˝llalďż˝ nevďż˝t is bejegyzik ďż˝s mďż˝g akkor is kďż˝rdďż˝ses, hogy hďż˝ny szďż˝zalďż˝kban rďż˝szesedik a jogbďż˝l. Az ďż˝ltalďż˝nos ďż˝s jellemzďż˝ tehďż˝t az, hogy az „alkotďż˝ ember” is piaci bďż˝rďż˝rt dolgozik, aminek semmi kďż˝ze aďż˝munkďż˝jďż˝val lďż˝trehozott ďż˝rtďż˝khez.
Megism�tlem a k�rd�st: mi a fejl�d�s trendje? Matematikailag a trend kifejezhet� az id� f�ggv�ny�ben egy igen egyszer� form�ban:lim v ----> 0
Vagyis a rendszerszinten �sszes�tett munkab�r glob�lis m�retekben trendj�ben tart a null�hoz. M�s sz�val a SEMMIHEZ! Ezt takarja, hogy cs�kken a t�rsadalmi termel�s �l�munka sz�ks�glete. A k�plet kett�s �rtelemben is igaz. (1) Egyre kevesebb ember dolgozik �s (2) az �sszess�g�ben kifizetett munkab�r cs�kken. Hi�ba n� az egyes dolgoz�k b�re, ha cs�kken az �sszes akt�v munkav�llal� eltart�k�pess�ge.
Igen �m, de ha igaz, hogy a munkab�r hat�r�rt�ke nulla, akkor nulla a hat�r�rt�ke az �rt�kt�bbletnek (azaz a profitnak) is. Mert az �rt�kt�bbletet az emberi munka hozza l�tre. Min�l kisebb a munkab�r, abb�l egyre kevesebb kisaj�t�tani val� marad. �gy tal�n �rthet�bb, amir�l �rok. Matematikai nyelven ez �gy fogalmazhat� meg:
lim (v + m) -----> 0
--A kďż˝plet azt fejezi ki, hogy a rendszerszinten ďż˝sszesďż˝tett hozzďż˝adott ďż˝rtďż˝k szintďż˝n a nulla felďż˝ tart. S ha valaki nem ďż˝rtenďż˝, a GDP ďż˝rtďż˝kďż˝rďż˝l van szďż˝. A GDP ugyanis nem mďż˝s, mint a vďż˝gsďż˝ fogyasztďż˝sra kerďż˝lďż˝ javak ďż˝sszessďż˝ge – az elfogyasztott termďż˝szeti erďż˝forrďż˝sokon felďż˝l. Mibďż˝l fog az ďż˝rtďż˝ktďż˝bblet kďż˝pzďż˝dni ďż˝s MIBďż˝L FOG AZ ďż˝J ďż˝RTďż˝K KELETKEZNI, ha emberi kďż˝zre nem lesz tďż˝bbďż˝ szďż˝ksďż˝g a termelďż˝sben? Meg tudja valaki vďż˝laszolni ezt a paradoxont? Azt nem mondhatjuk, hogy a gďż˝pek ďż˝s a robotok fogjďż˝k a profitot (ďż˝s ďż˝ltalďż˝ban az ďż˝j ďż˝rtďż˝ket) el��llďż˝tani, mert a gďż˝pek is csak annyi ďż˝j ďż˝rtďż˝ket kďż˝pesek lďż˝trehozni, amekkora ďż˝rtďż˝ktermelďż˝ kďż˝pessďż˝get belďż˝jďż˝k ďż˝pďż˝tettďż˝nk. Mert a gďż˝p is emberi alkotďż˝s. Ahhoz, hogy emberi kďż˝zremďż˝kďż˝dďż˝s nďż˝lkďż˝l ďż˝rtďż˝ktermelďż˝s lďż˝tezhessen – szerintem – elďż˝bb fel kellene talďż˝lni az alkimistďż˝k kďż˝vďż˝t vagy az ďż˝rďż˝kmozgďż˝t! Amit aztďż˝n elnevezhetnďż˝nk profitgyďż˝rtďż˝ gďż˝pnek. De ilyen nem lďż˝tezik...
Ezt nevezz�k az �rt�ktermel�s v�ls�g�nak. Annak ellen�re, hogy mikrogazdas�gi szinten a munkab�r cs�kken�s�vel a profit n�, m�gis makrogazdas�gi (�s m�g ink�bb glob�lis) szinten a l�trehozott �j �rt�k �sszmennyis�ge is cs�kken� tendenci�t mutat. Nem m�s�rt, mint az�rt, mert a kizs�km�nyol�s a dolgoz�k munkab�r�nek cs�kkent�s�n �s a munkan�lk�lis�gen kereszt�l f�lem�szti a glob�lis fizet�k�pes keresletet.
