Az FNA és a teljes foglalkoztatottság számtanpéldákkal
Borotai Sándor
Az alapjövedelem és a munkához való jog kérdéskörével több írásomban foglalkoztam már. Leírtam, hogy nem vagylagos kérdésekről van szó, hanem szorosan összefüggő fogalmakról. Tévesnek tartom még a koncepciót is, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséről aláírásgyűjtést folytatunk, de közben egyetlen szó sem esik a munkához való jogról. Írtam az alapjövedelem finanszírozásának kérdéseiről is. Jelen írásom közvetlen előzménye mégis egy egyszerű számtanpélda, amelyben azt próbáltam bemutatni, hogy a teljes foglalkoztatottság ára akár a jelenlegi irreálisan magas 27% ÁFÁ-ból megspórolható volna.
Tovább szeretném folytatni ezt a sorozatot, mégpedig azzal a szándékkal, hogy rámutassak, mindkét probléma megoldása a pénzügyi fedezetét tekintve azonos. Teljesen célszerűnek látszik tehát a két különálló felvetést összevontan tárgyalni, mert végül is ugyanarról van szó. Nevezetesen, hogy miből fogunk megélni olyan körülmények között, amikor a termelés munkaerőszükséglete csökken, azaz nem jut mindenkinek munka.
A közérthetőség érdekében szándékosan egyszerű számtanpéldát mutatok be. S hogy a párhuzamok is jól érzékelhetők legyenek, következetesen ragaszkodom ehhez az egyszerű sablonhoz. Elsőként változatlan formában beemelem ide az eredeti számtanpéldát a teljes foglalkoztatottságról, majd ezt párhuzamba állítom az FNA modelljével.
A teljes foglalkoztatottság és az ÁFA
Egy fiktív esetet írok le, amelyben a 8 órás munkaidőt 4 órásra csökkentjük. Lényeges körülmény, hogy a 4 órás munkaidő alatt a dolgozó ugyanannyit keres, mint korábban a 8 óra alatt, azaz a bére nem csökken. Ez azért lényeges, hogy a jelenleg aktív munkaviszonyban lévők érdekei ne sérüljenek, azaz ne legyenek ellenérdekeltek. Következzen tehát az eredeti számtanpélda!
Az írásomban leszögeztem, hogy a munkaidő csökkentésével megvalósuló teljes foglalkoztatottság az egyes termékek és szolgáltatások termelői árát növeli. Ezt nagyjából a következő módon írhatjuk le. A termék ára y, a kifizetett munkabér b, a termelés béren kívüli összes költsége x, a profit pedig p. Az áru termelői ára ezek szerint
y = x + b + p
Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a teljes foglalkoztatottság a munkaidő felére csökkentésével, azaz a 4 órás munkaidő bevezetésével valósul meg, akkor a munkáltató bérköltsége a duplájára nő. Ennyivel tehát megemeli a termelői árat, a költségnövekedést így hárítja át a fogyasztóra. Az áru új termelői ára ennek megfelelően
y + b = x + 2b + p
A képletből azonnal láthatók a megoldás előnyei. Megszűnt a munkanélküliség, duplájára nőtt a fizetőképes kereslet a fogyasztási javak piacán. Alapesetben is nőtt az állam ÁFA-bevétele, az SZJA-bevétel pedig duplájára nőtt. A vállalkozónak eközben semmilyen törvényes (!) érdeke nem sérült!
De a dolog itt nem áll meg, mert a keresletnövekedés élénkíti a gazdaságot, hisz a lakosság kétszer annyit képes fogyasztani. Nőni fog a forgalom! Nőni fog a vállalkozó profitja és tovább fog nőni az állam ÁFA- és nyereségadó bevétele is. A fontos csak az, hogy a lakosság a megnövekedett keresletét belföldi termékek vásárlására költse. Ezen a téren nagyon sokat segíthet a csak belföldön elkölthető helyi pénz bevezetése.
Ami ellenvélemény rutinból elhangzik, az jellemzően az, hogy a termelői ár növekedése miatt az áru piai versenyképessége csökken. Nos erre is van orvosság... Nézzük csak a fogyasztói árat!
A termék termelői árát 100-nak feltételezve 27% ÁFA mellett a fogyasztói ár 127. Ha a vállalkozó bér- és járulékköltsége 10%-kal megnőtt a teljes foglalkoztatás bevezetése révén, akkor az új termelői ár 110, az új fogyasztói ár 139,7. Az áremelkedés 139,7 – 127 = 12,7%.
Tekintettel arra, hogy egy átlagos család munkajövedelemből származó bevétele a duplájára nőtt, ezt az egyszeri áremelkedést könnyűszerrel elviseli. De arra is van lehetőség, hogy az állam a fogyasztást terhelő forgalmi adót jelentősen csökkentse, hisz az SZJA bevétele duplájára nő és a várható forgalom növekedés is jelentős.
Ha például az állam a forgalmi adót 127/110= 1,1545 szintre, azaz 15,45%-ra csökkenti, akkor az áru fogyasztói ára nem változik!
A matematika néha produkál furcsaságokat. Kétszeres forgalom mellett a 2*15,45 lehet több, mint 1*27! Néha a kevesebb több!
Ha a teljes foglalkoztatottság megvalósítása rendeleti úton történik, a versenyképesség a belföldi forgalomban változatlan. Egyedül a külkereskedelmi forgalomban kell számolni vele. Ezen a téren pedig a védővámok és az exporttámogatások rendszerét indokolt bevezetni. Illetve akár az is számításba jöhet, hogy a munkanélküliség bevezetésének ez a módja az Európai Unióban egyszerre valósulna meg. Országonként eltérő munkaidőcsökkentés mellett sem okozna jelentős változást az egymás közti versenyképességben.
Persze a nagy kérdést eleve tudjuk mindnyájan... Vajon mit szól hozzá az Európai Unió?
Az FNA fedezetének megteremtése áremeléssel
Hasonló példán szeretném bemutatni, hogyan finanszírozható a garantált alapjövedelem. Először is le kell írnunk, hogy az aktív munkavállalók b munkabére két részletből tevődik össze, egyrészt az fnaam alapjövedelemből, másrészt a Δb bérkülönbözetből (az alsó index az aktív munkavállalókra utal).
b = fnaam + Δb
A továbbiakban a vállalat számára a dolgozók alapjövedelme nem termelési költség. Ez megtakarítás, de azt a vállalat nem tarthatja meg, hanem az FNA alap javára befizeti kvázi egyfajta alapjövedelem adóként. A vállalat mérlegét tehát ez a változás nem érinti.
y = x + (b – fnaam) + fnaam + p = x + b + p
Fontos megállapítás, hogy az aktív munkavállalók alapjövedelme a termék árát nem változtatja meg. De egyben az is látszik, hogy az alapjövedelem rendszerének finanszírozása szempontjából irreleváns az aktív munkavállalók utáni adóbefizetés, mely nyilván az aktív munkavállalók alapjövedelmét fedezi (ez triviális), de ezen felül kétséges a fedezete a munkanélküli (és más szempontból inaktív) népesség alapjövedelmének. Arra annyi futja, amennyi az eddigiekben is. Egy olyan szegény országban, mint hazánk, ahol csak 3 hónap munkanélküli segélyre futja, ott ezentúl is csak annyi jut. Illetve legfeljebb annyival jut több, hogy az FNA-rendszere képes megtakarítani a Társadalombiztosítás adminisztrációs költségeit.
A kérdés annál is inkább jogos, hogy miből lesz fedezet a társadalmi termelés szempontjából inaktív népesség alapjövedelmére, mert biztosak lehetünk benne, hogy a termelés munkaerőszükséglete még tovább fog csökkenni a jövőben. Ha most még netán elég is volna a munkavállalók adó- és járulék befizetése az alapjövedelemre,abban biztosak lehetünk, hogy előbb-utóbb nem lesz elég.
Ezen úgy lehet segíteni, hogy a termék árát megemeljük a munkanélküli (és más szempontból inaktív) népesség alapjövedelmének biztosításához szükséges összeggel, melyet jelöljünk fnamn betűkkel. Az alsó index a munkanélküli szóra utal. Azaz a termék ára így alakul:
y + fnamn = x + b + fnamn + p
Hasonlítsuk össze a két sárgán kiemelt képleteket! Teljesen hasonló dolgot kaptunk. Elméletileg akár még az a helyzet is előfordulhat, hogy a munkanélküli (és más szempontból inaktív) népesség alapjövedelmét azonos szintre emeljük az aktív munkavállalók jövedelmével. Minden megállapítás, amit az előző fejezetben tettünk, az itt is igaz! Duplájára nő a fizetőképes kereslet a fogyasztási javak piacán, nő az állam ÁFA bevétele. A vállalkozónak eközben semmilyen törvényes érdeke nem sérült! Ellenkezőleg, a forgalom növekedése következtében nőtt a profitja. A megnövekedett forgalomból nő az állam nyereségadó bevétele is. Mindez belefért 12,7% áremelésbe. De ez az áremelkedés akár a jelenlegi 27% ÁFA csökkentésével kompenzálható is.
Van azonban egy lényeges különbség. Amíg az előző példában a teljes foglalkoztatottságról volt szó és minden dolgozó csak 4 órát dolgozott, addig a második példában kevesebb aktív munkavállaló dolgozik 8 órát.
Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az alapjövedelem nem állami kegy. Hogy micsoda, azt a marxizmus nyelvén tudjuk megfogalmazni.
A dolgozó ember (az aktív munkavállaló) munkaideje immár nemcsak abból a két részből áll, ahogy azt Marx megfogalmazta. Áll egyrészt a szükséges munkaidőből, amely alatt a saját szükségleteit megtermeli és áll a többlet munkaidőből, amely alatt a tőkés számára profitot termel. Ez idáig a marxi tétel. Áll egy még további munkaidőből, amely alatt az államháztartás fogyasztását megtermeli beleértve többek között az államadósságot is. És most már áll egy olyan többlet munkaidőből is, amely alatt a munkanélküli (és más szempontból inaktív) népesség alapjövedelmét is megtermeli. Ez tehát nem állami kegy, nem is munkáltatói kegy, ő legfeljebb csak az eszközeit adja, de cserébe nőtt a piaca, azaz ő jól járt. Valójában aki adja az alapjövedelmet, az a munka világából kiszorult társával szemben szolidáris aktív munkavállaló. Ő hozza meg az áldozatot!
Ezért nem mindegy, hogy hány órát kell dolgoznia az aktív munkavállalónak! S hogy az alapjövedelem fedezetét szolgáló adó- és járulékbefizetések ne fogyhassanak el, a munkaidőcsökkentésnek követnie kell a termelés élőmunka szükségletének csökkenését!
