FNA és társadalmi vitája

[Borotai Sándor]

Kedves olvasó!

 

Az utóbbi néhány bejegyzésem után mintha megfagyott volna a levegő a csoportban, nincsenek válaszok és nincs hozzászólás.

Elnézést szeretnék kérni mindenkitől! Talán kissé keményen fogalmaztam, de nem állt szándékomban megbántani senkit sem. Legfőképpen azoktól kérek bocsánatot, akik eddig a legtöbbet tették az FNA ügyében mint civil aktivisták. Őket köszönet illeti az egész tevékenységükért!

 

A nekik címzett kritikát persze ettől függetlenül jogosnak tartom. Amit a hozzászólásaimmal kifejezésre szerettem volna juttatni, az a társadalmi vitára – vagy inkább helyesebb volna társadalmi párbeszédnek mondani – vonatkozik. A lelkiismereti szabadság és a véleménynyilvánítás joga az, amire célzok. Mindkettő megilleti a másként gondolkodókat is. Azokat is, akik tőlem eltérő módon gondolkodnak, de engem is, akinek a világnézete és az egész látásmódja, a probléma megközelítése viszont az FNA-aktivistákétól különböző. Hiszen mindnyájan önállóan gondolkodó lények vagyunk, s mint a közösség tagjai, mindnyájunknak jogunk van részt venni a társadalmi párbeszédben és elmondani, hogy miként látnánk helyesnek.

 

A véleménytolerancia egyáltalán nem azt jelenti, hogy bárkinek egyet kell értenie velem, hiszen ugyanezen az alapon fogalmazom meg én magam is a saját különvéleményemet – amivel meggyőződésem szerint mások véleményét is közvetítem. Nem várom el, hogy bárki egyetértsen velem, de azt joggal várom el mindenkitől, hogy tartsa tiszteletben a véleményemet!

 

Úgy vélem, hogy jogos a véleményem „befogadására” irányuló igényem, ami azt jelenti, hogy a közösség vegye komolyan a tagjai eltérő véleményét, a korrekt és tárgyszerű érveket és hasonló módon válaszoljon is rájuk. Legfőképpen pedig jogosnak tartom az igényt, hogy egy korrekt párbeszédben ISMERJÜK EL AZT, AMIBEN A MÁSIKNAK VAN IGAZA és ha ez megtörtént, akkor az FNA-aktivisták építsék is be a működésükbe, a programjukba a vita eredményét! Különben nincs értelme az egésznek, mert akkor a civil kezdeményezés csak egy szűk csoport véleményét képviseli. De akkor reális alapon megkérdőjelezhető, milyen jogon beszél ez a szűk csoport a közösség, az egész társadalom nevében!?

 

A „befogadásnak” azonban az ellenkezőjét, a kirekesztésre irányuló szándékot tapasztalom. Ennek egyértelmű megnyilvánulása, hogy nem érvekkel kell vitatkoznom, hanem minősítésekkel és előítéletekkel. Minősítés például, hogy a másik véleményét korszerűtlennek, idejétmúltnak, lejárt lemeznek nyilvánítjuk, a magunkét pedig újszerűnek, modernnek és természetesen érvényesnek. Közben nem vesszük észre, hogy ez egyszerűen ideológiai vita, aminek egyáltalán nincs semmi köze a párbeszéd tárgyához. De hogy az előítéletességre is mondjak példát, a vitapartner nézeteit a „gonosszal” azonosítani egyértelműen az! Olyasféle dolog ez, mint a „kommunistázás” a közéletben, melynek célja a politikai ellenfél lejáratása.

 

Az évek során megszoktam már, hogy a saját nézeteim polgárjogúsításáért kell küzdenem minden internetes fórumon, mert nyíltan vállalom, hogy szembe megyek az elfogadott trendi nézetekkel. Talán ez az oka, hogy ezen a fórumon is egy kissé kemény hangot ütöttem meg. Nem került volna sor rá, ha nincs a kirekesztő szándék.

 

 

 

Ennyit szerettem volna elmondani az eddigi vitákról. Ismételten bocsánatot kérek mindenkitől, akit netán megbántottam! Egyben javaslom, hogy borítsunk fátylat a fentiekben részletezett problémákra és tekintsük úgy, hogy csupán téves beidegződésekről van szó. Belátom, hogy a demokratikus közéletiséget mindnyájunknak tanulni kell. Nekünk most megvan az esélyünk arra, hogy tanuljunk az elkövetett hibákból. Javaslom, hogy innen kezdjük újra a párbeszédet! Amelyet rögtön el is kezdek...

 

 

 

Hollár István egyik hozzászólásában elhangzott egy jogos ellenérv, mely szerint nem látja megvalósíthatónak a munkaidő csökkentés révén közelíteni a teljes foglalkoztatáshoz. Igaza van és jogos lehet akár a pesszimizmusa is. De ez egyéni megítélés kérdése, azaz egyáltalán nem jogosít fel bennünket arra, hogy elutasítsunk egy egyébként ésszerű javaslatot.

 

Reálisnak fogadom el, hogy kompromisszumokban gondolkodunk. De ez nem jelenthet elvi okot egy jogos elvi követelés elutasítására! Amit soha nem vetünk fel, abból soha nem is lesz semmi. Valamikor csak fel kell vetni, nem? Vagy várni kell talán a német multimilliárdosok előzetes elvi engedélyére?

 

A munkához való jog az FNA követelésével semmiféle ellentétben nem áll. Ellenkezőleg, ez egy praktikus érv a garantált alapjövedelem mellett. Beérhetjük ugyan azzal, hogy a munkához való joggal egyenlőre nem foglalkozik az EU, de a felvetés megfogalmazása nem csak elvi kérdés, de szükségszerű is. Az aktív munkavállalók számára ezzel bizonyítjuk ugyanis, hogy nekik is érdekük az FNA! Mert nem az ingyenélést és nem az élősködőket akarjuk támogatni, hanem a követeléseink minden bérből és fizetésből (és most már az alapjövedelemből is) élő érdekét szolgálják. Máskülönben az aktív munkavállalók könnyűszerrel a jobboldali és szélsőjobboldali demagógia hatása alá kerülhetnek, ami végzetes volna az FNA kezdeményezés számára.

 

 

 

Más érdemi ellenérv a munkához való joggal szemben a vitában eddig nem merült fel. Az nem érv, hogy a munka iránti szükségletét az FNA bevezetése nyomán bárki kiélheti alternatív munkavégzésben (belső szükségletből fakadó, fizetés nélkül végzett társadalmi munkában). Anélkül mondom ezt, hogy lebecsülném a közösségért végzett munka jelentőségét.

 

Mindaddig azonban, amíg az individuális egyén társadalmi felemelkedésének egyetlen reálisan járható útja a munkabér fejében való munkavégzés, addig a munkához fűződő jog az ember elidegeníthetetlen joga kell legyen! A munkaidő csökkentés következtében felszabaduló munkaidőben is nő a lehetősége a belső késztetésből a közösség javára végzett munkavégzésnek. De igazi jelentősége annak van, hogy csökken az ember anyagi függősége a munkáltatótól, azaz nő a szabadsága. És ez az, ami igazi lehetőséget biztosít arra, hogy az ember közösségi lénnyé váljon! Nem az FNA.

 

Szó sincs ugyanis arról, hogy a munka szerinti elosztás elvét alapvetően megváltoztatná az FNA bevezetése.  Csupán arról van szó, hogy a népesség egy része „főállású fogyasztó” státuszba kerül (egy kedves NolBlogos vitapartnerem szóhasználatával élve). Nem lesz más dolga, mint közreműködni a tőketulajdonosok árukészletének elfogyasztásában, azaz a profit értékesülésében. A kapitalista termelési mód továbbélésének átmeneti megoldásáról van szó, aminek köze nincs a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetének és a kizsákmányolásnak a megszűnéséhez. Mert ahhoz a munkához való jognak van köze.

[Hollár István]

Kedves Sanyi! 

Nem fagyott le a "lemezem" , meg a levegő, csak nincs annyi időm tájékozódni is a témában , meg a többi feladat, meg a levelezés. Az időhiányon túl pedig, a felkészültségem jelenlegi szintjén, elfogytak az érveim. A paradigma váltást szeretném megérteni, ha lesz , milyen is lehet, és aztán a részleteket. Addig is szívesen olvasom hozzászólásaitokat, azokból is tanulok. Üdvözlettel, István

Hollár István 

mob.: +36 20 515 2155

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
További lehetőségekért látogasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out címre.

[Borotai Sándor]

Kedves István!

Köszönöm a visszajelzést! Fontos tudni, hogy nem sértettelek meg.

Üdvözlettel: Sanyi

[Károly Varga]

Tisztelt Uraim!

Nem vagyok közgazda, ezért csak adalékkal szolgálnék a vitához: tapasztalatom szerint akik ma dolgoznak, -szinte mind- 10-12 órákat dolgoznak! Átmenetileg ma Magyarországon a 8 óra/nap--40óra/hét munkaidő ismételt bevezetése nagyon sok problémát megoldana.

üdvözlettel:

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
További lehetőségekért látogasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out címre.

--

Varga Károly

környezet- és hidrotechnológus

ny. vízföldtani szakértő

+36-20-911-95-61

[Borotai Sándor]

Kedves Károly!

Közhely, de sajnos igaz a felvetés. Mindazonáltal ilyesmi legálisan nem létezik, mert ennyit nem lehet túlóráztatni. És ami a lényeg, ezt a 8 órás bérért végzi el az ember. Ez olyan, mint a "kötelező japán túlóra", amit az ember önként és dalolva vállal, hogy a lojalitását a munkáltató felé bizonyítsa. Ha úgy tetszik, "belső késztetésből" tesz eleget a vállalat elvárásainak. Szinte teljesítménybérben dolgozik már a pedagógus is, a "normákon" pedig tetszés szerint lehet szigorítani. A dolog úgy néz ki, hogy a munkavállaló a 8 órában nem képes eleget tenni (megfelelni) a munkáltató elvárásainak, tehát marad még, hogy befejezze a napi dolgát Nem akarja elveszíteni a munkáját.. Ezzel kvázi beismeri, hogy benne van a hiba, például nem képes koncentrálni a feladataira és nem tudja hatékonyan, rövidebb idő alatt elvégezni.

Ez a kizsákmányolásnak egy teljesen konkrét mai formája. De mivel hivatalosan ilyen nem nem létezik, megszüntetni sem lehet. Valószínű, ha csökkentenék a munkaidőt mondjuk napi 6 órára, akkor is 8-at dolgoznánk. De legalább nem 10-12 órát!

Jó alkalom ez, hogy a kizsákmányolásnak ilyen formáira is felhívjuk a figyelmet és ezáltal valamit javítani is lehet a helyzeten. De tekintettel arra, hogy a tényleges munkanélküliség becsült mértéke 1.600 főre tehető Magyarországon. Ez olyan nagy szám, hogy kizártnak tartom a törvényes munkaidő betartásával orvosolni a problémát.

Ami pedig a lényeg... A 40 órás munkaidő betartásával nem fog nőni a jövedelmünk. A munkaidő csökkentésnek az értelme pedig a munkajövedelmek növelése, a fizetőképes vásárlóerő visszapótlása a bérből és fizetésből élők részére. Annak a visszapótlása, amit a kizsákmányolás az utóbbi évtizedekben a tőkeakkumulációs automatizmus révén kiszedett a zsebünkből.

Üdvözlettel
Borotai Sándor

[Károly Varga]

Kedves Sándor!

Volt idő, mikor a kizsákmányolás foka elviselhetetlenné vált, a munkások harcoltak jogaikért....Mivel ma is a kapitalizmust építjük, előbb utóbb ismét lesznek harcos szakszervezetek......Ha Németországban be lehet tartani a törvényeket, itt is be kellene...Amit nekem írt abban az a feltételezés fogalmazódik meg, hogy nem lehet betartani. Miért gondolja, ha leviszik 6-ra, akkor azt igen?

A lényeg szerintem nem az óraszám, hanem a tényleges hatások: a pihent ember jobban teljesít, kevesebbet beteg, kevesebb gyógyszert szed....ritkábban éri baleset,.. tovább él! .A kieső időalap új munkahelyeket teremt (ezt még lehet fokozni a túlórák részleges v tejes tilalmával...)

Híve vagyok az fna-nak, de szerintem ez sem megy kizárólag internet alapú meggyőzéses alapon.

üdvözlettel:

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
További lehetőségekért látogasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out címre.

[Borotai Sándor]

Kedves Károly!

Nagyon érdekes a felvetése a kizsákmányolásról. Ez a téma nagyon messzire vezet. Megpróbálok röviden válaszolni rá...
Betartani csak olyan törvényeket lehet, amelyek egyáltalán léteznek. A liberális jogállamnak éppen az a legnagyobb hiányossága, hogy semmiféle törvény nem szabályozza a kizsákmányolást. Mindent megtehetsz, ami más jogát korlátozza. De mivel nincsen törvény, amely korlátozná a munkáltatót a kizsákmányolásban, ezért a liberális demokráciában a vállalkozói szabadsággal szemben semmiféle törvényes védelem nem állítható szemben a munkavállalói oldalon. Az egyenlőség pedig kizárólag törvény előtti egyenlőséget jelent. Hogy legyen egyenlő a munkavállaló a munkáltatóval, amikor a munkavállaló számára a vállalkozás szabadsága nem elérhető, kizsákmányolást korlátozó törvények pedig nem kötik a munkáltatót?

Mindezek következtében a munkavállalók szabadságjogai egyszerűen értelmezhetetlenek a liberális jogrendszerben.

Ezt megértve be kell látnunk, hogy Németországban sem létezik semmiféle írott jog, amely a kizsákmányolást korlátozná. A profit ott is a tőkésé, holott annak bizonyos részének nem ő volna a jogosultja. Az más kérdés, hogy Németországban jobban működik a jövedelmek újraelosztása.

A szocialista társadalmi rend bukásából szerintem a társadalomnak is le kell vonnia azt a következtetést, hogy nem az osztályharcos szembenállás irányvonalát kell követnünk a kizsákmányolással szemben, hanem a polgári demokrácia keretein belül az általános emberi jogainkat kell érvényesítenünk! Célul kell kitűzni, hogy a Civil Rights írott formában rögzítse az ember elidegeníthetetlen jogát a munkához! És ezen kívül sok más konkrét dolgot is meg tudnék nevezni, de ebbe most mennék bele mélyebben. De lényeg az, hogy igenis megteremthető olyan alapjog a munkavállalók számára,

Azaz nem egy arctalan és személytelen "Láthatatlan Kéz" felelős a "munkahelyteremtésért", mert ez konkrét felelősséget senki számára nem jelent, hanem az állam, a mindenkori kormány. Ennek a kötelezettségének a kormány nem fizikai értelemben vett "munkahelyteremtéssel" tesz eleget, hanem a munkaidő szabályozásával. Ez volna a legfontosabb lépés, amelyet a kizsákmányolás ellen meg kellene lépni.

Ha ezt egy népszavazással sikerül keresztülvinni, akkor a  munkavállalók civil társadalma megmutatta az erejét! Ez abban a pillanatban erősebb és demokratikusabb társadalom lesz. Ezért gondolom, hogy képes lesz a törvények betartását megkövetelni. De akkor már lesz is egy alapvető törvény a munkához való jogról.

Baráti üdvözlettel: Borotai Sándor

[Borotai Sándor]

Elnézést kérek, egy mondat befejezetlen maradt!

"De lényeg az, hogy igenis megteremthető olyan alapjog a munkavállalók számára,..."
...amely a továbbiakban szilárd kiindulási alapokat teremt a jogvédelemben.

[Károly Varga]

Kedves Sándor!

Elnézést, hogy beletúrtam felvetésemmel az fna vitájába. Mivel eddig csak magánleveleket és műszaki leírásokat írtam, nem igazán tudom kifejteni gondolataimat az Önök színvonalán. A népszavazásról az jut eszembe, le kellene egyszerűsíteni a nép kedvéért az olvasnivalókat. Én érteni vélem és támogatom az fna-t de a népszavazáshoz kell a nép is!

üdvözlettel: 

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli Feltétel Nélküli Alapjövedelem csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a következő címre: feltetel-nelkuli-alap...@googlegroups.com.
További lehetőségekért látogasson el a(z) https://groups.google.com/groups/opt_out címre.

[Hollár István]

Kedves Sándor! 

"Ennek a kötelezettségének a kormány nem fizikai értelemben vett"munkahelyteremtéssel" tesz eleget, hanem a munkaidő szabályozásával. Ez volna a legfontosabb lépés, amelyet a kizsákmányolás ellen meg kellene lépni." 