Mindez a tud�s benne van a marxizmus politikai gazdas�gtan�ban. De mert a kapitalizmus kritik�j�r�l van sz�, a szem�tbe�dobtuk a rendszerv�lt�skor. B�ntotta a szem�nket...
Ezt a k�rd�st nem lehet puszt�n az eloszt�s oldal�r�l megk�zel�teni! Az FNA nem old meg semmit! A glob�lis kapitalizmus v�ls�ga nem egyszer�en a fogyaszt�s v�ls�ga, hanem az �rt�ktermel�s v�ls�ga! Az FNA visszap�tol ugyan valamekkora v�s�rl�er�t a kisaj�t�tott munkaj�vedelemb�l ami hi�nyzik a kereslet-k�n�lat egyens�ly�hoz, vagyis ami sz�ks�ges a t�ke �rt�kes�l�s�hez, de HA NEM HOZUNK L�TRE �J �RT�KET, AKKOR NINCS IS MIT ELOSZTANI! Ezt �rz�kelj�k mi, amikor azt l�tjuk, hogy nem jut p�nz a k�zeg�szs�g�gyre, a k�zoktat�sra �s �ltal�ban a szoci�lis h�l�ra. Ebben foglalhat� �ssze a kapitalista termel�si m�d, az �rt�ktermel�s v�ls�ga.
M�sk�ppen fogalmazva a munkab�r kiv�lthat� ugyan az alapj�vedelemmel, de az alapj�vedelemb�l �l� ember nem hoz l�tre �j �rt�ket. Nem f�r hozz� a munk�hoz! �s ez teljesen f�ggetlen att�l, hogy a felszabadul� id�t a t�rsadalom sz�m�ra k�pes-e hasznosan elt�lteni. Elk�pzelhet�, hogy k�pes, ezzel �n nem sz�llok vit�ba. De azt biztosnak gondolom, hogy aki k�v�l reked a munka vil�g�n, az elidegenedik a t�rsadalmi termel�st�l. Ha ez megt�rt�nik, m�r akarva sem tudna r�szt venni az �rt�ktermel�sben.
Nem el�g arr�l besz�lni, hogy az alapj�vedelem szabadd� teszi az embert a munka k�nyszer�t�l �s megteremti a lehet�s�get annak, hogy m�s, alternat�v tev�kenys�gi lehet�s�geket keressen �s tal�ljon mag�nak, de meg kell tudni mondani, hogy mennyivel fog n�ni ez�ltal a t�rsadalom �sszes j�vedelme (a GDP). Mert ha az �sszes j�vedelem nem kimutathat�, hogy n� az FNA bevezet�s�vel, akkor a k�rd�s el�re tudhat�, hogy elbukott. MIT FOG ELOSZTANI AZ FNA RENDSZERE, HA AM�GY A CS�KKEN� FOGLALKOZTAT�S R�V�N A T�RSADALOM �SSZES J�VEDELME CS�KKEN?
Bďż˝zom benne, hogy vannak olyan alternatďż˝v tevďż˝kenysďż˝gek, amelynek a tďż˝rsadalmi haszna kimutathatďż˝. De fďż˝lek tďż˝le, hogy a „pďż˝tcselekvďż˝s” ďż˝s a „virtuďż˝lis munka” nem tartozik ezek kďż˝zďż˝. Az pďż˝ldďż˝ul egy pďż˝tcselekvďż˝s, hogy ďż˝n itt ďż˝rogatok, de a kutya sem olvassa ďż˝s vďż˝lasz nem ďż˝rkezik rďż˝. Mert az illetďż˝kes is ignorďż˝ljďż˝k az ďż˝rďż˝saimat, akikre pedig hatďż˝ssal szeretnďż˝k lenni.
Azt gondolom, hogy nem vagyunk k�pesek meg�rteni azt a helyzetet, hogy cs�kken a t�rsadalmi termel�s munkaer�sz�ks�glete. �gy v�lem, hogy ehhez kev�s a fant�zi�nk. Ennek ellen�re a trendet vil�gosan l�tni kell! Ha nem is tudjuk elk�pzelni, hogy ez a folyamat hogyan fog v�gigmenni �s mi lesz a v�gkifejlet, ami jelenleg a vil�gban zajlik, az �gy �rhat� le. A folyamat szerintem nem fog v�gig lefutni, mert a a glob�lis kapitalizmus egyszer�en �sszeomlik. Profit n�lk�l a t�ketulajdonos �rdekelts�ge a rendszer fenntart�s�ban meg fog sz�nni. Hogy mi j�het ut�na, az egyenl�re csak tal�l�s k�rd�s.