Ne feledkezzünk arról sem el, hogy az ember ember általi kizsákmányolását kell megakadályoznunk! Immár nemcsak a munkáltató zsákmányolhatja ki a munkavállalót, de a dolgozni lusta is élősködhet mások nyakán. Ezt nem lehet célunk megengedni! Ezért is fontos, hogy aki dolgozni akar, az munkához jusson!
A példából az is látszik, hogy az FNA árát – mint az egészséges társadalom megteremtésének árát – ténylegesen a termékek és szolgáltatások megemelkedett árában kell megfizetnünk.
A munkaidőcsökkentés és az alapjövedelem együttes megvalósítása
A bemutatott első példában tisztán csak a munkaidő csökkentéséről és az azzal elérhető előnyökről volt szó. A második példában pedig tisztán a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését vizsgáltuk. Egyértelmű, hogy a két dolog tetszőlegesen kombinálható, a döntés rajtunk múlik. Például úgy, hogy a munkaidőt kisebb mértékben csökkentjük (például 6 órára), ezzel is jelentős mértékben csökken a munkanélküliség és nő az adófizetők száma, egyben csökken az alapjövedelemre szorulók aránya. A helyes arányokról a döntést a társadalomnak kell meghoznia komoly szakmai tanulmányok alapján!
Az érvek egyébként oda-vissza igazak! Ha elfogadjuk, hogy az FNA árnövelő tényező, ezzel a munkához való jogot is elismerjük.
Többször utaltam már rá, hogy én a munkához való jogot tartom az elsődleges kérdésnek, ennek megfelelően a munkaidő csökkentést favorizálom. Ugyanakkor elismerem, hogy a munkavégzési kényszer bevezetése káros volna, mert nem lehet cél a kapun belüli munkanélküliség. Ezzel együtt értelmetlennek tartom munkára kényszeríteni olyan embereket, akik azt nyűgnek érzik. És meg kell adni a lehetőséget azoknak is, akik az alapjövedelem bevezetésével önmaguk számára sokkal értelmesebb és kreatívabb cselekvési lehetőséghez jutnának, mint amit egy gyárban végezhetnének. Ez az oka annak, hogy az alapjövedelem gondolatát támogatom. De hangsúlyozom, a munkához való jogot tartom elsődlegesnek továbbra is.
Borotai Sándor
Borotai Sándor
Az alapjövedelemmel kapcsolatos videókban több helyen is felmerült, hogy a svájci bankok pénzteremtéssel javasolják megoldani az FNA fedezetének kérdését. Ezt FNA aktivisták ezt a javaslatot határozottan elutasították.
Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy az itt javasolt módszer nem "pénzteremtés". Illetve ha szükség is van átmeneti hitelre (és ilyen értelemben lehet pénzteremtésről beszélni), az CSAK forgóeszközhitel.
Utalnék arra, hogy Marx is téved, amikor a munkabért a tőkés befektetett tőkéjeként kezeli a c+v+m képletben. A munkabérét ugyanis a munkás előlegezi meg a termeléshez, a tőkésnek az csak forgóeszköz jellegű költség. Ahogy értékesíti az árut, ez a költsége már be is folyt neki.
Az FNA (és a munkaidő csökkentés) esetében is elképzelhető, hogy a forgalom pénzszükségletét átmenetileg meg kell hitelezni, de ahogy eladták a terméket, az már be is folyt. Maga a forgalom termeli ki a munkabérek és az alapjövedelem fedezetét is. Ez nem a klasszikus értelemben vett pénzteremtés.
Borotai Sándor
Arra is külön utalnék, hogy felmerült, az FNA a gazdaság teherbíró képességének a függvénye.
Itt
a válasz! A GDP nagyobb azzal, hogy árat emelünk és abból akár bért,
akár alapjövedelmet fizetünk! Megvan a gazdaság hiányzó
teljesítőképessége!
Bár kétségtelenül kicsit mókás a dolog, hogy áremeléssel egy tabut meg lehet dönteni.
Hollár István
--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
További lehetőségekért látogasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out címre.
Borotai Sándor
Kérdezz nyugodtan! Amire tudok, szívesen válaszolok.
Üdvözlettel
Sanyi
Marcsi Irzikovszki
Hollár István
Hollár István
Borotai Sándor
A link lemaradt...
Üdv
Sanyi
Hollár István
Borotai Sándor
Takáts Péter videói közül többet megnéztem és nem egy írásomnak ezek a filmek adták az indíttatást. Alapvetően tetszenek ezek a filmek és nagyon szimpatikusnak tűnik az előadó személye is. Ugyanakkor több kritikai megjegyzése is van a flmek tartalmával kapcsolatban. Elsősorban az, hogy a munkához való jog kérdése teljesen kimard belőlük. Próbáltam mát Takáts Péterrel is kapcsolatot teremteni, de nem jártam sikerrel.
Műszaki végzettséggel rendelkezem, mérnök vagyok. Viszont a társadalomtudományok és azon belül is elsősorban a filozófia és a közgazdaságtan mindig is érdekeltek - a marxizmus politikai gazdaságtana ugyanúgy, mint a modern polgári gazdaságtani nézetek. A munka mellett mérnök-közgazdás képzettséget is szereztem. Ennek ellenére csak amatőr közgazdásznak mondom magamat, mert továbbra is a műszaki végzettségemből élek. Hogy világosan fejezzem ki magamat, a közgazdaságtani tanulmányokat azért fojtattam, hogy a világot és elsősorban a gazdaságot jobban megértsem.
De nem is a tanulmányokat tartom fontosnak, hanem azt, hogy gondolkodó ember vagyok és amit megtanultam, azt képes vagyok kritikus szemmel tovább is gondolni.
Baráti üdvözlettel
Borotai Sándor
Hollár István
Faragó Gábor
...a munk�hoz val� jog k�rd�se teljesen kimard bel�l�k.Kedves S�ndor!
�Nan�, hogy kimarad! Az FNA rendszer�ben nem a munk�hoz , hanem a j�vedelemhez� val� jogot kell biztos�tani� -szerintem.
�dv: Farag� G�bor
Kedves Istv�n!--
Tak�ts P�ter vide�i k�z�l t�bbet megn�ztem �s nem egy �r�somnak ezek a filmek adt�k az ind�ttat�st. Alapvet�en tetszenek ezek a filmek �s nagyon szimpatikusnak t�nik az el�ad� szem�lye is. Ugyanakkor t�bb kritikai megjegyz�se is van a flmek tartalm�val kapcsolatban. Els�sorban az, hogy a munk�hoz val� jog k�rd�se teljesen kimard bel�l�k. Pr�b�ltam m�t Tak�ts P�terrel is kapcsolatot teremteni, de nem j�rtam sikerrel.
M�szaki v�gzetts�ggel rendelkezem, m�rn�k vagyok. Viszont a t�rsadalomtudom�nyok �s azon bel�l is els�sorban a filoz�fia �s a k�zgazdas�gtan mindig is �rdekeltek - a marxizmus politikai gazdas�gtana ugyan�gy, mint a modern polg�ri gazdas�gtani n�zetek. A munka mellett m�rn�k-k�zgazd�s k�pzetts�get is szereztem. Ennek ellen�re csak amat�r k�zgazd�sznak mondom magamat, mert tov�bbra is a m�szaki v�gzetts�gemb�l �lek. Hogy vil�gosan fejezzem ki magamat, a k�zgazdas�gtani tanulm�nyokat az�rt fojtattam, hogy a vil�got �s els�sorban a gazdas�got jobban meg�rtsem.
De nem is a tanulm�nyokat tartom fontosnak, hanem azt, hogy gondolkod� ember vagyok �s amit megtanultam, azt k�pes vagyok kritikus szemmel tov�bb is gondolni.
Bar�ti �dv�zlettel
Borotai S�ndor
Az�rt kapta ezt az �zenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolg�ltat�sbeli Felt�tel N�lk�li Alapj�vedelem csoportra.
Az err�l a csoportr�l �s az ahhoz kapcsol�d� e-mailekr�l val� leiratkoz�shoz k�ldj�n egy levelet a k�vetkez� c�mre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
Tov�bbi lehet�s�gek�rt l�togasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out c�mre.
Borotai Sándor
Sajnos van okunk szkeptikusnak lenni. Félő, hogy az alapjövedelem nem az lesz, aminek lennie kellene!
De ha belegondolsz, van más megoldás is. Aláírást nemcsak arra lehet gyűjteni, hogy az EU tűzze napirendre a vitát, hanem egyenesen népszavazás kiírását is lehet kezdeményezni. Ha a megfelelő mennyiségű aláírás megvan, akkor ki kell tűzni a népszavazás időpontját!
A hatalom nem utasíthat bármit csak úgy el, mert nincs hozzá kedve vagy nem tetszik kezdeményezés. Nem is várja el senki, hogy tetsszen. Az a lényeg, hogy a többségi társadalmi akaratnak megfeleljen!
Persze még ezek után is el lehet utasítani. De akkor a polgári demokrácia kiállítja a saját bizonyítványát és meghozta a saját halálos ítéletét.
Jómagam igenis úgy gondolom, hogy egy polgári demokratikus társadalomban a parlament köteles azzal foglalkozni, amivel a népfenség véleménye szerint foglalkoznia kell! Máskülönben nem polgári demokrácia az, amiben élünk. Ez az, amit meg kell értenie minden egyes állampolgárnak! És nem szabad olyan gondolatot elfogadnunk, hogy úgysem lehet megvalósítani!
Írod: "A munkához való jogával mindenki élhet az elképzelt rendszerben, úgy, hogy nincs külső kényszer, csak belső motiváció." De erre azt válaszolom, ha az alapjövedelem nem biztosítja a megélhetést (legalább) a létminimumon, akkor nem szűnik meg sem a "megélhetési bűnözésre", sem a "prostitúcióra" való kényszer. S ha a tömegek továbbra is mindennapos harcot fognak vívni a megélhetésért, akkor nem létezik olyan belső motiváció, amely alapján társadalmi munkában vállalnának feladatot a közösségért. Erre gondolni sem szabad. A feladatot úgy kell nézni, hogy vagy megoldunk valamit, vagy nem! A részeredmény jelen esetben nem tekinthető eredménynek.
.............................................................................
A hitelpénzről írod: " fontos lenne, hogy a hitel pénz mechanizmusnak legyenek konkrét korlátai (mint voltak is)". Nem tudom, hogy milyen korlátokra gondolsz. A kétszintű bankrendszer bevezetése óta nincsenek korlátai a kereskedelmi banki pénzteremtésnek. Pontosabban csak olyan korlátai vannak, amit a nemzetközi monetáris rendszer állít. Az EU-ban ezeket a korlátokat ma a "trojka" szabja meg, az kívül esik a nemzetállamok hatáskörén.