Írod... Tudomásom szerint a munkavállalás, a munkaidő és más kérdések a munka törvénykönyvében szabályozva vannak. Mire gondolsz még? Külön szabályra, külön fejezetre vagy a meglévő javítására, és persze a nagyon CÉLSZERŰ, eredményre törő ellenőrzésre? Üdv. István

Hollár István 

mob.: +36 20 515 2155

[Borotai Sándor]

Kedves Károly!

Mi sem vagyunk profik a kérdésben, lévén teljesen új dologról van szó. Sőt szakemberek sem vagyunk. Legfeljebb annyit mondhatunk, hogy fogékonyak vagyunk az új gondolatok iránt és talán a szociális érzékenységünk fejlettebb másokénál. Éppen ezért mindenki szívesen látja mások hozzászólásait, sőt várja az új véleményeket.

Valóban törekedni kellene az egyszerűbb nyelvezetre, hogy közérthetően fogalmazzuk meg a javaslatainkat, de a népszavazásnál sajnos (vagy hál’ istennek) még nem tartunk. Maga a koncepció sem elég kiforrott még. Például a munkához való jogról a svájci népszavazási koncepció is elfeledkezett és az EU aláírásgyűjtés is kihagyta a szempontjai közül.

Üdvözlettel:
Borotai Sándor

[Borotai Sándor]

Kedves István!

Az, hogy egyáltalán létezik Munka Törvénykönyve, az egyáltalán nem jelenti, hogy nincs kizsákmányolás. Hiába van a munkaidő mértéke abban szabályozva (fixen, megtámadhatatlanul bebetonozva), a munkához való jog nincs rögzítve. Vagy hogy mást is említsek, a munkavállalók nyereségrészesdésének sem az elvét, sem a mértékét nem tartalmazza. Ilyesmiről még vitatkozni sem lehet a polgári demokráciában.

Persze egyáltalán nem szeretném az FNA vitájáról a figyelmet elterelni, így csak rövid megjegyzésként engedtem meg magamnak azt, hogy a kizsákmányolás témájára felhívjam a figyelmet

Nézetem szerint a munkához való jognak az alkotmányban a helye és a munkaidő mértékének a szabályozási elveit pedig külön jogszabályban kell rögzíteni. Ennek a lényege az kell legyen, hogy amennyiben a mukanélküliség egy bizonyos társadalmi konszenzusban rögzített szintet meghalad (elképzelésem szerint ez 1 max. 2% vagy még kevesebb), akkor a munkaidő csökkentésével kell erre reagálni!De ezt természetesen szakmai vita tárgyát kell, hogy képezze.

Így volna elérhető, hogy aki munkabér ellenében dolgozni akar, az valóban hozzá is férjen a munkához. Illetve így volna elérhető, hogy minél kevesebben kényszerüljenek alapjövedelemből élni. A kívánatos ugyanis az volna, hogy szabad választás legyen az FNA. De ha nincs munka, akkor az nem szabad választás.

A munkához való jog garantálása nélkül az FNA is vakvágány! Csak a munkanélküli segélyt kereszteljük át más névre, az összege pedig annyi lesz, amennyi jut rá. És konzerváljuk az aktív munkavállalók "munkásarisztokrata" kasztjának elkülönülését és ellenérdekeltségét azokkal szemben, akik alapjövedelemből kényszerülnek élni.

Számomra világos, amiről beszélek. Szeretném, ha az egyébként pozitív tartalmú FNA nem homályosítaná el az agyunkat és nem érnénk be az örömmel, hogy jaj de jó, nem kell dolgozni!

Üdvözlettel:
Borotai Sándor

[Hollár István]

Kedves Sándor! 

Sok dologban igaza van, de: 

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

XII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.

(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.

Ez van, meg a munka törvénykönyve. És nincs egyenlőre se a profit ráta, se munkanélküliségi ráta szabályozva, De minek is, ha a profit nem annyi amennyi, a munkaidő nem 8 óra, a munka nélküliek száma nem egyenlő a munkaképes de nem foglakoztatott létszámmal. 

"Törekszik," de nincs intézkedési tét se meghatározva, és teremteni pedig a mindenható erők tudnak, akik pedig a törekvést ígérik, nem éppen mindenhatók, az az nem tudnak teremteni, de piacot szabályozni azt az UNIÓS ígéretekkel összhangban tudhatnának. Hol van a kiegyensúlyozott , szabályozott piac, az ennek megfelelően szabályozott termelés, a tagországokban, (ból)? A kvótáknak olyan keretet kellene biztosítani, termelésre és importra , hogy az ország erőforrásainak , kapacitásainak mértékéig a belföldi termelői árszint alatt nincs import engedély. 

Mert ha van piac, akkor van termelés, ahhoz meg ember kell, tehát lenne foglalkoztatás. A hatékonyságot pedig ne a monopóliumokkal és erőfölénnyel torzított import árak mérjék, és a szabad versenyre ... stb. hivatkozva kényszerítenek a kvóták egy fél országot munkanélküliségre, és kivándorlásra, hogy ott hasznosuljon a magyar állami képzés, ott legyenek adó és járulék fizetők. Itt pedig majd importáljuk , ide behozzák, az ott előállított árukat, melyek nagy részét a személyek által fel vett, más részét a pénztárak (nyugdíj , ep.) hiányainak fedezetére az állam vesz fel. ... Nem is tudom, jól látom-e , de ilyen érzéseim vannak. És persze ennél fogva gondolom, ha UNIÓ szinten történne meg a FNA valamiféle bevezetése, ami ahol magasabb a nívó, alacsonyabb lenne, itt meg magasabb, az az nivellálódnának az FNA-k, akkor "csak" a kifizető által fizetett bérben lennének pl. különbségek, és ahogy a korfa is átalakul, kialakulhatna egy nivellálódott jövedelem szint. A tőkés jövedelme (ennek forrását meghatározták, de nem beszélünk róla) a kamat és a profit. De se a kamatnak se a profitnak nincs fedezete a hitelpénz mechanizmus szerint, csak a munkabérnek lenne, van. Ha tehát nem szeretnénk, hogy a pénzrendszerek legyenek a láthatatlan kötél a ravaszon, ami egyre feszül, majd elsül, akkor a kamatot és a profitot is minimalizálni kellene. A nulla profit mellett persze ha az ár fedezetet nyújt emelkednének a bérek és megjelenne a tőkés bére is a költségek között. Azt tartjuk, hogy a tőkésnek a tulajdona jogán "JÁR" a profit. Hát a tulajdona joga ugyancsak kérdéses alap, függ a szerzés körülményeitől, és nem garantálja sőt... a fenntarthatóságot, folytathatóságot. De tekintsük és ha tekintjük a szerzést "munkának" akkor azért mert valaki "szerez" és "megtart" és " kezel" munkát végez, annak járhat munkabér. 

Na hát van itt néhány kérdés, ami megelőzi a FNA-t, annak mértékét, a munkához való jogot, a teljes foglalkoztatást. A tulajdon jog a monopóliumok kérdése, a pénzrendszer és a pénz funkciója. Szerintem pl. a hitelpénz ne legyen, lehessen felhalmozási eszköz, stb. Csak egyetlen funkciója lehessen: csere eszköz funkció

Ha ilyesmivel kezdődne az FNA tárgyalása, ha kiiktatnánk a pénz válság képző funkcióit, akkor szerintem jó útra találnánk. 

Üdvözlettel, István

[Borotai Sándor]

Kedves István!

 

Azért látni kellene a különbséget aközött, hogy „munkához való jogot” köteles biztosítani, avagy „törekszik" arra, hogy "minden munkaképes ember ... dolgozhasson". Remélem érted a LEHETŐSÉG és a KÖTELESSÉG szavak között a különbséget! A kormányok "törekszenek" rá, csak nem sikerül nekik. De hogy is sikerülnek, amikor a törekvés csak látszólagos, hisz a polgári demokráciában a politikai hatalom az uralkodó tőkés osztály érdekeit képviseli. Az összes többi meg csupán e köré kerített mese.

Írod, hogy "nincs egyenlőre se a profit ráta, se munkanélküliségi ráta szabályozva".  Nem is állítottam, hogy a profitrátát kellene szabályozni. De a munkanélküliségi rátát igenis lehetne szabályozni, mert lehetőségünkben áll. Egyenesen következik az alapvető emberi jogokból, a szabadság-egyenlőség-testvériség triászból. Miféle szabadság az, amelyben minden embert nem egyformán illet meg a munkavégzés joga? Figyelem, arról nem is beszéltem, hogy vállalkozhat-e! Arról sem beszélek, hogy eltérő szakmai képzettséggel eltérőek az elhelyezkedési esélyek. De arról igenis beszélek, hogy ma már a munkához jutás versenyében sincs esélyegyenlőség. A tartósan munkanélküli és legfőképpen annak a leszármazottjai halmozottan hátrányos helyzetűek, hiszen a tartósan munkanélküli hogyan és miből taníttassa a gyerekeit, hogy azok el tudjanak helyezkedni? Hogyan és miként szocializálódhatna a munka világban? Azaz lesznek megélhetési bűnözők és prostituáltak csak azért, mert másképp nem képesek életben maradni. Nesze neked "szabadság-egyenlőség-testvériség"!

A kizsákmányolás szabályozása kérdésében teljesen másra gondoltam. Nevezetesen a nyereségrészesedésre gondoltam. Sehol nem létezik ilyen a kapitalizmusban! Holott a nyereséget a munkával hozzuk létre, azaz a dolgozót is megilletné valamekkora rész. Ezt én bizonyítani is tudom, de egyáltalán nem akarom, hogy a párbeszédet ebbe az irányba eltereljem. Vagyis a profitráta annyi, amennyi. De  profit elosztásának  módja vitatható. Matematikailag kifejezhető az, hogy a profitból mekkora rész illetné meg a dolgozó kollektívát! Ezt még Marx sem tudta kiszámolni! De ma már ki tudjuk fejezni. És ha a tőkés ezt a nyereségrészt visszafekteti a vállalkozásban, akkor A TULAJDONRÉSZRE FORMÁLT JOGRÓL VAN SZÓ! Azaz a tulajdonjogól...

Miért nem lehetséges társadalmi vita a profitról és a kizsákmányolásról? Ez a kérdés oda tartozna...

Írod: ""Törekszik," de nincs intézkedési tét se meghatározva, és teremteni pedig a mindenható erők tudnak, akik pedig a törekvést ígérik, nem éppen mindenhatók, az az nem tudnak teremteni, de piacot szabályozni azt az UNIÓS ígéretekkel összhangban tudhatnának"

És Te ezzel beéred? Hisz az ígéret formális, nem is akar senki annak eleget tenni! A munkanélküliség éppen arra való, hogy a bérből és fizetésből élőket állandó megzsarolt helyzetben lehessen tartani a munkáért sorban állók sokaságával. A munkanélküliség a zsarolás eszköze. A kapitalizmus eleve feltételezi a tömeges munkanélküliséget. Ha nem volna, azt tudatosan létrehozza. Mit vársz ezek után?

Írod: "Mert ha van piac, akkor van termelés, ahhoz meg ember kell, tehát lenne foglalkoztatás." Ezt másképpen mondanám. Ha jövedelem van, akkor van fizetőképes kereslet és van termelés. A kizsákmányolás vezet oda, hogy nincs jövedelem és nincs fizetőképes kereslet. NINCS MILYEN MUNKAHELYET TEREMTENI! A KAPITALIZMUS ÖNCÉLÚ TŐKEFELHALMOZÁSI AUTOMATIZMUSA FELEMÉSZTI A FIZETŐKÉPES KERESLETET! A munkahelyteremtés frázisa egy mese habbal! A munkanélküli tömegek kieső adóbefizetései természetesen hiányoznak az államkasszából, ráadásul munkanélküli ellátásra jogosultak! Ez egy társadalmi csapda. A lakáj-állam társadalmi csapdája...

"...ha UNIÓ szinten történne meg a FNA valamiféle bevezetése, ami ahol magasabb a nívó, alacsonyabb lenne, itt meg magasabb, az az nivellálódnának az FNA-k, akkor "csak" a kifizető által fizetett bérben lennének pl. különbségek, és ahogy a korfa is átalakul, kialakulhatna egy nivellálódott jövedelem szint."

Az EU szisztematikusan eddig sem szólt bele a tagországok szociálpolitikájába. Ami persze képmutató magatartás, mert a centrum országok a periféria új-gyarmatosításából prosperálnak, egyszerűen felvevő piacként használva őket. Tönkretették a mi mezőgazdaságunkat és feldolgozóiparunkat a magyarországi lakáj-pártok aktív közreműködésével és ezek után nincs érdemi versen-szereplő a Tescóval, a Lidl -vel és másokkal szemben. A magyar paradicsom és paprika ezennel eladhatatlan. És vesszük immár a német szalámit a magyar helyett. Magyar cukorról már nincsen szó...

A dolog egyenes következménye, hogy a német munkanélküli jobban él, mint a magyar. Megkérdezte már valaki, hogy a magyar munkanélküli segélyéhez mikor járul hozzá az EU? Ugye, hogy ilyen még nem volt? Azt mondják, ez belügy... Tényleg? Én azt mondom, hogy nem! Ezzel az EU centrum országai visszaélnek! Nos ugyanez lesz a helyzet az alapjövedelemmel is. Németországban sokkal nagyobb lesz z alapjövedelem, mint Magyarországon. Ha lesz egyáltalán alapjövedelem nálunk, mert szerintem mi nem is leszünk képesek bevezetni. Miből? Milyen GDP-ből?

Írod: "se a kamatnak se a profitnak nincs fedezete a hitelpénz mechanizmus szerint". Dehogynem, a kizsákmányolás. Csak a következtetésed helytelen. "Ha tehát nem szeretnénk, hogy a pénzrendszerek legyenek a láthatatlan kötél a ravaszon, ami egyre feszül, majd elsül, akkor a kamatot és a profitot is minimalizálni kellene" Erről szó nincs, a kizsákmányolást kell megszüntetni! Például ha azt mondom, hogy a társadalmi termelésnek tőkére van szüksége és nem tőkésre, akkor valószínűleg nem érted, hogy miről van szó. A tőketulajdonos hitelből gazdálkodik, a tőkét a bankból veszi kölcsön. Milyen alapon őt nevezzük tőketulajdonosnak? Milyen alapon lesz ő a hitelből megvalósult beruházás - a működő tőke - tulajdonosa? A dolgozó kollektíva fizette vissza a hitelt is és a kamatokat is a saját munkája eredményéből! Nem a tőkés a saját tőkéjéből! És itt kérdőjeleződik meg a tulajdonjog!!! Ez itt a nagy kérdés. Ma bárki lehet vacak 10 millió forint (vagy még kevesebb) alaptőkével milliárdos működőtőkéjű cég tulajdonosa. A fizetésünk pedig ott van a minimálbéren... Nem igaz, hogy nem szúr szemet senkinek! Hisz minden milliárdosunk '89-ben ott kezdte, ahol mi is voltunk...

Írod, hogy a tőkésnek juthat bér. De hisz jut is... Elszámol magának is annyit, amennyit az adóoptimalizálás szerint ésszerűnek tart. Elszámol a "segítő családtagnak is", senki nem kérdezi, hogy járt-e valaha az asszonyság az üzemben és tudja-e, hogy ott mit gyártanak. A gyerekeinek is annyit számol el, amennyit nem röstell. De ezek csak a kis tételek amellett, hogy mekkora hitelállományt fizettet ki a munkavállalóival évről-évre. Hogyhogy erre nem gondol senki? A mottó pedig az, hogy A TŐKETULAJDONOS IS HITELBŐL GAZDÁLKODIK! Elvégre a mai pénz hitelpénz! Kicsi dolgokon nem érdemes fennakadni, amíg a fogpiszkálótól nem látjuk az erdőt...

"Na hát van itt néhány kérdés, ami megelőzi a FNA-t, annak mértékét, a munkához való jogot, a teljes foglalkoztatást. A tulajdon jog a monopóliumok kérdése, a pénzrendszer és a pénz funkciója."

Ez igaz, de lássuk, hogy mire jutsz belőle!

"Szerintem pl. a hitelpénz ne legyen, lehessen felhalmozási eszköz, stb. Csak egyetlen funkciója lehessen: csere eszköz funkció."

Szerintem ez vakvágány, mert nem lehet megvalósítani.

