Az alapjövedelem finanszírozásának kérdései
Borotai Sándor
A feltétel nélküli, azaz garantált alapjövedelem (FNA) kérdése napjaink egyik leginkább progresszív gondolata, amely nem egyszerűen szociális változásokat jelent, hanem átformálhatja a világot, azaz társadalom-megújító mozgalom. Ezek nem az én szavaim, hanem Takáts Péter kulturális kreatív, szociális vállalkozó és közgazdász véleményét tolmácsolom. Azt már én teszem hozzá, ha egyáltalán felismerjük, hogy vannak bizonyos demokratikus jogaink, amelyekkel élni is lehetőségünkben áll, mint például az FNA tárgyában folyó aláírásgyűjtés. Ez tehát jórészt rajtunk múlik. De rajtunk múlik az is, hogy sikerül-e érdemi párbeszédet folytatnunk ezekről a kérdésekről és képesek vagyunk-e a saját céljainknak leginkább megfelelő utat és módot megtalálni. Az is rajzunk múlik – és ezek ismét Takáts Péter szavai – hogy sikerül-e a „munkaerő áru” dogmát ledönteni.
Jelen írásomban az FNA forrásainak és finanszírozásának kérdésével szeretnék foglalkozni. Ehhez segédanyagként egy videofilmet tudok ajánlani az olvasónak, amely Takáts Péter közgazdásszal készült még márciusban, aki ezt megelőzően részt vett egy kétnapos konferencián Svájcban, amelynek témája az alapjövedelem volt.
Írásom egyszerre próbál a garantált alapjövedelem mellett kampányolni és bírálatot is megfogalmazni. Remélem, hogy mindkettővel hasznára lehetek a jelenleg folyamatban lévő Európai Uniós aláírásgyűjtésnek.
Én már aláírtam... Támogasd Te is aláírásoddal a kezdeményezést! És mondd el a véleményedet, mert azzal a megoldási lehetőségek kidolgozását segíted elő!
A pénz rendelkezésre áll!
A riportfilmet 8:00 perctől kezdődően különösen érdemes figyelni. Ekkor hangzik el a filmben egy érdekes gondolat, ami egyszerre igaz és ugyanakkor hamis. Nagyjából így (nem szó szerint idézem): „minden Európában élő ember, aki nem hal éhen (azaz aki a mai körülmények között életben tudja tartani magát), az a létével bizonyítja, hogy az alapjövedelem rendelkezésre áll, vagyis az alapjövedelem gondolatának a felvetése reális”.
Azt eddig is tudtuk, hogy a megtermelt javak igazságosabb elosztásával a jelenleginél akár sokkal nagyobb népesség tisztességes életkörülményei is biztosíthatóak volnának a bolygónkon. Magában ebben a kijelentésben tehát nincs semmi újdonság. Viszont azt is tudjuk, hogy a magántulajdon elvén szerveződő polgári társadalomban komoly ellenállás várható minden kezdeményezéssel szemben, amely a megtermelt javak elosztásába próbál beavatkozni. Lássuk tehát, hogy milyen érveket tudunk felhoznia jövedelmek elosztási rendszerének átalakítása mellett – anélkül, hogy a magántulajdon elvét érintenénk!
A film a következőképpen folytatódik: „Aki nem hal éhen, az vagy bért kap, vagy szociális juttatásban részesül – vagy „összelopja”, de végül is azzal a jövedelemmel rendelkezik, ami ahhoz szükséges, hogy a mai világban életben tudjon maradni. Ergo – a mai rendszer alkalmas arra, hogy minden Európában élő ember kapjon alapjövedelmet. Ez a pénz rendelkezésre áll.”
Igen, ez egyrészt igaz, a pénz rendelkezésre áll! De nem biztos, hogy bele lehet tenni abba a közös alapba, amelyből az alapjövedelem kifizetésre kerül. Vagyis van pénz, de mégsincs. Nonszensz még a feltételezése is, hogy törvényesíthetjük azt az állapotot, amelyben eddig úgy kellett „összelopni” a megélhetésünkhöz szükséges „jövedelmet”. Csak kérni lehet azokat, akiktől ezidáig volt mit lopni, hogy önszántukból adják oda! Nézzük ezt a problémát egy kicsit konkrétabban!
A megélhetési bűnözés és a prostitúció
A társadalom legszegényebb rétegeiben a fiúgyereket zsebtolvajnak nevelik, a serdülő lányból pedig magától értetődő módon prostituált lesz. De szűkítsük a kört csak az utóbbira, a prostitúcióra! Kérem, hogy az olvasó ne az erkölcsi ítéletet keresse a szavaimban! Kizárólag az FNA kapcsolatában értelmezem a jelenséget. Ha már felvetettük, akkor beszéljünk is róla!
A jövedelemmel nem a prostituált rendelkezik, hanem az, aki a prostituált „szolgáltatásaiért” fizet. Ez a pénz nem akkor válik érdekessé, amikor kifizetésre került, mert addigra már prostituálódott a lány! Vajon a jövedelem tulajdonosa önszántából hajlandó volna egy közös alapba befizetni azt a pénzt, amit prostituáltakra szeretne költeni? Erre a pénzre annak érdekében volna égető szükség, hogy a serdülőkori prostitúció kialakulását megelőzzük. Hogy a lány iskolába járhasson, tanulhasson, hogy értelmes életcélt találjon magának ahelyett, hogy prostituált legyen belőle.
Ki kell mondani! Azért kell garantált alapjövedelmet juttatni mindenkinek, hogy megelőzzük a bűnöző életmód és a prostitúció kialakulását! Valljuk be őszintén, a kutyát sem érdekelné az egész kérdés, amíg nem a saját gyerekeink bűnözéséről és a saját lányunk prostituálódásának veszélyéről lenne szó! De mihelyt személyesen is érinthet bennünket a munkanélküliség és az a fajta belőle származó nyomor, amely a megélhetési bűnözés és a prostitúció melegágya, már másképp állunk a kérdéshez mi is.
Ha valaki látott már olyan anyát, aki németországi (vagy magyar, tök mindegy) „kupiból” próbálta a lányát kimenteni, az tudja, hogy miről beszélek. Meg aki látott már olyat, hogy egy család másnapi ebéde múlott azon a pénzen, amit a serdülő korú lány este az asztalra lerakott – mondván „Anyám! Itt van a mai keresetem.” – az is tudja. De aki szentül meg van győződve arról, hogy bárki találna munkát, aki nagyon akar, csak keresni kell, az nem fog az alapjövedelemre szavazni. Ő nyilván úgy gondolja, az ő serdülő korú lányát ilyen veszély nem fenyegeti. Önmagát egyébként is különbnek tartja a társadalmi átlagnál és szerinte a prostituált megérdemli a sorsát.