Majd így folytatod: "Fogyasztási célra pl. nem szabadna hitelt adni, teremtett pénzt adni. Az olyan kereslet növekedést jelent, aminek még nincs meg az áru fedezete." Mi a különbség a vállalatok hitelezése és a fogyasztói hitel között? A vállalati beruházásoknak sincs meg a fedezete, az is csak egy jövőre vonatkozó ígérvény! Az is teremtett pénz!
A forgalom pénzszükségletének a fedezetét biztosítani kell! A probléma itt nem abban van, hogy ez pénzteremtés, mert a szocialista bankrendszerben is az volt. Hanem az a probléma, hogy a magánérdeknek és a profitszemléletnek van alárendelve a pénzteremtés és efölött ellenőrzési joga immár csak a pénzügyi háttérhatalomnak van. Sajnos a "nemzetállamok felett átnyúló pénzügyi háttérhatalom" már nem puszta összeesküvés-elmélet és nem agyrém, hanem létező valóság. Nincs rajta mit tagadni.
Amikor a kétszintű bankrendszert létrehozták, az érv éppen az volt, hogy el kell venni az államtól a pénzteremtés jogát, hogy ne tudjon saját önző szükségleteire pénzt teremteni. Cserébe most ott tartunk, hogy a magánszféra a saját önző profitérdekéből teremti a pénzt, az állam pedig a saját közösségi feladatai ellátására a pénzpiacon kénytelen hitelt felvenni. Így lesz a bankprofitból államadósság, de talán helyesebb fordítva mondani: az államadósságból bankprofit. Az eredmény az adósságcsapda. Ráadásul a pénzügyi szféra a saját veszteségeit is államadóssággá konvertálja. Azt hiszem, hogy ezt nem gondoltuk eléggé át a rendszerváltáskor. Rossz tanácsokat fogadtunk el a nyugati "barátainktól". Akik persze a saját bizniszüket látták ebben is.
Ott tartottunk, hogy a forgalom pénzszükségletének a fedezetét biztosítani kell. A fogyasztási hitel pedig bele van kalkulálva a "forgalomba". Nélküle a termék értékesítése (azaz a profit értékesülése) lehetetlenül. Azért van ma gazdasági pangás, mert leállt a fogyasztás hitelezése, illetve már nem hitelképes sem a fogyasztó, sem a gazdaság.
Magyarán szólva a "jóléti társadalom" jóléte hitelből volt! Egy szemfényvesztés az egész! Egy hitellufi! Hitel nélkül nincs jóléti társadalom! Nincs szociális piacgazdaság se! A nyomor van és a munkanélküliség... Összegezve a fogyasztási hitel az életszínvonalunkba, a jólétünkbe és a gazdasági pörgésbe bele volt kalkulálva. Nincs hitel, nincs prosperáló gazdaság!
Nagyon bonyolult dolog ez és nagyon nehéz hozzászólni is. Ezen a szakterületen én is csak nagyon óvatosan merek megszólalni. Tudva azt, hogy árutermelő társadalomban élünk, így igen valószínű, hogy magának az árutermelésnek a felváltása valami mással a pénzviszonyok reformja nélkül lehetetlen. Ma már a farok csóválja a kutyát, azaz a pénzviszonyok határozzák meg a társadalmat. És ebben nem (csak) a fogyasztási hitelek jelentik a problémát.
Gondoltál már arra, hogy a beruházási hiteleket is a dolgozó népesség fizeti meg? Azaz a dolgozók (és rajtuk keresztül az egész társadalom) fogyasztása sínyli azt meg? Ennek nagyjából ugyanaz a mechanizmusa, mint ahogy az államadósságot is az adófizető polgárok fizetik ki. Következésképpen a beruházási hitel része a kizsákmányolásnak. Többek között éppen a beruházások révén csökken a termelés élőmunka szükséglete. Ez egy paradoxon, de így van.
A fogyasztási hitel előrehozott fogyasztás. A beruházási hitel pedig előrehozott beruházás. Csakhogy a hitelből megvalósult vállalati beruházást nem a tőketulajdonos fizeti ki (se a tőketörlesztést, se a kamatokat), hanem a vállalati dolgozó kollektíva a saját munkájának eredményéből. A tulajdonjog mégis a tőketulajdonosé! Még akkor is, ha egy egyszemélyes Kft-ről van szó, amelyben a tulajdonos törzstőkéje mindössze 10 millió Ft. De a vállalat összes vagyona lehet akár 1 milliárd vagy 10 milliárd, illetve akármennyi. MIÉRT VAN EZ ÍGY? CSAK! SENKI NEM TUDJA MEGMONDANI... Ez is egy tabu. Ki másé volna, hisz a törzstőke tulajdonosa a tulajdonos?! Az föl sem merül senkiben, hogy a dolgozó kollektíva kellene legyen a társtulajdonos! Így, ilyenformán néz ki a dolog.
Mi meg vitatkozunk azon, hogy alapjövedelem járna azoknak, akiknek a munkaerejük áruba bocsájtásából kellene megélniük, mert más esélyük nincs. Ez a téma nagyon messzire vezet. Nem is próbálkozom azzal, hogy ilyen tárgyú írásaimnak a linkjét megadjam, mert ez egy nagyon nagy téma.
Írod: "a pénz és a tőke áramlás , áramoltatás nem lehetne senki számára "ingyen" jövedelem, olyan jövedelem amellyel szemben a jövedelem tulajdonosa nem hozott létre társadalmilag hasznos árualapot" Ez megint egy tabu. Elhitetik velünk, hogy a termelés során létrehozott új érték (a marxi terminológiával a v+m hozzáadott érték) a pénzből keletkezik, azaz nem az emberi munka hozza létre, hanem a pénz fial pénz. Az (a hamis tudat) tudatosul a világban, hogy a termeléshez pénz, azaz tőke kell! És mindenféle befektetési hajlandóságot ösztönzünk. A megtérülések között pedig első helyre tesszük a bank kockázatának a megtérülését, a bankjövedelmek biztonságát.
"Az ingyen jövedelem (kamat, árfolyam nyereség, stb.) viszont kereslet a mások által megtermelt javakra." Így van! És máris ott tartunk, hogy a pénzügyi szféra kiszívja a hasznot a gazdaságból. Így lesz a munkajövedelemből bankjövedelem. Csakhogy ezzel a fizetőképes kereslet szűkül a piacon! Mert a bank se tejet, se parizert nem fogyaszt, azaz csökken a termelés - és nő az elbocsájtottak száma! És jön a mantra a "gazdaságélénkítésről", meg "munkahelyteremtésről", hogy munkát tudjunk biztosítani a munkanélkülieknek. Amihez természetesen megint csak tőke kell! Azaz újra csak sikerült a tabut erősíteni!
A folyamatnak azonban van egy nagyon tragikus eredménye. A pénzügyi szféra globális profitja hiányzik az áruk és szolgáltatások globális piacán a fizetőképes keresletből! Felborul a kereslet-kínálat globális egyensúlya!
Ez van a szavaid mögött! Ez a folyamat akár néhány évtizeden belül a globális kapitalizmus összeomlásával fenyeget!
Lehet, hogy nem lett volna szabad ilyen mélyen belemennem, mert néhány tucat blogbejegyzésem anyagát tömörítettem bele egyetlen levélbe és ez így nagyon tömény. Elnézést kérek érte!
.....................................................................
De lépjünk tovább! leveledet így folytatod: "Ezért érdekes a Takáts úr számos előadása, mely foglalkozik a pénzrendszerekkel is." Sajnos erre csak konkrét linkek alapján tudok válaszolni. Amiről ismerettel rendelkezem Takáts úr nézeteiből, az a helyi pénz - elsősorban Silvio Gesell munkássága nyomán.
A helyi pénz szerintem is nagyon fontos dolog, szót is ejtettem róla akár az FMA, akár a munkaidő csökkentés vonatkozásában. A lényege, hogy bármely módon elérhető gazdasági eredmény a belföldi termelés fellendítésének szolgálatába állítható legyen, azaz a megnövekedett fizetőképes keresletet ne külföldi termékek vásárlására fordítsuk. Ebben teljes mértékben egyetértek Takáts Péterrel.
Mindazonáltal a helyi pénz a globális kapitalizmus válságára adható nem rendszerszintű válasz, így a válság megoldására sem alkalmas. Komoly részeredmények várhatók tőle - lokális szinten. De semmi több.
Nem tudom, hogy Takáts Péter a pénzrendszer terén mással foglalkozik-e.
...............................................................................
"Én a munkához való jogot az emberi élethez való, a FÖLD-re született emberek jogainak egyikeként, értelmezem. De pl. az alkotáshoz való jogot magasabb rendű jognak tartom a munkához való joghoz képest."
Az első mondattal egyetértek, a munkához való jogot az emberi lét lényegeként értelmezem. Tehát nem egyikeként, hanem a lényekeként. De nem tudom különválasztani az alkotást a munka fogalmától, így az alkotáshoz való jogot sem a munkához való jogtól. Valószínűleg a munka fogalmának értelmezésében lehet az eltérés közöttünk.
A munkát én nem fáradtságos és nyűgös valaminek gondolom. Lehet, hogy ez azért van, mert én mindig élveztem a munkámat és volt is lehetőségem rá, hogy azt alkotó folyamatként éljem meg. De elfogadom, hogy nem mindenki olyan szerencsés mint én.
Viszont összességében úgy gondolom, hogy a homo sapiens kiemelkedése az állatvilágból éppen a munkának köszönhető. Ilyen értelemben pedig a munka az alkotás. Alkotás volt a legelső marokkő és a legelső kőbalta, amit az ember készített. Alkotás volt a tűzgyújtás titkának a megfejtése, hiszen eleinte úgy kellett őrizni a tűzet, hogy ki ne aludjon. Alkotás volt a hajítódárda, az íj, a nyil feltalálása, az ék, az emelő, a kerék stb. megalkotása. És sorolhatnám tovább a végtelenségig, a gőzgépen keresztül az űrhajóig. A felsorolásnak nincs is vége, illetve remélhetőleg nem lesz vége...
A munkavégzés mint alkotó folyamat terméke maga az emberi agy, a gondolkodásra való képesség, az ismeretek halmozódása, az emberi kommunikáció, a beszéd, a nyelv kialakulása, a tanulásra való képesség, az írásbeliség kialakulása és így tovább. Az ember egész intellektusa a munkában fejlődött. Ilyen értelemben az ember munkavégző és alkotó képessége egymástól nem elválasztható.