Mindenfajta pénzteremtés a pénz megkettőzésével kezdőik. Ha a szocilista Nemzeti Bank bocsát ki pénzt, az is. Ha a cár atyuska teszi ugyanezt, az is.

A forgalom pénzszükségletét egyszerűn ki kell elégíteni! Ez alól nincs felmentés! Egyszerűen téves a gondolat, hogy NINCS HITEL! Akkor megáll az élet, mint ahogy a Credit Cruch okán jelenleg is annak vagyunk tanúi. Nincs fogyasztóihitel, megállt a gazdaság.

Legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a forgalom pénzszükséglét más módon kell fedezni! Tessék megszüntetni a kizsákmányolást! Lehessen reális idő alatt összespórolni mondjuk egy lakás árt! Máris nincs szükség hitelre! Ugye, hogy ez már másképp hangzik? Tessék a munkát megfizetni és a forgalomnak máris nem lesz szükség fogyasztói hitelre! A fogyasztói hitel ugyanis egyenes következménye annak, hogy a munkabérből a dolgozó a szükségleteit nem képes kielégíteni. És egyenes következménye annak is, hogy a profit a fizetőképes kereslet hiányába nem képes értékesülni. Nem  hitel a fő kérdés, hanem a kizsákmányolás!

Nem a pénz funkcióit kell kiiktatni, hanem a kizsákmányolást!

(Elnézést, nm olvastam vissza, hemzseghetnek benne a hibák!)

Üdvözlettel:

Borotai Sándor

[Hollár István]

Kedves Sándor! 

Köszönöm a választ, megint tanulhattam valamit. Azt, hogy még sokat kell a véleményeket, meglátásokat cserélni, hogy közös nézőpontot tudjunk kialakítani. Még sok a fogpiszkáló és nem látjuk az erdőt... 

üdvözlettel, 

Hollár István 

mob.: +36 20 515 2155

[Borotai Sándor]

Nem tudom, hogy miért nem jelenik meg a frissülőben Faragó Gábor hozzászólása, amely 8:46-kor (9:46-kor?) kelt és e-mail értesítést kaptam róla, de itt egyenlőre "elveszett" státuszban könyvelhetem el. Erre a levélre szeretnék most válaszolni és hogy tudni lehessen mi is volt a levélben, válaszom végén teljes egészében közlöm a cikket is.



Kedves Gábor!

Írod: "A gazdaság feladata a szükségleteink kielégítése, és nem az, hogy munkát adjon." Erre azt válaszolnám, hogy a munkavégzés is egyfajta szükséglete az embernek. Azaz a gazdaságnak és a társadalomnak feladat ennek a szükségletnek a kielégítése is. Téved, aki az mondja, hogy ez nem szükséglet, mert nekem az. Ezt mindenki maga dönti el. Akinek nem szükséglet a munka, az sem vitathatja el, hogy a másik embernek bizony lehet ilyen szükséglete is.

A munkát mint szükségletet kétféleképpen is lehet értelmezni. Egyrészt úgy, hogy nekem belső szükségletem van arra, hogy a munkámon keresztül valósítsam meg önmagamat és kiélhessem az ambícióimat. Másrészt pedig úgy, hogy a munkám ellenértékeként kapott bérből elégíthetem ki a szükségleteimet. Egészen konkrétan az esetlegesen bevezetendő FNA összegét meghaladó szükségletkielégítés szintjéről van szó. És nagyon nem venném jó néven, ha valaki engem ezekben a szükségleteimben korlátozna.

Miért van az, hogy egyeseknek alapvető szabadságjoga fűződik a vállalkozáshoz, nekem meg nem fűződik alapvető jogom a munkavállaláshoz sem?

Majd gy folytatod - a munkáról: "Azt ma már elvégzik a gépek." Egyáltalán nem így van.Ez téves felfogás. Általános filozófiai kérdés, hogy mi az értéktermelés lényege, hogy miből is képződik az új érték (marxi szóhasználatban a hozzáadott érték). Nos a polgári közgazdaságtanok is elismerik, hogy a hozzáadott érték (ami a GDP-ben megjelenik) a v+m képletekkel fejezhető ki. A v a munkabér (amiben a munka megtestesül), az m pedig az értéktöbblet (a profit). A munkabért letudtuk azzal, hogy "nincs munka", de adunk helyette alapjövedelmet, hogy éhen ne haljunk. Ez látszólag szép és jó. DE MIBŐL FOG KÉPZŐDNI AZ ÉRTÉKTÖBBLET, HA SENKI NEM DOLGOZIK?

A gépeket nem lehet "kizsákmányolni". Ha nem olajozzák meg vagy elmulasztják a karbantartást, akkor a gép összetörik, tönkremegy. A gép egyszerűen nem hagyja magát kihasználni. A gép nem képes értéktöbbletet előállítani, mert a saját értékét amortizáció-arányosan adja át a termékbe. A gép nem képes több értéket létrehozni, mint amekkora munkavégző képességet eleve beléje építettek. Azaz filozófiai értelemben a kérdést úgy kell feltenni, hogy vajon a mai napon, azaz 2013. november 26-án már minden jövőben megtermelendő értéket beleépítettünk a gépeinkbe? Mert ha nem, akkor bizony még maradt munka a jövő generációk számára is.

Mi az, ami valójában történt? A munkavégzés iránti igény nem szűnt meg, csak átalakult. Ma már nem súlyokat kell emelgetni, mert azokra gépeket kreáltunk. Nem kubikolni kell és nem kapálni, kaszálni, mert arra is léteznek már gépek. Hanem gépeket kell konstruálni! És azokat kell fejleszteni egyre jobban! És karban kell tartani, illetve be is kell állítani őket és felügyelni kell a működésüket!

"Láthatjuk, hogy a szükséges javak előállításához a korábbi munkások töredéke is elegendő." Ez igaz, de ebből nem az FNA következik, hanem a munkaidőcsökkentés. ha kevesebb idő alatt állítjuk elő a szükségleteinket, akkor mért is kell még mindig 8 órát gürizni? Hiszen pontosan ezt írod Te is, amikor így fogalmazol: "Ma rendkívül kevés ember dolgozik rendkívül sokat, míg a többieknek nem jut munka!"

Legyél szíves megpróbálni helyesen értelmezni ezt az utolsó mondatodat! Az emberi egyenlőség egy újabb ponton hiúsult meg. Nem egyformán egyenlő az aktív munkavállaló és az alapjövedelemből élő ember, aki ki van rekesztve a munka világából. Az utóbbiak emberi jogai sérülnek! Ők azért vannak kizsákmányolva, mert nem jutnak munkához, az aktív munkavállalók pedig azért, amit Te is írtál, hogy rendkívül kevés ember dolgozik rendkívül sokat. vagyis a megoldás nem az FNA, hanem a munkához való jog garantálása, azaz a munkaidőcsökkentés. Ez elméletileg megkérdőjelezhetetlen!

Be lehet vezetni az alapjövedelmet, de kizárólag csak azokra vonatkozóan, akik saját akaratukból választják. Az, hogy "nincs munka", abban nem a szabad akarat nyilvánul meg, hanem a politikai kényszer, az erőfölényes helyzet. Majdnem azt írtam, hogy a gazdasági kényszer, de olyan nem létezik, hiszen rövidebb munkaidővel a társadalmi termelés szempontjából "feleslegesnek" nyilvánított népességnek is jut munka Ilyen kényszer tehát nem létezik. Hatalmi kényszer van, mert az FNA révén fizetett munkanélküli népesség (akik meg vannak fosztva a szabad munkavállalás lehetőségétől) továbbra is sorban áll a gyárkapuk előtt munkáért. Vagyis a munkát végső aktív népesség továbbra is nyomott béren fog dolgozni és a tőkés profitja így nagyobb! Az alapjövedelemből élő népesség pedig kicseszett önmagával, mert a nyomott bérekből kevesebb jövedelmet lehet átcsoportosítani a munkanélküli népesség alapjövedelméhez.

Mindez miért? Mert a tőketulajdonosok profitja így lesz a lehetséges legnagyobb. Ez számomra egyszer egy.

"Az FNA nagyszerűsége épp abban áll, hogy az alkotmányban a jövedelemhez való jogot kell deklarálni nem pedig a munkához való jogot!" Mint fentebb kielemeztem, ez egyszerűen öngól! Garantálja ugyan a jövedelemhez való jogot, de az sokkal alacsonyabb lesz, mint a teljes foglalkoztatás esetén. Hogy miért? Mert a munkanélküliséget konzerváljuk! Javaslom mindennek az újragondolását!

A linkeket nagyon megköszönöm, feltétlenül át fogom tanulmányozni őket! Addig sajnos nem tudok hozzászólni azokhoz.






Ígéretemnek megfelelően mellékelem Faragó Gábor levelének másolatát:

Kedves István! Kedves Sándor!

Bocs', hogy megint beavatkozom kettőtök eszmefuttatásába, mert úgy gondolom, eltér az eredeti FNA alapelvektől. (Ezzel együtt nagyon hasznos is, mert rámutat olyan kérdésekre ami az egész társadalmunkat jellemzi és erre kell megtalálnunk a megfelelő válaszokat!)

Már írtam, megismétlem: A gazdaság feladata a szükségleteink kielégítése, és nem az, hogy munkát adjon. Azt ma már elvégzik a gépek. Láthatjuk, hogy a szükséges javak előállításához a korábbi munkások töredéke is elegendő. Ma rendkívül kevés ember dolgozik rendkívül sokat, míg a többieknek nem jut munka! Az FNA nagyszerűsége épp abban áll, hogy az alkotmányban a jövedelemhez való jogot kell deklarálni nem pedig a munkához való jogot!

Ami a pénzügyi rendszer szükséges átalakítását illeti, Takáts Péter egyik írásának utolsó fejezetében közérthetően körvonalazza az új szemléletet. Szerintem, ennek, a mai gyakorlatba történő lehetőségeiről kellene elmélkednünk! (Takáts Pétertől erről is olvashattok.)

Olvastátok már Enno Schmidttel készített riportot a svájci népszavazással kapcsolatban? Nagyon jó mai helyzetelemzés! (Én is próbálkozom ismeretterjesztéssel a helyi újságban...)

Semmi estre se hagyjátok abba az elmélkedést! Még ha nagy kilengésekkel is, de a helyes irányba vezet bennünket, ha jó az alapelv - az pedig jónak tűnik...

Üdvözlettel, Faragó Gábor

[Hollár István]

Kedves Sándor! 

A gond az lehet, hogy nem is ismerünk egy v. több konkrét modellt, számítást az FNA-ra. Amit ismerek amellett pl. te elbeszélsz, tehát nem ismered. 

A marxi c+v+m = é akkor szól így, ha van tőkés, aki követeli az m -et. 

Egyébként é=c+vö, ahol vö >v és vö az összes variábilis befektetés, benne az összes bérekkel, amelyek FNA nélkül értendők, az általam ismert egyik modell szerint. 

Szerintem ismerjük meg a FNA -ra vonatkozó a teljes gazdaságra kiterjedő v. az UNIÓ-ra kiterjedő modellt, lássuk abban a modellezők hogyan kezelik a tőkét a tőkést a munkásokat, a munkaidőt, a  béreket, a foglalkoztatást, az oktatást, az adókat a nyugdíjakat a szoc. ellátásokat, a monopóliumokat, a pénzrendszert, stb. Csak azt kell és lehet értelmezni. Így most olyan, mintha mi akarnánk kitalálni, hogy milyen legyen v. ne legyen. 

Hollár István 

mob.: +36 20 515 2155

[Borotai Sándor]

Kedves István!

Írod: "nem is ismerünk egy v. több konkrét modellt, számítást az FNA-ra". Nem értelek, hiszen nekem úgy tűnik, hogy én agyok az egyetlen, aki eddig  megpróbáltam számításokat felmutatni. Meg sem kíséreltétek, hogy arról párbeszédet folytassatok.
"Amit ismerek amellett pl. te elbeszélsz, tehát nem ismered." Ez így ex katedra kijelentés, azaz nem korrekt érv. Többször kérdeztem már, hogy mi az, amit nem ismerek. Igazad lehet - ha fel tudod sorolni. De mit kellene ismernem, amit nem is vagy képes előadni?

"A marxi c+v+m = é akkor szól így, ha van tőkés, aki követeli az m -et." Ezt nem értem. Az értéktöbblet a piacon realizálódik, ezt a tőketulajdonos magától értetődő módon kisajátítja (zsebre teszi). Miért kellene követelnie? Hisz nincsen senki, aki tiltakozzon ellene!

"Egyébként é=c+vö, ahol vö >v és vö az összes variábilis befektetés..." Ezt sem értem, sőt erről teljesen más (még Marxtól is eltérő) a véleményem. A v nem a tőketulajdonos befektetése, több okból sem. Filozófiai értelemben a munkavégző képességét a dolgozó ember fekteti be a tőketulajdonossal KÖZÖS VÁLLALKOZÁSBA. A v az a munkabér és nem azonos a dolgozó munkavégző képességével. A tőkés nem vette meg a dolgozó munkavégző képességét, az nem válik a tőkés tulajdonává. A tőketulajdonos csak a munkabérét (a munkában töltött idejét) fizette meg a dolgozónk, ami teljesen független a munka eredményétől. És mivel a dolgozó a munka eredményéből nem részesül, azt a tőketulajdonos az erőfölényes helyzete okán kisajátítja.

Ráadásul a tőketulajdonos a munkabért utólag fizeti meg, amikor az árbevétel (esetleg) már rég be is folyt. Ez semmilyen körülmények között nem tőkebefektetés. A harmadik szempont pedig az, ha a munkáltató átmenetileg meg is kell, hogy előlegezze a még be nem folyt árbevétel bérköltségét, azt jellemzően forgóeszköz hitelből teszi, ami szintén nem képvisel semmiféle tőkebefektetést. Ha a marxi képletben nincsenek benne például az anyag- és energiaköltségek, akkor hozzájuk képest semmi nem indokolja, hogy a képletben a munkabér mint tőkebefektetés szerepeljen. Nem is azért szerepel a v a képletben, hanem azért, mert a munka az értéktöbblet forrása.

"Szerintem ismerjük meg a FNA -ra vonatkozó a teljes gazdaságra kiterjedő v. az UNIÓ-ra kiterjedő modellt..."
Ezzel természetesen egyetértek. De ebből nem következik, hogy nekünk ne lehetnének javaslataink. Ha nem lesznek saját javaslataink, akkor egyszerűen lenyomják a torkunkon az ő saját javaslatukat. Én nem gondolom magamat olyan birkának, aki csak úgy simán hagyja ezt. Hiszen határozottan látom az egész koncepció veszélyeit és a mögötte meghúzódó szándékot és gazdasági érdeket is. Cáfoljatok meg, ha nem így látjátok!

[Hollár István]

Kedves Sándor! Beszúrogattam a leveledbe: 

2013. november 26. 15:03 Borotai Sándor írta, <alex.b...@gmail.com>:

Kedves István!

Írod: "nem is ismerünk egy v. több konkrét modellt, számítást az FNA-ra". Nem értelek, hiszen nekem úgy tűnik, hogy én agyok az egyetlen, aki eddig  megpróbáltam számításokat felmutatni. Meg sem kíséreltétek, hogy arról párbeszédet folytassatok.
"Amit ismerek amellett pl. te elbeszélsz, tehát nem ismered." Ez így ex katedra kijelentés, azaz nem korrekt érv. Többször kérdeztem már, hogy mi az, amit nem ismerek. Igazad lehet - ha fel tudod sorolni. De mit kellene ismernem, amit nem is vagy képes előadni?

http://www.kulturaliskreativok.eoldal.hu/cikkek/hasznos-tudnivalok/feltetel-nelkuli-alapjovedelem-fna/

"Az alapjövedelemnek több típusa is létezik. Mindezek közösen egy hálózathoz tartoznak. „Az alapjövedelem, olyan jövedelem, ami egy politikai közösség minden egyes tagját feltétel nélkül megilleti.”

Ez négy követelménynek felel meg: „Az egzisztenciát kell biztosítania, és a társadalmi részesedést kell lehetővé tegye. Az egyén törvényes jogát jelenti. Rászorultság nélkül kifizetendő. Nem kényszerít munkára.”

 (öt?)

De azért maradjunk a földön. Az alapjövedelem nem jelent több pénzt mindenkinek. Nem az égből jön, és nem a jövedelemhez adódik hozzá, hanem a meglévő jövedelem egy részét képezi. Ezzel a kereset utáni bevétel kisebb lesz. A teljes jövedelem nagysága nem változik, csupán az összetétele. Az alapjövedelem egy másfajta pénzbevételi forrás. Nem minimálbér. Nem fizetés valamiért. Nem kapcsolódik munkához. Bármi történik, ez a személy alanyi joga marad.