A megélhetési bűnözés és a prostitúció léte önmagában azt bizonyítja, hogy eddig sem volt meg a fedezet a megelőzésre a szociális ellátórendszerben. Meg az akarat sem. Ez a pénz tehát ma sem áll rendelkezésre. A mi feladatunk meghatározni, hogyan kívánunk fedezetet teremteni rá! Van ugyan pénz rá, csak valaki más zsebében. Annak a zsebében, akinek a saját „szükségletei” kielégítésére éppen prostituáltakra van szüksége. Miért is adná ő oda ezt a pénzt pont egy olyan alapnak, amelynek célja a prostitúció megelőzése? Helyette nekünk kell a döntést kierőszakolnunk, akik a saját lányainkat féltjük ettől a jövőtől.
A felismerésnek kell megszületnie, hogy egy egészséges társadalom megteremtésének költségeit be kell építeni a termékek és szolgáltatások árába, mint ahogy például a környezetszennyezés költségeit!
Miből lesz rá fedezet és az mire lesz elég?
A riportfilm 19:30 perc után kezdi bemutatni, hogy tételesen miből épül fel a garantált alapjövedelem fedezete. Itt csak futólag említem, mert a videóban ez nagy jól kidolgozott. Az FNA fedezete lényegét tekintve két részből áll: egyrészt a vállalatok (munkáltatók) által megspórolt munkabér és járulékai jellegű befizetéséből (az alapjövedelem-adóból), másrészt a szociális ellátórendszer felszabaduló és az FNA keretébe átsorolt alapjaiból. Illetve ehhez jön még egy harmadik forrás: az óriási méretű Social Welfare ellátórendszer szükségtelenné válik, adminisztrációs költségek szabadulnak fel, melyek szintén az alapjövedelem fedezete körébe sorolhatók át.
Úgy vélem, hogy a fentiekből egyedül a vállalatok által megspórolt munkabér és járulékai szorulnak magyarázatra. A riportfilmben ez is tökéletes magyarázatot kap. Az alapjövedelem bevezetése után az aktív dolgozók a korábbi munkabérüket két részletben kapják meg. Egyrészt alapjövedelmet kapnak, mely a továbbiakban nem a vállalat termelési költsége. Másrészt az alapjövedelem feletti részt mint bérkülönbözetet kapják meg. A továbbiakban ez lesz a munkabér és ez lesz a munkáltató számára a termelési költség. A vállalat számára tehát az alapjövedelemre eső bér és járulékai erejéig megtakarítás képződik (mivel a termékek és szolgáltatások árát változatlan szinten kívánjuk tartani), amelyet köteles befizetni az alapjövedelmet kezelő bank számlájára.
A koncepció problémája
Az elmondottakból világosan látszik a koncepció problémája. A jelenleg meglévő szociális alapokhoz képest a vállalati befizetések semmiféle többletet nem jelentenek. Ebből a szempontból irreleváns, hogy a munkabérek egy részét alapjövedelemnek neveztük át. Az alapjövedelem szempontjából ugyanis nem az aktív munkavállaló réteg jelenti a problémát, hanem a munka világából kiszorult és nélkülöző ellátatlan népesség. A gazdag országokban, ahol a történelmileg kialakult munkabérek elég magasak, ott jelenleg is viszonylag magas színvonalú szociális ellátórendszer működik. Ott jó eséllyel megteremthető az alapjövedelem fedezete is. Tehát ezekben az országokban sokkal inkább arról van csak szó, hogy alanyi jogon lehessen megkapni azt, ami eddig is járt. A szegényebb országokban, ahol a munkabérek alacsonyak, ahol a szegénység és a nyomor súlyos kérdés napjainkban is, ott a szociális ellátórendszer működésének ma sincsenek meg a feltételei, ott az alapjövedelem bevezetésének lehetősége is kérdőjeles. Ezekben az országokban nemcsak arról van szó, hogy alanyi joggá váljon az, ami eddig is járt, hanem sokkal inkább arról, hogy az emberhez méltó megélhetés feltételeit végre összegszerűen is a munka világából kiszorulók rendelkezésére bocsássák. Ezt megvalósítani egy teljesen más, egy sokkal nagyobb feladatot jelent.
Nagyon vigyázni kell az olyan kijelentésekkel, hogy az alapjövedelem a gazdaság teljesítőképességének függvénye (29:25), mert ezzel máris legalizáljuk a törekvéseket, hogy az alapjövedelem formális összegű lesz és nem fogja elérni a létminimumot! Nem is érdemes nekivágni a feladatnak, ha úgy gondoljuk, hogy a létminimum garantálása reális célként nem tűzhető ki, mert ezzel más megoldások elől vesszük el a lehetőséget.
Észre kell vennünk, hogy az előző fejezetben részletezett források közül egyedül a szükségtelenné váló Social Welfare ellátórendszer felszabaduló adminisztrációs költségei jelentenek többletet. Fogalmam sincs, hogy mire lesz ez a többlet önmagában elég, de meglehetősen szkeptikus vagyok abban a tekintetben, hogy a jelenlegi szociális problémák összessége ebből megoldható volna. Azt pedig egyenesen kétségbe vonom, hogy mindössze ennyire alapozható volna az alapjövedelem koncepciójának jövőbeni fenntarthatósága.
Lehet, hogy Svájcban működőképes volna egy ilyen rendszer – ideig-óráig. De Magyarországon még arra sem volna elég, hogy a 47 ezer Ft közmunkadíjat az alapjövedelem rangjára emeljük. Pedig már ez is jelentős vívmány volna, csak éppen a létminimumra sem volna elég. Nem szűnne meg a megélhetési bűnözés és a prostitúcióra való kényszer sem! Vagyis az alapjövedelem meghirdetett célja, hogy a létminimumot garantálja, nem teljesül. Még a „tittytainment” ( a kapitalista cucli, a mátrixra kapcsolás) sem valósulna meg, nemhogy a „basic income” (a filmben erről 3:50 és 5:04 között van szó). Csupán átneveztük a megalázó segélyeket és levettük a kormányzat válláról a gondoskodás felelősségét.