És megint csak gondoljunk bele, hogy az ősember nem unalomból, nem nyűgből és nem tehernek érezve bajmolódott annyit a botokkal és kövekkel, hanem minden bizonnyal örömmel! Minden kis eredmény még többre sarkallta és megalkotta a kőbaltát!
És most a fordítottjába gondoljunk bele! Hogy elvesszük az embertől a munkához való jogot...Nemcsak az válik kérdésessé, hogy a termelés során miből fog új érték (a marxi értelemben vett v+m hozzáadott érték) képződni, hiszen a gép csak a saját értékét képes átadni a termékbe (az amortizáció révén). De kérdésessé válik az is, hogy mi történik az emberi tudással, a munkavégző képességgel, ha nincs biztosítva a munkához való jog? Hiszen ez érinti az alkotáshoz való jogát is!
Tudományos kutatások igazolják, hogy a munka világában való szocializáció hiánya nem csak úgy hat vissza a felnövekvő generációkra, hogy nem képesek egy munkahelyi közösségbe beilleszkedni, hogy nem képesek a munkafegyelmet elviselni, de bizony az agy strukturális fejlődésére is kihatással van. Az agyuk fejlődése is visszamarad egy olyan kontrollcsoporthoz képest, amely aktív munkát végez.
Mi történik az ember alkotóképességével, ha az FNA törvényesíti a munka világából való kirekesztettségét? Valaki végiggondolta már ezt?
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy az FNA felszabadíthatja az emberben rejlő alkotóképességet (ami szerintem egyben a munkaképessége is), de csak akkor, ha ez nem korlátozza a jogaiban. Ha az FNA összegéből valóban emberhez méltó módon meg lehet élni. Akkor valóban eljuthatunk oda, hogy akinek arra hajlama van, az verseket írhat, a másik meg festhet vagy zenét szerezhet. Aki pedig főállású anya szeretne lenni, az lelkiismeret-furdalás nélkül otthon maradhat és boldog gyerekeket nevelhet.
A 10 éves kislányomnak például olyan vágya támadt, hogy animációs rajzfilmeket akar készíteni, mert nagyon nagy a fantáziája és átlagon felüli a rajzkészsége. Én látom el mellette a technikusi feladatokat, mert a babra munka a szoftverrel már nem elégíti ki a fantáziáját. De én ezt is örömmel és maximalista módon csinálom, napi 20-30 másodpernyi filmet sikerül összeraknom a rajzaiból. Egy-két éven belül pedig profi szakemberé képezzük ki magunkat mind a ketten és filmstúdiót alapítunk. Persze egyenlőre álom az egész, de ha az anyagi feltételek megvolnának hozzá, elviekben semmi akadálya nem volna.
Még egyszer elnézést kérek a hosszúra sikerült hozzászólásomért!
Baráti üdvözlettel
Borotai Sándor
Borotai Sándor
A hozzászólásod felhelyezésénél valószínűleg nem megfelelő betűformátumot választasz, ezért torzul az írásod megjelenési formája. Estleg a "másolás/beillesztés" nem a megfelelő megoldás.
Érdekes módon az e-mail értesítőben szabályosan jelenik meg minden. Csupán ennek köszönhető, hogy el is tudom olvasni a leveledet.
De a lényegre térve...
Írod: "Az FNA rendszerében nem a munkához , hanem a jövedelemhez való jogot kell biztosítani -szerintem."
Természetesen! De ez nem jelenti azt, hogy a kettő elválasztható egymástól. Például azért, mert NEM MINDEGY, HOGY MEKKORA JÖVEDELEMHEZ VALÓ JOGOT GARANTÁL!
Magyarországon aránytalanul (egészségtelenül) alulértékeltek a munkabérek. Mit szólsz például ahhoz, hogy alig van olyan munkavállaló, aki ne minimálbéren kapná a bérét és ezen felül még valamennyit zsebbe? A minimálbérből természetesen semmilyen szociális hálót nem lehet fenntartani. A munkanélküli segély csak 3 hónapig jár, az összege is olyan, hogy abból nem lehet megélni. Csak jelképes (és nevetséges) az egész.
El tudod Te azt képzelni, hogy ezeknek a minimálbéreknek az adójából és járulékából az alapjövedelem rendszerét meg lehet finanszírozni Magyarországon? Ráadásul úgy, hogy az fenntartható is legyen? Jómagam kizártnak tartom - még a lehető legjobban megreformált elosztási arányok (átcsoportosítások) mellett is lehetetlen! Szerintem nem megy a dolog úgy, hogy az egész bérrendszer ne lenne megreformálva.
Vagy az alapjövedelem névleges összege mellé feketén is kapunk valamennyit zsebbe? Ugye, hogy nonszensz a kérdés is?
Ha a munkabérekből nem lehet megélni, akkor az alapjövedelemből hogyan lehetne? Ennél egyszerűbben nem tudom kifejezni a lényeget.
Gazdag László közgazdászt idézem:
"Magyarországon a humán tényezõ jelentõsen alulértékelt, a teljesítményéhez képest is. Az egy fõre jutó GDP terén az EU-27 átlag 62%-át érjük el, míg a reálbérszínvonal az EU-27 átlag 22%-a. ... A 2010-es hazai reálbérszínvonal az 1978-as szintnek felel meg. Csak 30 évvel ezelõtt jóval egyenlõbb volt az elosztás."
Ha ebből a helyzetből kiindulva akarjuk megteremteni az alapjövedelmet, akkor abból csak az EU-27 alapjövedelme átlagának 22%-a fog kijönni (vagy valami hasonló). Ezt akarjuk? Miből lesz ennél többre fedezet? Naivitás azt mondani, hogy valamiből majd csak lesz rá.
A dolog mögött az a reálpolitikai baki húzódik meg, hogy a rendszerváltás óta eltelt közel 25 év alatt mindvégig elmaradt a bérfelzárkóztatás. Mindig csak a versenyképesség lebegett a döntési pozícióban lévők szeme előtt. A versenyképességünk mindezek eredményeként a béka segge alatt van, a munkabérekben pedig tovább élnek a torz szocialista bérek (az árak begyűrűztek, de a bérek nem! - sicc!). És a versenyképesség terén elért óriási "eredményeink" ellenére vagyunk sereghajtók a bérszínvonalban az uniós tagországok között.
Egy korábbi munkámban a fenti adatok alapján kiszámoltam, ha az európai átlagos (marxi értelemben vett) értéktöbbletrátát egységnyinek tételezzük fel, akkor az átlagos magyar értéktöbbletráta közel duplája az európai átlagnak. Egészen pontosan 82%-kal haladja meg azt. Ezt joggal nevezhetjük a kizsákmányolás fokának (ez a pontos marxi meghatározás) még akkor is, ha nem tudhatjuk, létezik-e (márpedig miért ne létezne) és mekkora a kizsákmányolás az Európai Unióban. Sajnos Magyarországon idáig fajult a kizsákmányolás!
Ebből ugyan nem lesz alapjövedelem... Hacsak nem a 47 ezer Ft-ot kiáltják ki annak... Ami - ha úgy vesszük - óriási vívmány volna önmagában is, csak éppen megoldhatatlan feladatnak tűnik. Még ez is... Illetve ha mégis megvalósul, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy a német alapjövedelem többek között a magyarnak köszönhetően annyival magasabb. Elvégre a német gazdaság belőlünk is prosperál.
A probléma megoldása nem lehetséges másként, csak úgy, ha a magyar gazdaságot más növekedési pályára sikerül állítani. Ehhez pedig a tévhiteinket és dogmáinkat fel kellene adni és alapvető dolgokat meg kellene érteni! Például azt, hogy lehet a kapitalizmus olyan borzasztó hatékony, miközben egyidejűleg fennáll két jelenség: emberek tömege szükségleteiben nélkülözést szenved (mert a kapitalizmus nem képes kielégíteni azokat) és vannak, akik éheznek,miközben kihasználatlan kapacitások és hatalmas munkanélküliség létezik.
Csak ezt az egyetlen mondatot javaslom jól megrágni és megemészteni!
Faragó Gábor
Ahhoz m�g t�l keveset tudok, hogy �rdemben, t�telesen vitatkozzam az elgondol�soddal. Viszont azt �rz�kelem, hogy az FNA-t nem lehet a jelenlegi gondolkod�s szintj�n kezelni. A (b�r)munka nem azonos a j�vedelmet ad� tev�kenys�ggel! Jelenlegi gondolkod�s szerint, ami nem hoz p�nz nem tekintik munk�nak, b�rmennyire hasznos is a t�rsadalom szempontj�b�l. Vagyis az�rt kell(ene) a FNA, hogy ne az�rt kapjak p�nz a h�nap v�g�n mert dolgoztam, hanem az�rt kapjam a h�nap elej�n, hogy dolgozni - a t�rsadalom sz�m�ra hasznos dolgokat m�velni - tudjak. Vagyis nem az�rt kell dolgoznom, hogy meg�ljek, hanem v�laszt�si lehet�s�get kap(hat)ok az ig�nyeimnek legjobban megfelel� tev�kenys�get v�gezni. Ha ez egy munk�ltat�n�l v�gzett termel� tev�kenys�g, akkor persze az�rt is kapok fizet�st (ami persze az FNA-t figyelembe v�ve alakul ki).
Hogy mekkora FNA-t lehet k�zgazdas�gilag megval�s�tani azt is m�r az �j gondolkod�s szintj�n kell �rtelmezni, mert ahhoz tartozik, azzal alkot egys�ges rendszert.
Javaslom Tak�ts P�ter munk�it elolvasni �s �rtelmezni - sokat seg�t az �jfajta gondolkod�sm�d kialakul�s�hoz!
�dv�zlettel: Farag� G�bor
Kedves G�bor!
A hozz�sz�l�sod felhelyez�s�n�l val�sz�n�leg nem megfelel� bet�form�tumot v�lasztasz, ez�rt torzul az �r�sod megjelen�si form�ja. Estleg a "m�sol�s/beilleszt�s" nem a megfelel� megold�s.
�rdekes m�don az e-mail �rtes�t�ben szab�lyosan jelenik meg minden. Csup�n ennek k�sz�nhet�, hogy el is tudom olvasni a leveledet.
De a l�nyegre t�rve...
�rod: "Az FNA rendszer�ben nem a munk�hoz , hanem a j�vedelemhez� val� jogot kell biztos�tani� -szerintem."
Term�szetesen! De ez nem jelenti azt, hogy a kett� elv�laszthat� egym�st�l. P�ld�ul az�rt, mert NEM MINDEGY, HOGY MEKKORA J�VEDELEMHEZ VAL� JOGOT GARANT�L!
