Sziasztok , küldöm a vasárnapi képeket és egy meghívót az alábbi rendezvényre:
Péter
Vesztergám Miklós Jótékonysági tárogató koncert-sorozat
a Magyar Örökség-díjas szentegyházi (Vlahita) 140 tagú Gyermekfilharmónia együttes javára
A koncertekre a belépés ingyenes, adomány gyűjtés a Filinek 2 db tárogató
hangszer vásárlására történik.
*A tárogatóról:*
**
A leginkább nemzetinek nevezhető hangszerünk a tárogató.
Szabadságharcainkban harci hangszer is volt. Féltek is a Habsburgok,
mint a tűztől a halkan felsíró tárogató hangjától. A tiltott hangszert
szekérszám gyűjtötték be és égették el, alig maradt hírmondója.
Trianon után a nemzeti összetartozás jelképévé vált ismét és
reneszánszát élte a hangszer, míg 1945 után ismét szilenciumra ítélték.
Az elmúlt évtizedek alatt a hangszerek legtöbbje tönkre ment,
használójuk kiöregedett, vagy meghalt.
A rendszerváltoztatás után lassú feléledése elkezdődött ugyan, de máig
is csak mintegy száz tárogatós szólaltatja meg rendszeresen hangszerét,
akik közül a Kalocsán élő Vesztergám Miklós, és Dr. Tóth Csaba Attila
elhatározták, hogy lehetőségeikhez mérten szolgálják a tárogató ismételt
elterjedését a Kárpát medencei magyarság körében.
Ennek érdekében Dr. Tóth Csaba Attila a Decsen élő Folland Erzsébet
nyugdíjas tanárnő anyagi segítségnyújtásával öt hangszert juttatott el
Kárpátaljára és a Credo verséneklő együttes vezetőjére, Ivaskovics
Józsefre bízta a hangszerek fiatalok által való használatát,
megszólaltatását.
A mostani Léleképítő koncert-sorozat célja a tárogató további
népszerűsítése, valamint az adományokból tárogató hangszerek vásárlása a
Fili részére.
A Fili nem más, mint a Székely-földön, Szentegyházán működő, Haáz Sándor
zenetanár által 30 ével ezelőtt alapított és azóta is általa vezetett
Magyar Örökség-díjas 140 tagú Gyermekfilharmónia együttes, amelynek
életéről a
www.fili.hu <
http://www.fili.hu/> és a
www.fili.ro
<
http://www.fili.ro/> honlapokon lehet tájékozódni.
*Endrődi Sándor : Tárogató hang*
**
*Ahogy az erdőn bolyongva jártam,*
*Egy régi rozzant hangszert találtam.*
*Korhadt, szennyes volt, de öble fénylett.*
*Lássuk csak, hátha van még benne élet.*
*Ha tudnék hozzá, ha megszólalna*
*milyen lehetett egykor a hangja*
*Sohasem próbáltam, sohasem tanultam,*
*nagy bátran mégis csak belefújtam.*
*S íme csodamódon, mélán, kesergőn*
*Tárogató hang sírt fel az erdőn*
*Egy pillanatra nekem úgy rémlett*
*Hogy beleborzongott az egész természet*
*Sötét haraggal, bosszútól égve*
*Előttem tombolt Rákóczi népe*
*Viharos szélvész verte a fákat,*
*ami régen meg volt, íme föltámadt.*
*A letört dicsőség alvó porából*
*újulva kelt föla régi tábor*
*S mennydörgő hangonaz égig harsogta*
*A magyar nem lesz soha rabszolga!*