A kommunizmussal szemben, ami az egyént elfojtja, és a piaci liberalizmussal szemben, ami az egyént egyedül hagyja, az alapjövedelem az egyén számára anyagi biztonságot ad, hogy maximális szabadságot biztosítson a számára.

-.-

Ez csak a garantált állami alapjövedelem mellett lehetséges. Ez a pénzmennyiség akkora kell legyen, hogy az egyén a munka kényszeréről valóban lemondhasson. Ha a munkát nélkülözni tudjuk, az azt jelenti, hogy a munkaadóval szemmagasságban tudunk tárgyalni. Azok, akik ma szociális támogatásra szorulnak, az alapjövedelemmel nem szorulnának rá erre. Az alapjövedelem helyettesítheti az állami transzferkifizetéseket is, végső soron az állami szociális támogatások teljes összegét is.

Csak azoknak lenne az alapjövedelemmel több pénze a zsebében, akiknek ma túl kevés van. Ezek főleg gyerekek, fiatalok, többgyerekes családok. Ezek a kisnyugdíjasok, az éhbérért dolgozó emberek, akik a munkájuk ellenére szegények maradnak. Az alapjövedelem megszüntetné a mély szegénységet, és stabilizálhatná a középréteget. Elvenné félelmünket a megöregedéstől. Ez nem az a pénz, amit egyesek másoknak adnak azért, hogy felettük rendelkezhessenek. Ez nem kötelezné el a rászorulókat, hanem egy perspektíva lehetne mindannyiunk számára.

Az alapjövedelem nem feltételez jobb embereket, és a problémáinkat sem oldja meg. És főleg nem pénzzel. Ez csak jobb problémamegoldási lehetőséget biztosít az emberek számára.

Thomas Paine, az emberi jogok megalkotója és az Amerikai Egyesül Államok egyik alapító atyja. A „Common Sens” – el, vagyis az egészséges emberi értelem elvével ő vezette be az észak amerikai államok függetlenségét, a brit királysággal szemben. Az ő eszméje nagy hatással volt a világ első demokratikus alkotmányára: „Mi azt az igazságot ismerjük el, hogy minden ember a teremtő előtt egyenlőnek született, és olyan kisajátíthatatlan jogokkal lett ellátva, mint a szeretet, a szabadság és a boldogság.”

Idézet a fenti linken található anyagból. De már küldtem néhány linket, azok tartalmáról beszélek. De nem emlékszem, hogy ezeket a vázlatokat számszerűsítette-e valaki. Még a "több típusát" sem ismerem. Ha megismerhetném a konkrét javaslatot, akkor megpróbálnám elemezni a magam módján és nézőpontjából, milyen lenne a hatása mindenkire, és rám. Ha megkérdeznek előtte , mielőtt bevezetnék, kifejthetem a véleményem, ha nem, csak bevezeti a hatalom, hát 1 lehetőség marad, alkalmazkodni, elfogadva, vagy elkerülve, amennyire "megéri". Mint eddig... mindenki, ... mindent... 

Én kezdeményezően elfogadó vagyok, és minden jobbnak tudnék örülni. 

"A marxi c+v+m = é akkor szól így, ha van tőkés, aki követeli az m -et." Ezt nem értem. Az értéktöbblet a piacon realizálódik, ezt a tőketulajdonos magától értetődő módon kisajátítja (zsebre teszi). Miért kellene követelnie? Hisz nincsen senki, aki tiltakozzon ellene!

"Egyébként é=c+vö, ahol vö >v és vö az összes variábilis befektetés..." Ezt sem értem, sőt erről teljesen más (még Marxtól is eltérő) a véleményem. A v nem a tőketulajdonos befektetése, több okból sem. Filozófiai értelemben a munkavégző képességét a dolgozó ember fekteti be a tőketulajdonossal KÖZÖS VÁLLALKOZÁSBA. A v az a munkabér és nem azonos a dolgozó munkavégző képességével. A tőkés nem vette meg a dolgozó munkavégző képességét, az nem válik a tőkés tulajdonává. A tőketulajdonos csak a munkabérét (a munkában töltött idejét) fizette meg a dolgozónk, ami teljesen független a munka eredményétől. És mivel a dolgozó a munka eredményéből nem részesül, azt a tőketulajdonos az erőfölényes helyzete okán kisajátítja.

Ráadásul a tőketulajdonos a munkabért utólag fizeti meg, amikor az árbevétel (esetleg) már rég be is folyt. Ez semmilyen körülmények között nem tőkebefektetés. A harmadik szempont pedig az, ha a munkáltató átmenetileg meg is kell, hogy előlegezze a még be nem folyt árbevétel bérköltségét, azt jellemzően forgóeszköz hitelből teszi, ami szintén nem képvisel semmiféle tőkebefektetést. Ha a marxi képletben nincsenek benne például az anyag- és energiaköltségek, akkor hozzájuk képest semmi nem indokolja, hogy a képletben a munkabér mint tőkebefektetés szerepeljen. Nem is azért szerepel a v a képletben, hanem azért, mert a munka az értéktöbblet forrása.

Na ez a rész amennyire idejét múlt, annyira aktuális, és nem elég a tudásom a vitához.

"Szerintem ismerjük meg a FNA -ra vonatkozó a teljes gazdaságra kiterjedő v. az UNIÓ-ra kiterjedő modellt..."
Ezzel természetesen egyetértek. De ebből nem következik, hogy nekünk ne lehetnének javaslataink. Ha nem lesznek saját javaslataink, akkor egyszerűen lenyomják a torkunkon az ő saját javaslatukat. Én nem gondolom magamat olyan birkának, aki csak úgy simán hagyja ezt. Hiszen határozottan látom az egész koncepció veszélyeit és a mögötte meghúzódó szándékot és gazdasági érdeket is. Cáfoljatok meg, ha nem így látjátok!

Írd meg kérlek a "az egész koncepció lényegét", aminek határozottan látod a veszélyeit... és a veszélyeket... 

Üdv. István

[Borotai Sándor]

Kedves István!

Ez egy nagyon alapos válasz. Az olvasás sorrendjében reflektálok.

[Az alapjövedelem] "Az egyén törvényes jogát jelenti." Rögön adódik az első kifogásom. Nem jelent örvényes jogot a munkára. Éppen ellenkezőleg, konzerválja a munkanélküliséget.

[Az alapjövedelem] "Nem kényszerít munkára." Ez rendben. Csak azért emelem be ide, hogy rámutassak: ha a munkához való jogot elismerjük (kiköveteljük), az sem kényszerít senkit munkára. Azaz egyáltalán nem áll ellentmondásban az alapjövedelem gondolatával és eszméjével. A jogot jelenti és nem a kényszert. Aki nem akar dolgozni, az nem fog dolgozni, hanem választhatja az alapjövedelmet. Éppen azt emelném ki, hogy a munkához való jog az egyes ember szabadságjogait erősíti és nem a kényszert.

"Az alapjövedelem nem jelent több pénzt mindenkinek." Ezt a mondatot nem értem. A hangsúly és a szórend nem egyértelmű. Hogy nem jelent több pénzt mindenkinek, az világos. De akinek a jövedelme nem ri el az FNA szintjét, annak több jövedelmet kell, hogy jelentsen!

"...a meglévő jövedelem egy részét képezi..." Már akinek van egyáltalán meglévő jövedelme.
"Ezzel a kereset utáni bevétel kisebb lesz. A teljes jövedelem nagysága nem változik, csupán az összetétele." Ezekben a mondatokban végig azokról van szó, akiknek van jövedelmük, adott esetben munkajövedelmük. Ez egyáltalán nem vonatkozik azokra, akik munkanélküliek, Illetve az összes jövedelmük nem éri el a létminimumot sem. (Ezzel a mondattal feltételezem, hogy az FNA el fogja érni a létminimumot.)

"A kommunizmussal szemben, ami az egyént elfojtja, és a piaci liberalizmussal szemben, ami az egyént egyedül hagyja, az alapjövedelem az egyén számára anyagi biztonságot ad, hogy maximális szabadságot biztosítson a számára." Ezt a mondatot egész egyszerűen kihagytam volna. Kommunizmus soha nem volt még. Honnan veszi a szerző, hogy az elfojtja az egyént? Ez a rész csak a szerző negatív előítéleteit és politikai elvakultságát tükrözi. A kommunista eszme azt próbálja megfogalmazni, hogy - ha majd eljutunk a kommunizmusba - MINDENKI SZÜKSÉGLETEI SZERINT FOGYASZT ÉS KÉPESSÉGEI SZERINT DOLGOZIK. Ez önmagában több és tartalmasabb, mint az FNA gondolata és eszméje. Hiszen az alapjövedelemnél többet fogyaszthat az, akinek többre van szüksége, a munkavégzés szempontjából pedig benne van a munkához való jog is! Ha nem képes, akkor nem dolgozik, azaz szabad a munkavégzési kötelezettség alól (ez az FNA). De ha képes akkor többet tesz az asztalra! De csak akkor teheti, ha joga is van a munkához.

Egyébként az alapjövedelem egy lépés a kommunizmus felé. Éppen ezért hamis szembeállítani a kommunista eszmével. De ha rosszul csináljuk, akkor egy lépés a globális kapitalista falanszter felé, amelyben senkinek nem lesz semmi több joga, mint megkapni az alapjövedelem összegét, ami ki tudja mennyi lesz.

Az igaz, hogy a piaci liberalizmus minden felelősséget az egyénre hárít. Még zt is, ami nem az egyén felelőssége. Az is igaz, hogy az FNA anyagi biztonságot jelent(het), de az már nem igaz, hogy maximális szabadságot biztosít a számára. Hogy biztosíthatna maximális szabadságot, amikor nem garantálja a munkához való jogot? Ez egy politikai blöff!

"Ez csak a garantált állami alapjövedelem mellett lehetséges." Ez is tévedés! Aki nem akar dolgozni, annak számára igen. De aki számára a munkához való jog jelenti a szabadságot, annak számára nem igaz!

[Az alapjövedelem összegéről] "Ez a pénzmennyiség akkora kell legyen, hogy az egyén a munka kényszeréről valóban lemondhasson." Ezt részben el tudom fogadni. De mi a helyzet például a lakhatás jogával? Vagy a közlekedéshez való jogával? Ha történetesen én egy fiatalember vagyok és családot szeretnék alapítani... Mint pályakezdő fiatal házaspár lakást (családi házat) szeretnénk vásárolni, azaz többlet igényeink annak, akkor máris alapkérdéssé válik a munkához való jog. Mert csak az alapjövedelem felett elérhető munkabérből tudunk arra félretenni, illetve lakáshitelt törleszteni. Az FNA biztosította "szabadsággal" semmire nem megyünk ezen a téren, ha a munkához jutás nem  biztosított. Nem látom be, miért mondanék le az FNA előnyeiért a munkához való jogról!

"Ha a munkát nélkülözni tudjuk, az azt jelenti, hogy a munkaadóval szemmagasságban tudunk tárgyalni." Ha a munkához való jog garantált, akkor ez a "szemmagasság" még inkább fennáll. Nem látom be, hogy mitől több és jobb az FNA a munkához való jognál!

"Azok, akik ma szociális támogatásra szorulnak, az alapjövedelemmel nem szorulnának rá erre." Ha a munkához való jogot kivívjuk, akkor sem fogunk szociális támogatásra szorulni. Sőt még alapjövedelemre sem. Alapjövedelemre csak az fog szorulni, aki nem akar dolgozni. Elfogadom, hadd legyen joguk az alapjövedelemre. De nekem ez kevés!

"Csak azoknak lenne az alapjövedelemmel több pénze a zsebében, akiknek ma túl kevés van." Ez igaz!

"Az alapjövedelem megszüntetné a mély szegénységet, és stabilizálhatná a középréteget. Elvenné félelmünket a megöregedéstől." Ez részben igaz! Elfogadom, hogy megszüntetné a mélyszegénységet. A tisztes szegénység szintjén stabilizálná azt. De nm stabilizálná a középréteget, ez tévedés. Továbbra sem szűnne meg a rettegés a munkahely elvesztésétől. Csak azt jelentené, hogy az alapjövedelemre jogosult lenne. Ha a lakáshitelét nem tudja fizetni, akkor valami szociális (szükség)lakásba költöztetnék. De a megszokott életszínvonaláról le kellene mondania! Igen, az öregségtől való félelem esetleg megszűnne - ha a lakáshitelét már kifizette.

"Ez nem az a pénz, amit egyesek másoknak adnak azért, hogy felettük rendelkezhessenek." Márpedig a munkához való jog ha nem valósul meg, akkor az FNA fejében a munkáltatók szabadon rendelkeznek a munkahelyek és elbocsájtások felett, azaz továbbra is mások rendelkeznek felettünk!

[Az FNA] "...egy perspektíva lehetne mindannyiunk számára." A tisztes szegénység perspektívája.

"Az alapjövedelem nem feltételez jobb embereket, és a problémáinkat sem oldja meg. És főleg nem pénzzel. Ez csak jobb problémamegoldási lehetőséget biztosít az emberek számára." Igen, haladékot ad a polgári társadalomnak arra, hogy stabilizálja a magántulajdon elvén működő piacgazdaságot anélkül, hogy a tőketulajdonosok hatalmi helyzetét bármi túlzottan veszélyeztetné. Nem az "emberek" számára biztosít problémamegoldási lehetőséget, hanem a hatalom számára. Hiszen a leginkább lényeges probléma, a munkához való jog terén nem történt SEMMI!

[A Thomas Paine-idézetrő] „Mi azt az igazságot ismerjük el, hogy minden ember a teremtő előtt egyenlőnek született, és olyan kisajátíthatatlan jogokkal lett ellátva, mint a szeretet, a szabadság és a boldogság.” Ezzel sem nyomkodnék, mert kik nem a teremtőben hisznek, ők talán nem születtek egyenlőknek? Mellesleg Thomas Peine elfelejtette elismerni az ember elidegeníthetetlen jogát a munkavégzésre. Az ma is éppen hogy a kisajátítás tárgyát képezi. Ennek válik eszközévé az FNA is. Ravasz dolog, mert aki nem akar dolgozni és nem érzi fontosnak ezt a jogát, az még örül is neki! Hol vn a szabadság a munkához való jog nélkül?



Kedves István! Természetesen értem a szempontjaidat és el is fogadom azokat. De ennél én többre gondolok. Arra gondolok, ha hallok valamiről, megpróbálom megkeresni a lehetőségét, hogy nem csak passzív szenvedő alanya legyek az FNA bevezetésének, hanem aktívan bele is szólhassak a folyamatokba. Szeretném megakadályozni, hogy az FNA a tőketulajdonosok játékszerévé tegyen bennünket a következő 50-100 évre is. Mert jelenleg azok vagyunk. Ha konzerváljuk a munkanélkülisége, akkor továbbra is azok maradunk - némileg tisztességesebb munkanélküli segélyért.

Hát nem látjátok?

"Írd meg kérlek a "az egész koncepció lényegét", aminek határozottan látod a veszélyeit... és a veszélyeket..."

Kedves István! Az FNA lényegével egyetértek és támogatom azt. Az aláírásgyűjtő ívet aláírtam. Az összes veszélyt abban látom, hogy a munkáltatók a saját javaslatukkal meg akarnak vezetni minket. Az FNA sokkal nagyobb lehetőséget jelent akkor, ha a munkához való jog elismeréséve együtt valósul meg. Semmi többet nem állítok, csak ennyit. Ezen a kérdésen múlik, hogy bepaliznak-e bennünket, balekok leszünk-e vagy egy valóban lehetséges nagy előrelépést érünk el a jogainkban.



Üdvözlettel
Borotai Sándor

[Borotai Sándor]

Kedves István!

Elfelejtettem írni, hogy ezt az utolsó leveledet nagyon hasznosnak tartom, mert végre teljesen konkrét dologról volt szó, amellyel kapcsolatban részletesen kifejthettem a bírálatomat. Ezáltal van lehetőség arra, hogy jobban megértsük egymást.

Nagyon szépen köszönöm ezt a korrekt levelet!

Üdv: Sanyi

[Gábor Faragó]

Kedves Sándor! (És Kedves Mindenki, aki ezt olvassa!)

Először is elnézést kérek, hogy korábban rendszertelenül jelentem meg a csoport üzenetváltásaiban. Valószínű a levelező programom volt a ludas, ezért átmenetem a gmail-ra, annak rendszerét használva.