Magyarorsz�gon ar�nytalanul (eg�szs�gtelen�l) alul�rt�keltek a munkab�rek. Mit sz�lsz p�ld�ul ahhoz, hogy alig van olyan munkav�llal�, aki ne minim�lb�ren kapn� a b�r�t �s ezen fel�l m�g valamennyit zsebbe? A minim�lb�rb�l term�szetesen semmilyen szoci�lis h�l�t nem lehet fenntartani. A munkan�lk�li seg�ly csak 3 h�napig j�r, az �sszege is olyan, hogy abb�l nem lehet meg�lni. Csak jelk�pes (�s nevets�ges) az eg�sz.
El tudod Te azt k�pzelni, hogy ezeknek a minim�lb�reknek az ad�j�b�l �s j�rul�k�b�l az alapj�vedelem rendszer�t meg lehet finansz�rozni Magyarorsz�gon? R�ad�sul �gy, hogy az fenntarthat� is legyen? J�magam kiz�rtnak tartom - m�g a lehet� legjobban megreform�lt eloszt�si ar�nyok (�tcsoportos�t�sok) mellett is lehetetlen! Szerintem nem megy a dolog �gy, hogy az eg�sz b�rrendszer ne lenne megreform�lva.
Vagy az alapj�vedelem n�vleges �sszege mell� feket�n is kapunk valamennyit zsebbe? Ugye, hogy nonszensz a k�rd�s is?
Ha a munkab�rekb�l nem lehet meg�lni, akkor az alapj�vedelemb�l hogyan lehetne? Enn�l egyszer�bben nem tudom kifejezni a l�nyeget.
Gazdag L�szl� k�zgazd�szt id�zem:
"Magyarorszďż˝gon a humďż˝n tďż˝nyezõ jelentõsen alulďż˝rtďż˝kelt, a teljesďż˝tmďż˝nyďż˝hez kďż˝pest is. Az egy fõre jutďż˝ GDP terďż˝n az EU-27 ďż˝tlag 62%-ďż˝t ďż˝rjďż˝k el, mďż˝g a reďż˝lbďż˝rszďż˝nvonal az EU-27 ďż˝tlag 22%-a. ... A 2010-es hazai reďż˝lbďż˝rszďż˝nvonal az 1978-as szintnek felel meg. Csak 30 ďż˝vvel ezelõtt jďż˝val egyenlõbb volt az elosztďż˝s."
Ha ebb�l a helyzetb�l kiindulva akarjuk megteremteni az alapj�vedelmet, akkor abb�l csak az EU-27 alapj�vedelme �tlag�nak 22%-a fog kij�nni (vagy valami hasonl�). Ezt akarjuk? Mib�l lesz enn�l t�bbre fedezet? Naivit�s azt mondani, hogy valamib�l majd csak lesz r�.
A dolog m�g�tt az a re�lpolitikai baki h�z�dik meg, hogy a rendszerv�lt�s �ta eltelt k�zel 25 �v alatt mindv�gig elmaradt a b�rfelz�rk�ztat�s. Mindig csak a versenyk�pess�g lebegett a d�nt�si poz�ci�ban l�v�k szeme el�tt. A versenyk�pess�g�nk mindezek eredm�nyek�nt a b�ka segge alatt van, a munkab�rekben pedig tov�bb �lnek a torz szocialista b�rek (az �rak begy�r�ztek, de a b�rek nem! - sicc!). �s a versenyk�pess�g ter�n el�rt �ri�si "eredm�nyeink" ellen�re vagyunk sereghajt�k a b�rsz�nvonalban az uni�s tagorsz�gok k�z�tt.
Egy kor�bbi munk�mban a fenti adatok alapj�n kisz�moltam, ha az eur�pai �tlagos (marxi �rtelemben vett) �rt�kt�bbletr�t�t egys�gnyinek t�telezz�k fel, akkor az �tlagos magyar �rt�kt�bbletr�ta k�zel dupl�ja az eur�pai �tlagnak. Eg�szen pontosan 82%-kal haladja meg azt. Ezt joggal nevezhetj�k a kizs�km�nyol�s fok�nak (ez a pontos marxi meghat�roz�s) m�g akkor is, ha nem tudhatjuk, l�tezik-e (m�rpedig mi�rt ne l�tezne) �s mekkora a kizs�km�nyol�s az Eur�pai Uni�ban. Sajnos Magyarorsz�gon id�ig fajult a kizs�km�nyol�s!
Ebb�l ugyan nem lesz alapj�vedelem... Hacsak nem a 47 ezer Ft-ot ki�ltj�k ki annak... Ami - ha �gy vessz�k - �ri�si v�vm�ny volna �nmag�ban is, csak �ppen megoldhatatlan feladatnak t�nik. M�g ez is... Illetve ha m�gis megval�sul, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy a n�met alapj�vedelem t�bbek k�z�tt a magyarnak k�sz�nhet�en annyival magasabb. Elv�gre a n�met gazdas�g bel�l�nk is prosper�l.
A probl�ma megold�sa nem lehets�ges m�sk�nt, csak �gy, ha a magyar gazdas�got m�s n�veked�si p�ly�ra siker�l �ll�tani. Ehhez pedig a t�vhiteinket �s dogm�inkat fel kellene adni �s alapvet� dolgokat meg kellene �rteni! P�ld�ul azt, hogy lehet a kapitalizmus olyan borzaszt� hat�kony, mik�zben egyidej�leg fenn�ll k�t jelens�g: emberek t�mege sz�ks�gleteiben n�lk�l�z�st szenved (mert a kapitalizmus nem k�pes kiel�g�teni azokat) �s vannak, akik �heznek,mik�zben kihaszn�latlan kapacit�sok �s hatalmas munkan�lk�lis�g l�tezik.
Csak ezt az egyetlen mondatot javaslom j�l megr�gni �s megem�szteni!
Borotai Sándor
Kedves Gábor! A leveledet továbbra is csak az Outlookban tudom elolvasni. A „Verdana” betűtípus helyett nem tudnál valami standard típust alkalmazni?
Rátérve a leveled tartalmára írod, hogy „azt érzékelem, hogy az FNA-t nem lehet a jelenlegi gondolkodás szintjén kezelni. A (bér)munka nem azonos a jövedelmet adó tevékenységgel!”
Valóban jó szó a (bér)munka, azaz olyan munka, amelyet munkabérért végeznek emberek.
Majd folytatod: „Jelenlegi gondolkodás szerint, ami nem hoz pénz nem tekintik munkának, bármennyire hasznos is a társadalom szempontjából.”
Ebben kétségtelenül van igazság, de ezt én mégis másképp gondolom. Az a tény, hogy az emberi munka leértékelődik, ezt nem lehet vitatni. Ez a folyamat maga a kizsákmányolás. Az téves állítás, hogy ez „nem hoz pénzt”, hiszen éppen ebből lesz a profit! AMIT A MUNKÁLTATÓ NEM ISMER EL A TERMELÉSI KÖLTSÉGEI KÖZÖTT ÉS NEM FIZETI MEG, AZ NEM MÁS, MINT A TÁRSADALOM JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEI.
A társadalomnak ilyen járulékos költségei például a közoktatás (innovációs költség a munkaerőképzésbe), a közegészségügy (a munkaerő munkavégző képességének helyreállítása), de tulajdonképpen az egész szociális háló fenntartása. És legelső sorban is a MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY, azaz a munka világából kiszorultakról való gondoskodás. Ezeket a költségeket hárítja el magától a tőketulajdonos.
Nem arról van szó, hogy „ami nem hoz pénz nem tekintik munkának”, hanem arról, hogy a tőketulajdonos nem tekinti feladatának a rászorulókról való gondoskodást. Valljuk be őszintén, hogy nem is az a dolga! Azt ráhagyja egyrészt az államra, másrészt a karitatív szervezetekre. Legfeljebb a lelkiismeretének megnyugtatása végett néha adományos egy kevéske pénzt ezeknek a karitatív szervezeteknek – de ezzel ellentétben közben adó csal és a profitját offshore számlák lopja ki.
Valójában az aktív munkavállalók kizsákmányolásáról van szó. A munkaerő nem kapja meg a munkájának a valós árát (ellenértékét), aminek elégnek kellene lenni a munkavállaló saját munkaerejének a bővített újratermelésére! Itt nem jön képbe sehol olyasmi, hogy a tőketulajdonosnak valamilyen karitatív munkát meg kellene fizetnie. Egyedül az jön képbe, hogy a tőketulajdonosnak a vállalatánál munkabérért foglalkoztatott bérmunkás munkáját kellene tisztességesen, a valós árán megfizetnie! És ha a munkás megkapná a tisztességes bérét, akkor abból képes volna emberhez méltó módon eltartani nemcsak a családját, hanem képes volna olyan fokú szolidaritásra, ami emberhez méltó megélhetést biztosít a munkanélkülieknek is.
A tőketulajdonos profitál a munkanélküliségből. Közvetlen érdeke, hogy a pauper létbe kényszerített munkanélküliek tömege álljon sorba a munkaközvetítőknél, hogy közülük minél olcsóbban válogathasson. Ennek közvetlen következménye, hogy az alkalmazott munkavállalóknak kifizetett munkabér a lehető legalacsonyabb lesz. Ezt kell belátni! Ebből származik egy alapvető társadalmi igazságtalanság, hogy emberek tömege éhbérért dolgozik. Ez a modern bérrabszolgaság!
A tőketulajdonos pedig mossa a kezét, hogy semmi köze a munkanélküliség okozta társadalmi költségekhez.
........................................
„Vagyis azért kell(ene) a FNA, hogy ne azért kapjak pénz a hónap végén mert dolgoztam, hanem azért kapjam a hónap elején, hogy dolgozni - a társadalom számára hasznos dolgokat művelni - tudjak.”
Ez a spirituális felfogás. Ezt én így nem tudom értelmezni. Talán ha valaki konkrétan elsorolná, hogy milyen „munkára” gondol.
Félek tőle, hogy olyan „tevékenységekről” van szó, amit egy vállalkozás keretében nem lehet rentábilisan elvégezni. Például a gereblyézés az erdőben vagy a parlagfűirtás. Vagyis a közmunka díjat neveznénk át FNA jövedelemnek?
Félek tőle, hogy az FNA a „Jehova tanúi” bére volna, a megélhetési forrása, miközben az állampolgárokat hittéríteni járnak munkaidőben.