Az a vďż˝lemďż˝nyem, hogy az egďż˝sz ďż˝rtďż˝krendďż˝nket ďż˝t kell gondolnunk. Nem elďż˝g azt mondani, hogy nem azďż˝rt fizetďż˝nk munkabďż˝rt, mert az ember dolgozik, hanem azďż˝rt fizetďż˝nk alapjďż˝vedelmet, hogy az ember dolgozhasson. Azt nem vonom kďż˝tsďż˝gbe, hogy egďż˝szen ďż˝j szďż˝ksďż˝gletek jďż˝hetnek lďż˝tre ďż˝s elďż˝gďż˝tďż˝dhetnek ki az ember felszabadulďż˝ munkaidejďż˝ben, de ďż˝szintďż˝n szďż˝lva szegďż˝nyes a fantďż˝ziďż˝m ahhoz, hogy el tudjam kďż˝pzelni, ez ďż˝letcďż˝l lehet az ember szďż˝mďż˝ra. A tďż˝rsadalmi termelďż˝s cďż˝lja a szďż˝ksďż˝gletkielďż˝gďż˝tďż˝s! A legfďż˝bb szďż˝ksďż˝glet ma is a megďż˝lhetďż˝si szďż˝ksďż˝glet. Ennek elsďż˝ lďż˝pcsďż˝je a munka irďż˝nti szďż˝ksďż˝glet. Ez az, amit munkďż˝hoz valďż˝jognak nevezhetďż˝nk. Ezt nem vďż˝lthatja fel a „pďż˝tcselekvďż˝shez” valďż˝ jog!
A termel�s cs�kken� �l�munka sz�ks�glet�r�l eg�sz egyszer�en az a v�lem�nyem, hogy azt teljesen t�vesen �rtelmezz�k. Az �l�munka sz�ks�glet cs�kken�se �nmag�ban a munka hat�konys�g�nak a n�veked�s�b�l ad�dik. Azaz a dolgoz� ember munk�ja egyre nagyobb �rt�k�! Ebb�l az kellene k�vetkezzen, hogy ugyanaz�rt a b�r�rt (�letsz�nvonal�rt) egyre kevesebbet kellene dolgoznia! Ma m�r szinte 4 �ra alatt meg kellene tudni keresni a 8 �r�s b�rt! Mert 4 �ra alatt t�bb �rt�ket hoz l�tre, mint kor�bban 8 �ra alatt. Ebb�l egy�ltal�n nem kellene, hogy k�vetkezzen munkan�lk�lis�g, mert az mesters�gesen kre�lt �s �nk�nyes dolog! A kizs�km�nyol�s pedig �ppen abban nyilv�nul meg, hogy m�g ma is 8 �r�t kell g�rizni. Majdnem mint 100 �ve... Mintha nem is lett volna k�zben semmi technikai-technol�giai fejl�d�s.
Ebben az utols� bekezd�sben azt pr�b�ltam megfogalmazni, hogy teljesen �t kellene gondolnunk az �rt�krend�nket! Mert val�j�ban �nmagunknak kre�ljuk a probl�m�kat hamis k�zgazdas�gi n�zetekkel �s t�veszm�kkel.
Az�rt kapta ezt az �zenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolg�ltat�sbeli Felt�tel N�lk�li Alapj�vedelem csoportra.
Az err�l a csoportr�l �s az ahhoz kapcsol�d� e-mailekr�l val� leiratkoz�shoz k�ldj�n egy levelet a k�vetkez� c�mre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
Tov�bbi lehet�s�gek�rt l�togasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out c�mre.