Az alapjövedelem koncepciójának fenntarthatósága
Azt sem jelenthetjük ki, hogy egy olyan gazdag országban mint Svájc, ez a rendszer hosszú távon fenntartható volna. Pontosan a gazdasági koncepció hiányzik a rendszerből, aminek ezt biztosítania kellene. Ha ugyanis trendjében tovább csökken a foglalkoztatottság, akkor trendjében csökkennek a munkáltatói befizetések (mind a bérek és járulékai, mind alapjövedelem-jellegű adó formájában) és nő a munka világából kiszorultak aránya. A növekvő munkanélküliség jövőbeni alapjövedelmének elméletileg sincs meg a fedezete a koncepcióban. Az alapjövedelem fedezetének a várható trendek figyelembevételével is biztosíthatónak kell lennie! Ad abszurdum akkor is, ha a munkanélküliség 100%-os. Következésképpen a vállalatok által fizetendő alapjövedelem-adó mértékét éppen az aktuálisan alkalmazott aktív munkavállalói létszámtól nem lehet függővé tenni! Hiszen ahogy csökken az alkalmazotti létszám, úgy kell nőnie a vállalati befizetéseknek!
Ez az ellentmondás csak úgy oldható fel, ha a csökkenő alkalmazotti létszám ellenére azzal arányosan nő az aktív dolgozók munkabére után befizetett adók és járulékok és egyben az alapjövedelem-adó összege is. Ugyanahhoz a következtetéshez jutok, amihez korábban is. Nem mondhatjuk azt, hogy a technikai-technológiai haladás hozadéka egyedül a tőketulajdonost illeti, hiszen az a társadalmi termelés közös hozadéka. Nőtt az élőmunka hatékonysága és ennek a munkabérekben arányosan tükröződnie kell! Hiába dolgozik kevesebb ember a termelésben, nekik képesnek kell lenniük a Föld egész inaktív népességét eltartani a munkájukból!
Ez a felismerés az, ami hiányzik az alapjövedelem koncepciójából. A kizsákmányolásról van szó, annak felismeréséről, hogy a tőketulajdonos a technikai-technológiai fejlődés összes hozadékát nem sajátíthatja ki! Ezt ki kell mondani, néven kell nevezni!
Sajátosan magyar problémák
Ha feltételnek tekintjük, hogy az alapjövedelem legalább a létminimumon való megélhetés feltételeit biztosítani hivatott, akkor egy olyan (fél)perifériális országban mint Magyarország az alapjövedelem bevezetése még az aktív munkavállalók körében is megoldhatatlan feladat. Egyszerűen azért, mert a minimálbér alacsonyabb a létminimumnál. Magyarországon a kizsákmányolás eljutott erre a szintre. De ha valahogy sikerül is a minimálbért a létminimum szintjére emelni, akkor is az a helyzet áll elő, hogy ez a munkavállaló a garantált alapjövedelemért dolgozik. Jogosan merül föl a kérdés: ki az a marha, aki az alapjövedelemért dolgozni fog, miközben azt munka nélkül is megkapná?
Mindebből az következik, hogy az alapjövedelem bevezetése Magyarországon automatikusan fel fogja hajtani a munkabéreket. Ennek én őszintén örülök! Végre változik a munkaerőpiaci béralku-pozíció! Még akkor is örülök ennek, hogy tudom, ezzel a magyar gazdaság versenyképessége romlik. Mert a magyar gazdaság az egészségtelen bérarányoktól eleve beteg.
De egy a lényeg, egy olyan (fél)periférális országban mint Magyarország, a garantált alapjövedelem bevezetése szándékaink ellenére áremelkedéssel fog járni. Ha nem tudjuk ezt elfogadni, akkor inkább neki se vágjunk az egésznek!
Itt most terjedelmi okokból meg kell állnom! A garantált alapjövedelemmel kapcsolatos gazdasági koncepciómat önálló blogbejegyzésben fogom összefoglalni. Elöljáróban csak annyit közlök, hogy a feltételhez nem kötött alapjövedelem bevezetését a munkához való jog kérdésének alkotmányos garanciája mellett tartom csak lehetségesnek, amely biztosítani hivatott, hogy minden ember, aki dolgozni szeretne, az a munkaidő csökkentése révén munkához juthasson. Ez az, ami biztosíthatja egyrészt a tisztességes szintű munkabéreket, másrészt az elfogadható összegű FNA fedezetét jelentő adó- és járulékbefizetéseket.
(Az írásom eredetileg a NolBlogon jelent meg aLEx szerző neve alatt 2013.10.25-én.)
Hollár István
--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
További lehetőségekért látogasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out címre.
Borotai Sándor
Tisztelt Hollár István!
Köszönöm korrekt válaszát! Egyetértek az Ön által írottakkal. A kapitalista termelési mód valóban egyre kisebb élőmunka felhasználással képes előállítani olyan árualapot, amely a népesség szükségleteit fedezi. Van azonban egy nagyon nagy probléma. Nevezetesen az, hogy ezt az árualapot a fogyasztói társadalom nem képes elfogyasztani. Egész egyszerűen azért, mert a munkanélküli többé már nem fogyasztó, illetve egészen pontosabban szólva csak a munkanélküli segélye erejéig fogyasztó. Az aktív munkavállalói réteg pedig nem képes a munkanélküli rétegek személyes fogyasztására eső részt helyettük elfogyasztani.
Ebből következően – bár a kapitalista termelési mód hatékonysága sokkal több termék előállítására biztosítana lehetőséget, de – a fizetőképes kereslet korlátai miatt a profitelvű piacgazdaságban az előállítható árualapok jelentős része eladhatatlan. Egyszerűen azért, mert a munkanélküli a segélyéből nem képes a saját elemi szükségleteit sem megfizetni. Az oly hatékony kapitalista termelési mód értékesülési korlátokba ütközik! Azt az árualapot, amit előállítani képes, nem tudja értékesíteni! Így állhat elő a helyzet, hogy a korlátlan hatékonyság mellett nélkülözés, sőt éhezés tapasztalható!
Szeretnék néhány megjegyzést fűzni Önnek ahhoz a kijelentéséhez is, hogy a kapitalizmus „Inkább kényelmi okból integrálja a termelésbe a tudományt.” Jómagam ezt úgy mondanám, hogy még csak nem is integrálja a tudományt. Csak azt integrálja, ami ahhoz kell, hogy minél jobban kizsákmányolhassa a munkaerőt.
Azt például már nem „integrálja”, hogy a munkaerő egyben a fogyasztó is. Hogyan fog a kereslet-kínálat működni egy olyan piacon, ahol a gazdaság egyre többet termel ugyan, de egyre csökken a vásárlóerő?