Megértem Sándor érzékeny megnyilatkozását! Én is azok között vagyok akik nem tételes (egyenlőre), hanem elvi alapon nem értenek vele egyet. Egy korábbi, a rendszerben meg nem jelent e-mailemben ezt írtam:

Kedves Sándor!

Azt hiszem kiszállok az eszmecseréből! Nem szeretnék olyan polemizálásban részt venni, amelyben a kiinduló feltételeket nem változtatjuk meg, de elvárjuk, hogy más eredmény szülessen. Az FNA, egy gyökeresem más felfogást igényel!. A munka (a tevékenykedés, a javak előállításának igénye) az ember létezési formája! Az a munka, amiért fizetést kapunk egy gazdasági-pénzügyi tevékenység: a melós bért kap, a tőkés profitot. Ha például három ember helyett csak egyet alkalmaz, mert a technológiai fejlődés (automatizálás) lehetővé teszi, már csak egy embernek fizet bért, a másik kettő munkanélküli, nem kap semmit. Ezzel együtt a termelés megtörténik, vagyis a szükséges javak előállítódnak, mégis szarul élünk, mert most már egy fizetésből (mert szolidárisak vagyunk) kell(ene) eltartani a két munkanélkülit is. Ha szükséges javak előállítódnak, miért nem részesül belőle mindenki? Mert magával a gazdasági-pénzügyi rendszerrel van baj, azt kell leváltani! Az FNA kezdeményezés csak egy előrevetítése az amúgy is egyre inkább létkérdéssé váló paradigmaváltásnak. A magas technológia fejlettség nem teszi szükségessé, hogy három ember dolgozzon: egy is elég. A másik kettőnek semmit sem kell csinálni, akkor is meg lesz a szükséges javak előállítása. Igen persze, lehetne a nyolc órás munkaidőt szétdarabolni háromfelé, de a tőkés akkor is csak egy embernyi bért fizet ki háromnak. Nem érzel itt valami áthidalhatatlant? (Már kérdés, hogy a megmaradó egy melós termeli meg az általad emlegetett "értéktöbbletet")

És akkor még nem is beszéltünk a pénzügyi rendszer fenntarthatatlanságáról, de erről inkább máskor...
Üdv:Gábor

Vagyis én azon vagyok, hogy  az egész rendszert kel(ene) megváltoztatni!  A munka alapú társadalom (mint amit a mostani kormány is követ), amire felépíteni szándékozik az egész társadalmi-gazdasági rendszerünket, egyszerűen fából-vaskarika! Egyszerűen azért mert a technológiai fejlődés mai szintje, a kapitalista tőke racionalizálás elvének érvényesülése miatt egyszerűen, nincs szükség annyi munkáskézre!

Az állandó termelésnövelés kapitalista kényszere egy részről tarthatatlan ("lelakjuk miatta a Földet"), másrészről szükségtelen. Az elégnél nem kell több! Ehhez sem kell több munkáskéz! Akkor minek deklarálni a munkához való jogot, amikor nincs meg az elvi/gyakorlati lehetősége.

Az emberi munkára (munkáskézre) viszont nagy szüksége van a társadalmunknak. Nagyon kevés olyan ember van, aki meg tud(na) lenni valamilyen munka nélkül. Nemcsak a fizetett munkás "munkása" társadalmunknak, hanem minden ember, aki valamivel hozzájárul a társadalmi szükségletek kielégítésében (önkéntesek, segítők, de még azok is akik azon vitatkoznak, hogyan tovább...)

Ezért nem értek egyet a  Mindaddig azonban, amíg az individuális egyén társadalmi felemelkedésének egyetlen reálisan járható útja a munkabér fejében való munkavégzés, addig a munkához fűződő jog az ember elidegeníthetetlen joga kell legyen! állításával. Nem beszélve arról mint ami már egyszer megfogalmaztam: A gazdaság feladata a szükségleteink kielégítése, és nem az, hogy munkát adjon. Az FNA nagyszerűsége épp abban áll, hogy  az alkotmányban a jövedelemhez való jogot kell deklarálni nem pedig a munkához való jogot!

A c+v+m = é féle számításokhoz sajnos érdemben nem tudok hozzászólni, ehhez túl keveset tudok és még kevesebb a valóságon alapuló információm! Bár a számítások elvégzése természetesen szükséges, de én most az elvi alapvetést tartom fontosabbnak.

Én ahhoz keresek társakat, akik ezekben segítenek megtalálni azokat a módszereket, ötleteket, amivel az egyszerű embereket, egyszerű szavakkal hatékonyan rá lehet venni a gondolkodásra. Szándékosan nem a meggyőzés szót használtam: az embereket nem meggyőzni kell, hanem felkelteni az érdeklődésüket a más,  alternatív megoldások keresésére. Ne az "osztozkodás a Titanicon" vigye a prímet (az teszik most a politikusaink), hanem, hogy "szólni kell(ene) a kapitánynak", azaz szólni kell(ene) a népnek (aki mellesleg a hatalom birtokosa!?!): jéghegy felé tart a hajónk!

Üdvözlettel: Faragó Gábor
PS: ...remélhetőleg, most már levelező rendszeri probléma nélkül

[Gábor Faragó]

Kedves Sándor! 

Időrendben az előző levelem egy korábbi bejegyzésedre történt reflektálások és most érem utol a 'témát'...

* az első kifogásodra:  Tisztázandó kérdésem: mit értesz törvényes jogot a munkára? Azt a munkát amiért a dolgozó most fizetést kap? Ezt kellene törvényben garantálni? Mert ha mindenkinek törvényben kell (fizetős) munkát biztosítani, az  egyenlő a szocialista modellel. Emlékszel a KMK-ra, büntették akinek nem volt munkahelye. Kétségtelen, hogy ez a modell a szociális ellátás szempontjából nagyon is ellátta szerepét. Csakhogy a kapitalista gazdasági versenyben az ilyen vállalatok nem voltak versenyképek és egyszerűen nem tudtak megélni a piacon. És ezen még a jól kidolgozott tervgazdálkodás se segíthetett. Ismered a végét: az életszínvonal jelentősen visszaesett. Na ekkor kezdek el gondolkodni az emberek a "rendszerváltozáson". Persze ki-ki a maga ízlése szerint: MDF, SZDSZ, MSZP, Fidesz, Kisgazdák, stb gondolatmenete mentén. A 'váltógazdálkodás' eredményét érezheted a saját bőrödön, sőt ez folyik most is még azt nem mondjuk, nézzünk talán egy más modellt! Például az FNA-t, ami ugye nemcsak egy jövedelemelosztási szisztéma, hanem egy teljesen új elgondolás édes-gyermeke.

Szerencsére a technológiai fejlődés nemcsak a 'fizetett' munkahelyek megszűnését hozat el, hanem az információáramlás lehetőségét is. A korábbi rendszerek uralkodó osztályai azért (is) tudtak hosszú ideig hatalmon maradni, mert el tudták hitetni a tájékozatlan (nem buta, csak nem tanított és nem tájékoztatott) néppel, hogy az amit csinálnak az a legjobb. Az eddigi rendszerek mindig is valamilyen csoport, osztály közösség, vagy párt ideológiája alapján épült fel, Egy sem akadt köztük amely minden ember (a nép) érdekeit tartotta volna szem előtt. Még a kommunizmusban sem, ahol egyenlőséget hirdették ugyan, és  a többséget képviselték, de 'uralkodtak' a kisebbség felett. (Más kérdés a gyakorlati megvalósulás anomáliái...). Vagyis mindegyik uralkodni akart és most uralkodni akar!  És mi van a hatalom letéteményesével, a néppel, minden egyes ember érdekének figyelembevételével? Mivel az információhoz való jutás lehetősége már nem (csak) az uralkodó osztálytól függ, hanem bárki (igényei szerint) hozzájuthat, a gondolkodó emberek szeretnék maguk eldönteni milyen társadalmat szeretnének. (Így jutunk el a kulturális kreatívokhoz)

Összegezve: A 'fizetős' munkához való jog deklarálása nem old(ana) meg semmit. Ha munkára, mint az emberi természet szükségszerű kibontakozásának biztosítására gondolsz, akkor törvényben a helye, de ez esetben célszerű más terminológiát választani...

* Nem kényszerít munkára: azaz nem kényszerít 'fizetős' munkára. Ha valaki megelégszik az éppen elegendővel, az alapjövedelemből emberi módon tud elvegetálni. Az emberek többsége (min 80%) azért ennél többre vágyik és hajlandó is tenni érte. Vagyis az alapjövedelmükön túl is  dolgozhatnak fizetésért. De ne feledd: Teréz Anya se igényelt magának az alapövelemnél többet...

Az álláspontom már ismered: A jövedelemhez való jogot kell deklarálni, nem a (fizetős) munkához való jogot!

Üdvözlettel: Faragó Gábor

[Borotai Sándor]

Kedves Gábor!

Először is megnyugtatásképpen leszögezhetjük, hogy a a levelezőrendszer most már kifogástalanul működik.

Nagyon örülök a hozzászólásodnak, mert nagyon komoly és igényes a kifejtett álláspontod. És végre arról beszélünk, amiről kell! Amiről valójában szó kellene, hogy legyen, de eddig elsikkadt a nagy "kulturális kreativitásban".
Az írásodon sorban haladok és menet közben válaszolok - úgy, hogy még végig sem olvastam. A második hozzászólásodba pedig még bele sem néztem, de már az eddigiekből is látom, hogy fontos dolgokról van szó.

Egyáltalán nem az én "érzékenységemről" van szó, hanem a társadalmi igazságosságról. Ezt a későbbiekben látni fogod... Így az elején csak annyit szögeznék le, hogy nem igazán értem, amikor ezt írod: "Én is azok között vagyok akik nem tételes (egyenlőre), hanem elvi alapon nem értenek vele egyet." De hogy mivel nem értesz egyet, az a mondatból nem derül ki. Hiszen a feltétel nélküli alapjövedelemmel úgy gondolom egyetértesz.

Mi ketten egyáltalán nem vagyunk egymással ellentmondásban. Tökéletesen igaznak tartom a kijelentésedet: "Az FNA, egy gyökeresem más felfogást igényel!. A munka (a tevékenykedés, a javak előállításának igénye) az ember létezési formája!" Éppen ezért fogalmazom meg, hogy az embert nem lehet megfosztani a munkához való jogtól! Ugyanígy egyetértek a következő gondolatoddal is: "Az FNA kezdeményezés csak egy előrevetítése az amúgy is egyre inkább létkérdéssé váló paradigmaváltásnak." Ezt nagyon fontosnak tartom. Nekem már itt úgy tűnik, hogy a kettünk között legfeljebb abban van különbség, hogy én talán nagyobbat lépnék előre a paradigmaváltásban. De - szerintem ugyanarról beszélünk, azaz nncs köztünk elvi nézeteltérés. Eddig legalábbis...

Itt kezdődik a párbeszéd érdemi része, vagyis amiről beszélnünk kellene! "Igen persze, lehetne a nyolc órás munkaidőt szétdarabolni háromfelé, de a tőkés akkor is csak egy embernyi bért fizet ki háromnak. Nem érzel itt valami áthidalhatatlant?" És rögtön válaszolok is rá: NEM, NEM ÉRZEM ÁTHIDALHATATLANNAK! Valóban, az egész rendszert kellene megváltoztatni! Nagyon konzekvens módon ennek a része volna a munkához való jog is! Erre a kérdésre majd visszatérek később, de előbb fussunk végig a leveleden!

"A munka alapú társadalom (mint amit a mostani kormány is követ), amire felépíteni szándékozik az egész társadalmi-gazdasági rendszerünket, egyszerűen fából-vaskarika!" Jómagam egyáltalán nem kívánok foglalkozni sem a jelenlegi kormány, sem a jelenlegi ellenzék gazdaságpolitikájával és politikai nézeteivel, mert mind a kettő "fából vaskarika, nesze semmi, fogd meg jól, egy humbug az egész", szóra sem érdemes.

"Egyszerűen azért mert a technológiai fejlődés mai szintje, a kapitalista tőke racionalizálás elvének érvényesülése miatt egyszerűen, nincs szükség annyi munkáskézre!" De tegyük hozzá, ez csak akkor lehet igaz, ha a 8 órás munkaidőt axiómának tekintjük, amely nem igényel bizonyítást. Mert a bizonyítás azonnal meg is bukna...

"Az állandó termelésnövelés kapitalista kényszere egy részről tarthatatlan ("lelakjuk miatta a Földet"), másrészről szükségtelen. Az elégnél nem kell több! Ehhez sem kell több munkáskéz! Akkor minek deklarálni a munkához való jogot, amikor nincs meg az elvi/gyakorlati lehetősége. "

Elnézést kérek, ezzel nem engem cáfoltál meg, hanem azt mondtad ki, hogy NINCS SZÜKSÉG A KAPITALIZMUSRA. Sem a versenyre, sem a hatékonyságnövelésre. Szerintem valami egészséges versenyre azért csak van szükség, mert a verseny jelenti a fejlődést is. De semmi szükség egy egészségtelen és túlhajszolt versenyre.

"Az emberi munkára (munkáskézre) viszont nagy szüksége van a társadalmunknak. Nagyon kevés olyan ember van, aki meg tud(na) lenni valamilyen munka nélkül. Nemcsak a fizetett munkás "munkása" társadalmunknak, hanem minden ember, aki valamivel hozzájárul a társadalmi szükségletek kielégítésében (önkéntesek, segítők, de még azok is akik azon vitatkoznak, hogyan tovább...)"

Ezzel egyetértek! De ne feledjük el, hogy nem pótcselekvésre és virtuális munkavégzésre van szüksége sem az egyénnel, sem a társadalomnak!



És most térnék vissza ehhez a kérdéshez: [A tőkés] "három ember helyett csak egyet alkalmaz, mert a technológiai fejlődés (automatizálás) lehetővé teszi, már csak egy embernek fizet bért, a másik kettő munkanélküli... (...) ...szarul élünk, mert most már egy fizetésből (mert szolidárisak vagyunk) kell(ene) eltartani a két munkanélkülit is. (...) A magas technológia fejlettség nem teszi szükségessé, hogy három ember dolgozzon: egy is elég. A másik kettőnek semmit sem kell csinálni, akkor is meg lesz a szükséges javak előállítása. Igen persze, lehetne a nyolc órás munkaidőt szétdarabolni háromfelé, de a tőkés akkor is csak egy embernyi bért fizet ki háromnak. Nem érzel itt valami áthidalhatatlant?"

Most már egy kicsit többet idéztem, hogy érthetőbb legyen a magyarázatom is. Igen, a kizsákmányolásról van szó. Hiába nem akar beszélni róla senki, mégis van, létezik. És megoldani csak akkor tudunk valamit, ha pontosan megértjük a probléma lényegét. Az FNA csak a tüneti kezelés...

A kizsákmányolást a jelen esetre értelmezve kell tudnunk pontosan megfogalmazni! A következő idézettel Te is elismerted, hogy a kizsákmányolásról van szó:  "Igen persze, lehetne a nyolc órás munkaidőt szétdarabolni háromfelé, de a tőkés akkor is csak egy embernyi bért fizet ki háromnak." Az osztályharc az, amiről mindenki (vajon ki?) szeretne lemondani. Ezért akarja a civil mozgalom szarban hagyni az út mellett hagyott munkanélkülieket!



Nézzük csak, hogy mit nyilatkozik Enno Schmidt a vele készült riportban!

"Az egész koncepció abszolút ideológiamentes... A kapitalizmust, az értékteremtést középpontba állítani hívatott. A versenyen alapuló, az azt serkenteni képes szabad piaci modellt a legcsekélyebb mértékben sem érintené, ha bevezetnék Svájcban és svájci mintát követően más országokban is a feltételekhez, például a munkavégzéshez nem kötött alapjövedelmet. A kapitalizmus azonban így egyrészt igazságosabbá, másrészt még hatékonyabbá válik. Mert végre lelepleződik, hogy az ember valójában nem a pénzért, a profitért dolgozik."

Szép szavak, de lényegét tekintve egy nagy hazugság az egész! Mi az, hogy "ideológiamentes"? Attól még egyáltalán nem "ideológiamentes", hogy nem nevezi néven az ideológiát. Sőt, AZ ÉRDEKEKTŐL SEM MENTES! EGYÉRTELMŰEN A TŐKETULAJDONOSOK ÉRDEKÉT VÉDI! Ez teljesen egyértelműen (neo)liberális!(neo)konzervatív ideológia! Megkérdezném, az FNA bevezetése nyomán kivel szemben válik igazságosabbá a kapitalizmus? A munkanélküliekkel szemben ugyan nem, legfeljebb csak annyiban válik "igazságosabbá", hogy a munkanélküli segély némi emelését jelenti - de munkához nem fog jutni!