Hollár István
Ez tökéletesen így van! A bökkenő ott van, hogy a mára kialakult kapitalizmus megteheti, - mert megengedjük neki, hogy a saját törvényei szerint érvényesítse a profit növelésének elvét. (minél kevesebb ráfordítással - minél többet elérni...) Vagyis magával a rendszerrel van baj és nem az emberi munkáért fizetett munkabérrel!A termelés csökkenő élőmunka szükségletéről egész egyszerűen az a véleményem, hogy azt teljesen tévesen értelmezzük. Az élőmunka szükséglet csökkenése önmagában a munka hatékonyságának a növekedéséből adódik. Azaz a dolgozó ember munkája egyre nagyobb értékű! Ebből az kellene következzen, hogy ugyanazért a bérért (életszínvonalért) egyre kevesebbet kellene dolgoznia! Ma már szinte 4 óra alatt meg kellene tudni keresni a 8 órás bért! Mert 4 óra alatt több értéket hoz létre, mint korábban 8 óra alatt. Ebből egyáltalán nem kellene, hogy következzen munkanélküliség, mert az mesterségesen kreált és önkényes dolog! A kizsákmányolás pedig éppen abban nyilvánul meg, hogy még ma is 8 órát kell gürizni. Majdnem mint 100 éve... Mintha nem is lett volna közben semmi technikai-technológiai fejlődés.
A megoldás megtalálásához pedig nem árt figyelembe venni: egyetlen problémát sem lehet megoldani, a kiindulás alapok megváltoztatása nélkül
2013.11.09. 12:16 keltezéssel, Borotai Sándor írta:
A rendszerváltás során a fürdővízzel együtt kiöntöttük a gyereket is: szemétbe dobtuk Marx politikai gazdaságtanát, mert az a kapitalizmus kritikáját fogalmazza meg. Pedig az egyetlen olyan egységes rendszerbe foglalt gazdaságtanról van szó, amely nemcsak hogy a mai napig érvényes következtetések levonását teszi lehetővé, de a megoldás kulcsa is lehet.
Túl mélyen nem akarok itt belemenni a politikai gazdaságtani elméletekbe. Egyenesen felteszem a kérdést, hogy a közismert c+v+m marxi képlet milyen trendet fejez ki?
Ma már odáig eljutottunk, hogy elismerjük: CSÖKKEN A TERMELÉS ÉLŐMUNKA SZÜKSÉGLETE, de odáig még nem, hogy a kizsákmányolásról szabad legyen beszélni. Mert a kapitalizmusban törvénynek fogadjuk el, hogy a munkaerő mint áru ára annyi, amennyi a munkaerőpiacon kialakult munkabér. Pedig ha a munka termelékenysége nő, akkor annak tükröződnie kellene a
munkabérekben is!
Csakhogy hamis beidegződések élnek tovább a munkaerő mint áru tabujában. Nézzünk csak szembe ezzelMindenki közröhejnek tartotta a szocialista bérezési elvet, amely azon alapult, hogy a fehérköpenyes dolgozó (a mérnök) meg sem izzad és ezért kevesebbet keresett, mint a kemény fizikai munkát végző melós. De lám, ugyanez a szellem érvényesül a kapitalizmusban is, amikor azt mondjuk, hogy a gépesítés és a robotizáció egyre magasabb foka miatt már el sem fárad a munkás a 8 óra alatt. Ezért egy összeszerelő kft-ben szinte minden produktív munkás ugyanannyit keres: a minimálbért. Miért is keresne többet, hiszen csak egy csavar a gépezetben! A munkájának szinte nincs is értéke! De hogyan juthattunk el a kizsákmányolásnak erre a fokára? Hát úgy, hogy a gépsorokat és technológiákat megtervező és megépítő alkotó munka sem lett értékéhez képest megfizetve! Az alkotó emberi munka, a tudás és munkavégző képesség minden eredményét és hasznát a tőketulajdonos sajátítja ki.
Pedig a munkaerő is erőforrás ám! Nemcsak a természeti kincsek. Aminek a tulajdonosa a munkás! Ami alapján jogos igény lehetne, hogy társtulajdonos legyen a vállalatánál! Csak nem tud élni a lehetőséggel és nem tudja elfogadtatni azt az elvet, hogy a munkavégző képességét ő fekteti be a vállalkozásba, nem az, aki a munkabért fizeti érte. Mert a munkabér csak a munkaidő fizetsége, nem a létrehozott érték ára! Így áll elő a helyzet, hogy a szellemi dolgozó, a tudományos munkatárs és a K+F mérnök is - elnézést a kifejezésért - "szarért-húgyért-bagóért" (egy relatíve kicsit magasabb életszínvonalért) dolgozik, amikor a gyárkapun kívül tömegével állnak sorba a munkanélküliek munkáért. Mérnökök is... Így aztán nem csoda, hogy a technológiát és a gépeket
fejleszteni olcsóbb, mint a foglalkoztatást bővíteni. Mert a mérnök is olcsó...