A kereslet-kínálat törvénye nyugodtan mondhatjuk, ma már nem létezik és nem működik a globális kapitalizmusban. A kapitalista önzési mechanizmus felfalta azt.
Néhány gondolatot szeretnék arról is szólni, hogy a világ nagy kérdése ma nem egyszerűen elosztási kérdés. A kapitalista fejlődés a tulajdonviszonyok miatt fenntarthatatlan.
A technikai-technológiai fejlődés az egész emberi faj együttes munkájának a gyümölcse, azonban a tőketulajdonosok a hatalmi helyzetüknél fogva ennek egészét kisajátítják. Holott az eredmény KÖZÖS kellene legyen, azaz nem volna szabad, hogy maga a fejlődés kisajátítható legyen! Ez a tulajdonviszonyokban rejlő ellentmondásából származik. Ha ezt elosztási kérdésként kezeljük, mindig csak a probléma után futunk.
Hogy mi legyen az elosztás alapja? A kérdés nagyon messzire vezet. Meg lehet válaszolni, de itt most még nagyon korai lenne belemenni. A lényeg az, hogy nem csupán elosztási kérdésről van szó.
Üdvözlettel
Borotai Sándor
Hollár István
Az látszik, hogy ehhez "hatalom" kell, amely célul tűzi a rendszer magas szintű komplex kidolgozását, minden a bevezetés előtti érdek-képviselőkre és ellenérdek-képviselőkre , a bevezetés közbeni és utáni érdek-képviselőkre, rámutat a bevezetéssel elérhető eredményekre, és az azt követő társadalmi harmóniára, amely szükség képen bekövetkezne.
Borotai Sándor
Tisztelt Hollár István!
Önnek igaza van, amikor így fogalmaz: „a tulajdonon és a monopóliumokon alapuló érdekeltség egyenlőre nem ismeri el a FÖLDRE született EMBER születésével keletkezett általános tulajdonjogát.”
Mégis sok dolog van, ami megváltozott a világban az utóbbi néhány évtizedben. Egy ilyen jelentős eredménynek tekintem például a civil mozgalmak megjelenését. Ebben én látom a lehetőségét annak, hogy amit az osztályharcos munkásmozgalom az előző évszázadban nem volt képes eredményeket elérni, azt elvi emberi jogi alapon újra megfogalmazhatjuk. Ráadásul úgy, hogy ennek során nem törekszünk a társadalom ideológiai alapon való megosztására. És ami még sokkal fontosabb, a polgári demokrácia nyelvén beszélve fogalmazzuk meg az igényeinket, azokat tehát elutasítani nem lehet, mert akkor a polgári demokrácia a saját legitimitását kérdőjelezné meg.
Nem áll mögöttünk semmilyen „hatalom”, csak a szavak ereje és igazsága. Az emberi jog, ami a szavakból kihallatszik. Annál inkább sincs mögöttünk „hatalom”, mert nem is szándékozunk senki ellen erővel fellépni. ’89 egyik legfőbb tanulsága, hogy erővel, erőszakkal, diktatúrával nem lehet elérni semmit. Kitartó munkával, meggyőzéssel, a szavak erejével viszont igen!
Nincs az a téma, amit ne lehetne fölvetni emberi jogi megközelítésben. Akár a kizsákmányolás kérdése is megfogalmazható ezen a nyelven. És mivel nem törekszünk ideológiai kirekesztésre, az ellenvéleményt is szívesen meghallgatjuk. Érdemi társadalmi párbeszédre lehetőség csak így van.
Hollár István
Borotai Sándor
Igen, érdemi társadalmi párbeszéd lehet. Ha az ellenérzéseket és a passzivitást sikerül leküzdeni. Mert van mindkettőből bőven.
Tervezek írni a passzivitásról és az ellenérzésekről is.
Takáts Péternek az egyik videójában is feltűnt a kérdés - igaz, hogy Dél-Európával kapcsolatban -, hogy lehet az, hogy akik a leginkább érdekeltek volnának a változásokban, ők a legkevésbé aktívak. Sajnos van válasz erre is. A rendszerkritikus baloldal sem érdekelt a civil mozgalmak sikerében. Nemcsak "féltékenységről" van szó, hanem rossz szemmel nézik a folyamatokat. Mintha a munka- és életkörülmények javulása zavarná őket, mert a kapitalista társadalom túlélési esélyeit javítja. Úgy tűnik, hogy a rendszerkritikus baloldal a "minél rosszabb, annál jobb!" állapotokban érdekelt.
Üdvözlettel
Borotai Sándor
Hollár István
Borotai Sándor
Elnézést kérek azért, hogy késtem a válasszal! Bevallom, hogy egyre inkább pesszimista vagyok az FNA kezdeményezéssel kapcsolatban is. Egyáltalán nem érkeznek visszajelzések a munkához való joggal kapcsolatos felvetésemre. Ugyanakkor számomra egyre világosabban látszanak a FNA hátulütői. Sőt egyre inkább érzékelni vélem, hogy erre a kérdésre is rátelepszik valamiféle csalárd szándék, minek következtében az FNA nem az lesz, aminek lenni volna hivatott.
Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban is, hogy a hatalomnak hinni lehet. Cselekedni hatalmi pozícióból a legkönnyebben úgy lehet, ha a társadalmat az "oszd meg és uralkodj!" elve alapján irányítjuk. Ilyen körülmények között nagyon könnyű elhitetni a társadalommal, hogy cselekedni leginkább csak hatalmi pozícióból lehet. Nem hiszek abban, hogy létezik olyan hatalom, amely nem él vissza a hatalmával. Ha a társadalom nem képes felnőni a demokrácia nyújtotta lehetőségekhez, akkor a demokrácia csírájában elhal. Így alakul ki, hogy cselekedni csak hatalmi pozícióban lehet.
A hatalom pedig a saját önös érdekét fogja a társadalomra ráerőltetni...
Összességében az a véleményem, ha a közösség (a társadalom) nem képes a saját szuverén akaratát kialakítani, amely egyben a társadalmat összefogó és szervező erő is, akkor semmi érdemleges fejlődés nem várható.
Nem kell, hogy a társadalom minden tagja tudatilag azonos szinten álljon! De hiteles kommunikációra van szükség! És képesnek kell lenni meggyőzni egymást arról, hogy mi a helyes és mi a jó!
Ami a jelen korban leginkább hiányzik, az a haladó szellemű, progresszív, baloldali értelmiség. Hiányzik a társadalomból a vezető, az iránymutató réteg! Az értelmiség árulása a rendszerváltás óta teljessé vált. Nincs senki, akinek hinni lehet és aki mögött fel lehet sorakozni. Ez odáig fajult, hogy ma már az okos ember is ritkaság, nemhogy a hiteles politikus.