Enno Schmidt úr kijelenti azt is, hogy az FNA civil mozgalom távol tartja magától az osztályharcnak még gondolatát is. De nem tesz semmit, Enno Schmidt úr és a civil mozgalom nélkül is lehet osztályharcot vívni. Erre úgy tűnik, hogy szükség is lesz, ha a civil mozgalom lerázza magáról a munkához való jog gondolatát, azaz elárulja a munka világából kirekesztettek képviseletét.

Vállalja-e valaki, hogy egyenesen kiáll a munkanélküliek elé és kerek-perec a szemükbe mondja, hogy munkát mi sem ígérünk? Hogy mi is otthagyunk benneteket az út szélén? Helyette folyik a hazudozás, hogy milyen jól járnak a munkanélküliek!  De erről itt hadd ne írjak többet! Talán majd egy önálló cikkben...



Térjünk inkább vissza a kizsákmányolás kérdésére! Hogyan áll elő az a helyzet, hogy három munkás helyett már csak egyre van szükség a termelésben?

Ennek egyszerű magyarázata van. A tőketulajdonos az emberi tudás teljes egészét, a kultúrát és a tudományt is kisajátítja! Holott a technikai-technológiai fejlődés az egész emberiség érdeme. Azaz legalább annyira a munkavállalóé is, mint a tőketulajdonosé! Miért nem részesedhet a munkavállaló a munkaidő csökkentésében? Csak. A hatalmi helyzet szabja meg a jogot!

De hogy teljesen konkrét dolgot is mondjak, amiből szintén következtethetünk a kizsákmányolásra... Egy új technikát-technológiát a tőketulajdonos beruházással valósít meg. Miből finanszírozza a beruházást? A mai pénz hitelpénz. A tőketulajdonos a beruházást jellemzően hitelpénzből finanszírozza! Tisztelet a kivételnek!

És ki fizeti azt vissza? A kamatot is, meg a hiteltörlesztést is? A vállalat, azaz a dolgozó kollektíva! Már csak azért is, mert a hitelt a vállalat veszi fel és nem a tőketulajdonos. Akkor miért a tőketulajdonosé ez a vagyonnövekmény? Annak miért ő a tulajdonosa? Így fordulhat elő, hogy hogy egy kft-nek 10 millió Ft törzstőkével mondjuk 100 millió a vagyona vagy akár sokkal több.. És hasonló a helyzet egy Rt-nél is. Éppen ez a tőzsdei részvényárfolyam növekedésének a magyarázata is. Nem ám a piaci "imázs" nőtt meg, hanem a vállalat vagyona.

Mindezek a kérdések azt jelentik, hogy joghézag van a polgárjogban és a vállalati jogban. Joghézag van a számviteli törvényekben is. És tudathasadás a fejekben... Ez véletlenül sem a pénzrendszer hibája! Ezekről a kérdésekről akár egyetemi kurzust tudnék tartani.

De tárgyunk szempontjából egy a lényeg: miért nem részesülhet munkaidőcsökkentésben a dolgozó? Nem elég, hogy a munkájának a kisajátított hozadékából fizették ki a hitelt, még el is veszíti a munkáját? És miért a kizsákmányoló dönt az elbocsátásokról a munkaidőcsökkentéssel szemben? Csak. Mert ő van hatalmi helyzetben.



Térjünk vissza ehhez a mondathoz! "Igen persze, lehetne a nyolc órás munkaidőt szétdarabolni háromfelé, de a tőkés akkor is csak egy embernyi bért fizet ki háromnak." Úgy kell a szavaidat érteni, hogy hiába akarunk bármit tenni, úgysem tudunk? De hisz abból indultunk ki, hogy a demokráciában a társadalom ad megbízatást a kormánynak és ellenőrzési joga is van. A közvetlen demokrácia meg egyenesen a civil társadalom veszi a kezébe a döntés jogát.

Miért ez a kishitűség? Ha a feltétel nélküli alapjövedelemről dönthetünk, akkor a munkához való jogról is. Vagyis jelen esetben nem a politikai felépítmény és nem a tőkés társadalom a kirekesztő a munkához való jog kérdésében, hanem maga a civil mozgalom. Erre szerettem volna rámutatni.

Baráti üdvözlettel:
Borotai Sándor

[Emke Kellnyi]

Kedves Gábor (és Kedves Minden Érdeklődő)!

Egyetértek. Én nem vagyok szakember és nem tudok ilyen szinten hozzászólni a témához, de azért megpróbálok összefoglalni néhány gondolatot.

Idéznék néhány dolgot Öntől (nem feltétlenül sorrendben): 

 A gazdaság feladata a szükségleteink kielégítése, és nem az, hogy munkát adjon. Az FNA nagyszerűsége épp abban áll, hogy  az alkotmányban a jövedelemhez való jogot kell deklarálni nem pedig a munkához való jogot!

Ezzel

a kijelentésével teljes mértékben egyetértek. Ez az alap!

A munka szó jelentése a mi világunkban leginkább az ember önmagának való eladását jelenti legyen az fizikai, vagy szellemi munka. Márpedig az én véleményem szerint az ember nem eladó. Legjobb tudomásom szerint a legtöbb országban már betiltották a rabszolga kereskedést. A probléma ott van, hogy nem látok olyan túl nagy különbséget a munkaerőpiac és a rabszolgapiac között. Persze a módszerek lényegesen finomodtak. Nem hiszem, hogy volna értelme túlságosan belemerülni a rabszolgaság különböző formáiba.

Csak érzékeltetni akartam, hogy minden megszületett embernek joga van emberhez méltó körülmények között élni, és  ehhez szükségesnek tartom a Feltétel Nélküli Jövedelemhez való jogot.

Ehhez természetese paradigmaváltásra van szükség, hogy mindenki vegye észre, nem kötelessége eltartani egy csomó vérszopó parazitát.

Ők persze minden elképzelhető eszközt be fognak vetni, hogy félrevezetéseken, csalásokon, stb.  alapuló hatalmi pozíciójukat megtarthassák. Elég bekapcsolni a TV-t, hogy lássuk mi mindenre képesek. És ez persze csak a jéghegy csúcsa. 

A munka alapú társadalom (mint amit a mostani kormány is követ), amire felépíteni szándékozik az egész társadalmi-gazdasági rendszerünket, egyszerűen fából-vaskarika! Egyszerűen azért mert a technológiai fejlődés mai szintje, a kapitalista tőke racionalizálás elvének érvényesülése miatt egyszerűen, nincs szükség annyi munkáskézre!

Pontosan erről van szó. És ez a folyamat megállíthatatlan. Az emberi szükségletek kielégítéséhez nemsokára robotok is elegek lesznek, melyeket csak irányítani kell. És ez nem science fiction!

Csak bele kell nézni néhány tudományos folyóiratba. Egyre kevesebb emberi munkára lesz szükség, legalábbis ami a fizikai munkákat illeti. A folyamat már elkezdődött.

A termelt dolgok elosztásáról van szó (és itt valószínűleg meg fog változni az "érték" szó jelentése). Mert ugyanis nyilvánvalóan el kell tartani az emberiséget. Itt lesznek a legkomolyabb ellenállások, mert a Bill Gates féle figurák már most gondolkoznak az emberiség nagy részének kiirtási módszerein (nehogy már kevesebb legyen nekik egy csipkés zsebkendővel)!

Az emberi munkára (munkáskézre) viszont nagy szüksége van a társadalmunknak. Nagyon kevés olyan ember van, aki meg tud(na) lenni valamilyen munka nélkül. Nemcsak a fizetett munkás "munkása" társadalmunknak, hanem minden ember, aki valamivel hozzájárul a társadalmi szükségletek kielégítésében (önkéntesek, segítők, de még azok is akik azon vitatkoznak, hogyan tovább...)

A munka szót talán tevékenységgel is lehetne helyettesíteni, de ez végül is lényegtelen. 

Az FNA hihetetlen energiákat szabadítana fel, amennyiben az embereknek nem a mindennapi megélhetésükkel kellene törődniük, hanem képességeik és kedvük szerint bontakoztathatnák saját önmagukat. Persze ez rengeteg kérdést vet fel, de még nagyon messze vagyunk attól, hogy ez problémát jelentene. Lesz egy nehéz átmeneti állapot.

Minden esetre az emberiség képes lenne szembeszállni azokkal a kihívásokkal, melyekkel már a XXI. században is találkozni fog. 

 Módszereket, ötleteket, amivel az egyszerű embereket, egyszerű szavakkal hatékonyan rá lehet venni a gondolkodásra. 

Hát igen! Előadásokra, találkozókra, rendezvényekre lenne szükség. Más hasonlóan gondolkozó szervezetekkel lehetne felvenni a kapcsolatot, mint pl. a Kultúrális Kreatívok (ez azt hiszem már meg is történt), haladó szellemű gondolkozók, egyetemisták, véletlenszerűen lehetne kiválasztani célcsoportokat. Ilyesmikre gondolt?

Remélem valamennyire hasznos volt az írásom.

Üdvözlettel,

Kővári Emőke

.

.

.

[Borotai Sándor]

Kedves Gábor!

Elnézést kérek, az előző hozzászólásom végén elfelejtettem egy fontos dolgot! Azzal semmi probléma nincs, ha valaki nem érti a kritikai marxizmusom lényegét. Kérésre bármit szívesen magyarázok.

Kérdezed, hogy mit értek a munkához való jog alatt. Többször leírtam már, de szívesen kifejtem újra. Lényegében azt, amiről te is írsz, de mégsem ugyanazt. Írod: "Mert ha mindenkinek törvényben kell (fizetős) munkát biztosítani, az egyenlő a szocialista modellel. Emlékszel a KMK-ra, büntették akinek nem volt munkahelye." Nem a KMK-ról van szó! Elkerülte a figyelmedet, hogy nem írtam munkavégzési kötelezettségről. Valamit rosszul értettél. Azt írtam, hogy MINDENKI SZÁMÁRA LEGYEN KÖTELESSÉGE AZ ÁLLAMNAK MUNKÁT BIZTOSÍTANI, AKI DOLGOZNI AKAR! A hangsúly tehát azon van, hogy "aki dolgozni akar"! Aki nem akar dolgozni, mert azt nyűgnek érzi, vagy sokkal jobb ötlete van, hogy mit kezdjen a felszabaduló idejében, annak számára biztosítanám a feltétel nélküli alapjövedelmet. Vagyis hadd legyen ténylegesen szabad választás, hogy valaki bérmunkát végez-e! De hogy valóban szabad választás lehessen, ahhoz az is kell, hogy legyen bérmunka is, mert különben kényszerű munkanélküliségről van szó, még ha FNA jár is érte. A KÉNYSZERŰ FNA-STÁTUSZ AZONOS A MUNKANÉLKÜLISÉGGEL. Az FNA csak akkor növeli a szabadságunkat, ha nincs rá külső kényszer!

"Kétségtelen, hogy ez a modell a szociális ellátás szempontjából nagyon is ellátta szerepét. Csakhogy a kapitalista gazdasági versenyben az ilyen vállalatok nem voltak versenyképesek és egyszerűen nem tudtak megélni a piacon." Erre most hadd mondjam azt, hogy a kapitalista hatékonysággal itt inkább ne is foglalkozzunk, mert a kapitalista "hatékonyság"  keserű méregpoharát isszuk. A profitszemléletben a haszon a tőketulajdonosnál jelentkezik konkrétan a profit formájában. A károk és a negatív következmények pedig az állam (a társadalom) számláján halmozódnak. A munkanélküliség haszna a tőkésé, a munkanélküli segélyt pedig fizesse a társadalom. A nyugdíj biztosítási rendszer, a közegészségügy és a közoktatás általános csődje sem érdekli a tőkéseket, ebből semmi nem az ő kára. Ha mindezeket a tőkés profitjából levonnánk, akkor egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy az idézett érv megállná a helyét. Csak utalni szeretnék az általam nagyon tisztelt Ferge Zsuzsa véleményére, aki kismilliószor elmondta már, hogy bizony még a KMK is hatékonyabb volt, mint a profitorientált kapitalizmus, amely egyszerűen kilöki magából a felesleges "ballasztot". A műtőből kilökik a beteget, ha nincs betegkártyája.

(Elmondanám, hogy én is jártam így. Haza kellett utaznom Magyarországra egy vacak epekő miatt. De addigra az epehólyag úgy begyulladt, hogy nem "key-hole" műtét lett, hanem a májam egy jókora darabjával együtt kellett kivágni. Mi ebben a "hatékonyság"?)

A rendszerváltásba itt most nem mennék bele, mert szerintem az egyszerűen rossz döntés volt - elfuserált végrehajtással. Az egyik süllyedő hajóról átszálltunk a másikra (Liska Tibor szavaival élve). A rendszerváltás önmagában egy óriási téma, ami csak elterelné a figyelmet a lényegről.

"...nézzünk talán egy más modellt! Például az FNA-t, ami ugye nemcsak egy jövedelemelosztási szisztéma, hanem egy teljesen új elgondolás édes-gyermeke."
Az FNA egy nagyon jó gondolat de - szerintem - az újraelosztás reformjával a tulajdonviszonyok reformját nem lehet pótolni.

"Az eddigi rendszerek mindig is valamilyen csoport, osztály közösség, vagy párt ideológiája alapján épült fel, Egy sem akadt köztük amely minden ember (a nép) érdekeit tartotta volna szem előtt. Még a kommunizmusban sem..." Ebbe a vitába sem szívesen megyek bele. Egyrészt "kommunizmus" még soha, sehol nem volt, nem valósult meg. Kommunista rendszerek voltak, vagy államszocializmus, ahogy tetszik, de az nem volt kommunizmus. Kommunizmusnak ugyanis azt nevezhetnénk, ahol mindenki szükségletei szerint részesedik és képességei szerint dolgozik. Én nem tudok róla, hogy ilyen bárhol létezett volna...

Másrészt azért nem mennék bele az ilyen vitába, mert ahogy magad is írod, "Vagyis mindegyik uralkodni akart és most uralkodni akar!". De hisz ez van ma is. És ahogy az előző kommentemben jeleztem, Enno Schmidt úr nézeteiben is ez van. Nem állítom ezzel, hogy ő személy szerint akar uralkodni, hanem azt, hogy a kapitalizmus mellett elkötelezett.

Jómagam is gondolkodó embernek tartom magamat és szeretnék részt venni abban a döntésben, hogy milyen társadalmat szeretnénk. Úgy ítélem meg, hogy a "civil társadalom" sem mentes a hatalmi versengéstől. Aktuálisan a "polgári értékrendet" akarják a torkunkon legyömöszölni a "civil értékrend" fogalma alatt. Mókás nem, hogyhogy nem ugyanaz a kettő?

"A 'fizetős' munkához való jog deklarálása nem old(ana) meg semmit. Ha munkára, mint az emberi természet szükségszerű kibontakozásának biztosítására gondolsz, akkor törvényben a helye, de ez esetben célszerű más terminológiát választani..."

Többször kifejtettem már, hogy az emberi természet részének gondolom a munkát, így a munkához való jog elidegeníthetetlen emberi jog! Ezek szerint egyetértünk, törvényben a helye! A terminológiámmal pedig semmi baj, mert nem beszéltem munkavégzési kényszerről és KMK-ról, hanem az FNA-val való párosításról beszéltem!

Egyébként azt is leírtam korábban, hogy a teljes foglalkoztatás fogalmát is át kell értelmezni! Ezek szerint a teljes foglalkoztatás az az állapot volna, amelyben mindenkinek jut (fizetett) munka, aki dolgozni szeretne. Nem biztos, hogy ez hajszál pontosan elérhető és megvalósítható, de például a határt meg lehet szabni mondjuk 1% munkanélküliségben. De ez csak egy szám, amit hasból mondtam, a társadalom konszenzusos döntésén múlik.

"* Nem kényszerít munkára: azaz nem kényszerít 'fizetős' munkára. Ha valaki megelégszik az éppen elegendővel, az alapjövedelemből emberi módon tud elvegetálni. Az emberek többsége (min 80%) azért ennél többre vágyik és hajlandó is tenni érte. Vagyis az alapjövedelmükön túl is dolgozhatnak fizetésért."