Amikor az ember egy multinál a munkaszerződést aláírja, akkor egyben aláírja azt is, hogy minden ismeret, ami a birtokába jut, az a vállalat tulajdona. És az alkotó (szellemi) munkájának minden eredménye is az. Egyáltalán nem olyan széles körben elterjedt dolog az, hogy egy szabadalmi jogban a munkavállaló nevét is bejegyzik és még akkor is kérdéses, hogy hány százalékban részesedik a jogból. Az általános és jellemző tehát az, hogy az „alkotó ember” is piaci bérért dolgozik, aminek semmi köze a munkájával létrehozott értékhez.
Megismétlem a kérdést: mi a fejlődés trendje? Matematikailag a trend kifejezhető az idő függvényében egy igen egyszerű formában:
lim v ----> 0
Vagyis a rendszerszinten összesített munkabér globális méretekben trendjében tart a nullához. Más szóval a SEMMIHEZ! Ezt takarja, hogy csökken a társadalmi termelés élőmunka szükséglete. A képlet kettős értelemben is igaz. (1) Egyre kevesebb ember dolgozik és (2) az összességében kifizetett munkabér csökken. Hiába nő az egyes dolgozók bére, ha csökken az összes aktív munkavállaló eltartóképessége.
Igen ám, de ha igaz, hogy a munkabér határértéke nulla, akkor nulla a határértéke az értéktöbbletnek (azaz a profitnak) is. Mert az értéktöbbletet az emberi munka hozza létre. Minél kisebb a munkabér, abból egyre kevesebb kisajátítani való marad. Így talán érthetőbb, amiről írok. Matematikai nyelven ez így fogalmazható meg:
lim (v + m) -----> 0
A képlet azt fejezi ki, hogy a rendszerszinten összesített hozzáadott érték szintén a nulla felé tart. S ha valaki nem értené, a GDP értékéről van szó. A GDP ugyanis nem más, mint a végső fogyasztásra kerülő javak összessége – az elfogyasztott természeti erőforrásokon felül. Miből fog az értéktöbblet képződni és MIBŐL FOG AZ ÚJ ÉRTÉK KELETKEZNI, ha emberi kézre nem lesz többé szükség a termelésben? Meg tudja valaki válaszolni ezt a paradoxont? Azt nem mondhatjuk, hogy a gépek és a robotok fogják a profitot (és általában az új értéket) előállítani, mert a gépek is csak annyi új értéket képesek létrehozni, amekkora értéktermelő képességet beléjük építettünk. Mert a gép is emberi alkotás. Ahhoz, hogy emberi közreműködés nélkül értéktermelés létezhessen – szerintem – előbb fel kellene találni az alkimisták kövét vagy az örökmozgót! Amit aztán elnevezhetnénk profitgyártó gépnek. De ilyen nem létezik...
Ezt nevezzük az értéktermelés válságának. Annak ellenére, hogy mikrogazdasági szinten a munkabér csökkenésével a profit nő, mégis makrogazdasági (és még inkább globális) szinten a létrehozott új érték összmennyisége is csökkenő tendenciát mutat. Nem másért, mint azért, mert a kizsákmányolás a dolgozók munkabérének csökkentésén és a munkanélküliségen keresztül fölemészti a globális fizetőképes keresletet.
Mindez a tudás benne van a marxizmus politikai gazdaságtanában. De mert a kapitalizmus kritikájáról van szó, a szemétbe dobtuk a rendszerváltáskor. Bántotta a szemünket...
Ezt a kérdést nem lehet pusztán az elosztás oldaláról megközelíteni! Az FNA nem old meg semmit! A globális kapitalizmus válsága nem egyszerűen a fogyasztás válsága, hanem az értéktermelés válsága! Az FNA visszapótol ugyan valamekkora vásárlóerőt a kisajátított munkajövedelemből ami hiányzik a kereslet-kínálat egyensúlyához, vagyis ami szükséges a tőke értékesüléséhez, de HA NEM HOZUNK LÉTRE ÚJ ÉRTÉKET, AKKOR NINCS IS MIT ELOSZTANI! Ezt érzékeljük mi, amikor azt látjuk, hogy nem jut pénz a közegészségügyre, a közoktatásra és általában a szociális hálóra. Ebben foglalható össze a kapitalista termelési mód, az értéktermelés válsága.