Sajnálom, ma este nem tudok biztató dolgokat mondani!
Üdvözlettel
Sanyi
Emke Kellnyi
Várnai György
Ne feledjük, hogy a megnövekedő kereskedelmi forgalom növekvő adóbevételt generál, valamint a ki nem fizetendő segélyek együttesen fedeznék a ffeltétel nélküli alapjövedelem forràsát!
Borotai Sándor
"Ne feledjük, hogy a megnövekedő kereskedelmi forgalom növekvő adóbevételt generál, valamint a ki nem fizetendő segélyek együttesen fedeznék a feltétel nélküli alapjövedelem forrását!"
Lehet, hogy Svájcban fedeznék, de Magyarországon nem biztos. Magyarországon a minimálbér alacsonyabb, mint a létminimum. Az FNA vajon hogyan biztosíthatná a létminimumot? Hiszen a minimálbért is emelni kéne ehhez! A minimálbéren dolgozók adó- és járulékbefizetései eleve kizárt, hogy fedeznék a munkanélküliek segélyének a létminimumra emelését. A fogyasztásnövekedés sem volna olyan számottevő, hiszen a minimálbéres is nélkülözést szenved.
De ha sikerül is feltornászni a FNA összegét a létminimumra, még akkor is csak ott vagyunk, hogy a minimálbér az FNA összegével azonos. Vagyis a dolgozó népesség jelentős része az alapjövedelemért dolgozik. Hol van még az ezen felül élvezett többletjövedelem?
Mindezekről írtam a vitaindítóban. Láthatóan nem olvastad el vagy nem értetted meg.
Ami Svájcban járható, az nálunk nem biztos, hogy az. Legalábbis nem olyan egyszerű. Magyarországon hiányzik ugyanaz a fedezet, ami Svájcban megvan. Nálunk még külön ki kell találni, hogy miből jön össze a fedezet. Ez nem olyan egyszerű, ahogyan azt néhány "kulturális kreatív" elképzeli. Hiányzik a gazdasági koncepció.
Össze lehet hozni az FNA fedezetét. De ha azt össze lehet hozni, akkor a teljes foglalkoztatást is. Nem másképp, mint a munkaidő csökkentésével. Ha pedig a teljes foglalkoztatottságot össze lehet hozni, akkor teljesen másképp néz ki az FNA is, hiszen máris nem másfél millió munkanélkülinek kell alapjövedelmet biztosítani, hanem mondjuk csak 2-300 ezer embernek, aki nem is akar munkabérért dolgozni, hanem a "kreativitását" inkább otthon (vagy a közösségért?) fejtené inkább ki. De máris 1,2-1,3 millióval több aktív munkavállaló volna. Ugye, hogy más kérdés volna az FNA?
Ezért csodálkozom, hogy a teljes foglalkoztatás kérdéséről mindenki elfeledkezik. És ezért mondom azt, úgy tűnik, mintha büdös volna a munka! Mindenki örül, de jó, hisz otthon maradhat "főállású fogyasztó" minőségben! Csakhogy aki alapjövedelmen fog vegetálni (nyomorogni), az hiába szeretne munkát keresni - ha mindezek mellett a teljes foglalkoztatás követeléséről elfeledkezünk. Mert az FNA bevezetésével még nem lesz több munkahely. Változatlanul ugyanannyi munkahelyért fogunk versengeni, csak legfeljebb kevesebben.
Az elsődleges kérdés a munkaidő csökkentés kellene, hogy legyen! Ez termelné ki az FNA fedezetét is. Akkor volna igazán növekedés a fogyasztásban.
Hollár István
Borotai Sándor
Szia István!
Kicsit szélesebb látókörben közelítenék a kérdéshez... A "kulturális
kreatívok" nézeteit nem igazán ismerem. Való igaz, hogy az FNA gondolata a
mai világban lehetséges egyik leginkább progresszív gondolat. Fenntartásaim
olyan alapon merülnek fel ezzel kapcsolatban, hogy mintha elfeledkeznének a
munkához való jog kérdéséről, mint az egyik legalapvetőbb emberi jogról.
Jómagam nem „kulturális kreatívként”, hanem kritikai marxista
gondolkodóként közelítem meg a kérdés. Olyasvalakiként tehát, aki a polgári közgazdaságtani
nézetekhez és a marxizmushoz egyaránt kritikusan viszonyulok. Olyasvalakiként,
aki nem a Téli Palota ostromával képzeli a helyzet megoldását, hanem jogállami
úton, a polgári demokrácia biztosította keretek kihasználásával – demokratikus úton.
Hiába akarjuk az elosztási viszonyokat emberhez méltóbb módon szabályozni, ha a
munkához jutás kérdése ebbe nem tartozik bele. Azt a kevés munkát kellene
egyenlő alapon elosztani, amire szükség van ahhoz, hogy az egész emberi faj
megélhetését biztosítani tudjuk. Természetesen ebben vannak célszerűség
korlátok. Nem lehet a magasan kvalifikált szakmunkát képzetlen emberekre bízni.
Tehát csakis olyan képzettségűek jöhetnek szóba, akik alkalmasak a feladat
elvégzésére. Ez tehát egy reális célszerűségi korlát. Nem vitás, hogy ilyen
korlátok vannak.
Ettől függetlenül az FNA egyik célja éppen az, hogy mindenki számára biztosítsa
a megfelelő szakképzettség megszerzésének lehetőségét azon a szakterületen,
amely érdekli. Éppen ezért nem kell leragadnunk a célszerűségi korlátoknál!
Viszont van más célszerűségi szempont is – csak éppen ellenérvként.
Nem vagyok meggyőződve róla, hogy a "kulturális kreatívok" ezeket a
szempontokat képviselik. Csak egyetlen példát említek. Egyáltalán nem mindegy,
hogy hazánkban a jelenlegi aktív alkalmazotti létszámnak kell megtermelnie az
összes munkából kiszorult népesség alapjövedelmét vagy egy ennél lényegesen
nagyobb aktív dolgozói állománynak. Hiszen az aktív munkavállaló a saját
megélhetéséért a 8 órás munkaidőhöz képest sokkal többet dolgozik ma is. Ebből
a szempontból tehát nem is lehet elvárni, hogy rájuk hárítsuk ennek az egész
feladatnak a terheit. NEM IS CÉLSZERŰ A FELADATOT ÍGY MEGOLDANI! Hiszen az
aktív munkavállaló népesség abszolút túlterhelésével járna ez a feladat! AKI
TEHÁT NEM GONDOLKOZIK A TERHEK ELOSZTÁSÁN IS, AZ ABSZOLÚT TÉVES NYOMON JÁR!