A mondatodban egy óriási logikai hiba van! Már attól eltekintve is, hogy "megengeded", hogy a munkanélküli az alapjövedelemből elvegetáljon... Mert ha "szabadságról" beszélsz, akkor az ne engedmény vagy lehetőség legyen! A logikai ellentmondás ebben a két mondatba van: "Az emberek többsége (min 80%) azért ennél többre vágyik és hajlandó is tenni érte. Vagyis az alapjövedelmükön túl is dolgozhatnak fizetésért." Abból a tényből, hogy valaki hajlandó is többet tenni, hogyan következik, hogy jut is neki munka? Sehogy! Ilyen logikai kapcsolat nincs. Hiszen maga a probléma erről szól! Egyre kevesebb a munkalehetőség! Akinek ma még jut, holnap már nem biztos!

Az álláspontodat természetesen ismerem. De szerintem gondold át még egyszer!

Nagyon köszönöm az igényes és tartalmas hozzászólásokat! Remélem lesz fojtatás is!

Üdvözlettel:
Borotai Sándor

[Hollár István]

Kedves Mindenki! 

Emőke! Nagyon jól érthető volt amit írtál. 

És éppen ez alapján is mondom, csak nagyon kevesen vannak, akik haszontalan életet élnek a földön, a többséghez képest. A többség, akár fizetett alkalmazott, akár nem, de a tőketulajdonosok nagy része is (szerintem) hasznos életet élnek, és hasznos munkát végeznek a többiek , egymás javára. Az az, aki nem "dolgozik" az is tesz hasznosat a másik a többi javára. Segélyért vagy talán még azért se, de tesz. És éppen azért kell a paradigma váltás , mert a munka és a munka szerinti elosztás elve szerint már nem lehet sokáig biztosítani az "emberi" jogokat, melyeket őseink a felhalmozott tudással a ma fejlett társadalmak és termelő erők létrehozásával szereztek nekünk , az utódoknak. És hol tartanánk, ha a fejlődés rögös útján a szellem a jóindulat vezetett volna minket és a gonosznak juthatott volna annyi szerep, mint amennyi jóindulatot az nem tudott kiirtani és így értünk el mára ide. Ide, ahol körvonalazódni látszanak az új,  szellemet is felszabadító folyamatok.

Üdvözlettel, István

[Borotai Sándor]

Kedves Emőke!

Örömmel látom, hogy megélénkült a vita! Üdvözlöm újra a hozzászólók között! És nagyon hasznos a hozzászólása, mert egy sor fontos gondolatra irányítja rá a figyelmet.

"A munka szó jelentése a mi világunkban leginkább az ember önmagának való eladását jelenti legyen az fizikai, vagy szellemi munka. Márpedig az én véleményem szerint az ember nem eladó. Legjobb tudomásom szerint a legtöbb országban már betiltották a rabszolga kereskedést. A probléma ott van, hogy nem látok olyan túl nagy különbséget a munkaerőpiac és a rabszolgapiac között."

Sajnos igaza van, a munkaerőpiac a működését tekintve a bérrabszolgaságot jelenti hazánkban. Máshol is, a gazdag Nyugaton is, csak legfeljebb kevesebben érzik olyan terhesnek, mint nálunk vagy a még inkább elmaradott országokban.

A fojtatással is egyetértek: "...minden megszületett embernek joga van emberhez méltó körülmények között élni, és ehhez szükségesnek tartom a Feltétel Nélküli Jövedelemhez való jogot." Ez igaz, de ha rosszul csináljuk, akkor öngólt rúgnk magunknak. A bérrabszolgaság elleni harc ugyanis nem alapjövedelemnél kezdődik és nem is ott ér véget.

Lehet ugyan tiltakozni a bérrabszolgaság ellen, ha az ember a 100 ezer Ft alapjövedelmet választva lemond az 50 ezer Ft alapjövedelmen felüli munkababérről, de ezt csak akkor fogja megtenni, ha már nincsenek kielégítetlen szükségletei. Azaz megnézem én, mikor fog valaki így tenni... Talán a nyugdíj előtt...

A megzsarolt helyzet továbbra is fennmarad, lévén az 1.600 ezer munkanélküli még mindig ott áll a gyárkapuk előtt munkára várva. Az FNA pedig tényleg csak a létminimumra lesz elég. De ha lemondunk a munkához való jogról, a minimálbér nem is lesz 150 ezer Ft-nál több. De persze ez is több, mint a mai minimálbér...

"Az FNA hihetetlen energiákat szabadítana fel, amennyiben az embereknek nem a mindennapi megélhetésükkel kellene törődniük, hanem képességeik és kedvük szerint bontakoztathatnák saját önmagukat."

Egy 100 ezer Ft-os alapjövedelem mé egyáltalán nem fogja azt jelenteni, hogy megszűnik a napi megélhetésért folytatott küzdelem és a rettegés a holnapért.

Persze azt veszem észre, hogy széplelkek egész meredek illúziókat keltve kampányolnak. Enno Schmidt például 600 EUR összegben becsüli a felnőttre vonatkoztatott FNA-t és 200-ra a gyerekre érvényes alapjövedelmet. A négytagú család alapjövedelme tehát EUR 1.600, ami 300 Ft-os középárfolyamon 480 ezer Ft. Nem tudom, hogy naivitásnak nevezzem-e, de megmosolyogni való túlzás! Vagy szándékos butítás! Miből futná ennyire? A 600 EUR több, mint a jelenlegi ipari átlegkereset! Ennél magasabb jövedelme csak a legfelső jövedelmi decilisnek van.

Az alapjövedelem a jelenlegi formájában nem több, mint a civil társadalom kiegyezése az önnön lelkiismeretével a munkanélküliség miatt. Az eredmény pedig az, hogy holmi alapjövedelemért adjuk el a munkához való jogunkat - ami lényegesen többet ér egy ilyen alamizsnánál.

Cserébe a munkáltatók megkapják a jogot, hogy akkor és annyi embert tesznek utcára, amikor és amennyit akarnak - lelkiismeret-furdalás nélkül, hisz alapjövedelmet kapnak majd.
 

[Gábor Faragó]

Kedves Sándor!

Úgy látom ez a munkához való jog deklarálása központi kérdés számodra, én meg lehet, hogy nem értelek. Arról lenne szó, hogy az állam garantálja minden ember számára, ha dolgozni szeretne akkor tudjon is!? (Ha meg nem szeretne, nem büntetnék érte (nem lenne KMK-s, csak simán megkapná az FNA-t) 

 Ne haragudj de nem értem! Hülye példa: ha egy tehenet kihajtanak a mezőre, akkor legelni fog ha előírjuk neki, ha nem! Egy FNA-t alkalmazó társadalomban (amelyiknek nyilván át kell esni egy paradigmaváltáson) a gazdasági feltételek lehetővé teszik, hogy szabadon vállalkozhasson, szabadon kiteljesíthesse értéket teremtő törekvéseit anélkül, hogy ezt törvénybe kellene iktatni.  A paradigmaváltás nyilván teljesem új alapokon nyugvó pénzügyi rendszert feltételez, amelyben nem a pénz teremt pénzt, hanem az ember alkotó munkája. 

A átmeneti időszakban meg, az államnak egyszerűen nincsenek meg azok a forrásai, hogy munkahelyeket teremtsen, ahol az embereknek biztosíthatnák a törvényben előírt jogaik érvényesítését! Nem beszélve arról, hogy az állam nem a legjobb 'gazda'.

Enno Schmidt kapitalizmusa sem a  mai értelembe vett kizsákmányoló kapitalizmus. Egyszerűen azért mert a kapitalista forma létezésének mások a működési feltételei. A kapitalistának ebben a megváltozott körülményekben kell megtalálnia a töke maximálás lehetőségeit. Azokat akiket dolgoztatni szeretne együttműködőként kell kezelnie, mert különben el sem mennek hozzá dolgozni, hiszen az FNA biztosítja, hogy nem halnak éhen.

A társadalom (az állam) csak arra vállaljon törvényes kötelezettséget, hogy olyan rendszert alakít ki, amelyben a dolgozni szeretés kielégítése valóban teljesülni tud. Azaz: a jövedelemhez való jogot kell deklarálni, nem pedig a munkához való jogot.

És még egy fontos: mi az állam? Ki az állam? Az állam hozzon létre munkahelyeket? Mi vagyunk az állam! A mi adónkból legyenek munkahelyek, ahol az emberek dolgozni tudnak? A kapitalistákat nem kötelezhetjük ilyenre! Maximum arra, hogy új feltételek között találja meg a racionalizálás és a hatékonyság eszközeit.

Udv. FG

PS: Köszönöm Emőkének a megerősítést!

[Borotai Sándor]

Kedves Gábor!

Valóban, a munkához való jog kérdése központi helyen van a nézeteimben és úgy vélem, hogy az FNA kérdése is ezen áll vagy bukik. Lehetséges, hogy tényleg félreértés van köztünk. Odái jól értelmezed, hogy a munka legyen szabadságjog, de nem kényszer!

"Egy FNA-t alkalmazó társadalomban (amelyiknek nyilván át kell esni egy paradigmaváltáson) a gazdasági feltételek lehetővé teszik, hogy szabadon vállalkozhasson, szabadon kiteljesíthesse értéket teremtő törekvéseit anélkül, hogy ezt törvénybe kellene iktatni."

Ez így nem igaz, illetve hiányzik belőle a logika. Hiányzik egy jelentős láncszem! Sehol senki nem tett olyan kijelentést, hogy az FNA összege garantálja egy vállalkozás indításának tőkeszükségletét! Mert ha így volna, az már több volna a létminimumnál. Az idézetben ez a logikai bukfenc.

A paradigmaváltás például Liska Tibor társadalmi örökség koncepciójában benne volt. Liska Tibor úgy vélte, hogy a társadalmi örökségnek van egy kockáztatható és van egy nem kockáztatható része. Ő ezt úgy magyarázta, hogy a társadalmi örökség nem kockáztatható részének kamataiból bárki elfogadható szinten képes megélni (ez volna a mai érelemben vett FNA). A kockáztatható részét pedig akkor kaphatja meg, ha vállalkozásba szeretne kezdeni. Bárki alanyi jogon megigényelheti, de ha semmittevésből akar élni, akkor ez nem jár neki. Mert a cél, hogy ez a bizonyos alap a társadalom számára a leghasznosabban kerüljön felhasználásra.

A mai FNA-koncepcióban ilyen kockáztatható tőkerész nem szerepel. Nincs miből vállalkozást indítania egy olyasvalakinek, akinek nincs semmi tőkéje. Nincs miből földet (legelőt) vegyen és nincs miből tehenet vegyen! A Te példádban ezt eleve adottnak veszed.

Írod továbbá: "...az államnak egyszerűen nincsenek meg azok a forrásai, hogy munkahelyeket teremtsen..." De ez a mondat egy csúsztatás. Én nem írtam olyasmiről, hogy állam teremtsen munkahelyet. Az államnak nem is kell munkahelyet teremtenie. Az államnak joga és kötelessége volna csökkenteni a törvényes munkaidő mértékét! Amennyivel csökkenti a munkaidőt, annyival több embernek jut munka. Így tud munkát biztosítani mindenki számára, aki dolgozni akar! Az első cikkemet október 20-án, több mint egy hónapja közöltem le itt a csoportban és azóta is egyfolytában erről írok és nem másról.

"Enno Schmidt kapitalizmusa sem a mai értelembe vett kizsákmányoló kapitalizmus. Egyszerűen azért mert a kapitalista forma létezésének mások a működési feltételei."

Ennek a kijelentésnek nem látom a valóságtartalmát. lehet, hogy bennem van a hiba, ezért örülnék neki, ha jobban kifejtenéd. Mindazonáltal éppen most fogalmazok egy cikket Enno Schmidtről és abban ilyesmiről lesz szó.

"És még egy fontos: mi az állam? Ki az állam? Az állam hozzon létre munkahelyeket? Mi vagyunk az állam! A mi adónkból legyenek munkahelyek, ahol az emberek dolgozni tudnak?"

Még egyszer mondom, nem is beszéltem olyasmiről, hogy a mi adónkból létesítsen az állam munkahelyeket. Viszont arról igenis beszéltem, ha mi vagyunk az állam, akkor az állam igenis járjon el úgy, hogy csökkenti a munkaidőt! Ha nem így jár el, akkor nem a mi államunk. Ezzel egyetértesz?

Baráti üdvözlettel:
Borotai Sándor

[Borotai Sándor]

Konkrétan meg szeretném kérdezni, hogyan akarjuk például a cigányság több évszázados lemaradását és kirekesztettségét megszüntetni, ha nem tudunk számukra munkalehetőséget biztosítani? Milyen lehetőséget kapnak az alapjövedelemmel a felzárkózásra? Hogyan leszünk képesek integrálni őket a többségi társadalomba?

Konkrét válaszokat várok!

[Gábor Faragó]

Kedves Sándor!

Ha esetleg olyan javaslatokat, amelyeket akár azonnal be lehet vezetni, nos, ilyennel nem tudok szolgálni! Sőt további kérdéseket teszek fel!

Nem lehet-e, hogy a cigányság lemaradásának, a munkából való kieresztettségének nem a cigányok az okai, hanem maga a rendszer? Nem lehet-e, hogy a az egész társadalmat sújtó válság legelőször a legkiszolgáltatottabb  rétegének életét lehetetleníti el? És ha így nézzük, akkor már nemcsak a cigányság van veszélyben, hanem a magyar lakosság jelentős része is! Ha valódi megoldást keresünk, akkor nem a cigányság problémáit kell megoldani, hanem a rendszerét!

Például az FNA-val, amivel legalább emberi körülmények között kereshetjük a valóban hathatós megoldást!

Üdv:Gábor

[Gábor Faragó]

Kedves Sándor!

Saját példámmal élve, nyugdíjas vagyok (a nyugdíjam éhen halni sok, jól élni kevés) és azonkívül, hogy hiányzik az aktív munkám, amit ráadásul szerettem is csinálni, tulajdonképen egész jól elvagyok "FNA-a munkanélküliként". Természetesen örömmel vállalnék fizetős munkát is, ha volna (esetleg el tudnánk menni nyaralni), de így, marad a jelen körülmények közötti kibontakozás lehetősége, önkéntes munkákat vállalok és igyekszem tájékozott lenni a világban...

Vagyis az, ha valakinek nincs fizetős munkája és a társadalom szolidaritási alapon ad neki legalább annyit (FNA), hogy a legalapvetőbb életfeltételei biztosítottak, nagyobbak az esélyei a saját kibontakozási lehetőségeit megtalálni. 

A 2-3. mondatodra reagálva: nyilván az FNA nem elegendő egy vállalkozás beindításához, nem is feladata biztosítani. De ha nem vagy éhes, hamarabb eszedbe juthatnak olyan ötletek, amelyek elegendőek egy vállalkozás beindításához, amelyhez a szükséges tőkét  a (állami) bank, kamat nélkül, az állam által kibocsátott pénz kölcsönzésével biztosítja. A nyereségből visszafizeti a felvett összeget, az állam marad a pénzénél és a többit elrendezi a  piac. Tudom ez így nagyon egyszerű, de a bővebb kifejtését még most 'tanulom'.

Úgy gondolom, hogy az FNA és az egész paradigma-váltott társadalmi rendszer kérdésében  a munkához való jog deklarálása egy magától megoldódó kérdés. A nehezebb feladat az új gazdasági-pénzügyi rendszer megértése és elfogadtatása. Én még csak most kezdtem bele az első leckéknek...

Üdv:Gábor

[Borotai Sándor]

Kedves Gábor!

A cigányság lemaradásának és kirekesztettségének természetesen maga a rendszer az oka. Természetesen a cigányság a leginkább kiszolgáltatott rétege a válságoknak. És természetesen nemcsak a cigányság van veszélyben. Valóban olyan megoldást kell keresni, amely nemcsak a cigányság problémáját oldja meg, hanem az egész társadalomét, ha úgy tetszik a rendszerét.

Az FNA sok dolgot megold. De nem fogja megoldani például a gettósodást. Nem véletlenül kérdeztem rá a cigányságra. Csak éppen a gettósodás fog megváltozni. Azok a társadalmi rétegek fognak a jövő társadalom gettóiban élni, akik csak és kizárólag az alapjövedelemből fognak megélni. A társadalom ugyanis kasztosodni fog  egyrészt az aktív (bér)munkásokra mint kiváltságos (érinthetetlen) rétegre, másrészt azokra, akik a munka világából ki vannak rekesztve.