Másképpen fogalmazva a munkabér kiváltható ugyan az alapjövedelemmel, de az alapjövedelemből élő ember nem hoz létre új értéket. Nem fér hozzá a munkához! És ez teljesen független attól, hogy a felszabaduló időt a társadalom számára képes-e hasznosan eltölteni. Elképzelhető, hogy képes, ezzel én nem szállok vitába. De azt biztosnak gondolom, hogy aki kívül reked a munka világán, az elidegenedik a társadalmi termeléstől. Ha ez megtörténik, már akarva sem tudna részt venni az értéktermelésben.
Nem elég arról beszélni, hogy az alapjövedelem szabaddá teszi az embert a munka kényszerétől és megteremti a lehetőséget annak, hogy más, alternatív tevékenységi lehetőségeket keressen és találjon magának, de meg kell tudni mondani, hogy mennyivel fog nőni ezáltal a társadalom összes jövedelme (a GDP). Mert ha az összes jövedelem nem kimutatható, hogy nő az FNA bevezetésével, akkor a kérdés előre tudható, hogy elbukott. MIT FOG ELOSZTANI AZ FNA RENDSZERE, HA AMÚGY A CSÖKKENŐ FOGLALKOZTATÁS RÉVÉN A TÁRSADALOM ÖSSZES JÖVEDELME CSÖKKEN?
Bízom benne, hogy vannak olyan alternatív tevékenységek, amelynek a társadalmi haszna kimutatható. De félek tőle, hogy a „pótcselekvés” és a „virtuális munka” nem tartozik ezek közé. Az például egy pótcselekvés, hogy én itt írogatok, de a kutya sem olvassa és válasz nem érkezik rá. Mert az illetékes is ignorálják az írásaimat, akikre pedig hatással szeretnék lenni.
Azt gondolom, hogy nem vagyunk képesek megérteni azt a helyzetet, hogy csökken a társadalmi termelés munkaerőszükséglete. Úgy vélem, hogy ehhez kevés a fantáziánk. Ennek ellenére a trendet világosan látni kell! Ha nem is tudjuk elképzelni, hogy ez a folyamat hogyan fog végigmenni és mi lesz a végkifejlet, ami jelenleg a világban zajlik, az így írható le. A folyamat szerintem nem fog végig lefutni, mert a a globális kapitalizmus egyszerűen összeomlik. Profit nélkül a tőketulajdonos érdekeltsége a rendszer fenntartásában meg fog szűnni. Hogy mi jöhet utána, az egyenlőre csak találós kérdés.
Az a véleményem, hogy az egész értékrendünket át kell gondolnunk. Nem elég azt mondani, hogy nem azért fizetünk munkabért, mert az ember dolgozik, hanem azért fizetünk alapjövedelmet, hogy az ember dolgozhasson. Azt nem vonom kétségbe, hogy egészen új szükségletek jöhetnek létre és elégítődhetnek ki az ember felszabaduló munkaidejében, de őszintén szólva szegényes a fantáziám ahhoz, hogy el tudjam képzelni, ez életcél lehet az ember számára. A társadalmi termelés célja a szükségletkielégítés! A legfőbb szükséglet ma is a megélhetési szükséglet. Ennek első lépcsője a munka iránti szükséglet. Ez az, amit munkához valójognak nevezhetünk. Ezt nem válthatja fel a „pótcselekvéshez” való jog!
A termelés csökkenő élőmunka szükségletéről egész egyszerűen az a véleményem, hogy azt teljesen tévesen értelmezzük. Az élőmunka szükséglet csökkenése önmagában a munka hatékonyságának a növekedéséből adódik. Azaz a dolgozó ember munkája egyre nagyobb értékű! Ebből az kellene következzen, hogy ugyanazért a bérért (életszínvonalért) egyre kevesebbet kellene dolgoznia! Ma már szinte 4 óra alatt meg kellene tudni keresni a 8 órás bért! Mert 4 óra alatt több értéket hoz létre, mint korábban 8 óra alatt. Ebből egyáltalán nem kellene, hogy következzen munkanélküliség, mert az mesterségesen kreált és önkényes dolog! A kizsákmányolás pedig éppen abban nyilvánul meg, hogy még ma is 8 órát kell gürizni. Majdnem mint 100 éve... Mintha nem is lett volna közben semmi technikai-technológiai fejlődés.
Ebben az utolsó bekezdésben azt próbáltam megfogalmazni, hogy teljesen át kellene gondolnunk az értékrendünket! Mert valójában önmagunknak kreáljuk a problémákat hamis közgazdasági nézetekkel és téveszmékkel.
--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
További lehetőségekért látogasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out címre.
--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
További lehetőségekért látogasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out címre.