Téves elgondolás, hogy a gyárban dolgozó emberek csak úgy a kisujjukból
kirázzák az alapjövedelem terheit. Ez is célszerűségi szempont. Az aktív
munkavállaló népességnek is biztosítani kell a jogot, hogy kevesebb munkával
teljesíthessék a közösségi feladataikat. És ezzel sokan mások, jelenleg
munkanélküliek is lehetőséget kaphatnának, hogy a közösségért (fizetett) munkát
végezzenek!
Ha a munkaidő csökkentés terén sikerül előbbre lépni, azzal ugyancsak
eredményesen sikerül kikezdeni a munkaerő mint áru tabujának kérdését!
A teljes foglalkoztatás elvileg tökéletesen megvalósítható volna - csak nem
célszerű! Nem célszerű bevezetni a KMK-rendszert. Ne legyen kényszer a munka!
Különösen akkor ne legyen, ha az egyes ember sokkal hasznosabb és kreatívabb
tevékenységet is tud teremteni önmaga számára, mint amit egy gyárban
végezhetne, de púp a hátára! Ezt a célt hivatott szolgálni az FNA! Nem a
munkanélküliség kezelésére való az egész fogalom! Nem arra való, hogy a
munkanélküliek száját befogjuk vele! Pedig az lesz, ha a munkához való jogról
megfeledkezünk...
Hogy miért lesz az? Mert ha továbbra is 8-12 órát kell dolgoznia egy gyári
munkásnak ahhoz, hogy emberhez méltó módon megélhessen, akkor ez lesz a
munkaerőpiaci alkupozíció, ez lesz a viszonyítási alap. A bérek továbbra is
nyomottak lesznek és a munkavállaló kiszolgáltatott helyzete továbbra is
fennmarad. Nem dől meg a "munkaerő mint áru tabuja". És ebből a
nyomott bérből továbbra is siralmas adókat és járulékokat fog fizetni, amiből
csak siralmas FNA fog kitelleni. Mondjuk az uniós átlag ötöde... Ki leszünk
segítve vele? Nem hiszem...
Meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy kiváltság marad a (munkabér ellenében
végzendő) munkához való hozzájutás! Mindaddig, amíg ez a kiváltság fennáll, a
társadalom kettéosztott eltartókra és eltartottakra, akik között
ellenérdekeltség és függő viszony áll fenn. Aki ezt nem látja, az vak!
A kérdés nem az, hogyan lehet a megtermelt javakat igazságosabban elosztani,
mert ezt a fentiekben vázolt ellenérdekeltséget nem lehet megszüntetni. Mintha
az "oszd meg és uralkodj!" elvét a jövő nemzedékek számára most
akarnánk elvetni!
Nem azt kell tehát mondanunk, hogy „az élethez való jog és a Föld bolygóhoz való tartozás alapján mindenkinek jár FNA”, hanem azt, hogy mindenkinek jár a (fizetett) munkához való jog, aki dolgozni akar! Aki nem akar fizetésért dolgozni, annak jár az FNA! A teljes foglalkoztatottság pedig az az állapot, amikor mindenkinek jut munka, aki dolgozni akar. Ugye, hogy mennyivel másképp hangzik?
Jelenleg legalább 1,5 millió munkanélküli van Magyarországon. Biztos vagyok benne, hogy közülük legalább 1 millióan dolgozni szeretnének és nem az alapjövedelmet választanák! Ugye, hogy nem mindegy, 1,5 millió ember alapjövedelmét kell kitermelnie az aktív munkavállaló népességnek vagy csak 500 ezerét, de azt is 1 millióval több aktív munkavállalóval?
Ha ez a másfél milliós tömeg továbbra is munkanélküli marad, akkor egyrészt továbbra is kiváltság lesz a munka, másrészt az aktív munkavállalók tömege továbbra is nyomott béreken fog dolgozni, mert százával jelentkeznének minden egyes munkahelyre mások. Ez a lényeg, amit látni kell!
A munkáltatók olyan FNA bevezetésével szúrnák ki ennek a másfél milliónak a szemét, ami alamizsna ahhoz képest, amit akkor kaphatnának, ha közülük 1 millió ember munkát talál. A munkáltatók számára ez tűnik a legolcsóbb megoldásnak. Ezért nincs szó a teljes foglalkoztatottságról.
.....................................................
A jelen körülmények között az volna az elsődleges feladat, hogy azonnal indítsunk egy másik aláírásgyűjtő kampányt, hogy az EU tűzze napirendre a munkaidő csökkentésének vitáját a teljes foglalkoztatottság megvalósítása érdekében!
Baráti üdvözlettel
Borotai Sándor
Borotai Sándor
Hollár István
Hollár István
Faragó Gábor
Pr�b�lom k�vetni a v�lem�nycser�teket, �s nem is k�v�nom megzavarni, csak egy Einsteinnnek tulajdon�tott id�zet
jutott az eszembe: "Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megval�s�tani, m�gnem j�n valaki, aki err�l nem tud, �s megval�s�tja".
Vagyis �gy gondolom az FNA-t nem a mostani rendszer "�jragombol�s�val" kell megoldani, hanem egy �j rendszert kell(ene) megalkotni!
�dv�zlettel: Farag� G�bor
--Szia Istv�n!
Kicsit sz�lesebb l�t�k�rben k�zel�ten�k a k�rd�shez... A "kultur�lis kreat�vok" n�zeteit nem igaz�n ismerem. Val� igaz, hogy az FNA gondolata a mai vil�gban lehets�ges egyik legink�bb progressz�v gondolat. Fenntart�saim olyan alapon mer�lnek fel ezzel kapcsolatban, hogy mintha elfeledkezn�nek a munk�hoz val� jog k�rd�s�r�l, mint az egyik legalapvet�bb emberi jogr�l.�
Jďż˝magam nem „kulturďż˝lis kreatďż˝vkďż˝nt”, hanem kritikai marxista gondolkodďż˝kďż˝nt kďż˝zelďż˝tem meg a kďż˝rdďż˝s. Olyasvalakikďż˝nt tehďż˝t, aki a polgďż˝ri kďż˝zgazdasďż˝gtani nďż˝zetekhez ďż˝s a marxizmushoz egyarďż˝nt kritikusan viszonyulok. Olyasvalakikďż˝nt, aki nem a Tďż˝li Palota ostromďż˝val kďż˝pzeli a helyzet megoldďż˝sďż˝t, hanem jogďż˝llami ďż˝ton, a polgďż˝ri demokrďż˝cia biztosďż˝totta keretek kihasznďż˝lďż˝sďż˝val – demokratikus ďż˝ton.