Ugyanis én azt látom, hogy szinte betegesen féltjük a munkahelyünket megosztani azokkal, akiknek nem jut munka. Féltékenyen őrizzük azt a kevés munkahelyet is, ami van, nehogy más is hozzáférjen a munkalehetőségekhez. A bérért végzett munka lesz ugyanis a jövőben az egyetlen lehetősége, hogy valaki magasabb életszínvonalat érhessen el a maga és családja számára, mint a társadalmi átlag. Szinte kiváltsággá válik a munka. Ezért kardoskodok én az esélyegyenlőség és a munkához való jog mellett!

Nem véletlenül említettem a cigányságot! A felzárkózásuk egyetlen lehetőségét csakis a munkához való jogban látom. Azzal, hogy megtagadjuk a munkához való jogot, egy új problémát kreálunk, illetve súlyosbítjuk a munkanélküliség már ma is jelentkező problémáját.

A társadalomnak elsősorban nem alapjövedelemre, hanem munkára van szüksége! Az FNA a munkához való jog nélkül nem ér semmit! Hiába nyugtatjátok a saját lelkiismereteteket, valójában a gettósításra szavaztok. Az FNA csak annak számára megoldás, aki nem akar dolgozni.

A munkához való jog az ember legalapvetőbb elidegeníthetetlen joga! Miért nem lehet ezt megérteni? Aki a munkához való jogot letagadja, az tulajdonképpen emberiségellenes bűnt követ el! Ez kellene, hogy a legelső legyen, amit a "szabadság, egyenlőség és testvériség" nevében megadunk az embertársainknak. Természetesen ezzel együtt a "rendszer" más hibáinak orvoslásával is foglalkozni kell! De az, hogy az FNA eszméjével takarózva lerázzuk magunkról a munkához való jogot, az egyenesen bűn! Átlátszó kifogás az FNA. Második a sorban lehet, de első nem!

Üdvözlettel:
Borotai Sándor

[Borotai Sándor]

Kedves Gábor!

Nem vitatom, hogy az FNA komoly dolog és nagy segítség azoknak, akik ma a legszegényebbek. De erre hivatkozva nem lehet letagadni, hogy a munkához való jog még nagyobb dolog, méginkább komoly dolog és még nagyobb segítség volna azoknak, akiknek ma nincs munkája!

"Vagyis az, ha valakinek nincs fizetős munkája és a társadalom szolidaritási alapon ad neki legalább annyit (FNA), hogy a legalapvetőbb életfeltételei biztosítottak, nagyobbak az esélyei a saját kibontakozási lehetőségeit megtalálni."

Természetesen nagyobbak az esélyei a munkanélkülinek is az emberhez méltó életre, ha alapjövedelmet kap, de nem nagyobbak annál, amit akkor érhetne el, ha munkához is jut. Kérlek, hogy a kettőt ne mosd össze.
Mintha azt mondanád, hogy így is elég jó neki, mit akar még többet? Így hangzik az érved. Egyszerűen nem arra válasz, amit felvetettem.

Írod: "...amelyhez a szükséges tőkét a (állami) bank, kamat nélkül, az állam által kibocsátott pénz kölcsönzésével biztosítja...." Elnézést, az alapjövedelem gondolatában semmi ilyesmi nincs. Ez valami külön téma, a hírét sem hallottam. Amíg ilyen nincs, addig az érved sem állja meg a helyét. Majd ha lesz ilyen törvényes lehetőség, akkor beszéljünk róla. De akkor már alapjövedelem sem kell ám...

"Úgy gondolom, hogy az FNA és az egész paradigma-váltott társadalmi rendszer kérdésében a munkához való jog deklarálása egy magától megoldódó kérdés."

Én meg úgy gondolom, hogy nem! Egyszerű a kérdés: népszavazásra kell feltenni, akarja-e Ön, hogy a munkához való jogot deklaráljuk? És mindenki lelkiismerete szerint szavaz. A magam részéről én nem is akarok semmi többet.
Fölösleges ezen vitatkozni és értetlenkedni, mert elvi érvet úgysem tudtok felhozni ellene semmit. A munkához való jogot nem oldja meg és nem pótolja, hogy adunk mindenkinek annyi pénzt, amiből szűkösen megél. És a jólétre való jogot megtartjuk kevés kiváltságosnak.

Mennyi lesz az a "szűkös jólét"? Eddig mér erről nem is volt szó! Ez annyi lesz, amennyit "ők" akarnak adni, azaz "alamizsna". Miért érném be vele?

"A nehezebb feladat az új gazdasági-pénzügyi rendszer megértése és elfogadtatása. Én még csak most kezdtem bele az első leckéknek..."

Erről eddig még egyáltalán nem is volt szó. De ahogy elnézem a "kulturális kreatívok" rendszerkritikáját, ebből se nézek ki semmi jót.

Üdvözlettel:
Borotai Sándor

[Faragó Gábor]

Kedves Mindenki!

Már annyira széttagolódott a topik, hogy nem is tudom hova írjam a mondandómat. Tartalma szerint talán ide a legmegfelelőbb...

       Elég parttalan szóváltásnak tűnik az FNA vs. MUNKÁHOZ VALÓ JOG kérdése, és egyáltalán nem segít a  FNA valódi tartalmának megismerését és az ebből következhető érdemi társadalmi vitát. Ehhez a csoporthoz is azért csatlakoztam, hátha kapok érdemi "muníciót", ahhoz a munkához ami az FNA emberekkel való megismertetését segít(het)i. A munkához való jog, mint minden más, az ember alapvető jogainak kérdése nagyon fontos egy társadalom számára, mert meghatározza életünk "működésének" kereteit.  Az FNA meg az alapját!  Nem (csak) azzal a négy kritériummal, hanem azzal a paradigmával amit az FNA képvisel. Ha az eddigi tapasztalatokból indulunk ki és az eddigi törvényszerűségeket próbáljuk átformálni (korszerűsíteni), az még nem hoz érdemi változást. Paradigmaváltást meg semmiképp. Pedig enélkül az FNA nem érheti el a célját.

     A magam részéről igyekszem a környezetemben népszerűsíteni, egyáltalán megismertetni, mert nagyon sokan ugyan hallottak róla, de "belegondolásig" már nem jutottak el. A helyi újságban novemberben írtam egy hosszabb cikket az FNA-ról. Szinte semmi visszajelzést sem kaptam! Érdemit meg pláne! Azok is akiknek "nem rossz" a véleményük, utána rögtön hozzáetették: "úgysem engedik megcsinálni". Az FNA aláírásgyűjtés befejezése és a LÉT megjelenése kapcsán februárban egy újabb cikkeben foglaltam össze a jelenlegi helyzetet. 

     Ez utóbbit javaslom, olvassátok el! A cikkeimmel kapcsolatban kritikát és  bátorítást szívesen fogadok!

Üdvözlettel: Faragó Gábor

[Borotai Sándor]

Kedves Gábor!

Az egyáltalán nem baj, hogy a sok hozzászólás miatt már nehezen áttekinthető a topik. Akinek van rá igénye, az veszi a fáradtságot és átrágja magát a levelezésen.

Szerintem a legjobb az lett volna, ha nem azt keresed, hova illeszd hozzá a leveledet, hanem ha külön témaként veted fel a gondolataidat és hívod fel a figyelmet a saját írásaidra az Izsáki Hírekben. De így sincs semmi gond, mert a hozzászólásod érthető és megválaszolható.

A leveled tartalmához hozzászólva sajnálkozásomat szeretném kifejteni, hogy ennyire nem érted a munkához való jog és az alapjövedelem logikai kapcsolatát. Sajnálkozva le is tudhatnám az egészet, hogy kudarcra ítélitek az FNA ügyét, ha így akarjátok, ám legyen, de ezzen nem mondanék igazat, mert az FNA nem magánügy és nem egyedül a tiéd. Vagyis nincs jogom legyinteni, ha világosan látom, hogy miben hibáztok.

Másrészt pedig megérdemled a választ az Izsáki Hírekben megjelent cikked kapcsán, ami önmagában tiszteletreméltó teljesítmény. Ezért vállalkoztam tehát a válaszra.



Az Izsáki Hírekben megjelent cikkedben sajnálkozva írod, hogy a média szűkszavúan számolt be az FNA kezdeményezésről. Látszólag abban is igazad van, hogy "mind a politikai döntéshozók, mind a mai gazdasági viszonyok haszonélvezői ellenérdekeltek a kezdeményezést illetően". Mert valójában érdekeltek volnának a társadalmi stabilitásban és a társadalmi viszonyok hosszú távú fenntarthatóságában - a privilégiumaik megőrzése mellett. Ezért szeretnének ők egy olyan FNA kezdeményezést keresztülvinni, ami a számukra a lehető legolcsóbb. Ezt a koncepciót képviselitek civil kezdeményezésnek álcázva.

Jómagam vitatom, hogy az FNA kezdeményezés a politikai döntéshozók és a mai gazdasági viszonyok haszonélvezői ellenérdekeltsége miatt bukott volna meg. Mert azok nem írták alá a kezdeményezést, akiknek alá kellett volna írnia. Ebből a szempontból irreleváns, hogy ki ellenérdekelt. Az érintettek passzivitása és érdektelensége miatt bukott meg a dolog! Sem a dolgozó, sem a munkanélküli népesség nem ezt tartja megoldásnak! Hogy mi volna az igazi megoldás, azzal viszont az FNA nem foglalkozik, mert azzal a politikai döntéshozók és a mai gazdasági viszonyok haszonélvezői tényleg ellenérdekeltek.

Az FNA kezdeményezés elbukásának okai között szerepelnie kellene a felismerésnek, hogy mit rontott el maga a civil kezdeményezés. És ez pontosan az, amiről egyáltalán nem akarsz párbeszédet folytatni, hogy téves az egész koncepció!

A cikkedben így fogalmazol: "a lakosság jelentős többsége pedig kiáll a mellet, hogy általánosságban az embereknek
inkább munkából kellene megélniük. Mindezt természetesen érdemi vita, és a kezdeményezés valódi megismerésének
igénye nélkül". Nos a valóság ezzel szemben az, hogy éppen Te vagy az, aki érdemi vita nélkül utasítod el a bírálatot és zárod ki a munkához való jog beépítését a koncepcióba.

A cikk szemléleti korlátait leszámítva egészen kiváló, ahhoz csak gratulálni tudok.

Üdvözlettel:
Borotai Sándor

[Faragó Gábor]

Kedves Sándor!

       Köszönöm a reagálásodat a cikkeimre. Ha valakire esetleg rákérdezek a témáról, nagy hallgatás a válasz. Az emberek zömének fogalma sincs, mit kellene csinálni, arról nem is beszélve, hogy tudnák: minden változtatás rajtuk múlik. Ebből a szempontból ugyanaz a tapasztalatom mind az értelmiség körében, mind az egyszerű embereknél.

       Ami az FNA vs MUNKÁHOZ VALÓ JOG kérdését illeti: a jelenlegi társadalmi-gazdasági környezetben egyik sem megvalósítható! Ahhoz, hogy az FNA-ból legyen valami, "másként gondolkodásra", paradigmaváltásra van szükség. Például: nem a munka, hanem a fogyasztás megadóztatására. Ha munkát nem terheli adó, nincs jelentősége, hogy ki mennyit és hogyan keres. Ergo: a munkához való jog is okafogyottá válik! Ezért nem is vitatkozom a mai viszonyokra értelmezett elképzelésedről. Tulajdonképpen, a jelen viszonyokra értve egyetértek vele, bár ezt tartom agyalgásnak a Titanicon, mert  igazi megoldást csak egy új gondolat tud hozni. 

     Az FNA sem úgy fog megvalósulni, hogy valaki előáll egy kész koncepcióval, amit csak el kell fogadnunk és minden happy. Az emberek gondolkodásában kell változást előidézni. Nem elfogadható a képviseleti demokrácia rendszere sem, mert  egyrészt ugyan szabadon választunk négy évenként, aztán meg birka módon végrehajtjuk amit a politikusok kitalálnak, másrészt meg nem engedik az emberek szabad akaratának az érvényesülését.  Ebből a szempontból a legkártékonyabbak a pártok (pártpolitikusok), mert hatalomra kerülve a legfőbb céljuk a hatalom megtartása, és a saját ideológiájuk védelme, mintsem a emberek (minden egyes ember, a hatalom letéteményesei) érdekeinek képviselete. (Részemről el kellene törölni a pártlistákat, és erősíteni a közvetlen demokrácia gyakorlatát!)

     Az FNA kezdeményezés nem bukott meg! Az aláírásgyűjtés egy mintavételnek is felfogható, nem váratlan eredménnyel. Szerinted, ha közmédiában a politikusok aktív támogatása mellett (ami fából vaskarika) történt volna az FNA kezdeményezés megismertetése, ugyanez lett volna az eredmény? A közvélemény-kutatás is elutasítás hangoztatásával értékelte a helyzetet, de mi van azzal a 30%-nyi támogatóval? Hogy az "Az érintettek passzivitása és érdektelensége miatt bukott meg a dolog!", nem hiszem! Egyszerűen itt tartunk. A paradigmaváltáshoz idő kell és sok-sok olyan kezdeményezés, amiből az emberek rájöhetnek, az ő kezükben van a döntés lehetősége, még-ha most ezt nehezen hihető is.

Az emberek előbb-utóbb a saját bőrükön fogják érezni a jelenlegi világunk fenntarthatatlanságát és elkezdenek saját maguk is választ keresni a problémáikra.

    És, hogy kinél vannak a szellemi korlátok - nem az én dolgom megítélni!

Üdvözlettel: Faragó Gábor

[Borotai Sándor]

Kedves Gábor!

Vágjunk a közepébe! Írod: "Ami az FNA vs MUNKÁHOZ VALÓ JOG kérdését illeti: a jelenlegi társadalmi-gazdasági környezetben egyik sem megvalósítható!" Nos ezt én úgy fogom fel, hogy ami paradigmaváltással megvalósítható, az megvalósítható. A munkához való jog is megvalósítható ugyanilyen paradigmaváltással. Csak ez tőled is más gondolkodást követel meg.

Majd írod: "Ha munkát nem terheli adó, nincs jelentősége, hogy ki mennyit és hogyan keres." Az állami adóbevételek szempontjából lehet, hogy nincs jelentősége a dolognak. De az nonszensz, hogy az individuális egyén szempontjából nézve ne volna jelentősége. Különböző dolgokat mosol össze. Ez eleve ellentmond annak, hogy miért van akkor szükség egyáltalán alapjövedelemre? A szavaidból úgy tűnik nekem, hogy milyen irigylésre méltó dolog lehet kizárólag az FNA-ból élni, mert akkor kevesebb forgalmi adót fizet az adóalany. Csak éppen kevesebbet is fogyaszt! Most akkor irigyeljük vagy sajnáljuk?
Ebből a hibás feltételezésből logikailag ilyen következtetést nem lehet levonni, hogy "Ergo: a munkához való jog is okafogyottá válik!" Ez egyszerűen tévedés.

Ezzel a megfogalmazással viszont egyetértek: "igazi megoldást csak egy új gondolat tud hozni". Ez az új gondolat pedig a munkához való jog gyakorlati megvalósítása a munkaidőcsökkentés révén.

"Az FNA kezdeményezés nem bukott meg!" - írod. Természetesen egyetértek abban, hogy nem örökre bukott meg. Ezzel az aláírásgyűjtéssel egy esély bukott meg. Mikor lesz rá egy újabb esély?

Abban igazad van, valószínűleg más arányú lett volna az eredmény akkor, ha a politikai elit és a nagy pártok támogatták volna magát a gondolatot. De könnyen lehet, hogy akkor is elbukott volna a jelenlegi népszavazás. Azonban én inkább nem akarnám ezt kipróbálni, mert ez azt jelenti, hogy ismételt bukás esetén további évekre szenvedne csúszást az FNA bevezetése. Jobb volna tehát, hogy még a következő próbálkozás előtt belátnád a tévedéseidet! Megértem, hogy vitatod a véleményemet, de ettől függetlenül változatlanul fenntartom: "Az érintettek passzivitása és érdektelensége miatt bukott meg a dolog!"

Majd kijelented: "Egyszerűen itt tartunk." Ezzel egyetértek. Valóban itt tartunk. Többek között azért, mert ennyire nem érted a lényeget.

"Az emberek előbb-utóbb a saját bőrükön fogják érezni a jelenlegi világunk fenntarthatatlanságát." Te mikor fogod érezni a saját véleményed tarthatatlanságát?

Végezetül annyit, hogy az előzményezett írásomban semmilyen szellemi korlátokra nem céloztam.

Üdvözlettel:
Borotai Sándor