Borotai Sándor
Nagyon örülök a levelednek! Már azt hittem, senki nem fog hozzászólni...
Nincs ellentmondás közöttünk. Ugyanarról beszélünk, csak más szavakkal. Valóban magával a rendszerrel van baj, de ennek része az emberi munkáért fizetett munkabé is. Valóban egyetlen problémát sem lehet megoldani, ha nem érintjük a kiindulási alapokat.
Óriási vívmány vona az FNA elismerése! A gondolat, hogy a társadalom minden tagjának alapvető és elidegeníthetetlen joga fűződik az emberhez méltó megélhetésre. Ez eleve a kizsákmányolás jogának elutasítása! Ez vitán felül így van.
Megtehetjük, hogy semmi másra nem koncentrálunk, csak az alapjövedelem eszméjének elfogadtatására. De miután elfogadjuk magát az elvet és erről új társadalmi konszenzus születik, AKKOR FOGUNK RÁJÖNNI, HOGY NINCS MIBŐL MEGVALÓSÍTANI! Mármint Magyarországon (a nálunk gazdagabb országokkal most nem fogllkozom). Mert a minimálbér adójából és járulékaiból nem futja rá.
Az olyan megoldás pedig, amely nem biztosítja még a létminimumn való megélhetést sem, az eleve ellentmond a feltétel nélküli alapjövedelem egész eszméjének. Tehát a probléma megoldásban ennél mélyebbre kell ásni!
A kizsákmányolásnak például napjainkban teljesen más formái és módjai vannak, mint voltak Dickens korában. A minimálbérből már nincs mit elvenni, kisajátítani. A kizsákmányolásnak ma olyan formái léteznek, mint a fekete foglalkoztatás, az adócsalás, a korrupció. Mindegyikben közös, hogy elvenni valakitől és zsebre tenni. Vagy az offshorozás... Szintén olyasvalami, ami a közösség zsebéből veszi ki a pénzt.
A kizsákmányolás egyik legáltalánosabb formája az államadósságból való „vállalkozásélénkítés”, amit más néven „munkahelyteremtésnek” is hívunk. Azaz adókedvezményekkel, kamatmentes kölcsönökkel és vissza nem térítendő támogatásokkal juttatunk pénzeket a kormányközeli „holdudvarnak”, a „maffiának”. Ehhez vegyük hozzá nyugodtan a korrupciót és protekcionizmus! A keynesi módszerek alakultak át a kizsákmányolás eszközévé!
Szóval az alapoknál kell kezdeni, nagyon mélyen. Ehhez nagyon kevés, hogy az alapjövedelemről beszélünk.
Baráti üdvözlettel:
Borotai Sándor
Borotai Sándor
Köszönöm a hozzászólást! Gábornak címzett válaszom neked is szól.
Üdvözlettel: Sanyi
Borotai Sándor
A kizsákmányolás korszerű formáinak felsorolásából kifelejtettem a pénzteremtés fogalmát, amiről kettőnk párbeszédében korábban már volt szó. De ismét kihangsúlyozom, hogy nem magával a pénzteremtéssel van probléma, mert legyen szó akár a királyok pénzverési jogáról, akár váltók kiállításáról, akár a nemzeti banki pénzkibocsájtásról, sőt ab ovo a helyi pénzről, az mind pénzteremtés! A tudásunk jelenlegi szintjén fogalmunk sincs, hogyan biztosíthatnánk a forgalom pénzszükségletét más módon, mint pénzteremtéssel. Fogalmunk sincs, hogy az árutermelési és pénzviszonyokat hogyan lehetne reformálni!
A probléma azzal van, hogy a pénzteremtés a magánérdek (profitérdek) szerint valósul meg. Miközben a társadalmi termelés során a forgalom pénzszükségletének közösségi célját feladatunk megteremteni, maga a pénzteremtés folyamata elválik a társadalmi rendeltetésétől. A pénz ára, a kamat válik önálló céllá! A kamat pedig jövedelmet von ki a gazdaságból!
Ennek elméleti megoldása vagy az, hogy a kamatot szüntetjü meg és ezáltal a pénzhez való hozzáférés ingyenessé válik. De ez pazrláshoz (pazarló fogyasztáshoz) vezet. A pazarlás nem lehet cél...
A másik megoldás viszont pragmatikus megközelítésű. Ha már a pénznek ára kell, hogy legyen, hogy a pazarlást megakadályozzuk, akkor maga a bankprofit az, amit a közösség szolgálatába kell állítani!