Hi�ba akarjuk az eloszt�si viszonyokat emberhez m�lt�bb m�don szab�lyozni, ha a munk�hoz jut�s k�rd�se ebbe nem tartozik bele. Azt a kev�s munk�t kellene egyenl� alapon elosztani, amire sz�ks�g van ahhoz, hogy az eg�sz emberi faj meg�lhet�s�t biztos�tani tudjuk. Term�szetesen ebben vannak c�lszer�s�g korl�tok. Nem lehet a magasan kvalifik�lt szakmunk�t k�pzetlen emberekre b�zni. Teh�t csakis olyan k�pzetts�g�ek j�hetnek sz�ba, akik alkalmasak a feladat elv�gz�s�re. Ez teh�t egy re�lis c�lszer�s�gi korl�t. Nem vit�s, hogy ilyen korl�tok vannak.
Ettďż˝l fďż˝ggetlenďż˝l az FNA egyik cďż˝lja ďż˝ppen az, hogy mindenki szďż˝mďż˝ra biztosďż˝tsa a megfelelďż˝ szakkďż˝pzettsďż˝g megszerzďż˝sďż˝nek lehetďż˝sďż˝gďż˝t azon a szakterďż˝leten, amely ďż˝rdekli. ďż˝ppen ezďż˝rt nem kell leragadnunk a cďż˝lszerďż˝sďż˝gi korlďż˝toknďż˝l! Viszont van mďż˝s cďż˝lszerďż˝sďż˝gi szempont is – csak ďż˝ppen ellenďż˝rvkďż˝nt.
Nem vagyok meggy�z�dve r�la, hogy a "kultur�lis kreat�vok" ezeket a szempontokat k�pviselik. Csak egyetlen p�ld�t eml�tek. Egy�ltal�n nem mindegy, hogy haz�nkban a jelenlegi akt�v alkalmazotti l�tsz�mnak kell megtermelnie az �sszes munk�b�l kiszorult n�pess�g alapj�vedelm�t vagy egy enn�l l�nyegesen nagyobb akt�v dolgoz�i �llom�nynak. Hiszen az akt�v munkav�llal� a saj�t meg�lhet�s��rt a 8 �r�s munkaid�h�z k�pest sokkal t�bbet dolgozik ma is. Ebb�l a szempontb�l teh�t nem is lehet elv�rni, hogy r�juk h�r�tsuk ennek az eg�sz feladatnak a terheit. NEM IS C�LSZER� A FELADATOT �GY MEGOLDANI! Hiszen az akt�v munkav�llal� n�pess�g abszol�t t�lterhel�s�vel j�rna ez a feladat! AKI TEH�T NEM GONDOLKOZIK A TERHEK ELOSZT�S�N IS, AZ ABSZOL�T T�VES NYOMON J�R! T�ves elgondol�s, hogy a gy�rban dolgoz� emberek csak �gy a kisujjukb�l kir�zz�k az alapj�vedelem terheit. Ez is c�lszer�s�gi szempont. Az akt�v munkav�llal� n�pess�gnek is biztos�tani kell a jogot, hogy kevesebb munk�val teljes�thess�k a k�z�ss�gi feladataikat. �s ezzel sokan m�sok, jelenleg munkan�lk�liek is lehet�s�get kaphatn�nak, hogy a k�z�ss�g�rt (fizetett) munk�t v�gezzenek!
Ha a munkaid� cs�kkent�s ter�n siker�l el�bbre l�pni, azzal ugyancsak eredm�nyesen siker�l kikezdeni a munkaer� mint �ru tabuj�nak k�rd�s�t!
A teljes foglalkoztat�s elvileg t�k�letesen megval�s�that� volna - csak nem c�lszer�! Nem c�lszer� bevezetni a KMK-rendszert. Ne legyen k�nyszer a munka! K�l�n�sen akkor ne legyen, ha az egyes ember sokkal hasznosabb �s kreat�vabb tev�kenys�get is tud teremteni �nmaga sz�m�ra, mint amit egy gy�rban v�gezhetne, de p�p a h�t�ra! Ezt a c�lt hivatott szolg�lni az FNA! Nem a munkan�lk�lis�g kezel�s�re val� az eg�sz fogalom! Nem arra val�, hogy a munkan�lk�liek sz�j�t befogjuk vele! Pedig az lesz, ha a munk�hoz val� jogr�l megfeledkez�nk...
Hogy mi�rt lesz az? Mert ha tov�bbra is 8-12 �r�t kell dolgoznia egy gy�ri munk�snak ahhoz, hogy emberhez m�lt� m�don meg�lhessen, akkor ez lesz a munkaer�piaci alkupoz�ci�, ez lesz a viszony�t�si alap. A b�rek tov�bbra is nyomottak lesznek �s a munkav�llal� kiszolg�ltatott helyzete tov�bbra is fennmarad. Nem d�l meg a "munkaer� mint �ru tabuja". �s ebb�l a nyomott b�rb�l tov�bbra is siralmas ad�kat �s j�rul�kokat fog fizetni, amib�l csak siralmas FNA fog kitelleni. Mondjuk az uni�s �tlag �t�de... Ki lesz�nk seg�tve vele? Nem hiszem...
Meg kell sz�ntetni azt a helyzetet, hogy kiv�lts�g marad a (munkab�r ellen�ben v�gzend�) munk�hoz val� hozz�jut�s! Mindaddig, am�g ez a kiv�lts�g fenn�ll, a t�rsadalom kett�osztott eltart�kra �s eltartottakra, akik k�z�tt ellen�rdekelts�g �s f�gg� viszony �ll fenn. Aki ezt nem l�tja, az vak!
A k�rd�s nem az, hogyan lehet a megtermelt javakat igazs�gosabban elosztani, mert ezt a fentiekben v�zolt ellen�rdekelts�get nem lehet megsz�ntetni. Mintha az "oszd meg �s uralkodj!" elv�t a j�v� nemzed�kek sz�m�ra most akarn�nk elvetni!�
Nem azt kell tehďż˝t mondanunk, hogy „az ďż˝lethez valďż˝ jog ďż˝s a Fďż˝ld bolygďż˝hoz valďż˝ tartozďż˝s ďż˝alapjďż˝n mindenkinek jďż˝r FNA”, hanem azt, hogy mindenkinek jďż˝r a (fizetett) munkďż˝hoz valďż˝ jog, aki dolgozni akar! Aki nem akar fizetďż˝sďż˝rt dolgozni, annak jďż˝r az FNA! A teljes foglalkoztatottsďż˝g pedig az az ďż˝llapot, amikor mindenkinek jut munka, aki dolgozni akar. Ugye, hogy mennyivel mďż˝skďż˝pp hangzik?