Azzal alapvetően egyetértek, hogy egy költőnek vagy festőnek az FNA biztosíthatja a megélhetését, amíg a világ fel nem figyel rá. Az is magától értetődő, hogy a főállású családanya vagy az idős emberek gondját viselő egyén szerepe kiemelkedő jelentőségű. Ilyen értelemben Liska Tibor nézeteivel tudok azonosulni, hogy MINDENKI KAPJA MEG A TÁRSADALMI ÖRÖKSÉGÉT! Abból akár egy kisvállalkozást is indíthat, amelyben kiélheti a személyes ambícióit. De ha nem akar vállalkozni, hanem csak felélni akarja – mint a szelvényvagdosó kapitalista -, arra is joga van. Ehhez nem kell misztifikálni a dolog mögé valami társadalmilag hasznos munkát!
Bár a társadalom számára fontos lehet az egyén szabadságát az FNA révén fokozni annak érdekében, hogy megtalálhassa azt a társadalmi aktivitási formát, amelyben önmagát hasznosnak véli és örömet lel benne, de összességében nehezen tudom elképzelni, hogy globális méretekben a Föld nevű bolygó lakosainak milliárdjai önmaguknak keressenek „munkát”. Ez nem rendszerszintű megoldás. Sokak esetében járható út, de milliárdos népességet érintve nem az. Mint fentebb írtam, talán ha valaki konkrétan elsorolná, hogy milyen „munkára” gondol.
.......................................................
„Ha ez egy munkáltatónál végzett termelő tevékenység, akkor persze azért is kapok fizetést...”
Ezt a kérdést én nem intézném el ilyen simán. Indulj ki abból, hogy az FNA csupán a létminimumon való életben maradást jelenti. Ennél magasabb életszínvonalat akkor érhetek el, ha munkabérrel megfizetett (bér)munkát találok magamnak. Itt merül fel a munkához való jog kérdése!
Alapvető emberi szabadságjoga fűződik minden embernek ahhoz, ha nem éri be a létminimummal, akkor bérmunkát vállalhasson! Természetesen többletjövedelemért. Én mint munkavállaló nem fogadhatom el azt, hogy az FNA rendszerébe belekényszerítenek és ezzel a polgári társadalom számára megszűnt a munkanélküliség problémája létezni. Az FNA összege pedig egy társadalmi alku-szituáció és évről-évre ugyanolyan kemény küzdelem lesz, mint a minimálbér. Sőt várhatóan a létminimum mint statisztikai mutatószám is manipuláció tárgya lesz. Megmarad politikai alamizsnának, hogy a vízben főtt tészta helyett mikor ehetek hajába krumplit vagy esetleg csirke farhát helyett combot és melle húsát.
Én
nem ezt követelem magamnak! Hanem a munkához való jogot... Mert a létminimum a főtt tészta lesz 365 napon át.
........................................................
„Hogy mekkora FNA-t lehet közgazdaságilag megvalósítani azt is már az új gondolkodás szintjén kell értelmezni, mert ahhoz tartozik, azzal alkot egységes rendszert.”
Szerintem ez még a RÉGI gondolkodás szintje. Az „oszd meg és uralkodj!” bizony még a régi gondolkodás. Az FNA meg fogja osztani a munkavállaló réteget (osztályt). Pontosabban szólva tovább fogja fokozni az aktív munkavállalók és a munkanélküli (eltartott) réteg szembenállását. Mert már ma is létezik ilyen szembenállás. A kiváltságos munkavállaló rétegek már ma is a Taigetoszra küldenék az inaktívakat.
Az a tény, hogy nem akar senki beszélni a munkához való jogról, az tipikus munkáltatói mentalitást tükröz és a kizsákmányolás továbbélését segíti elő. Ez nagyonis régimódi gondolkodás. Spirituális újszerűségbe csomagolva.
„Javaslom Takáts Péter munkáit elolvasni és értelmezni - sokat segít az újfajta gondolkodásmód kialakulásához!”
Konkrét linkeket kérek! Ez így nekem túl általános és semmitmondó. Amit eddig olvastam, abban nem találtam megnyugtató választ azokra a felvetéseimre, amiket itt is szorgalmazok.
Baráti üdvözlettel
Borotai Sándor
Faragó Gábor
Megint v�ltottam bet�t�pust, b�r az gondolom, hogy egy rendes levelez� programnak, ha j�l van be�ll�tva, a levelez� tudnia kell megjelen�teni valamennyi �ltal�nosan haszn�lt bet�t�pust.
Ami a l�nyeget illeti: �n az eg�sz FNA k�rd�st 'kultur�lis kreat�v' szemsz�gb�l k�zel�tem meg �s nem is szeretn�k a mostani rendszerben m�k�d� elm�letekkel (�s p�ld�kkal) vitatkozni, mert egyr�szt nincs kell� inform�ci�m, m�sr�szt meg, egyenl�re az �j t�pus� megk�zel�t�st szeretn�m teljes eg�sz�ben meg�rteni. Ehhez nagy seg�ts�g Tak�ts P�ter honlapja� �s a Youtube-on fellehet� el�ad�sai.
Ami a munk�hoz val� jog k�rd�s�t illeti, val�sz�n� egy (rem�lhet�leg r�vid) �tmeneti id�szakban sz�ks�ges lesz ilyenr�l is elm�lkedni...
�dv�zlettel: Farag� G�bor
Kedves Gďż˝bor! A leveledet tovďż˝bbra is csak az Outlookban tudom elolvasni. A „Verdana” betďż˝tďż˝pus helyett nem tudnďż˝l valami standard tďż˝pust alkalmazni?
ďż˝
Rďż˝tďż˝rve a leveled tartalmďż˝ra ďż˝rod, hogy „azt ďż˝rzďż˝kelem, hogy az FNA-t nem lehet a jelenlegi gondolkodďż˝s szintjďż˝n kezelni. A (bďż˝r)munka nem azonos a jďż˝vedelmet adďż˝ tevďż˝kenysďż˝ggel!”
Val�ban j� sz� a (b�r)munka, azaz olyan munka, amelyet munkab�r�rt v�geznek emberek.
ďż˝
Majd folytatod: „Jelenlegi gondolkodďż˝s szerint, ami nem hoz pďż˝nz nem tekintik munkďż˝nak, bďż˝rmennyire hasznos is a tďż˝rsadalom szempontjďż˝bďż˝l.”
Ebben kďż˝tsďż˝gtelenďż˝l van igazsďż˝g, de ezt ďż˝n mďż˝gis mďż˝skďż˝pp gondolom. Az a tďż˝ny, hogy az emberi munka leďż˝rtďż˝kelďż˝dik, ezt nem lehet vitatni. Ez a folyamat maga a kizsďż˝kmďż˝nyolďż˝s. Az tďż˝ves ďż˝llďż˝tďż˝s, hogy ez „nem hoz pďż˝nzt”, hiszen ďż˝ppen ebbďż˝l lesz a profit! AMIT A MUNKďż˝LTATďż˝ NEM ISMER EL A TERMELďż˝SI Kďż˝LTSďż˝GEI Kďż˝Zďż˝TT ďż˝S NEM FIZETI MEG, AZ NEM Mďż˝S, MINT A Tďż˝RSADALOM Jďż˝RULďż˝KOS Kďż˝LTSďż˝GEI.
ďż˝
A t�rsadalomnak ilyen j�rul�kos k�lts�gei p�ld�ul a k�zoktat�s (innov�ci�s k�lts�g a munkaer�k�pz�sbe), a k�zeg�szs�g�gy (a munkaer� munkav�gz� k�pess�g�nek helyre�ll�t�sa), de tulajdonk�ppen az eg�sz szoci�lis h�l� fenntart�sa. �s legels� sorban is a MUNKAN�LK�LI SEG�LY, azaz a munka vil�g�b�l kiszorultakr�l val� gondoskod�s. Ezeket a k�lts�geket h�r�tja el mag�t�l a t�ketulajdonos.
ďż˝
Nem arrďż˝l van szďż˝, hogy „ami nem hoz pďż˝nz nem tekintik munkďż˝nak”, hanem arrďż˝l, hogy a tďż˝ketulajdonos nem tekinti feladatďż˝nak a rďż˝szorulďż˝krďż˝l valďż˝ gondoskodďż˝st. Valljuk be ďż˝szintďż˝n, hogy nem is az a dolga! Azt rďż˝hagyja egyrďż˝szt az ďż˝llamra, mďż˝srďż˝szt a karitatďż˝v szervezetekre. Legfeljebb a lelkiismeretďż˝nek megnyugtatďż˝sa vďż˝gett nďż˝ha adomďż˝nyos egy kevďż˝ske pďż˝nzt ezeknek a karitatďż˝v szervezeteknek – de ezzel ellentďż˝tben kďż˝zben adďż˝ csal ďż˝s a profitjďż˝t offshore szďż˝mlďż˝k lopja ki.
ďż˝
Val�j�ban az akt�v munkav�llal�k kizs�km�nyol�s�r�l van sz�. A munkaer� nem kapja meg a munk�j�nak a val�s �r�t (ellen�rt�k�t), aminek el�gnek kellene lenni a munkav�llal� saj�t munkaerej�nek a b�v�tett �jratermel�s�re! Itt nem j�n k�pbe sehol olyasmi, hogy a t�ketulajdonosnak valamilyen karitat�v munk�t meg kellene fizetnie. Egyed�l az j�n k�pbe, hogy a t�ketulajdonosnak a v�llalat�n�l munkab�r�rt foglalkoztatott b�rmunk�s munk�j�t kellene tisztess�gesen, a val�s �r�n megfizetnie! �s ha a munk�s megkapn� a tisztess�ges b�r�t, akkor abb�l k�pes volna emberhez m�lt� m�don eltartani nemcsak a csal�dj�t, hanem k�pes volna olyan fok� szolidarit�sra, ami emberhez m�lt� meg�lhet�st biztos�t a munkan�lk�lieknek is.
ďż˝
A t�ketulajdonos profit�l a munkan�lk�lis�gb�l. K�zvetlen �rdeke, hogy a pauper l�tbe k�nyszer�tett munkan�lk�liek t�mege �lljon sorba a munkak�zvet�t�kn�l, hogy k�z�l�k min�l olcs�bban v�logathasson. Ennek k�zvetlen k�vetkezm�nye, hogy az alkalmazott munkav�llal�knak kifizetett munkab�r a lehet� legalacsonyabb lesz. Ezt kell bel�tni! Ebb�l sz�rmazik egy alapvet� t�rsadalmi igazs�gtalans�g, hogy emberek t�mege �hb�r�rt dolgozik. Ez a modern b�rrabszolgas�g!
ďż˝
A t�ketulajdonos pedig mossa a kez�t, hogy semmi k�ze a munkan�lk�lis�g okozta t�rsadalmi k�lts�gekhez.
ďż˝
........................................