A kérdésem tehát az, hogy miért nem lehet maga a bankrendszer közösségi tulajdonban? És itt utalnék a helyi pénz jelentőségére! Nem tudom, hogy a helyi pénzt kibocsájtó bankok közösségi tulajdonban vannak-e. Mert lehetnének... És ezáltal válhatnának a megoldás útjává.
Takáts Péter sokat foglalkoozott munkáiban a helyi pénzzel. Vélelmezem, hogy ő tudna válaszolni erre a kérdésre.
Üdvözlettel: Sanyi
Hollár István
Borotai Sándor
Attól azért óvnék, hogy a "szükséges és lehetséges" fogalmát összekeverjük a "szükséges és elégséges" fogalmával.
A linket köszönöm, el fogom olvasni!
Üdvözlettel: Sanyi
Hollár István
Borotai Sándor
A linket áttanulmányoztam, de a kérdéseimre a válasz nincs benne a dokumentumban. Ami a pdf-ben le van írva, az nem a helyi pénz. A negatív kamatozású "szelíd pénzről" írnak, a kettő nem ugyanaz. Nem tudok arról, hogy a helyi pénz negatív kamatozású volna. Ha tévednék, akkor kérlek, javítsatok ki!
A történeti áttekintés is meglehetősen sematikus. Megítélésem szerint sem Proudhon, sem Marx nem látták azt a problémát, hogy a földi erőforrásokkal takarékoskodni szükséges. Proudhon pusztán feltételezte, hogy ha nincs kamat, akkor a pénz ingyen van, azaz bárki (termelő) hozzájuthat. Ezzel szemben akinek nincs az árucserében áruja, amit cserére felajánlhatna, az változatlanul nem képes pénzhez jutni. Nem oldja meg a "munkaerő mint áru" problémáját, a kizsákmányolást.
Vajon el lehet képzelni, hogy én egy termelőeszközeimtől megszabadult bérmunkás vagyok, bemegyek a bankba (mert a pénz ingyen van) és hitelt veszek fel (ingyen) azzal a céllal, hogy vállalkozásba kezdjek, mert abból szeretnék megélni? Úgy érzem, valamit nem értek jól Proudhon nézeteiből.
Proudhon és Silvio Gesell egyaránt csak azt nézték, hogyan gyorsíthatnák a pénz forgási sebességét és nem vizsgálták a tulajdonviszonyokat. Az elektronikus pénzzel a pénz forgási sebessége mint probléma véleményem szerint megoldottnak tekinthető. Viszont a pazarlás kérdése miatt a negatív kamat - szerintem - vakvágány.
A cikkből nem kapni választ arra a kérdésre, hogy a negatív kamat hogyan oldaná meg a pénz kincsképző funkcióját. Elképzelhető, hogy a pénzt negatív kamatozású rendszerben forgatnák (például helyi pénzben) és a kincsképző funkcióját más "pénznemben" (pozitív kamatozású pénzben) vagy áruban (például aranyban) látná el. Ez egy "nesze semmi, fogd meg jól!" megoldás, mert amit bármilyen formában kivonnak a gazdaságból, az hiányzik onnan.
Nem kaptam választ arra a kérdésre sem, hogy a helyi pénz bárhol a világon közösségi tulajdonú pénzként valósul-e meg. Le van írva ugyan, hogy a pénznek "közösségi" pénznek kell lenne, de a magántulajdonú bankokra is rámondjuk, hogy azok közösségi feladatokat látnak el. Pedig a kettő nem ugyanaz. Ilyen értelemben az sem feltétlenül jelent közösségi tulajdont, ha a helyi pénz kezelésével mondjuk az önkormányzat van megbízva.
Közösségi tulajdonú konkrétan az a bank, amelyben a bank profitja a lakosságnak kerül kiosztásra. Még az a bank sem közösségi tulajdonú, ahol a profit a betéteseknek kerül visszaosztásra. A kettő nem ugyanaz. Mert betétes csak az lehet, akinek van pénze.
Közösségi tulajdonú lehet például az a bank, amelynek a profitját meghatározott közösségi célra fordítják. Például az FNA alapjába folyik be a nyeresége.
Az olvasottak alapján nem vagyok meggyőződve róla, hogy a pdf egy "lehetséges" megoldást ír le. Lehetségesnek lehetséges ugyan, de nem biztos, hogy megoldás. A "szükséges" megoldásokról pedig igencsak eltérőek lehetnek a vélemények.
Üdvözlettel:
Sanyi