ďż˝
Jelenleg legal�bb 1,5 milli� munkan�lk�li van Magyarorsz�gon. Biztos vagyok benne, hogy k�z�l�k legal�bb 1 milli�an dolgozni szeretn�nek �s nem az alapj�vedelmet v�lasztan�k! Ugye, hogy nem mindegy, 1,5 milli� ember alapj�vedelm�t kell kitermelnie az akt�v munkav�llal� n�pess�gnek vagy csak 500 ezer�t, de azt is 1 milli�val t�bb akt�v munkav�llal�val?
ďż˝
Ha ez a m�sf�l milli�s t�meg tov�bbra is munkan�lk�li marad, akkor egyr�szt tov�bbra is kiv�lts�g lesz a munka, m�sr�szt az akt�v munkav�llal�k t�mege tov�bbra is nyomott b�reken fog dolgozni, mert sz�z�val jelentkezn�nek minden egyes munkahelyre m�sok. Ez a l�nyeg, amit l�tni kell!
ďż˝
A munk�ltat�k olyan FNA bevezet�s�vel sz�rn�k ki� ennek a m�sf�l milli�nak a szem�t, ami alamizsna ahhoz k�pest, amit akkor kaphatn�nak, ha k�z�l�k 1 milli� ember munk�t tal�l. A munk�ltat�k sz�m�ra ez t�nik a legolcs�bb megold�snak. Ez�rt nincs sz� a teljes foglalkoztatotts�gr�l.
ďż˝
.....................................................
ďż˝
A jelen k�r�lm�nyek k�z�tt az volna az els�dleges feladat, hogy azonnal ind�tsunk egy m�sik al��r�sgy�jt� kamp�nyt, hogy az EU t�zze napirendre a munkaid� cs�kkent�s�nek vit�j�t a teljes foglalkoztatotts�g megval�s�t�sa �rdek�ben!
ďż˝
ďż˝
Bar�ti �dv�zlettel
ďż˝
Borotai S�ndor
Az�rt kapta ezt az �zenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolg�ltat�sbeli Felt�tel N�lk�li Alapj�vedelem csoportra.
Az err�l a csoportr�l �s az ahhoz kapcsol�d� e-mailekr�l val� leiratkoz�shoz k�ldj�n egy levelet a k�vetkez� c�mre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
Tov�bbi lehet�s�gek�rt l�togasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out c�mre.
Borotai Sándor
Kedves István!
Írod: „érezzük, a munkához való jog az alapja jelenleg az elosztásnak. És azt is érezzük, hogy ezt a jogot nem tudják érvényesíteni azok akiknek nem jut munka, munkahely.”
Ha jól belegondolunk, akkor azt látjuk, hogy az aktív munkavállalók sem tudják érvényesíteni a jogaikat az elosztásban, hisz a munka alulértékelt. Hogyan tudnák akkor a munkanélküliek érvényesíteni a jogaikat? Így függenek össze a dolgok.
„Miért is nem jut munka? Mondjuk, mert nincs piac. Miért nincs piac? Mert az import, nyomott áru fogyasztási cikkek és a magas beszerzési árú termelő eszközök versenyképtelenné teszik a hazai vállalkozások termelését.”
Ez igaz, de én egy kicsit másképp mondanám. Nincs piac, ez igaz! A rendszerváltás után bagóért kiárusítottuk a piacainkat. A helyüket a Tesco gazdaságos, a Liedl és hasonlók foglalták el.
Szétvertük a mezőgazdasági nagyüzemeket és a feldolgozóipart. Tömeges munkanélküliséget hoztunk létre. A munkanélküli és a minimálbéren foglalkoztatott nem engedheti meg magának, hogy magyar terméket vásároljon! Hiába szeretne környezettudatos lenni...
A kizsákmányolás olyan szintre jutott el, hogy a profitorientált gazdaság már nyilvánvalóan értékesítési korlátokba ütközik. A kígyó a farkába harapott, a globális kapitalizmus körbeért. A magyar fogyasztó már csak a marokkói paradicsomot és a kínai bóvlit tudja megfizetni, a magyar termékre nincs vevő. A magyar mezőgazdasági termelő pedig kis parcellán termel... Ezért pang a magyar gazdaság.
A rendszerváltás óta folyamatosan, végig elmaradt a bérfelzárkóztatás. A kialakuló magyar vadkapitalizmus eredeti tőkefelhalmozási igénye elszívta a magyar társadalom összes tartalékát. Rz van, ez a jelenlegi helyzet...
Baráti üdvözlettel:
Borotai Sándor
Borotai Sándor
Egyáltalán nem zavarod az eszmecserét, sőt nagyon kíváncsiak volnánk a gondolataidra a feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatban. A laikus véleményünket írjuk le mi is és kifejezetten mások hasonlóan laikus véleményére vagyunk kíváncsiak.
Valóban, az FNA megvalósítása nem a meglévő rendszer "újragombolásával" kellene, hogy történjen. A dogmákat kell ehhez felrúgni és paradigmaváltásra van szükség.
Üdvözlettel
Borotai Sándor
Megjegyzés: Érdekes, hogy a rendszer milyen ákombákomokat produkált a leveledből, de ugyanez az e-mail értesítőben teljesen normálisan jelenik meg. Valószínűleg a Google nem ismeri ezt a betűformátumot.
Hollár István
Hollár István
Kedves Sándor!
Próbálom követni a véleménycseréteket, és nem is kívánom megzavarni, csak egy Einsteinnnek tulajdonított idézet
jutott az eszembe: "Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja".
Vagyis úgy gondolom az FNA-t nem a mostani rendszer "újragombolásával" kell megoldani, hanem egy új rendszert kell(ene) megalkotni!
Üdvözlettel: Faragó Gábor
--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
További lehetőségekért látogasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out címre.
Borotai Sándor
"Rz" = "Ez"
Azt akartam írni, hogy "Ez van, ez a jelenlegi helyzet...".
Még egyszer elnézést! Nem vettem észre az elütést.
Üdv
Sanyi