ďż˝
ďż˝
„Vagyis azďż˝rt kell(ene) a FNA, hogy ne azďż˝rt kapjak pďż˝nz a hďż˝nap vďż˝gďż˝n mert dolgoztam, hanem azďż˝rt kapjam a hďż˝nap elejďż˝n, hogy dolgozni - a tďż˝rsadalom szďż˝mďż˝ra hasznos dolgokat mďż˝velni - tudjak.”
Ez a spirituďż˝lis felfogďż˝s. Ezt ďż˝n ďż˝gy nem tudom ďż˝rtelmezni. Talďż˝n ha valaki konkrďż˝tan elsorolnďż˝, hogy milyen „munkďż˝ra” gondol.
ďż˝
Fďż˝lek tďż˝le, hogy olyan „tevďż˝kenysďż˝gekrďż˝l” van szďż˝, amit egy vďż˝llalkozďż˝s keretďż˝ben nem lehet rentďż˝bilisan elvďż˝gezni. Pďż˝ldďż˝ul a gereblyďż˝zďż˝s az erdďż˝ben vagy a parlagfďż˝irtďż˝s. Vagyis a kďż˝zmunka dďż˝jat neveznďż˝nk ďż˝t FNA jďż˝vedelemnek?
Fďż˝lek tďż˝le, hogy az FNA a „Jehova tanďż˝i” bďż˝re volna, a megďż˝lhetďż˝si forrďż˝sa, mikďż˝zben az ďż˝llampolgďż˝rokat hittďż˝rďż˝teni jďż˝rnak munkaidďż˝ben.
ďż˝
Azzal alapvetďż˝en egyetďż˝rtek, hogy egy kďż˝ltďż˝nek vagy festďż˝nek az FNA biztosďż˝thatja a megďż˝lhetďż˝sďż˝t, amďż˝g a vilďż˝g fel nem figyel rďż˝. Az is magďż˝tďż˝l ďż˝rtetďż˝dďż˝, hogy a f��llďż˝sďż˝ csalďż˝danya vagy az idďż˝s emberek gondjďż˝t viselďż˝ egyďż˝n szerepe kiemelkedďż˝ jelentďż˝sďż˝gďż˝. Ilyen ďż˝rtelemben Liska Tibor nďż˝zeteivel tudok azonosulni, hogy MINDENKI KAPJA MEG A Tďż˝RSADALMI ďż˝Rďż˝KSďż˝Gďż˝T! Abbďż˝l akďż˝r egy kisvďż˝llalkozďż˝st is indďż˝that, amelyben kiďż˝lheti a szemďż˝lyes ambďż˝ciďż˝it. De ha nem akar vďż˝llalkozni, hanem csak felďż˝lni akarja – mint a szelvďż˝nyvagdosďż˝ kapitalista -, arra is joga van. Ehhez nem kell misztifikďż˝lni a dolog mďż˝gďż˝ valami tďż˝rsadalmilag hasznos munkďż˝t!
ďż˝
Bďż˝r a tďż˝rsadalom szďż˝mďż˝ra fontos lehet az egyďż˝n szabadsďż˝gďż˝t az FNA rďż˝vďż˝n fokozni annak ďż˝rdekďż˝ben, hogy megtalďż˝lhassa azt a tďż˝rsadalmi aktivitďż˝si formďż˝t, amelyben ďż˝nmagďż˝t hasznosnak vďż˝li ďż˝s ďż˝rďż˝met lel benne, de ďż˝sszessďż˝gďż˝ben nehezen tudom elkďż˝pzelni, hogy globďż˝lis mďż˝retekben a Fďż˝ld nevďż˝ bolygďż˝ lakosainak milliďż˝rdjai ďż˝nmaguknak keressenek „munkďż˝t”. Ez nem rendszerszintďż˝ megoldďż˝s. Sokak esetďż˝ben jďż˝rhatďż˝ ďż˝t, de milliďż˝rdos nďż˝pessďż˝get ďż˝rintve nem az. Mint fentebb ďż˝rtam, talďż˝n ha valaki konkrďż˝tan elsorolnďż˝, hogy milyen „munkďż˝ra” gondol.
ďż˝
.......................................................
ďż˝
„Ha ez egy munkďż˝ltatďż˝nďż˝l vďż˝gzett termelďż˝ tevďż˝kenysďż˝g, akkor persze azďż˝rt is kapok fizetďż˝st...”
Ezt a k�rd�st �n nem int�zn�m el ilyen sim�n. Indulj ki abb�l, hogy az FNA csup�n a l�tminimumon val� �letben marad�st jelenti. Enn�l magasabb �letsz�nvonalat akkor �rhetek el, ha munkab�rrel megfizetett (b�r)munk�t tal�lok magamnak. Itt mer�l fel a munk�hoz val� jog k�rd�se!
ďż˝
Alapvet� emberi szabads�gjoga f�z�dik minden embernek ahhoz, ha nem �ri be a l�tminimummal, akkor b�rmunk�t v�llalhasson! Term�szetesen t�bbletj�vedelem�rt. �n mint munkav�llal� nem fogadhatom el azt, hogy az FNA rendszer�be belek�nyszer�tenek �s ezzel a polg�ri t�rsadalom sz�m�ra megsz�nt a munkan�lk�lis�g probl�m�ja l�tezni. Az FNA �sszege pedig egy t�rsadalmi alku-szitu�ci� �s �vr�l-�vre ugyanolyan kem�ny k�zdelem lesz, mint a minim�lb�r. S�t v�rhat�an a l�tminimum mint statisztikai mutat�sz�m is manipul�ci� t�rgya lesz. Megmarad politikai alamizsn�nak, hogy a v�zben f�tt t�szta helyett mikor ehetek haj�ba krumplit vagy esetleg csirke farh�t helyett combot �s melle h�s�t.
ďż˝
�n nem ezt k�vetelem magamnak! Hanem a munk�hoz val� jogot... Mert a l�tminimum a f�tt t�szta lesz 365 napon �t.
ďż˝
........................................................
ďż˝
„Hogy mekkora FNA-t lehet kďż˝zgazdasďż˝gilag megvalďż˝sďż˝tani azt is mďż˝r az ďż˝j gondolkodďż˝s szintjďż˝n kell ďż˝rtelmezni, mert ahhoz tartozik, azzal alkot egysďż˝ges rendszert.”
Szerintem ez mďż˝g a Rďż˝GI gondolkodďż˝s szintje. Az „oszd meg ďż˝s uralkodj!” bizony mďż˝g a rďż˝gi gondolkodďż˝s. Az FNA meg fogja osztani a munkavďż˝llalďż˝ rďż˝teget (osztďż˝lyt). Pontosabban szďż˝lva tovďż˝bb fogja fokozni az aktďż˝v munkavďż˝llalďż˝k ďż˝s a munkanďż˝lkďż˝li (eltartott) rďż˝teg szembenďż˝llďż˝sďż˝t. Mert mďż˝r ma is lďż˝tezik ilyen szembenďż˝llďż˝s. A kivďż˝ltsďż˝gos munkavďż˝llalďż˝ rďż˝tegek mďż˝r ma is a Taigetoszra kďż˝ldenďż˝k az inaktďż˝vakat.
ďż˝
Az a t�ny, hogy nem akar senki besz�lni a munk�hoz val� jogr�l, az tipikus munk�ltat�i mentalit�st t�kr�z �s a kizs�km�nyol�s tov�bb�l�s�t seg�ti el�. Ez nagyonis r�gim�di gondolkod�s. Spiritu�lis �jszer�s�gbe csomagolva.
ďż˝
„Javaslom Takďż˝ts Pďż˝ter munkďż˝it elolvasni ďż˝s ďż˝rtelmezni - sokat segďż˝t az ďż˝jfajta gondolkodďż˝smďż˝d kialakulďż˝sďż˝hoz!”
Konkr�t linkeket k�rek! Ez �gy nekem t�l �ltal�nos �s semmitmond�. Amit eddig olvastam, abban nem tal�ltam megnyugtat� v�laszt azokra a felvet�seimre, amiket itt is szorgalmazok.
ďż˝
ďż˝
ďż˝
Bar�ti �dv�zlettel
Borotai S�ndor
Borotai Sándor
Kedves
Gábor! Elképzelésem sincs, hogy mi lehet a leveleid torz vizuális
megjelenésének az oka. (Esetleg a háttérszín? Bár eleve nonszensznek tűnik a kérdés is...)
.................................
A „kulturális kreatív” szemlélethez nem tudok hozzászólni, mert fogalmam sincs, hogy mi az. De azt gondolom, hogy mivel egy újdonság jellegű dologról van szó, a kulturális kreatívoknak törekedniük kellene arra, hogy bemutassák önmagukat a nagyközönségnek. Ne nekem kelljen már nyomoznom utána!
Ezen túlmenően azt gondolom, hogy az én gondolkodásom is kreatív. Mégis tisztában vagyok vele, hogy a közérthetőség kedvéért a radikális gondolataimat meg kell próbálnom bővebben kifejteni és megmagyarázni. Ugyanez vonatkozik más gondolkodók nézeteire is, amennyiben azok a közfelfogástól lényegesen eltérnek.
Nagyon nem szerencsés, ha a kulturális kreativitás akadályozza egymás véleményének a megértését. Mert ebből az a látszat keletkezik, hogy a kulturális kreatív gondolkodás inkább elválaszt embereket, mint segítené az eltérő vélemények közeledését. Mintha eszköze volna a ködösítésnek és a dolgok mögött meghúzódó valóság elfedésének.
Úgy érzem, ez nem az én problémám, hanem a kulturális kreatív gondolkodóké.
Nem látok abban semmi problémát, ha a dolgokat kulturális kreatív szemszögből közelíted meg és kerülöd a vitát. Csak csendben jegyzem meg, hogy én nem a „mostani rendszer” elméleteiben gondolkodok, hanem egy nagyonis rendszerkritikus szemlélettel rendelkezem. A jelenlegi párbeszéd is úgy kezdődött közöttünk, hogy Te szólítottál meg, én csak arra válaszoltam.
Arra már többen felhívták a figyelmemet, hogy Takáts Péter honlapja és a YouTube-on fellehető előadásai fontos információkat tartalmaznak. Egy sor dolgot végignéztem már és elolvastam, abból nagyon sokat megértettem, de az egész életművét – bevallom – túl nagy feladat volna végigtanulmányozni. Nagy segítség volna, ha néhány linket kaphatnék. Csak ennyit kértem, nem többet.
Írod: „Ami a munkához való jog kérdését illeti, valószínű egy (remélhetőleg rövid) átmeneti időszakban szükséges lesz ilyenről is elmélkedni...” Ezt örömmel olvasom. Ezek szerint nem volt értelmetlen a párbeszédünk.
Baráti üdvözlettel
Borotai Sándor
Hollár István
--
Borotai Sándor
Kedves István!
A kérdés neked is szólt, korábban teljesen konkrétan neked is címeztem már ugyanezt, így nem kell elnézést kérned! A linkeket köszönöm! Ettől függetlenül úgy érzem, hogy nem értettél meg te sem. Ha most nekiállok ezt az anyagot áttanulmányozni, egy hónap sem lesz elég rá. Konkrétan mi az, amit feltétlenül érdemes megnéznem/elolvasnom, minek segítségével a lehető legrövidebb idő alatt, azaz a leghatékonyabb módon a legtöbbet megérthetek az általatok ajánlottakból?
Mit értesz az alatt, hogy „hagyjuk a régit, dolgozzunk a jövőn!”? Én a jövőről beszélek és nem valamiféle régi módon közelítem meg a dolgokat, hanem nagyon is modern és korszerű módon. Mintha folyamatosan mindenki régimódinak akarna titulálni engem. Pedig meglehet, hogy nem én vagyok a régimódi, hanem valaki más. Az sem kizárt, hogy Ti magatok...
Egy párbeszédnek nem úgy kell kinéznie, hogy egymást minősítjük „régimódisággal”. Mondjátok meg, hogy konkrétan mi a téves, netán mi a régimódi a nézeteimben! Nekem úgy tűnik, a „régimódiságra” aló hivatkozással csak elfeditek a tényt, hogy nem tudtok ellenérveket felhozni az általam előadottakra.
Üdvözlettel
Borotai Sándor
Hollár István
Borotai Sándor
Kedves István!
A végéről kezdem. Írod: „Remélem közeledik a megértésünk egymáshoz.” Attól félek, hogy nem. Egyre reménytelenebb dolognak látom. Talán másképp kell megpróbálnom megközelíteni a dolgot! Egy új vitaindítóban teszek majd rá kísérletet.
Most térjünk vissza a leveled elejére! Írod: „bele olvasol és vagy elkap a téma és mész tovább, vagy nem”. Hiszen éppen ezzel van a baj! Amibe beleolvastam, az nem ragadott meg. De mivel rá is kérdeztem dolgokra és nem kaptam rá választ, attól tartok, hogy sem téged, sem Gábort nem ragadtak meg a dolgok annyira, hogy vissza tudnátok idézni az olvasottakat vagy linket tudnátok adni hozzá. De nem tesz semmit, megpróbálok majd időt szakítani az olvasásra.
Majd folytatod... „De te is csak mint annyian mások is a teljes foglalkoztatás és a munkához való jog...” kérdésénél ragadsz le (gondolom így be lehet fejezni a mondatot). Hát mi mással foglalkoznék, ha nem ezzel? Nekem nem szívem vágya, hogy a „Jehova tanúihoz” csatlakozzak és hittérítő legyek. És nem szívem vágya, hogy háztartásbeli legyek vagy nevezhetjük akár főállású szülőnek is. Ezt azzal együtt mondom, hogy lényegében most is társadalmi munkában hittérítő vagyok (próbálok lenni).
„...de az anyagok új megoldásra mutatnak rá...” – Még lehetőséget sem kaptam rá, hogy új megoldásokra mutassak rá. Ti ugyan azt mondjátok, hogy nyitottak vagytok a párbeszédre és minden megoldás érdekes lehet, mert EGYÜTT ÉS KÖZÖSEN KELL A LEGMEGFELELŐBB MEGOLDÁST MEGTALÁLNI, ami specifikusan Magyarország számára legjobb. De ez valószínűleg csak blöff, mert jelét sem tapasztalom nyitottságnak, Ti már elköteleztétek magatokat a spirituális szemlélet és a „kulturális kreatív” megoldások mellett.
„A múlt elemzése fontos, hogy tudjuk mit kell elkerülni, nem megismételni...” - De hisz magam is évek óta ezzel foglalkozom! De valamiféle előítéletesség alapján ismét csak nem kaptam lehetőséget arra, hogy a saját elemzésem eredményeit bemutassam. A szavaidból pedig úgy tűnik, hogy engem beskatulyáztatok olyasvalakinek, aki a múlt hibáit akarja megismételni. Máskülönben miért beszélnél róla?
„...nem munka szerinti elosztás a fogyasztás alapja...” – Ez csak részben igaz az FNA rendszerére, mert aki (bér)munkát végez, az többet fogyaszthat. És visszajutok az ember elidegeníthetetlen jogaihoz. Az egyik embernek elidegeníthetetlen joga fűződik a vállalkozáshoz (mert van miből, azt megörökölte), a másik embernek viszont csak az alapjövedelemhez fűződik majd joga. Ez utóbbinak miből lesz joga vállalkozni? Az alapjövedelméből takarítsa meg a vállalkozás indításához szükséges tőkét? De hisz az FNA csak a létminimumra elég, az ember nem tudja a gyomrán egy vállalkozás kezdőtőkéjét összespórolni! A munkabérből tudna esetleg valamit kezdeni, de az FNA konzerválja a munkanélküli állapotot és ki minél régebb óta nem dolgozott, annál kevesebb esélye van ahhoz, hogy munkát kapjon. Hisz nem tanult meg dolgozni és nem szocializálódott a munka világába bele. Azaz az FNA még jobban meg fogja osztani a társadalmat. Lesz saját kasztja az aktív munkavállalóknak, akik majd azon őrködnek, nehogy egy jöttment kitúrja őket onnan és lesz az alapjövedelemből létminimumon élők kasztja, akik majd a cigánysoron élnek.
Való igaz, hogy az FNA nem munka szerinti elosztást valósít meg, de ilyen értelemben csak segély! Konzerválja a munka világából kirekesztett állapotát. Jelen esetben erre nem válasz, hogy lesz ideje és energiája „társadalmi munkát” végezni a közösség javára – hogy végre nevén nevezzük a dolgot.
„...hagynám a régit” - Mármint az én felfogásom a régi, ugye?
„...és az általam már megírt módon közelíteném meg a megoldást, azaz a javak termelésének és elosztásának az újra gondolásával.” – Erről ezidáig csak annyit sikerült megtudnom, hogy ez valami „kulturális kreatív”megoldás volna, de érdemben elmagyarázni még nem tudtátok. A javak termelésének és elosztásának közös újragondolásától pedig elzárkóztok, csak utaltok Takács Péter munkáira.
Ennyiből is láthatod, hogy az egymás megértésében nem igazán jutottunk közelebb.
Baráti üdvözlettel
Sanyi
Faragó Gábor
"Konkr�tan mi az, amit felt�tlen�l �rdemes megn�znem/elolvasnom,"� S�ndor, mindet! Nincs instant ismeret! A hat�konys�god azon fog m�lni, milyen gyorsan tudod magad�v� tenni az �j gondolatokat. �n is r�j�ttem: menn�l jobban belemer�l�k, ann�l ink�bb l�tom, hogy milyen keveset tudok. F�leg olyan m�rt�kben, hogy m�sok sz�m�ra is meggy�z� tudjak lenni. Az FNA rendszere pedig nem k�pzelhet� el vil�gos j�v�l�t�s n�lk�l, vagyis annak a konkr�t megval�s�t�s�ban azok tudnak hat�konyan egy�ttm�k�dni akiknek azonos a vil�gl�t�suk. Ezzel egy�tt minden v�lem�ny sz�m�t, ha m�sra nem, hogy l�that�v� teszi milyen k�rd�seket kell megoldanunk...
�dv�zlettel: Farag� G�bor
Kedves Istv�n!
A k�rd�s neked is sz�lt, kor�bban teljesen konkr�tan neked is c�meztem m�r ugyanezt, �gy nem kell eln�z�st k�rned! A linkeket k�sz�n�m! Ett�l f�ggetlen�l �gy �rzem, hogy nem �rtett�l meg te sem. Ha most neki�llok ezt az anyagot �ttanulm�nyozni, egy h�nap sem lesz el�g r�. Konkr�tan mi az, amit felt�tlen�l �rdemes megn�znem/elolvasnom, minek seg�ts�g�vel a lehet� legr�videbb id� alatt, azaz a leghat�konyabb m�don a legt�bbet meg�rthetek az �ltalatok aj�nlottakb�l?
Mit ďż˝rtesz az alatt, hogy „hagyjuk a rďż˝git, dolgozzunk a jďż˝vďż˝n!”? ďż˝n a jďż˝vďż˝rďż˝l beszďż˝lek ďż˝s nem valamifďż˝le rďż˝gi mďż˝don kďż˝zelďż˝tem meg a dolgokat, hanem nagyon is modern ďż˝s korszerďż˝ mďż˝don. Mintha folyamatosan mindenki rďż˝gimďż˝dinak akarna titulďż˝lni engem. Pedig meglehet, hogy nem ďż˝n vagyok a rďż˝gimďż˝di, hanem valaki mďż˝s. Az sem kizďż˝rt, hogy Ti magatok...
Egy pďż˝rbeszďż˝dnek nem ďż˝gy kell kinďż˝znie, hogy egymďż˝st minďż˝sďż˝tjďż˝k „rďż˝gimďż˝disďż˝ggal”. Mondjďż˝tok meg, hogy konkrďż˝tan mi a tďż˝ves, netďż˝n mi a rďż˝gimďż˝di a nďż˝zeteimben! Nekem ďż˝gy tďż˝nik, a „rďż˝gimďż˝disďż˝gra” alďż˝ hivatkozďż˝ssal csak elfeditek a tďż˝nyt, hogy nem tudtok ellenďż˝rveket felhozni az ďż˝ltalam elďż˝adottakra.
�dv�zlettel
Borotai S�ndor
Borotai Sándor
Kedves Gábor!
A társadalom nem csak spirituális beállítottságú emberekből áll, illetve nem csak kulturális kreatívokból. Ennek tükrében próbáld meg érteni a saját szavaidat, mely szerint az FNA „konkrét megvalósításában azok tudnak hatékonyan együttműködni akiknek azonos a világlátásuk”.
Valóban úgy tűnik, hogy számomra ez a kulturális kreatív csoport nem igazán kínál együttműködési lehetőséget. Be kell látnom, hogy ebbe a spirituális körbe én nem illek bele, olyan erős a kirekesztő szándék. A tanulságot nekem magamnak kell levonni!
De ebben benne van az FNA bukásának lehetősége is...
A kulturális kreatívoknak nem kellene a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatát kisajátítani! Az nemcsak az övék. Ugyanakkor nem vitatom el a jogot senkitől, hogy belátása szerint cselekedjen.
Azért arra szeretném
felhívni a figyelmet, hogy a kritikai észrevételeimet jogomban áll elmondani
minden fórumon nekem is, amennyiben ennek szükségét érzem.
Üdvözlettel: Borotai Sándor